Friss Ujság, 1920. február (25. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

1920. február 14 FRISS ÚJSÁG ték tőle, kocsiba ültették, kihajtot­tak a ligetbe, ott a kocsit elküldték és Kopunetzét lelövés­sel fenyeget­ve, futásra kényszerítették. Innen elmentek a Kisdiófa­ utca 8. számú házba, Álgya Jánosné házmesterné­­hez, állandó találkozási helyükre, a­hol osztozkodtak és az asszonynak hallgatási díj fejében ötszáz koronát adtak. Rablást követtek el a Thö­­köly­ út 126. számú házban Kohn Lipótné, trafikosnőnél i­s, akinek ék­szereit vitték el és megfenyegették azzal, hogy lelövik, ha szólni mer. A Gellért-hegy közelében egy szülő utcában követtek el rablást, to­vábbá egy szalámigyárosnál, aki vagy Kispesten vagy Erzsébetfal­­ván lakik. A gyárossal a Wertheim­­szekrényt nyitották ki és a benne levő pénzt elvitték. A rendőrség Grünhut Jenőt, Krisztanics Sándort, Henics Ferencet és Németh N­. Ven­delt letartóztatta.. A többieket ke­resik. Lőcskei József magas, barna, nyi­­tott bajuszú, kékszemű, jól öltözkö­dik, rendőri vagy polgári ruhában jár. Ez a Lőcskei betegség címén szabadságot kapott és azóta vesz részt ezekben a rablásokban. A Ne­­felejts­ utca 11. számú házban lakott. Csernyák Károly 22 éves, állandóan hadnagyi ruhában jár, szőke, közép­termetű, beretvált arcú. Anyja az Ostrom­ utca 17. szám­i házban la­kik. Aki ezekről tud valamit, jelent­kezzék a főkapitányságon. a korlátozást minden nyilvános helyi­­ségre, tehát a színházakra is kiterjesz­tik. Ez nemcsak a közegészség követel­ménye, de az igazságé is. ­ BUDAPESTI ÉLET Hétfőn az összes mozikat bezárják? A Magyar Mozgókép Szánházak Or­­szágos Szövetk­gének nagy küldöttsége tisztelget­t fia délelőtt Bánié István Fő­­kapitán­yhelyettesnél, továbbá Folkus­ Tiházy Lajos alpolgármesternél, Szabó Sándor dr. tiszti főorvosnál és Csupor József dr. tanácsosnál. A küldöttség előadta, hogy e hónap 16-án az eddigi korlátozások a mozgóképszínházakra vonatkozólag lejárnak és kérik a kor­látozás megszüntetését A mozgószínhá­­zaknak most minden második sort üre­sen kellett hagyniok és igy képtelenek még nyers kiadásaikat is fizetni, nem is beszélve arról, hogy az előadások után kötelező egyórai szellőztetési szü­net az előadások számát is felére redu­kálja. A szövetség vezetősége me­morandumában azt mondja, hogy ha a mai szigorú korlátozásokat a járvány­­­bizottság továbbra is fenntartja, kénytelenek hétfőtől kezd­ve az összes mozgóképszínházakat bezárni és több mint háromezer alkal­mazottjukat elbocsátani. A küldöttség azzal az ígérettel távozott, hogy ha a járvány csökkenni fog, a korlátozáso­kat hamarosan meg fogják szüntetni.­­ Itt említjük meg, hogy a Rákóczi­ út 116. számú házban lévő Fővárosi Nagy­mozgó engedélyese, Gerő Sándor, to­vábbá a Dob­ utca 67. számú házban lévő Royal Nagymozgó, Radó engedé­lyeit a főkapitány a mai napon vissza­vonta. A visszavonás azért történt, mert ezekben a mozikban a spanyol­­járvány elleni védekezéseket nem tar­tották be. A mozikra és kabarékra vonatkozó ideiglenes megszorítás igen helyénvaló lenne , ha a spanyoljárvány bacillusá­­ban lenne annyi tisztességtudás, hogy e nyavalya alkalmából távoltartaná magát a színházak nézőterétől. Ha ez