Friss Ujság, 1920. március (25. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-26 / 74. szám

2 Budapesten és vidéken eddig felül­bélyegzett bankjegyek értékét illetékes helyen kétmilliárdra becsülik. A felül­bélyegzés m­ost már a rendes mederbe terelődött, a gépek elég jól működnek és hibátlanul dolgoznak a budapesti államnyomdában működő gyorssajtók is. A kézisajtók számát is szaporítot­­ták és a székesfőváros házinyomdájá­ban, az Országos Központi Hitelszö­­vetkezetben is felülbélyegeznek bank­jegyeiket. A főváros területén hat kézi­­sajtó dolgozik. , A felülbélyegző gépeknek ilyen mó­don való szaporítása rendkívül meg­gyorsította a felülbélyegzést, ugyany­­nyira, hogy a Pénzintézeti Központ már nem csak a budapesti, hanem a vidéki pénzintézeteket is elláthatja fe­lülbélyegzett bankjegyekkel. Nemcsak a vidékről hiányoznak még jelentések, de a fővárosi pénzintézetek nem sietnek bejelenteni a Pénzintézeti Központnak, hogy mennyi bankjegyet nyújtottak be pénztáraiknak felülbé­lyegzés végett. A fővárosi pénzintéze­tek közül mindössze huszonhat intézet adott jelentésű úgy hogy a fővárosi bankok és pénzintézetek javarésze még nem jelentette be a kicserélésre benyúj­tott bankjegyek mennyiségét. i ' 4- Duna és Tisza közén nagymeny­nyiségű bankjegyet mutattak be felül, bélyegzésre, egyes vidékeken azonban­­ a r­ebélyegzési határidő utolsó napjaira tartogatják a felülbélyegzést. Arról is van rá'ár 'jelentés, hogy a bélyegzőt hamisítják, vagy a bélyeg­­zást utánozzák.­ Már le is tartóztatták le az egyik hamisítót,­­Béesben is hamisítják a magyar fe­lülbélyegzést, bár azok a szigorú bün­tetések, amelyekkel az effajta manipu­lációt üldözik, az ötévi börtön és 200.000 koronáig terjedhető pénzbünte­tés a legkíméletlenebb módon talál al­kalmazást azokkal szemben, akiket a visszaélésen, rajtakapnak. Néhány olyan bankjegyet is mutat­tak be felülbélyegzés végett, amelyek jugoszláv bélyegzővel voltak ellátva és lemosták a bankjegyekről a bélyegzést. Ezek a ba’­’rjegyek teljesen elvesztik értéküket, éz azt a felülbélyegzés cél­jaira nem fogadják el. Kincs területi engedmény! Magyar jegyzék a megszállók erőszakosságairól. Páris, március 25. A magyar delegáció már legköze­lebb megkapja a­­ szövetséges és társait hatalmak válaszát az előter­jesztett ellenjavaslatokra. Ez a vá­lasz majdnem egészében visszauta­sítja az ellenjavaslatokat, nem ad semmiféle területi engedményt, nem teljesíti a népszavazásra vonatkozó kérelmet sem és egyedül csak gaz­dasági tekintetben engedélyez bizo­nyos enyhébb módosításokat. Neuilly, március 25. A magyar békeküldöttség a béke­­értekezésének újabb jegyzéket nyúj­tott át azokról az erőszakosságok­ról és elnyomási kísérletekről,­ ame­lyek a megszállott területen állan­dóan megismétlődnek. A jegyzék rá­mutat arra, hogy noha mind a mai napig nem hallgatták meg azt a ké­résünket, hogy ezekre a területekre ellenőrző bizottságot küldjenek, még­is az emberiességgel szemben tarto­zó kötelességünknek ismeri, hogy ezt a kérésünket benyújtsuk és re­méljük, hogy azt sürgősen teljesíte­ni fogják. Bécs, március 25. A horvát-szerb-szlovén királyság diplomáciai képviselete fölhatalma­zást kapott arra, hogy a román