Friss Ujság, 1919. december (24. évfolyam, 169-193. szám)
1919-12-03 / 170. szám
1919. december 3. 2 F fc I S S U n S X G aki szörnyen aggódott Lukachich sorsáért. Arra kért engem, hogy mentsem meg Lukachichot. Én felkértem Fúró Géza bácskai földbirtokos barátomat, hogy szerezzen valahonnan civilruhát és ennek segélyével szöktesse meg Lukachichot. Egy órával később én rohannak hozzám a hadügyminisztériumba azzal a szörnyű hírrel, hogy Tisza Istvánt meggyilkolták. Emlékszem pontosan, hogy a hír hallatára így fakadtam ki: Jaj, szegény ember! Ha én ezt sejtettem volna, megmenthettem volna őt is! Kár, hogy nem hallottam erről az ügyről! Ezt a kijelentésemet Bökény Zoltán miniszteri tanácsos és a még jelenlevő számos úr hallotta. Hogyan folyt le a mai szembesítés? — A mai szembesítés — mondotta a továbbiak folyamán Friedrich — így folyt le. Amikor behozták Hüttnert a vizsgálóbíró szobájába, kijelentette, hogy nem ismeri Friedrich Istvánt. Elmondotta, hogy a detektívek biztatták, legyen bátor, változtassa meg az eddigi hazug vallomását, mondja meg az igazat. Kijelentette Hüttner, hogy neki nagyon rossz az emlékezőtehetsége. Sokáig volt elmegyógyintézetben, a háborúban idegsokkot kapott és a legjobb akarat mellett sem tudvisszaemlékezni az eseményekre. Én felszólítottam a vizsgálóbíró és a többi urak jelenlétében Hüttnert, hogy mondjon meg egész bátran mindent, habozás és kímélet nélkül, amit velem kapcsolatban a Tisza-féle ügyben tud. Erre Hüttner ígyfelelt: Sohasem állítottam azt, hogy Friedrich Istvánnak tudomása volt a Tisza-féle gyilkosságról, csak annyit mondottam, hogy Friedrich István is ott volt a vártban, amikor Kéri kijelentéseket tett, ölésről vagy gyilkosságról sohasem hallottam a vártban beszélni. Megvizsgálják Hüttner elmeállapotát. — Ezután háromszor, vagy talán négyszer is az ablak elé hívtam Hüttnert, mert ott világosabb volt és felszólítottam, nézzen meg jól. Hüttner állhatatosan azt mondotta: nem ismer. Erre aztán rárivalltam, hát a múltkor ismert?! Rám nézett és azt mondta, tényleg ismerem, most már megint ismerem és ez az igazság. Ezen jelenet után az államügyész indítványt tett a vizsgálóbíró előtt, hogy szerezze be Hüttner elmeállapotára vonatkozó kórházi okmányokat. Ekkor érkezett a vizsgálóbíróhoz dr. Ulain Ferenc, a Tisza-család képviselője. Kérésemre a vizsgálóbíró elrendelte, hogy ismételjük meg az eddig történt egész eljárást. Újból faggatni kezdtük Hüttnert, hogy mondjon el mindent. Hüttner megismételte korábbi nyilatkozatait, amelynek során erősen hangsúlyozta, hogy azt a kijelentést sehol senki előtt sem tette és jegyzőkönyvre sem adta, hogy Friedrich István tudott volna a Tisza-féle gyilkosságról. Azt sem állította, hogy a katontanács ülésein és a megbeszélésein részt vett volna."Egyszer látott egy dohányzó szobában a Kirolyipártkör helyiségeiben és ebben a szobában, úgy rémlik előtte, valamikor a katontanács tagjai megfordultak. Végül Hüttner erélyesen tiltakozni kezdett az ellen, hogy az én személyemet be akarják vonni ennek az áldatlan ügynek a keretébe. Kijelentette, hogy párszor látott engem a pártkörben, így keletkezett az a hiedelme, hogy nekem tudomásom lehet arról, hogy a katonatanácsban elhatározták a gyilkosságot. Megbeszéléseken, vagy tanácskozásokon, a Royal-szállóban, vagy a Lovassféle vívóteremben Friedrich — vallotta Hüttner — sohasem volt jelen. Én a jegyzőkönyvre adtam azt is, hogy egyszer járt nálam ez a Hüttner főhadnagy. Azt kérte tőlem, hogy az édesapját, aki úgy tudom, nyugalmazott ezredes, reaktiváljam. —A kihallgatás végén kértem és (_A mai tárgyalás Madarász Béla orvostanhallgató meggyilkolásának ügyével kezdődött. Elsőnek Bánki László vörösőrt hallgatja ki a bíróság. Elmondta, hogy az ellenforradalom délutánján ki volt rendelve az Országházhoz szolgálattételre, innen Küvérrel együtt elmentek cirkálni. Az Eskü utón lövéseket hallottak, az egyik