Friss Ujság, 1920. február (25. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-15 / 40. szám

1920. február II. FRISS UJSAG3 nyitása után a képviselők beadják mandátumaikat, mire megejtik az osztályok kisorsolását. Az elnök vé­gül javaslatot fog tenni a legköze­lebbi ülés idejére vonatkozólag, a­mely előreláthatóan február 18-án délelőtt lesz. Hétfőn délután tehát a nemzetgyűlés nem tart külön ülést. A képviselőház háznagya, tekintet­­tel arra, hogy a délutáni ülés­ az ere­deti tervtől eltérőleg elmarad, ezúton is közli a nemzetgyűlés tagjaival és a nagyközönséggel, hogy a háznagyi hivatal által f. hó 16-ának délutánjába kiadott karzatjegyek érvénytelenek. Ünnepi szent­mise a nemzetgyűlés előtt. Február 16-án­ é­ ftelelőtt 10 órakor, egy órával a­ n­emzetgyűlés első ülése előtt, Csem­och János hercegprímás ünnep­ szent­misét mond az Ország­­ház kupolacsarnokában, amely után Petry Elek református és Raffay Sándor evangélikus püspök könyör­­gő imát mondanak. Ezután Angyal József háznagy vezetésével a nem­zetgyűlési képviselők átvonulnak a képviselőház üléstermébe. Prohászka püspök a föld- és munkáskérdésről Érdekes és megszívlelendő kijelenté­seket tett Székesfehérvár hírneves püspöke, Prohászka Ottokár a Jelen égető feladatairól. Egy újságíróval be­szélgetve, a következőket mondotta: — Földet kell adni a népnek! Nem a földosztó demagógiának és az életet nem ismerő, levegőbe tervező s­zobatu­­dósoknak kótyagos javaslataiéi,­­ ha­nem a magyar föld évtizedeit óta va­júdó problémájának becsületes megol­dására gondolok. Enélkül, nem lesz béke ebben a társadalomban. Hiába tagadnák, tessék éldomítit venni: a paraszt bizony meg is gyűjmöli az urat és ha nem kapja megVanilt vár és amit jogosan vár, az olyas­ szerencsétlenség lesz, amiért nem lehe­­ vállalni a fele­lősséget. Hozzá kell élni azonnal egy fokozatos, okos birokireform munká­jához. Bizottságokat­ kell kiküldeni és széleskörű felhatalmazást, adni a kor­mányzatnak, hogy­ adott viszonyokhoz képest mindenütt/ ahol a­ nép földet akar és ahol azt/meg tudja művelni, ott a legsürgősebben végre látkeli, hogy hajthassa a parcellázásokat, tegyen az­t a birtok akár etmiházi, akár hospizomá­­nyi, akár magánkézben levő, ha van, aki között felosszák, akkor nem tehet különbséget tenni a jelenlegi tulajdo­nosok szerint.­­­­ Nem jelenti a­­z, hogy minden nagy­birtokot megsemmisítsenek, mert ez katasztrófa lenne. Sőt igenis a te­tőter­melés érdekében is, a városok ti­ címe­zése szempontjáb­ól is szükséges, hogy megfelelő számú nagybirtok maradjon. De egy tagban húszezer holdakra nincs szü­kség! — De nem elég, ha igazságot te­szünk a földeken, igazságot kell ten­­nünk a gyárakban és a bányákban is! Ha méltányoljuk a parasztság jogos igényeit, eleget kell tennünk a munkás­ság jogos követeléseinek is. Meg kell keresnünk a megértést a munkásosz­tállyal. Nem várhatjuk, hogy csak ők jöjjenek felénk. Elébü­k kell mennünk! A nagy förgeteg, ami felettünk el­­viharzott, ki kell hogy józanítottá legyen a munkásokat a hazátlan, esz­mékből és a gyűlölködő osztályharcból. De nem múlhatott el nyom nélkül mi fölöttünk sem és bizony ápolnunk kell azt a törekvést, amely a tőke és a munka között