Friss Ujság, 1920. július (25. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-10 / 163. szám

" FRISS UTSX'fi 1920. julit­s V. " Stednach kimutatta, hogy az egyik­ ivarmirigynek szinte kizárólagos befo­lyása van nemcsak a szervezet kiépü­lésére, hanem az ember szellemi és fizikai munkaképességére is. A tanár kísérletei közben rájött arra, hogy se­­bészeti, részint Röngrten sugarakkal való beavatkozás által új erőre lehet kelteni ezt a mirigyet és igy, ha az adott pillanat bekövetkezik, meg lehet akadályozni a megöregedést. Stednach főként állatokon végzett teljes eredményű kísérleteket, de az embereken végzett kísérletei is szenzá­­­tiós eredményeit voltak. (Végelgyengüléshez közellevő állatok megifjodtak, lelki és testi képességeik régi birtokába jutottak, izmaik rugal­­mas lett, a petyhüdt bőr ráncai elsi­multak s elkopott bandáik újból fé­nyesek lettek. A megvénült madarak újból fészekrakásra és családalapításra készülődtek.. Öregedő emberek úgy külső színben, mint viselkedésben megifjodtak, visz.­szanyerték szellemi és testi képessé­geiket, életerőt és életörömöt nyertek és a munkájukat a régi energiáival vé­geznék. Minden kezelés után valóság­gal csodaszámba menő felvinulást le­hetett tapasztalni. A kutatások ered­ménye azt bizonyította, hogy az em­beri életet ezzel a módszerrel legalább­is a negyedrészével meg lehet hosszab­­bítani. Steinacn tanár most végzi világra­szóló tanulmányainak utolsó kísérle­teit és nem lehetetlen, hogy a kiváló orvostanár már a legközelebbi időben olyan ajándékkal lepi meg az emberi­ségeit, amely nemcsak a háború pusz­tításaiért nyújt bőséges kárpótlást, ha­nem amelynek szociális megnyilatko­zásai is valósággal korlátlanok lesznek. Stromfeld szervezte az ellen­­forradalmi csendőrséget. Am­kkor Vágó gratulált Stromfeldnek, —­stromfeld nem volt destruktív.“ A Stromfeld-ügyban pénteken az felső tanú Politovszky István vezérkari alezredes vált ki a vörös uralom idején a­ vörös hadsereg első hadtestének volt vezérkari főnöke. Elmondta, hogy Stromfeld június 4-ike körül Gödöl­lőről különvonaton Ceglédre, Kecske­métre Lajosmizsére és Félegyházára utazott szemlét tartani a vörös hadse­reg fölött. Beszédet modott, melyen a tisztek megbotránkoztat. Vágó nép­biztos viszont gratulált Stromfeldnek, mint született népszónoknak. Elmond­­ja tovább vallomásában, hogy Strom­feld nagy mértékben hozzájárult a Károlyi-forradalom idején az állapo­tok elzül­­lesztéséhez. A proletárdikta­túra alatt aljasság és hazaárulás volt. s Stromfeld magatartása. A következő tanú Argay Ferenc csendőrszázados, a vörös hadseregben a tábori rendészeti osztály vezetője.­­Stromfeld tábori csendőrséget szervez­­tetett a tanúval a vörös őrséggel szem­­ben. Stromfeld tudott arról, hogy a tábori csendőrség körülbelül 4000 em­ber, az ellenforradalom céljait is fogja szolgálni. Stromfeldnek szándékában volt a terrorista formációkat felosz­latni. Önmaga védelmezésére Gödöllőn egy század csendőrt tartott testőrök gyanánt. Mikor ezt a vörösk megtud­ták, öt század terror fiú gyűrű alakja ú­ton vette körül a vezérkart. Kovács Aladár vezérkari ezredes tö­rekvő tisztnek ismerte Stromfeldet, ennek ideálja mindig egy nagy, ha­talmas monarchia volt, amelynek ha­tárai Szalonikiig nyúltak volna. Na­gyon csodálkozott, amikor a nagy ősz, iszeomlá® után Stromfeld, mint az am­bíciók betege, a