a bacillus úgy gondolkodnék, hogy én egy nyomorult proletár élőedi vagyok, amely nem járhat olyan finom he­lyekre, mint például az Operaház, vagy a Király-színház. De tudjuk azt, hogy ez a scacillus távolról sem olyan tartóz­kodó és tisztességtudó. Éppen úgy le­­dönti a lábáról a mágnást és a millio­most, mint a sarki hordárt s a legelő­kelőbb színházban éppen olyan ottho­nosan érzi magát, mint az utolsó mozi­ban. Ha tényleg elejét lehet venni a járvány terjedésének azzal, hogy a né­zőterek zsúfoltságát, az embereknek egymáshoz való közelségét megakadá­lyozzák, akkor csak úgy érnek célt, ha Szénbányamunkások a fővezérnél, Horthy átveszi a széntermelést. A forradalom annak idején tudva­lévően életbe léptette a nyolc órai munkaidőt, melyet azonban a mun­kafegyelem fokozódó lazulásával sok helyen nem tartottak meg: a munkások ugyanis beleszámították a munkaidőbe azt az időt is, ame­lyet a munk­a helyére és onnan haza menet elköltöttek, így történt ez Dorogotz is. A bányatársulat igazga­tóságai újabban úgy intézkedett, hogy a munkások a nyolc órát tény­leg munkában töltsék, a jövés-me­nés, átöltözés idejét abba ne szá­mítsák be. A munkások nagyobb része kész­ségesen meghajolt az intézkedés előtt, azonban egy kisebb csapat sérelmesnek találta a kérdés ilyen megoldását és péntek délelőtt kül­­döttségileg felkereste Horthy Miklós fővezért, tőle kérvén védelmet a munkásság e „súlyos megterhelése 14 ellen. A fővezér válaszában kifejtette, hogy egy ideig nem volt tisztában a szénbányászat kérdésével, míg no­vemberben fel nem kereste Tatabá­nyát Azt vélte, hogy az augusztusi átalakulás után a bányatársulatok, felhasználva az ő szuronyait, a mun­kásokat tényleg elnyomják, de azt látta, hogy ellátás és fizetés tekin­tetében a munkásság jobb sorsban van, mint bármely más foglalkozá­si ág és legfőképpen jobb viszonyok között, mint az úgynevezett tanult középosztály. Át akartam és át is fogom venni a széntermelést s azt hatóságaim utján fogom ellenőriztet­ni, mert azt mindenki tudja, hogy tisztesség, becsületesség és valódi önzetlenség legelsősorban katonai erények. Átvettem az élelmezés, kérdés rendezését is, bár tudtam, hogy egyesek nagy gyűlölködését vállaltam ezzel magamra, megaka­dályozva őket abban, hogy többet kereshessenek a tisztesség által megengedettnél, így va­n a szénkér­déssel is. Át fogom venni, nem azért, hogy a munkást kizsaroltas­­sam, hanem hogy az igazgatóságok üldözésébe is beletekintve, kény­­szentsek mindenkit, a tisztesség- és becsületdiktálta munka elvégzé­sére, hogy tisztább világot teremt­hessek. A nyolc órai munkaidőt illetőleg pedig tisztességes embernek nem lehet más felfogása, minthogy a vál­lalt kötelezettséget teljesítse. Nyolc órai munkaidő annyit jelent, hogy nyolc órát kell dolgozni. Majd hivat­kozik a fővezér a német munkások önként felajánlott ingyen túlórájára s kérdi, mit szólna a világ ahhoz, ha a magyar munkásoknak a nyolc óra is sok hazájukért dolgozni Ez a ma­gyarság legnagyobb szégyenét je­lentené. Arra kérem magukat — folytatta tovább a fővezér — a haza érdeké­ben, mindnyájunk, családunk, gyer­mekeink, unokáink érdekében, ne csináljanak nehézségeket. Mi átvesz­­szük a szénügyek kormányzását, hogy a