saj­tóirodának azt a hírét, mely szerint a legfőbb tanács a Bánát kérdésében Románia javára döntött és hogy a Maros torkolata, továbbá Versec és Fehértemplom városa Romániáé lesz, mint teljesen alaptalant, a leg­­határozottabban megcáfolja. (MTI.) FRISS ÚJSÁG 1920. március 26. Neuilly, március 25. A magyar békeküldöttség több­szöri sürgetés­­után, most­­ felhívást kapott arra, hogy képviseltesse ma­gát a hadifoglyok hazaszállítása ügyében tartandó tárgyaláson. Meg­­bí­zottaink, Kirchner Sándor alezre­des, Walter Emil tanácsos és gróf Csáky István követ­ségi attasé hol­nap a külügyminisztériumba men­nek, ahol­ a franciák képviselőivel tárgyalni fognak a hadifoglyok ha­zaszállítására vonatkozó egyezmény megkötéséről. Amerika az osztrák békeszerződést nem fogadja el. Berlin, március 21. A Deutsche Allgemeine Zeitung­nak táviratozzák Bázelből. Az ame­rikai szenátus körében bizonyrára veszik, hogy a szenátus az osztrák békeszerződést is visszau­tasítja. (M. T. I.) Amerikai gabona Európának. Bécs, március 25. Az amerikai gabonabizottság, a­mely Európa ínséget szenvedő álla­mainak gabonával és liszttel való kisegítését irányítja, Ausztriánál, 200.000, tonna kenyérlisztet utalt ki, amelyet angol hajókon fognak el­szállítani. E küldemények megérke­zése előtt Franciaország 30.000, Olaszország pedig 20.000 tonna ke­nyérlisztet bocsát Ausztria rendel­kezésére. Ilyen módon biztosítják az osztrák szükséglet ellátását arra az öt hónapra, amely az új termé­sig hátra van. London, március 25. A Daily News értesülése szerint Aldo Cassuto a Messagero londoni tudósítója tegnap Chelmsfordból öt­száz szóból álló üzenetet adott le rádiótelefon útján Rómába. A római felvevő-állomáson gyorsírásba vették az üzenetet. Ez az első eset­ arra, h­ogy a szikratelefont sajtó célokra használták föL Neuilly, március 25. A drótnélküli telefonálás első kí­sérlete London és Róma között ki­tűnően sikerült. A Messagero londo­ni tudósítója volt az első újságíró, aki az új találmányt használta. A London melletti Chelmsfordból, ahol a társaság kísérleti állomása van, három beszélgetést adtak le. Az egyikben Scialoja olasz külügymi­niszter, aki jelenleg Londonban tar­tózkodik, üdvözölte Nitti olasz mi­­­­liszterelnököt, a másikban a britt sajtószövetség küldötte üdvözletét az olasz sajtószövetségnek, míg a har­madikban a Daily News szerkesztő­je- köszöntötte a Messagero szer­kesztőjét. Az üdvözlő táviratokra Romábek,,szikratáviratban válaszol­tak. A válaszokból megállapítható, hogy a felvevő-­­ állomáson mindhá­­rrom beszélgetést teljesen tisztán megértették. London és Róma­ kö­zött a távolság légvonalban mint­egy­ 1450 kilométer. (MTI.) TT^gn nishMi|flftgnr— Tnmj^n^iEjpjrinini— r­nm^n---rrt Telefonozás drót Ml 141© kilométer távolságra Kun Béláért ügye az angol alsóházban. A­­ külügyi államtitkár nyilatkozata. — Angija nem avatkozik be a ma­gyar bírói eljárásba. — Szibériai hadifoglyaink hazaszállítása. Páris, március 25. (A MTI­ szikratávirata a budapesti rádió­állomás utján.). Az angol alsó­­ház hétfői ülésén Hornsworth kül­ügyi alállamtitkár egy hozzá intézett interpellációra a­ következő kijelen­téseket tette: fi . A szovjeturalom alatt Magyar­­országon nem voltak