becsületes alkut akar kötni és a jövedelmelosztást igazsá­gosabb alapokra akarja helyezni. Akarom, hogy a munkásnak magá­nak lehetővé tegyük a tőkeszerzést és belevonjuk kis vagyonkáját a termelő tőkékbe. A szociális kérdés megoldásá­ban példával kell elöljárni a nemzet­­gyűlésnek s meg kell mutatnunk, hogy a munkásság érdekében nagy és fontos intézkedéseket akarunk tenni, nem­csak a munkás-, csecsemő- és anya­­védelem, nemcsak az aggkori baleset­­biztosítás és a rokkantellátás kérdésé­ben, de abban is, hogy nem vonjuk ki magunkat abból az általános világ­­áramlatból, amely a tőke és munka közös eredményeinek igazságosabb szét­osztását­­tűzte ki célul. Amig nyomor van és amíg fényűzés van, olyan szörnyű, égbekiáltó módon egymás mel­lett, mint Budapesten is, addig nem lesz vége az osztályok benső gyűlölkö­désének. Az osztályharc, láttuk, meg­bukott, ám most egy csöndes, de ször­­nyű erejű morzsolódás folyik az osz­­tályok között. ■ewwwwwveweewwMWWWWAMewwWWWW Magyarország bizonyos engedményeket fog kapni Neu­illy, február 1* (Szikratávirat.) A Chica&p'Tribu­­ne jelenti: A magyar magajavaslattal a nagykövetek tanácsa, jövő héten fog foglalkozni. Aarfute­k, hogy bi­zonyos engedményeket fognak ten­ni Magyaror­­szágnak és azután fel­­hívjá­­"a magyar békedelegációt ar­ra, hogy fogadja el a békeszerző­dést úgy, amint van, a módosítások és változtatások beiktatásával. A magyar repülés érdekében. Neuilly, február 14. A magyar békedelegáció átadta a huszonhatodik jegyzéket is, amely a békeszerződésnek léghajózási ren­delkezéseivel foglalkozik. A jegyzék rámutat arra, hogy a magyarságot nem szabad kizárni az aviatika fejlő­déséből annál kevésbbé, mert ezen a téren jelentős eredményeket értünk el. A jegyzék azonkívül rámutat a rendelkezésének gazdasági hátrá­nyaira. London, február 14. A miniszterelnökök tanácsa a ma­gyar békedelegációnak egy heti ha­ladékot adott a hátralevő jegyzékek benyújtására. (MTI). Az egész világ elégedetlen a Versailles- békével. Genf, február 14. A londoni tanácskozásokról az Echo de Paris azt írja, hogy az an­­tant politikája nem hozta meg a re­mélt sikereket. Az elégedetlenség ál­talános. A legyőzöttek el vannak ke­seredve, a győzők csalódtak, minde­nütt nyomor és nyugtalanság. A szö­vetségesek kell hogy egyesítsék min­den erejüket, mert csak így lehet a győzelem katasztrófáját elkerülni. Az Echo de Paris strassburgi híradása szerint az elszász-lotharingiai álla­m­i hivatalnokok szindikátusa tiltako­zik a francia szolgálati pragmatika ellen és a szerzett jogok respektálá­sát követeli. A szindikátus kijelenti, hogy a francia kormány a tisztvise­lőket olyan előnyöktől akarja meg­fosztani, amelyeket a régi régimé biztosított nekik. A Matin szerint Saarbrückenben nagy zavargások történtek. Wirbel tábornok ki akarja hirdetni az ostromállapotot. A The Chicago Tribüne vezércik­ket közöl s kifejti, hogy a béke egész Európában elégedetlenséget keltett. Majd így folytatja:,Az erős államok­nak gyenge kis országokra való fel­­darabolása, melyeknek még kilátásuk sincs arra, hogy a jövőben életképe­sek legyenek, egyenes felhívás Le­ninhez, hogy terjeszsze ki propagan­dáját ezekre a kis országokra, ame­lyeket