Friss Ujság, 1920. február (25. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-21 / 45. szám
XXV. évfolyam 45. szám. ® ■&*& 40 Budapest, 1920. február 21 Szombat POLITIKAI NAPILAP __ _ _ _ ____ ELŐFIZETÉSI ÁRA : §181 §§ JMR || /gSk fgg V., Honvéd-utcza 10. az. Helyben, hár,hoe hordva, vidéken poétái H BIK Hj PB BE flf SB ilg jjffTfP J£5§ BK Swerk, telefon — — 187—51. ül Bdf I KB a Hl = = &+* félévre K SS.-. Egész évre K 110.— |f^ M HM ■ Nyomda ” Z - 54-S8. I IfgUU SJ U U U fis4 0 fillér. m H Wk mTmk VI., AnflrtBsyntKecskeméti-n. u Teljes erővel keresik Somogyi gyilkosait. Három uj titokzatos eltűnés a fővárosban. Ausztria elutasította Magyarország ajánlatát. --------------------------- -------------------------- ------ - --------------------------- -- ---- ---- - ~ -------- —-----------------------------______________ ___ A régi gárda emberei * a Pallavicini, Szterényi, Ugrón és Sándor Pál , a képviselőház folyosóján. Remekbe szőtt beszéd volt a Huszár Károlyé, amelyet a miniszterelnök a képviselőház mai ülésén elmondott, hogy az egész tisztességes magyar politikai és társadalmi közélet nevében megbélyegezze azt az aljas gyilkosságot, amelynek Somogyi Béla áldozatul esett. A reménység fellobogó érzésével láttuk, hogy az egész nemzetgyűlés, mint egyetlen ember, viharos tapssal fejezi ki együttérzését a kormány fejével, aki, mint minden alkalommal, amikor az ország életbevágó érdekei forogtak kockán, ezúttal is megtalálta azt a hangot, amely tisztességes és józanul gondolkodó emberek előtt soha hatását el nem tévesztheti. Igaz, a szóbanforgó gaztettel kapcsolatban a miniszterelnöknek a politikai erkölcs és a hazafias aggodalom egyetlen utat jelölhetett meg csupán, elvitathatatlan azonban, hogy Huszár Károly habozás nélkül és férfias eltökéltséggel lépett erre az útra. Mögötte hatalmának és emelkedett presztízsének teljes súlyával áll a magyar közbizalom legnépszerűbb letéteményese, Horthy Miklós fővezér, a leendő kormányzó is. Az aljas tett felett való felháborodásában a kormány egész tekintélyére és a nemzetgyűlés szavára hivatkozva tiltakozott a miniszterelnök a borzalmas bűntény ellen, hogy elhárítson — úgymond — minden olyan látszatot, mintha ebben az országban bárki is volna, aki ilyen gonosz tettet tűrni hajlandó. A miniszterelnök azután az egész nemzetgyűlés kitörő tapsai közepette jelentette ki, hogy elég volt a gaztettek sorozatából. Sem a kormány, sem a nemzetgyűlés — mondotta — nem fogja tűrni, hogy titkos társaságok, mert vannak ilyenek, az ország jó hírnevét bemocskolják a külföldön. Bíráskodni csak a bíróságnak van joga. Ezekkel a sötét elemekkel most fel kell vennünk a küzdelmet! Ezeket a titkos társaságokat fel kell oszlatni, tagjaikat pedig, ha bűnön kapják őket — jelentette ki a miniszterelnök — fel kell akasztatni. A miniszterelnök mementójának azonban nem szabad a pusztában elhangzó szavakká válnia. A miniszterelnök a nemzetgyűlés nevében ítéletet mondott annak az anarkiának az előidézőiről, akik immár hónapok óta megakadályozzák, hogy ebben az országban a törvényes jogrend végre helyreálljon. Ha a miniszterelnök őszintén fogta föl feladatát, amelynek elvégzését a mai nemzetgyűlésen bejelentette, akkor minden nehézség nélkül meg fogja találni azokat a titkos társaságokat és azokat a sötét elemeket, akiknek őrjöngő üzelmei hovatovább végképpen tönkreteszik az ország hírnevét. Bizalommal várjuk, hogy a miniszterelnök merttentóját nyomon követi az ítélet is, mert enélkül meddő munka lesz a Horthy Miklós, a Huszár-kormány és az egész nemzetgyűlés minden arra irányuló törekvése, hogy az infarkia fúriáit kiirtsák. Nyugatmagyarország sorsa Megérkezett az osztrák kormány válaszjegyzéke. — Semmiféle gazdasági engedményekért nem mond le Nyugatmagyarországról. Bécs, február 20. Az osztrák külügyi hivatal ma délelőtt küldötte meg válaszát a magyar kormány február 14-iki, Nyugatmagyarország sorsára vonatkozó jegyzékére. — Nagyméltóságod sem kerülheti el — mondja többek között a Grátz Gusztáv dr. bécsi nagykövethez intézett jegyzék — hogy elismerje e terület német jellegét. Hozzájárul ehhez az a történelmi tény, amely sajnos, Magyarországban teljesen feledésbe ment, hogy tudniillik ezek a vidékek régebbi időben gyakran cseréltek gazdát és csak háromszáz