rendes minisz­terek. A közigazgatást­ úgynevezett népbiztosok intézték, akiknek száma körülbelül ötvenre rúgott. Angolor­szág budapesti főmegbizottjának je­lentése szerint a népbiztosok túl­nyomó része elmenekült, a Magyar­­országon maradt 14 népbiztos fog­ságban van. Az eljárás folyik ellenük gyilkosság, pénzham­isítás, rablás, lázadás, erkölcstelen tanúk hirdeté­se, és más vádak alapján. A vád minden egyes esetben más és más, aszerint, hogy az illető népbiztos mit követett el. Valamennyit vádol­ják azonban pénzhamisítással és bu­dapesti­­ értesülésünk szerint ez a vád megáll és jogi alapon nyugszik. Budapesti főmegbízot­­tunknak nem tartozik hatáskörébe az, hogy beleavatkozzék a bírói eljárás rendes menetébe, sőt a magyar alkotmány a magyar kor­mányt is eltiltja attól, hogy az igazságszolgáltatásba közvetlenül ,­ belenyúljon. Kemngorthy képviselő kérdi a kormányt, várjon Kun Béla idejében a­ szövetségeseknek Budapesten mű­ködő megbízottai nem léptek-e siker­rel közbe az akkori ítéletek mérsék­lése érdekében és váljon Angolor­szágnak magyarországi megbízottja nem léphetne-e fel erélyesebben an­nak a kormánynak ténykedéseivel szemben, melynek megalakításáért mi, angolok, vagyunk felelősek? Harmsworth alállamtitkár: Azt hi­szem, a tisztelt képviselő úr kérdé­sének első fele helyes, kérdésének második részére azonban nem mond­hatok mást, mint amit az előbb mondottam. Kenworthy: Kérdem a miniszterel­nök úrtól, akihez tulajdonképen in­terpellációm szól, hogy nem lehet­ne-e valamit tenni azoknak az em­bereknek megmentése érdekében, a­kik ellen a mostani ítéletek szólnak? Lloyd George miniszterelnök er­re a kérdésre nem ad választ. Kenworthy képviselő kérdi azután, várjon a szibériai magyar hadifog­lyok hazaszállítása érdekében történ­tek-e további lépések és várjon a legfelsőbb tanács küld-e segítséget ezeknek a szerencsétleneknek arra az időre is, amig a behajózásra vár­nak.­­ Harmsworth alállamtitkár kijelen­ti, hogy a hadifoglyok hazaszállításának és támogatásának ügyét a népszövet­ség vette a kezébe és az angol kormány a maga részéről minden tőle telhető támogatást meg fog szer­ezni, mihelyt a népszövetség konkrét javaslatokat tesz. A Morning Fest Harmsworth al­állam­titkárnak a volt magyar szov­jetekre vonatkozó válaszát ezen a címen közli: „A gazemberek szov­jetje." BUDAPESTI ÉLET Érdekes találkozó. A múlt év áprilisában és májusában, a gyüjtőfogházban internált túszok­ el­határozták, hogy az,r idei május 1-én a Resfus-kórháztól, tóduló külön villa­mosokkal kivonulnak a gyüjtőfogházba, amelye'sk 'Kápolnájában szentmisét hall­gatnak. Tervbe van véve, hogy a kor­mány elnöke, aki maga is a túszok kiá­rü­l került ki, ezen a napon volt társait teára látja vendégül. ■ Gyakori összeesések az utcán. A mentők naplójában nap-nap után, gyakran többször is fordul elő olyan eset, hogy az utcán váratlannal össze­esnek emberek. Az utcán összeesett embereket a mentők a legszorgosabban ha megvizsgáltá­k és semmi súlyosabb bajt nem találtak rajta, amelynek következe­tében hirtelen összeesése érthető lett volna. A mentőorvosok szerint az ilyen váratlan összeesések a hiányos táplálkozás következményei, viszont vannak olyan hetek is, amikor