Friss Ujság, 1920. május (25. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-08 / 110. szám

020. május 8. ISBStaft­­faifsSHWF* öt napon, az offenzíva zsákmánya a­­következő volt: 120 ágyú, 418 gép­puska, 2 páncélvonat, 2 páncélautó,­­2­­tank, 3 repülőgép és igen sok moz­dony, vasúti­­kocsi, valamint­­rengeteg tüzérségi anyag és élelmiszer. A­­ fog­lyok száma 25.000. Bodorfában és­­Volhyniában a lengyelek támadása­­i­l kérésén folytatódik. A főváros népe a békeszerződés ellen / Az ifjúság és az egyesületek tüntetése. Mozsádmas délután volt a mai. A főváros népe kivonult az utcára, hogy fez isten szabad ege alatt hir­desse!hogy nincs olyan magyar em­ber, aki belenyugszik az ezeréves haza törületes megcsonkításába és soha mneg nem szűnő törekvés lesz itt, Magyarország területi épségének visszaállítása. Nem a gyász, hanem az élet és a reménység színei alatt vonultak fiel az ezrek, hirdetvén ez­zel is, hogy­ khracsudtunk már a­ csapás első hatása alatt, nincs itt, csü­ggedés, reménység, hanem eget verdeső bizalom és akarat k­iköszö-,. Kölni a­ csorbát. A Petőfi-téren. " A nevezetes eseménynek két köz­pontja volt­ a Petőfi-tér és a Vigadó." A Területvédő Liga erre a két helyre, hivta meg a­ közönséget, hogy­­ itt gyűljön egybe és tiltakozzék a béke­­szerződés ellen. Az egyetemi ifjúság az egyetemi karhatalommal együtt s az Ébredő Magyarok-S­­­Petőfi-térre vonultak, ahol két helyen, a Petőfi­­- szobor és az Erzsébet-híd feljárója előtt tartották a népgyűlést. Az­ ifjak ezred nemzeti szinűi kokárdát s­ a re­mény jelvényét, zöld gályát viseltek. Négy órakor kezdődött az ünnepség. A Szózat eléneklése után Weisz­­Konrád, mint az Ébredő Magyarok alelnöke beszélt. Kolumbán Károly, Szabó Jenő "Erdély" című­ versét szavalta el. Utána Zettner Jenő, a Területvédő Liga alelnöke mondott hatalmas be­szédet, amelyet így kezdett: " Mélyen tisztelt gyászoló közön­sség. Viharosan zúgott fel a tiltakozás:­­— Nem, nem gyászolunk! , Zettler igy folytatta tovább sza- JBSttl — A múltat gyászoljuk, nem a jö­vőnket! A gyávaságunkat, azt, hogy a népszövetség hamis eszméjének jel­szavaitól félrevezetve behódoltunk és leeresztettük a rabló hordákat, cse­heket, románokat, szerbeket hatá­rainkon. Felolvasta a határozati ja­vaslatot, amelynek szövege a követ­ező: "A magyar nemzet élni akar, test­véreit nem hagyja el, ezeréves hazá­járól nem mond le. Ezért a gyűlés felhívja a kormányt, hogy a magyar nemzet halálos ítéletét ne hajtsa ön­maga végre és a május hatodikán át­adott szerződés aláírását tagadja a meg.“ Axenburger Gyula, majd Csivéry András beszélt, aki megkérdezte a tömeget, hogy a határozati javasla­tot elfogadja-e, ötven-hatvanezer szez emelkedett a levegőbe. Tőrös Sándor, a Tudományegye­tem Túrai Szövetsége elnökének* Telkes szavai után Zákány Gyula, az Ébredő Magyarok Egyesületének al­­■einőke hirdette, hogy a magyar ifjú­ság megvédi azt az ezeréves magyar ibazát, úgy ahogy apáink azt nekünk­­megszerezték és ezer éven át vérük bánásával megvédték és megszentel­ték.