ház ablakából pedig fény szűrődött ki. Küvér be is ment a lakásba, hogy eloltassa a lámpát, ő azonban az utcán maradt. Közben két terrorista érkezett és a házból kihozták Madarászt. Loki nekiugrott, néhányszor botjával fejbevágta, mire az orvosnövendék összeesett. Akkor azután többször belevágott a rohamkéssel, majd pénzét és ékszereit kezdte kiszedni a zsebéből. A tanúk a gyilkosságról. Hlavacsik Nándor, a Klotild-palota portásának, tanúvallomása következik ezután. Elmondja, hogy az ellenforradalom éjszakáján több katona dörömbölt a kapun azzal, hogy a negyedik emeleten fényjeleket adnak. Ő is felnézett a házra, de egyetlen kivilágított ablakot sem látott. A vörösőrök azonban felmentek a negyedik emeletre, ahol felzavarták az összes lakókat. Kitudódott, hogy az egész házban rövid zárlat van, a villanylámpák tehát nem is éghettek. A nagy kutatásban Madarász orvostanhallgató lakásába jutottak. Küvér, amint berontott, nekitámadt Madarásznak, legazemberezte és kezdte kötözni és verni. Küvér még neki is, aki védelmére kelt a fiatalembernek, azt mondta, hogy ha nem hallgat, megrövidíti egy fejjel. Az orvostanhallgatót kétszer le is akarta szúratni, azonban a vörösőrök nem engedelmeskedtek. Azután Madarászt bedobták a liftbe, levitték az utcára, ahol végeztek vele. A kapu alól azt is látta, amint feldobták a szemeteskocsira és elvitték. Ugyanígy vallott Volf Gyula tanú is. El akarták láb alól tenni. Rosenfeld Ármin tanú elmondja, hogy az ellenforradalom éjszakáján hazafelé igyekezett, amikor segélykiáltásokat hallott. A Klotild-palota irányában jutott, ahonnan a hangokat hallotta és midőn odaért, látta, hogy egy fiatalembert leszúrnak és a gyilkosok egyike, azután egy szemeteskocsit hozott. Ebbe beletették a holttestet és vitték a hídra, ő még odaszólt a vörösöknek, hogy már eleget kapott az illető és mivel még él, ne dobják a Dunába. Loki erre azt válaszolta, hogy ha nem hallgat, őt is lelövi. Előadja a tanú, hogy ő a kocsi mellett ment és látta, hogy Madarász,, szemnei nyitva vannak és valamit mondani akar. Ő könyörgött, hogy adják át neki a fiatalembert, hogy elvitesse a kórházba, de ezek már dobták is a vízbe. Ezután szaladgált a vörösőrséghez, hogy elfogassa a gyilkosokat, de sehol semmi segítséget nem kapott. Később a gyilkosok őt felkeresték a lakásán és a feleségével együtt súlyosan összeszurkálták. Csutak János katona lövés zajára ment a gyilkosság színhelyére. Madarász könyörgött: „Kegyelem, kegyelem! Emberek, kegyelmezzenek meg nekem!" A válasz ennyi volt: „Tiszt voltál, gazember!" A katona még azt állítja, hogy egy Maxhoz hasonló ember még egyszer beleszúrt Madarászba. Max tagad és azt hiszi, hogy ezt a szúrást Alexandrovics tehette. Szigethy megöletése. Tíz perc szünet után áttértek Szigethy Gusztáv déghi kereskedő meggyilkolásának tárgyalására. A vádirat szerint Szigethy a proletárdiktatúra kitörése után menedéket adott gróf Festetich Sándor volt hadügyminiszternek. Ezért halálra ítélték. Elvitték Balatonkenessére, a Balaton partján főbelőtték, megszurkálták s miután a zsebéből 15.000 koronáját elvették, őt a Balatonba dobták. Előzőleg füleit és orrát levágták, hogy eredményes eljárásukat ezzel igazolhassák. Ebben az ügyben a vádlottak: Csömör Gábor, továbbá a szökésben levő Lustig Arnold és Pervangel Mihály. Csömör Gábor terrorista elmondta, hogy a gyilkosságban bűnösnek érzi magát, de a rablást nem vállalta magára. Előadja, hogy ő Lustig Arnold veszprémi politikai megbízott mellé volt beosztva szolgálattételre. Túszokat fogtak össze. Ő fogta el a többek között dr. Török rendőrfőkapitányt is. Szigethyt Siófokról hozták. A pénzéről nem tud semmit. Elfogatása óta folyton verték Szigethyt. Ő április végén utasítást kapott Pervangeltől, hogy Szigethyt vigye el Kenessére kocsin és ott végezze ki. Ő el is vitte és még útközben egy követ kötött a nyakába. A kocsisnak pedig megparancsolta, hogy