feláldoznak a bolsevik­ propa­gandának és a vörös hadseregnek. A békekonferencia — mondja a cikk -­­a tudatlanság legnagyobb tragédiájá­nak mondható, amelyet a világ vala­ha is ismert. A Keletről jövő vesze­delem bástyája darabokra van törve. A konferencia termében a zöld asz­talnál a dolgokat papíron elintézték, ámde az utas, aki bejárja Európát, mindenütt a végső kétségbeesés ki­törésének jeleit tapasztalja. Robert Cecil a boszú békéjét őrültségnek mondja. Rotterdam, február 14. Váratlan segítséget kaptak a sza­badelvű független képviselők, akik in­dítványt nyújtottak be az alsóházban a békeszerződések módosítása céljá­ból. Robert Cecil lord is felszólalt és támogatta az indítványt. Kifejtette, hogy őrültség most a boszu politi­káját űzni, de viszont nem praktikus politika e pillanatban a békeszerző­dés revideálását sürgetni, egyes fel­tételeket azonban mindenáron módo­sítani kell. Az angol kormány — folytatta Cecil — noha évek hosszú sora óta tájékozva volt Középeurópa borzalmas helyzetéről, alig tett vala­mit annak javítására. Eleséget külde­ni, az nem segítség, csupán foltozás, a helyes cselekedet az lett volna, ha nyomban hozzálát Középeurópa gaz­dasági életének feltámasztásához. A blokád tovább tartott, semmint szükség lett volna rá. Azok a köve­telések, amelyeket a szövetségesek Németországgal szemben támasztot­tak, teljesíthetetlenek, tehát oktala­nok, az Ausztriával szemben támasz­tott követelések pedig valóságos ko­média. Németországnak és Ausztriá­nak egyetlen menekülése van, a le­hetőség arra, hogy munkához láthat. A kiszolgáltatás kérdéséről ezeket mondta Robert Cecil lord: — Ha kierőszakoljuk a kiszolgál­tatást, akkor forradalmat idézünk elő Németországban, ha kudarcot val­lunk követelésünkkel, akkor a német katonai párt megin­t nagy erőre kap. Balfour meg van elégedve a magyar határokkal. London, február 14. Balfour az angol alsóházban teg­nap fontos beszédet mondott a béke­szerződésről és többek között a kö­vetkező kijelentést tette: — Az osztrák-magyar monarkiá­­ból kiszakított területek új határai a lehető legjobbak. A határkérdéseket gondosan és részletesen megvitatták és a határokat nem érzelmi alapon állapították meg. A fővezér szemléje a Vérmezőn. A budapesti helyőrség­ léfogatott osz­tagai tegnapi reggel kivonultak a Vér­mezőre, ahol Miklós fővezér szemlét t­a,rt*tt*fölöttük. A Vérmezőn, amelyet tisztikordon vett körül, már kilenc óra tájban kezdtek gyülekezni a csapatok. Féltíz órára megérkezett a két katonai zenekar is és a csapatok két sorban helyezkedtek el. Az első hosszú sorban rohamsisakos gyalogo­sok két zászlóalja állott, a második sor­­ban pedig két üteg ágyú teljes legény­séggel. A pompás felszerelésű két gya­logos zászlóalj sorai között ott díszlett a Nemzeti hadsereg arannyal hímzett fehér zászlaja. A jobbszárnyoló, a fő­vezér­ standard körül, a vezérkari tisz­­tek festői csoportja helyezkedett el. Tíz óra előtt néhány perccel a Pau­ ler­ utca felől megjelent Horthy Miklós fővezér, közvetlen vezérkarával. A fő­vezéren, ép úgy mint tisztjein, tábori szürke köpeny volt. A Vérmező bejá­ratánál és szélein összegyűlt hatalmas tömeg lelkes éljenzéssel fogadta a leg­­népszerűbb magyar