munkástság is meg legyen győződve, hogy jó kezekben, igaz­ságos kezekben van a vezetés, azonban sztrájkot ne kezdjenek, ez végzetes lehet az ország­ra, de elsősorban magukra is, mert újból mondom, hogy bár tudom, hogy szegény, félrevezetett magyar emberekkel kerülnék szemközt, még­is szent kötelességemnek tartanám a legdrákóibb eszközöket alkalmaz­ni. Mondják meg otthon, hogy dol­gozzanak, amennyit tudnak, mert minden kiló szénnel, amivel többet termelnek, egy éhező nyomorgón segítenek. Máskülönben ki kellene ezt kényszerítenem s ezt nem aka­rom. Majd a munkásokkal együtt je­lenlevő Magyary alezredest, a fő­­vezérség műszaki osztályának ve­zetőjét utasította, hogy a dorogi ka­tonai parancsnokság a munkásokkal együtt vizsgálja meg a panaszokat s tegyenek személyesen jelentést a fővezérnek. Nyilt-tér. Ha és minden nap „A FIAM APJA“ bohózat s képben és az új febrnári műsor. I ROM­ORFEUM fiOYAL-KABARÉ I­I . ... „ Kezd. kor. Solti Csillagok csillaga. Bar- és Virágh fellépté­nkül Imre és Zerkovitz ,el­hord*rt éa két Béla operettje. Kezd. V.z­elérango tréfa. B­riliánst, gyöngyöt kar­átját 25.000 koronáig. ARANYAT* _ _ zónáig mindenkinél magasabb áron vesz N­ARn b'dpninhái­ntent. Telefon: VMUW Hm­­-ra házhoz jövök. József 12—20. ■■■fo bőr- és nemi betegségek teljes S s­­HP gyógyítására legjobban ajánlható N­ JH £1 Dr MITZGER Intézete ______„ Budapest* József-körút 3. Egy villamos baromfi töltő- és villamos b­aromfineVBle - pés majdnem uj, háromezer K.-ért eladó. Megtekinthető! városligeti Fasor 22. földszt délután 2—t-ig H am ad dió‘9tölgy’9 tbő?cseresnye- „ fá áll iL „ rá 48 topoly-fát ” a legmagasabb árban. BOSKOVITZ L. PÁL fakereskedő, Budapest, VII., Király­ utca 28. szám. (Raktár az udvarban.) Legújabb: Minisztertanács. A kormány tagjai ma este 6 óra­kor Huszár Károly miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra gyűl­tek össze, amelyen az alkotmányos élet helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavasla­tot tárgyalták le. A minisztertanács éjjeli 12 órakor ért véget Jugoszlávia Baranyának csak egy kis részét kapta meg. Bécs, február 13. A Telegraaf Company belgrádi­­jelentése szerint Jugoszlávia Bara­nyának csupán egy kis részét kapta meg. Pécset véglegesen Magyaror­szágnak ítélték oda. A magyar béke a legfelsőbb tanács előtt London, február 13. A legfelsőbb tanács tegnapi ülé­sén megállapította azoknak a jegy­zékeknek a szövegét, amelyeket egyrészt Németországhoz intéznek­­a bűnösök kiadatása dolgában, más­részt Hollandiához a volt német császár kiszolgáltatása ügyében. A tárgyalás alá kerülő kérdéseket a következő sorrendben fogják meg­vitatni: A békeszerződésnek Német­ország részéről való végrehajtása, a holland kormány válaszának meg­vitatása, a­melynek megérkezését a legközelebbi időre várják, az Adria­­kérdés, Magyarország válaszjegy­zéke feletti tárgyalás, amely még nem érkezett meg, a Törökország­gal kötendő szerződés alapelvei és az orosz kérdés. Az angol és fran­ 3 da pénzügyminiszterek a valuta kérdését is megbeszélés tárgyává tették. A Parisba visszatérő Mille­­randot Cambon fogja helyettesíteni. (M. T. L) ■} Vége Törökországnak. Páris, február 13. A Mát­ia jelenti. A nagyhatalmak képviselői a török