a szer­­ény emberek csak szimulálják az ösz­­szeesést, hogy a mentők a kórházba vigyék őket, ahol egy-két napig biz­tosítva van az ellátásuk. Az amerikai élelmiszeres csomagok. Az 1920 január­ 20-án az American Relief Administration új tervezetet dolgozott ki­ Európa­­segítségére. A terv lehetővé teszi az amerikaiaknak, hogy európai rokonaiknak élelmi­szereket küldjenek. A dolog lényege abban áll, hogy Amerikában letétbe helyezett pénz ellenében utalványt adnak ki, am­ely­ Európában élelmi­­szerré váltható. Azonnal lépéseket tettek az élelemnek Európába való küldésére és a munkálatra a követ­kező öt államot választották ki: Németország, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Ausztria és Magyaror­szág. Magyarországra az első szál­lítmány március no 6-án érkezett és füstölt marhahúsból, lisztből és kon­denzált tejből állott. A hátralévő élelmiszerek szállítása késik és áp­rilis előtt nem várhatók. Ezen okból az utalványok tulajdonosainak, hogy ne kelljen az ígért csomagok teljes­sé tételére várniuk, a meglévő élel­miszerekből további mennyiségeket ajánlottak fel, azonban egyáltalában nem kell az ilyen csomagokat elfo­­gadniok, hanem várhatnak, amíg min­den élelmiszer megérkezik. A tervet a magyar sajtóban több oldalról kritikával illették, egyrészt az áruknak a csomagokban történt helyettesítése, másrészt amiatt, hogy az élelmiszerek piaci értéke a meg­felelő dollárösszeg koronában számí­tott értékénél kisebb. Az első naszra a felelet az, hogy senki sem kényszerült a helyettesítések elfoga­dására, másodikra az, hogy mióta az akció megindult, a magyar korona értéke körülbelül száz százalékkal csökkent. Ezenfelül a terv arra irá­nyul, hogy Magyarországra élelmet és nem pénzt hozzanak be. A helyzet legegyszerűbben meg­magyarázható, ha példának egy árucikket veszünk, mondjuk a kon­denzált tejet. Tegyük fel, hogy Bu­dapesten százezer doboz kondenzált tej van. Ha segélyakciót szervez­nének arra, hogy Magyarországra pénzt küldjenek, az egyedüli ered­mény az volna, hogy a küldemények átvevői a kapható kis tejkészletből vásárolnának. A Magyarországon levő tejkészlet nem növekedne s a küldött pénz az árakat csak fölhaj­taná. Más segélyakció százezer do­boz kondenzált tejet küld, ami a készletet megkettőzi s ezenfelül azok, akik az eredeti készletből vá­sároltak volna, a tejet adományké­pen Amerikából kapják s nem ve­szik a nyílt piacon, ami azt eredmé­nyezi, hogy a kereslet a helyi kész­letre kisebbedik és az árak csök­kennek. Ez a dolog olyan egyszerű, hogy mindenki megértheti azt, hogy a jelenleg működő amerikai akció a készleteket növeli és az árak le­szorítását célozza. Ennek kapcsán azt az igen fontos momentumot kell megemlítenünk, hogy a szervezet minden hasznát az American Relief Administration a gyermeksegélyző munka javára for­dítja. Arra is fel kell hívnunk a fi­gyelmet, hogy 1920. június hó 1-éig az American Relief Administration a magyar gyermekek részére ado­mányképen 230.000.000 korona ér­tékű élelmiszert és ruhát importál. Az amerikaiaknak a terv kivite­lére sok nehézséget kellett leküz­deniük. A vásárlásokat az amerikai drága piacon kellett eszközölniök, a szállítást a tengeren és Európában.

Next