­­ Csethy Etelka a magyar asszonyok­­nevében mondott lelkesítő beszédet. Oláh Béla a műegyetemi ifjúság ne­jében beszélt. Eljön az idő, — mon­dotta, — mikor vad szittya-kioltás­a fagyasztja meg a rablók vérét: Hajrá! Előre! (Percekig zugó taps.) ,Hiába az ántant békeszerződésnek nevezett papír rongya. Hiába az ágyas, gépfegyveres, kézigránátos, ■lángszórós hatalma, ebből az ország­iból egy talpalatnyit sem adunk oda. Orházy László kápolnásnyéki re­­f­ormátus lelkész arra hívta fel az i­­­jtakat, hogy rendben oszoljanak szét zavarogjanak. A tömeg nagy része a népgyűlés­ után csoportba verődött s­ az Erzsé­­bet-hídon át Budára akart­ vonulni, Horthy Miklós kormányzó elé. Az Erzsébet-udat azonban rendőri kor­don zárta el és Pászkán János rend­őrfőtanácsos, a tömeggel közölte, hogy a rendőrség nem engedheti meg a Bu­dára való tömegfelvonulást és kérte a tömeget, hogy békésen oszoljon­­szét. A tömeg erre megfordult és a Lánchídh­oz vonult. Itt is lovas és gyalogos rendőrkordon tartotta vis­­­­sza, mire a mintegy húsz-h­arminc­­ezer főnyi tömeg két részre, szakadt, az egyik a Fürdő-utcán át­ az An­­drássy-útra­ vonult, a nagyobbik rész pedig a Margitfild felé vette útját, ée itt is rendőri kordonba ütközött. A tüntető tömeg hazafias dalokat éne­kelve, ezután lassan, minden­ rendza-,­varás­z nélkül széj­jel oszlott.­­ A Vigadóban.­­ Tiszteletet­ parancsoló volt _ a főváros összes egyesületeinek tün­tetése a­­Vittp-dóban. Itt Szontágh 'Tam­ás -,a’ Torületvédö Liga­ nev­ében. .nyitotta.' meg a'-gyülést. Majd, Lázár,­­Andor ,dr. nagyoro­mmondott. Rámutatott arra, hogy ezt a békét’, Magyarországt nem fogadhatja el. Meg kell szűnni magyar és magyar közt,­ a széthúzásnak, mindnyájunknak ösz­­­sze kell fogni. . . Ezután Ajtay József dr., a Terület­­védő Liga alelnöke felolvasta a követ­­kező" határozati javaslatot: " Mi Magyarország területi épsé­gének védelmi ligája vezetése alatt összegyűlt és a csorbítatlan Magyarország népének érzelmeit és felfogását híven képviselő or­szágos társadalmi, tudományos, kulturális é­s gazdasági testületek, törvényhatóságainak képviselői ünnepélyesen és a legnagyobb határozottsággal tiltakozunk a népszavazást visszautasító és az ezeréves történeti Magyarország szerves egységét durva erőszak­kal szétdaraboló békeszerződés aláírása ellen, tiltakozunk nem csupán tízmillió magyarság nevé­ben, amelynek soraiból ez a béke­­szerződés három és félmillió lel­ket alacsonyabb kultúrájú idegen fajok rabigájába vert, hanem til­takozunk sok milliónyi honfitár­sunk nevében is, akik egy szív­vel, egy lélekkel továbbra is Szent István ősi birodalmának szabad polgárai akarnak maradni és akiknek faji, kulturális és gaz­dasági életérdekeit az akaratuk ellenére rájuk kényszerített zsar­noki uralom épp oly mélyen sérti, miként magyarságát. Tiltakozunk a békeszerződés ellen, amely ezeréves hazánk te­rületéből háromnegyedrészt, la­kosságából kéth­armadrészt a leg­nagyobb önkényességgel leszakít és elveszi tőlünk gazdasági fejlő­désünk minden feltételét: erdein­­ket, bányáinkat, vizierőinket föld­gázunkat, vasutainkat és ipartele­peink nagy ré­szét, városaink egész sorát, amelyekhez szívein­ket történelmünk legragyogóbb, legnagyobb eseményei soha el nem halványuló, legszentebb em­lékei fűzik. , Tiltakozunk a békeszerződés ellen, amely hadat üzen magának a békének, hadat a nyugati kul­túrának és Európa egyik legbéké­sebb és legvirágzóbb területét ; véres faji és vallási