esztendő óta vannak állandóan magyar kézben és hogy Magyarországhoz csak a Habsburg-ház egy dinasztikus aktusa következtében kapcsoltattak. A térképre vetett felületes pillantás is azonnal megmutatja, hogy az eddigi határ, a Lajta folyó, két szuverén állam között katonai és vámhatárként elképzelhetetlen és elviselhetetlen. Gazdasági szempontból tekintve azonban ez a terület minden idők óta Bécs város zöldséges kertje és tejszállító körlete volt és lakosai emberemlékezetet meghaladó idő óta járták a bécsi vásárokat, így gondolkodik az osztrák nép túlnyomó többsége és így fog mindig gondolkodni. Sohasem fogja megérteni, hogy miért helyezne súlyt a magyar nép arra, hogy ezt a nem is nagy, nem magyar települési területet fővárosunk kapui előtt idegen nemzeti uralom alatt tartsa. Népünk gondolatvilágában Németnyugatmagyarországnak Ausztriához való visszatérése annyit jelent, hogy felszabadul ez az egy habsburgi uralkodó hatalmi ténye által jogtalanul annektált terület, tehát megszűnik egy önkényes bekebelezés Az osztrák köztársaság az e területért való viszály egyetlen fázisában sem gondol erőszakos megszállásra, háborúshódításra, vagy leigázásra, hanem tisztán és kizárólag a nagyhatalmak döntését kérte és végtelen önmegtartóztatással várt arra, hogy a hatalmak egyszer kimondott döntésüket maguk végrehajtják, miközben gondos kíméletet tanúsított a magyarok gondolkodásmódja iránt, akikkel jövőre tartós barátságban óhajt együttélni. Az osztrák kormány ma sem adja fel a reményt arra, hogy a magyar nép maga fog meggyőződni magatartásunk igazságosságáról és szükségességéről. Reánk nézve államunk nemzetközi jogi alapja a st.-germaini békeszerződés, amelyet az összes hatalmak aláírtak és mi is, tehát Németnyugatmagyarország tényleg már hozzánk tartozik, bár ez a jogunk még nincs megvalósítva. Olyan országról pedig, népünk egy részéről, amely a nemzetközi jog szerint a mienk, legkevésbbé mondhatunk le múló természetű, vitás értékű gazdasági engedményekért. Ez a rendezés, amint a legfelsőbb tanács 1919. december 16-iki, minden kételyt kizáró jegyzéke mondja, nemcsak a mi akaratunk, hanem, minden hatalom akarata, amelyet még a mi egyoldalű elhatározásunk ténye sem tehet meg nem történtté. Az osztrák köztársaság a maga részéről tiszteletben "szándékozik tartani e terület önrendelkezési jogát és ennek kifejezésére jobb lehetőséget fog nyújtani, mint aminő az általános zűrzavar idején egyoldalú nyomás alatt megtartandó egyszeri szavazás lenne. A jegyzék azután utal arra, hogy a magyar kormány hajlandó Ausztria és Magyarország gazdasági vi szonyát a teljesen szabad kereskedelmi forgalom alapján berendezni. A jegyzék itt hivatkozik arra, hogy erre az osztrák kormány is épúgy hajlandó. A politikai helyzet. Újabb pártközi tárgyalások az államfőről szóló javaslatról Huszár Károly miniszterelnök pénteken délben közös megbeszélésre hívta össze a pártvezéreket. A konferencián ismét az idegilenes államfőről szóló javaslatot tárgyalták. Az eredeti javaslat módosítása tekintetében többféle felfogás is kifejezésre jutott. Sok hive van annak az irányzatnak, mely korláttán másfeloszlatási jogot kiván biztositani a kormányzónak. Különösen Andrássy Gyula gróf hive a kormányzói jogkör kiterjesztésének. Mások viszont a javaslatot úgy akarják módosítani, hogy a kormányzó a nemzetgyűlést munkaképtelenség esetén csak korlátozásokkal oszlathatja fel, még pedig amennyiben ebbe a Kúria és a közigazgatási bíróság elnöke beleegyezne. Pallavicini György őrgróf ma újabb levelet intézett a Kisgazdapárthoz. Azt állítja, hogy a párt egyik jelöltje, Mohácsi Lajos a proletárdiktatúra alatt Pápán kommunista lapot szerkesztett, Drózdy Győző képviselő pedig kommunista volt. Fentartja azt az állítását is, hogy a pártban többizben beszéltek a papság és a hadsereg ellen. Végül arra a kövekeztetésre jut, hogy nem maradhat olyan pártban, amelyben a forradalmak exponensei is részt vesznekik . Pallavicini levelével kapcsolatban Drózdy Győző kívánságára a Kisgazdapárt elnöksége felszólít mindenkit, aki Drázdynak a diktatúra alatti működésére vonatkozólag valamely adattal rendelkezik, hogy azt hozza a pártelnökség tudomására. Egy estilap jelentése nyomán az a hír terjedt el, hogy a szociáldemokratapárt a párt egyes tagjai ellen irán