kérdésben körül­belül a következő alapelvekben álla­podtak meg: A török uralom Szíria, Mezopotámia, Palesztina és Arábia fölött megszűnik. Ezek a területek Angolországnak és Franciaországnak bizonyos protektorátusa alá kerül­nek, ami mellett a bennszülött lakos­ság joga érintetlen marad. Oroször­­ményországot az ótörök terület ré­szeivel önálló államnak ismerik. Fran­ciaország s Anglia Olaszországnak bi­zonyos mértékű közreműködésével az általános ellenőrzést gyakorolja a török kormány felett, amely valószí­nűen Konstantinápolyban marad. Olaszország és Görögország külön jogokhoz juttak és pedig Olaszország Atália vidékén, Görögország pedig Szmirnában. Hírek mindenfelől. y~ Pártközi értekezlet a minisz­terelnökségen. Ju­rakviszterelnöksé­­g pri Hvstít P­'t Károly miniszterelnök el­­nöklésével ma délelőtt értekezet volt, amely az állami főhatalom­ról szóló törvényjavaslatot és az új házszabályo­kat tárgyalta. Az értekezleten részt vett a nemzeti egyesülés pártjából Ra­­kovszky István, Hentz Károly, Túri Béla, Dömötör Mihály, Rassay Károly és Klebelsberg Kunó gróf, a kisgazdák részéről sokorói átkai Szabó István, Meskó Zoltán, Lukovics Aladár dr. Rubinek István és Wagner Károly.­­- A kivégzések színhelye. A kom­pl­un­ista bűnpörök és a s­tat­árián­g eljá­­rás vádlottjai ellen hozott halálos íté­leteket eddig a Hargit-körúti katonai fogház udvarán hajtották végre. A ka­­tonai hatóság ma értesítést küldött a budapesti bü­n­tetőtörvényszék elnök­ségéhez, illetve az államügyészséghez, amelyben közölte, hogy a Margit-körúti fogház udvarát a jövőben halálos íté­letek végrehajtására rendelkezésre nem bocsáthatják. Ennélfogva az esetleg hozandó halálos ítéleteket ezentúl a gyújtőfogház udvarán fogják végre­­hajtani. -­ Keresnek egy gyilkost. A ko­máromi törvényszék vizsgálóbírája el­­fogatóparancsot adott ki Fuchs Her­mán­­harminchat éves cipészsegéd ellen. Fuchs a kommunizmus alatt a komá­romi vasgyár mellett mint vörösőr őr­szolgálatot teljesített, amikor arra ment egy Pécsi nevű hentesmester, akit megállásra szólított fel, de miután is­merőse volt, ez közelebb jött és szóba­­ állt vele. Fuchs hasbalőtte Pécsit, aki e sérülés következtében meghalt. Fuchsot akkor a vörösök letartóztatták. Azzal védekezett, hogy puskája vélet­lenül sült el. E védekezése dacára há­rom hónapi börtönre ítélték és bünte­tését ki is töltötte. Az ügyészség azon­ban most újra felvette az ügyet és an­nak folytatólagos letárgyalását hatá­rozta el. — „Éljen Miklós király." A Ma­gyar Távirati Iroda jelenti: Tegnap délután a főváros egyes pontjain ,iÉl­­jen Miklós király!" szöveggel cédulá­kat, osztogattak. Nyilvánvaló, hogy ezen akciónak az igazi célja csak az lehet, hogy a közönség egyes rétegeit a fő­vezérrel szemben bizalmatlanná tegye. A fővezérség azonnal intézkedett, hogy a rendőrség ezeket a cédulákat kobozza el és azok értelmi szerzőit nyomozza ki, egyúttal pedig felszólítja a közönséget, hogy az ilyen cédulák terjesztőit a nyo­mozás megkönnyítése érdekében je­­lent­se fel.­­ Paulik Béla a vizsgálóbíró előtt Paulik Bélát, a moziügyek politikai megbízottját a budapesti büntetőtör­­vényszéken ma vezették a vizsgálóbíró elé. Paulik Bélát részletesen kihár-

Next