harcok, a sza­kadatlan forrongások és nyugta­lan­ságok örökös tűzfészkévé vál­­­toztatja át is úgy kulturális, mint Dilgha Béla dr., a F­elvidéki Liga,­ elnöke tiltakozott ezután a felvidékiek n­evében a békeszerződés Aláírása ellen. —­Élesszük a hamu­ alatt a gyilkos­­gyirlítet lángját, legyen minden em­ber szög egy kitöríti készülő vulkán, amely lángjával egyszerre el fogja ripörni a bitorlókat. Dr. Lányi Márton, a Délvidéki Liga igazgatója a délvidékiek tilta­kozását fejezte ki. Utána dr. Thirring Jusztáv egyetemi tanár Nyugatma­­gyarország hűségét és a békeszerződés leírása ellen való tiltakozását jelen­ette be. Prodán Guido beszélt ezután rutének nevében: ,,— A rutén nép, amely a magyar-' ,'ggal együtt úszta meg a tatárveszt A a tÖrÖkveszedelmet, meg fogja usz­­ji az áP^t^aad­elingt-^iit.r'-A -MÉfo-; I Esnek a hasárak. ' A nagy felhajtás következtében ma a központi vásárcsarnokba igen sok hús került, amire azonban még mindig nagyon kevés a vevő. Ennek következ­tében a húsárak csökkentek, úgy hogy az elsőrendű marhahús ára kekint­eű korona, a silányabb minőségűé 60 K . A tojáspiacon a tegnapi pangás után sok áru vett, mert a rendőrség lefoglalt gazdasági tekintetben balkáni színvonalra sülyeszt. Tiltakozunk a békeszerződés ellen, amely a megmaradó Magyarországot örök bénaságra, gazdasági tehetetlen­ségre és sorvasztó vergődésre ítéli és egyet jelent a leszakított­ országrészekben lakó népek tel­jes bilinncsbeverésével, a szabad-, jágjogokat lábbal tipró kivételes állapot állandósításával, az eddig virágzó szellemi­­ és gazdasági lailtura fokozatos megsemmisítési igével. Tiltakozunk a békeszerződés el­len, amely gúnyt űz a népszava­zás és a népek önrendelkezési jo­gának az ántant által hirdetett nagy elveivel, az emberiség leg­szebb eszméivel, amelyekért az antant népeinek millióit véres­­ harcokba vitte és amelyekben,­­ bízva a békei után sóvárgó ma­­gyar­ nemzet a további fegyveres­­ harcokat önként abbahagyta. Tiltakozunk az ellen, hogy Ma-M­agyarország ezeréves és természe­tes alapokon nyugvó csodálatosan egységes testéből a huszadik szá­zad civilizált korszakában hatal­mas részeket imperialista rablóösz­­tönöknek prédájául odadobjanak: olyan nemzetek részére, amelyek e területekre sem történeti, sem er­kölcsi alapon, de a fegyveres győ­zelem jogán sem támaszthatható igényt. (Lelkes éljenzés.) Tiltakozunk a békeszerződés el­len, amely nem egyéb, mint egy ezer éven át szervesen kialakult és a nyugati civilizáció védelmében annyi vért hullatott nemes nemzet kegyetlen széttépése, amely a£ egész nyugati civilizációt meggya­lázza és a nagy nyugati nem­zetek­­re, amelyeknek nevében a békát ránk akarják kényszeríteni, erös bélyeget szerít. Felemeljük tiltakozó szavunkat Magyarország népének minden faj­­a, felekezete, osztálya és foglal­kozása nevében, amelyekre egy­formán végzetes csapást mér az­ emberi elmének ez a szörnyszü­löttje. És felháborodásunk egész erejével követeljük e minden em­beri igazságérzetet lábbal tipró, vérlázító békeszerződés visszauta­sítását, azzal a komor elszántság­gal, hogy bármit is hozzon a sorsa, a megszállott területeken vérig sa­nyargatott honfitársaink, kegyetle­nül üldözött véreink felszabadítá­sáért, Magyarország ősi