közéleti személyt. Miken­ a fővezér kíséretével belova­golt a Vérmezőre, abban a pillanatban a zenekarból felharsant a Himnusz dallama, a Csapatok (vigyázz)f­lállásba helyezkedtek­ A fővezé­r végiglovagótt a gyalogság arcvonala előtt, majd a ki­vonult tüzérséget szemlélte meg. Köz­ben a két zenekar folyton a Himnuszt játszotta és a hadsereg fehér zászlaja földig hajólt a fővezér előtt. A szemle után gyorsan pergő ve­zényszavak hallatszottak, a kivonult csapatok mintegy varázsütésre a Vér­mező közepén hatalmas négyszöget for­máltak. A fővezér belovagolt a katonai négyszög közepére, majd mögötte telje­sen bezárult és a négyszög közepén mintegy tíz percig tartó lelkesítő be­szédet intézett katonáihoz. A beszéd el­hangzása után a tisztek kardjai tisz­telgésre villantak meg a levegőben. Ezután következett a kivonult csapa­tok díszmenete a fővezér előtt. A dísz­­felvonulás megtörténte után Horthy Miklós fővezér kíséretével együtt vísz­­szatért a főhadiszállásra. BUDAPESTI ÉLET Díjtalan állásközvetítés magántiszt­viselők részére. A Magántisztviselők Országos Szö­vetsége (Eskü-tér 5., telefon 172­-­13.­) ezúton is felhívja az összes munkaadók és cégsír figyelmét állásközvetítő k­o­­ndítjára. Módjukban van elsőrangú és minden szakmában jártas mérlegkép­es könyvelőket, magyar, német, francia, angol, olasz levelezőket, gyors és gép­írókat és segédmunkaerőket azonnal­ el­helyezni. Az állásközvetítés díjtalan. A villamosközlekedés. A mind erősebben mutatkozó szód­­hiány miatt az Egyesített villamosvas­­utak igazgatósága elhatározta, hogy abban az esetben, ha a szénszállításban néhány nap alatt javulás be nem ál­lana, a villamoskocsikat, csak délután ■í óráig fogja járatni. A kocsikat eb­ben az esetben reggel fél hét órakor in­dítják. ,­ A gázszolgáltatás bajai. A gázgyárhoz mindig nem ér­ke­­zik elég, sajár a mai korlátolt üzemet is csak napi harmincöt vagyonnal tud­ják fentartani. Ehelyett azonban át­lag csak tizennyolc-húsz vagyon szén érkezik, úgy hogy emiatt a gázszolgál­tatás lényegesen rosszabbodott. Ha rö­­videsen a szénellátásban javulás nem áll be, a gáznyomás annyira csökkenni fog, hogy az háztartási célokra nem lesz használható. Éppen ezért felmerült az a terv is, hogy a hét bizonyos napján a gázszolgáltatás teljesen szünetelne, a­mivel elérhető lesz az, hogy a hét többi napján a gázszolgáltatás kielégítő le­gyen. öt vagyon kondenzált tej érkezett. A tejtermékek behozatalár­a alakult szindikátus ülésén­­ bejelentették, hogy tegnap öt vagyon kondenzált tej érke­zett a szindikátus részére Budapestre és még hét vagyon van útban. Ebből a mennyiségből elsősorban a közintézmé­nyeknek, kórházaknak juttatnak, azon­kívül egy részét a budapesti kávésok kapják, akiknek a közélelmezési mi­niszter megengedte, hogy ezentúl kon­denzált tejből tejeskávét szolgáltasso­­n­nk ki a közönségnek. A kondenzált tej dobozonként 40 korona körüli ár­ban kerül forgalomba. Szénkiutalás. Az Országot,­­Szédbizottság közli, hogy a forgalomban levő budapesti egyesített fa- és szénjegynek csakis a 19-es számú szelvényére február. 15.ttől március 4-ig 50 kg. szén vásárolható a szénkiskere­skedőknek Az elosztóhe­lyeket (kiskereskedők, beszerzési cső-

Next