kösse össze Szigethyt. Ezután bevitte a vízbe, körülbelül harminc méternyire és a szerencsétlen kereskedőt könyörgései közben közvetlen közelből főbelőtte. Szigethy belezuhant a vízbe, ő pedig tizenhatszor egymásután belevágta a kését. Azután egyik fülét levágta, hogy ezzel bizonyítsa, hogy elvégezte feladatát. A fülét átadta Pervangelnek, mire az ötezer korona jutalmat adott neki. Későb a vörösőrség őt és Pervangelt gyilkosság miatt letartóztatta és Korvin Ottó elé állíttatta, aki azonban szabadlábra helyezte őket. Ezután ő beállt a Csemy-csoportba terrorfiának. Bevezetik ezután Korvin (Klein) Ottót, aki etoKJüí±ia, hogy Pervangtít Minisztertanács a késő éjjeli órákig. Minisztertanács a késő éjjeli órák? Kedden este fél hét órakor minisztertanács ült össze a miniszterelnöki palotában. A kormány tagjain kívül Horthy Miklós fővezér, Bethlen István gróf, Teleky Pál gróf, valamint Sers Vilmos külügyi államtitkár is jelen volt a minisztertanácson. Az értekezletet este kilenc órakor, a vacsora időtartamára, megszakították, aztán tovább folytatták a késő éjszakai órákig. Eredetileg már hétfőn este akarták megtartani a minisztertanácsot, melynek főtárgya a szociáldemokrata párt kívánságai voltak. A békekonferenciára való meghívás megérkezésével természetesen csak fokozódott az érdeklődés a minisztertanács iránt. A kormány félhivatalosa az értekezletről azt adta ki, hogy mindenekelőtt a békejegyzékkel foglalkozott (az idevonatkozó tudósítás lapunk más helyén található. A minisztertanács ezután folyó ügyekre tért át, amelyek közül elsősorban az élelmezési ügyeket tárgyalta. Foglalkozott a minisztertanács ezenkívül a választások tisztaságának és zavartalanságának biztosításával is, amelyre nézve Huszár Károly miniszterelnök egy kormányrendelettervezetet terjesztett a minisztertanács elé. A minisztertanács ezt a tervezetet elfogadta. A szociáldemokrata párt kívánságai között szerepel a hajmáskéri internáltak ügyeinek átvizsgálása is. Még egy pikáns érdekessége volt a minisztertanácsnak. Friedrich István hadügyminiszter ma délelőtti kihallgatása ügyében tett hosszas előterjesztést, bemutatta a felvett jegyzőkönyveket is. Azt bizonyította a hadügyminiszter, hogy politikai hajszáról van szó. Mint Haller István miniszter munkatársunk előtt mondotta, Friedrich Istvánnak sikerült erről teljesen meggyőznie a minisztertanácsot, aminek kifejezést adott Bárczy István igazságügyminiszter is. A Nemzeti Párt és Munkapárt fúziójának ügye. A Nemzeti Párt kedden este tartott választmányi ülésén Ábrahám Dezső beszámolt arról a tárgyalásról, melyet a párt kiküldöttei a Munkapárt kiküldötteivel folytattak. A Nemzeti Párt megbízottai a párt írásba foglalt feltételeit átadták a Munkapárt megbízottainak, melyre a választ várták. Kevéssel azután, hogy a választmányi ülés véget ért, megérkezett a Nemzeti Párt klubjába Kürthy Lajos báró, a Munkapárt egyik vezére. Kürthy báró rövid megbeszélésre vonult vissza Ábrahám Dezsővel, Barba Alberttel és Halászy Lászlóval, kiknek átadta a Munkapárt ugyancsak írásba foglalt válaszát. A Nemzeti Pártban egyelőre nem hozták nyivánosságra, mit tartalmaz a Munkapárt válasza. Szerdán délben a két párt megbízottai újabb megbeszélésig jönnek össze, este pedig a Nemzeti Pártban újabb választmányi ülés lesz. Munkatársunk úgy értesült, hogy a Munkapárt most már sürgeti a Madarász Béla gyilkosainak pere. Csutak János tanú, Polánszki, az egyik gyilkos. követeltem a vizsgálóbírótól, hogy a személyemet ebben az ügyben a! legkíméletlenebb szigorúsággal kezeljék. annak idején egy Lustig nevű politikai megbízott állította elő és hogy Vágó népbiztos Pervangelt visszarendelte. ő semmiféle gyilkosságról nem hallott. Csömör szemébe mondja Korvinnak, hogy igenis ő bocsátotta őket szabadon, azt mondván, hogy ilyen szamárságokkal hagyják őt békében. Az elnök ezzel a tárgyalás folytatását holnap reggel 9 órára halasztotta.