megszen­­­telt határainak visszaállításáért. Hetek óta­ nincs tojás a fővárosban. A vidékről meglehetős mennyiségben szállítanak ugyan fel, de lelketlen kü­lfejok korábban összevásárolják, úgy, hogy»wfc*agiszták csak nagy kínnal és drágán futhatnak,,l4N«^L Ma egy ilyen láncügyletet leplezett le ” a rendőr­ség. Flórián Ferencné csarnoki tojás­­kereskedő tette a feljelentést, amely szerint Horváth Péter kőnyi lakos és Molnár Imre csarnoki tojásárui követ­ték volna el az üzérkedést. Flóriánné ugyanis Horváth Péterrel megállapo­dott, hogy ez felhoz Pestre tizenhárom­­ezer tojást, amit darabonkint 2 korona 350 filérért ad el Flóriánnénak. A to­­jás meg is érkezett a ferencvárosi pp- Bvaudvarra­ Megneszelte ezt a dolgot minden erőfeszítésre és minden­ ál­­dozatra készen állunk. Isten minket úgy segéljen! A­ határozati javaslat felolvasása után az egybegyűlt közönség lelkes, éljenben tört ki és­­mindenki ajkán önkéntelenül feltört: Nem, nem, soh­a! Molnár Imre felesége és rögtön 2 ko­rina 55­ fillért ígért a tojás­ darabjáért,­­am­­it korábban Floriánné 5 fillérrel­­olcsóbban már megvásárolt. Horváth fel is adta és Molnárné a tizenháromz­­ezer tojást elvitte Erasébetfalvára, a­­hol"2 korona 70 fillérért adta tovább Haris Margit kereskedőnek így jutott­­a tizenháromezer tojás vidéki keres­kedőhöz 2 korona 70 fillérjével, tehát a pesti fogyasztó, akinek számára Er­­zsébetfalváról újra behozták, már kö­zel 3 koronát fizetett érte. Az ügylet megkötése idején a tojás piaci forgal­mi ára 2 korona 50 fillér volt papiro­son. Az üzérek ellen a IX. kerületi kapitányságon megindult az eljárás- A többi szónok. /BUDAPESTI ÉLET / Szilvaiz és húskonzerv. /Miután­, a közönség már a múlt ev­ben sem tudott olyan mennyiségű cuk­orhoz jutni, hogy házilag a szokásos gyümölcsízt télni?-­ellehesse, a főváros ,ar ii törekedett, hogy legalább, a meg­­gzombölte-1zilvaizt biztosítsa a lakosság részére. A közélelmezési ügyosztálynak sikerült is a délszláv kormánynál na­­­gyobb mennyiségű boszniai szilvaizre engedélyt'­'kieszközölni és az árut, a­mely kitűnő minőségű felszállítani. "A tszilvaizt május lóh­ól kezdődőleg a községi élelmiszerárusító üzem, köz­ségi lókásüzem és községi terményrak­­­tár elárusító helyiségében és a keres­kedőknél, még­pedig az egyesített élelmiszerjegyek „E“ szelvényeire fél­­soilogrammos fejadagban hozzák forga­lomba. Az in ára kilogram­monkint 42 korona lesz­ Ugyancsak a községi eláru­­sító helyeken kerül forgalomba a köz­­élelmezési ügyosztály részéről beszer, watt amerikai húskonzerv, ■ amelynek­­■ára dobozonkiírt­­48 korona.1 Beleplezett tojásüzérek. 3? , r . Ari ’ V­... *'*' ^ y . . .. .•* k -gőgnek a magyar basa, iránti töm­e-; rétién ragaszkodását hangoztatta. & Területvéd­ő Liga erk­ölcsi támogatá­sát kérte a cseh, terrorral szemben hűségesen helytálló rutén nép szá­mára/* A szepességiek hazánkhoz való hű­ségét és ragaszkodását Heg­ye Gyula tolmácsolta, a szék­e­ység nevében pe­r­ig Györffy Gyula tiltakozott a béke elfogadása elleni „Elkövetkezett az ideje, hogy integritásunkat és szülő­földünket fegyverrel is megvédelmez­­zü­k.“ P­erényi Zsigmond báró, Ballagi Alad­ár és ' Kossotha­i Ti­más 'műegye­temi­­ tanár, tjeleptettük ,miég ki tilta­­kozásu­k­at. ’

Next