fölforgatóik karjai kö­zé vetette magát. Stromfeld ellenfor­radalmi terveiről is tud. Stromfeldt kíméljenek meg attól, hogy mindenki annak nevezhessen el, aminek akar. Bartha László őrnagynak, Ludovika Volt parancsnokának, Stromfeld több­­ször említette, hogy a tiszti szakszerve­­­zet az a hely, hol a tisztek egybegyülhet­nek és megmenthetik * az­­országot a- Stromfeld ezekkel a szavakkal nyitot­ta meg: Egy nagy világáramlat vo­nul végig, amely mindenkit elsöpör, aki nem számol ezzel és ha minket is el fog sodorni, akkor mehetünk zsákot hordani és szenet lapátolni. Grossmann Margit­­kassai kórházi ápolónő elmondotta, h­ogy amikor Kas­sára bejöttek a vörösök, Stromfeld be­hívta őket magához és kijelentette: Mi nem vagyunk vörösök, hanem cseh ver­­se. A tárgyalást holnap folytatják, vörös terrorról. A vörös terror ellen Stromfeld szerelte fel az Akadémiát, hogy bázisa legyen a nemzeti­­ eszmé­nek. Stromfeld szocialista érzelmű volt, de nem destruktív. Illésy Ferenc huszárezredes elmond­ja, hogy a ludovikai tisztigyűlést Bokányi Dezső védekezése. ő beszelte rá Kun Bélát, hogy ne védje Budapestet. , Kim Béla be- V / csapta a szocialista népbiztosokat. a­­m.! Wvv/tás elején Brauner dr védő Sfrvédel­éből kifolyóan fiftSto: ‘“^rsa^ol­len, mintha ő a tanácskozótársasagot dicsőítette volna. .x- -15 Bokányi Dezső folytatta azután adását. Mikor látta, hogy diktatúra készül, megkérdezte,­­ tartani. Kun Béla azzal válaszol, hogy a diktatúra formailag már az októberi forradalom óta megolt de semmi esetre sem fog tovább tartani az országos választásoknál. A vádindítvány egyik pontja sze­rint a polgárság lefegyverzését tűz­ték ki célul. A polgárságot nem le­hetett lefegyverezni, mert zzt ma vs. Kámlyi-kontény alatt megkezdték. pÓ£toöfe: A háztulajdonosoktól elvet­t VoUny. Ezzel símben meg­­reperálták az összes lakásokat, tue ■rültség:) Vita az elnökkel CZ­önöse- Majd rátérünk erre Bokányi (vállat vonva): Majd rá-Velem ne vitatkozzék, itt nem lehet hetykén viselkedni és fi­­gyelmeztetem, hogy ad-ha­sonló okot figyelmeztetésre. Bokányi: Tegnap engedelmet^kér­tem, hogy elmondhassam ^ gém, megakasztanak es ^rde^ S&3SSS fCS­'BSa*. mBlnSk: Azt fa Matom* g,"4. sast & gsssa. a“s szfn­fefs­­ eltarthat. Ázt£tor miniszteri titkár. Ezután az~elnök öt perc szünetet rendelt el. Szünet után Bokányi folytatta vallomását. A vádinditvány terhére rójta a középületek megszál­lását , nem tartozott olyan alaku- X, amely ilyen hatalmat gyako­rolhatod Vádolják azzal is, hogy a tisszteket lefegyverezték és letépték a disztinkciókat. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Euró­pában igy volt, de mindenütt egyéni akció volt - parancsot-va sen** s©01 adott­ ki. Arra a vádra, hogy elkergette a hivatalok vezetőit, előadja, hogy a­mikor népbiztos lett, a minisztérium­ban csak egy titkár fogadta. Meg­kérdezte a titkárt n­égy szocialista, vagy kommunista-e, mire azt felelte: egyik sem. ön bátor, szókimondó ember — mondotta —, nagyrabecsü­­löm ezért és megmarad titkárom­nak. összehívta a tisztviselőket és kérte őket maradjanak helyükön és­ ha meglesznek elégedve a népbizto­sok működésével, ha látják, hogy tényleg a nép javát szolgálják, ak­kor legyenek szocialistává. Biztosra vette a kommü­n bukását Azt tudta, hogy túszokat elfogtak, mert többen jártak nála a túszok ki­szabadítása végett de az ő körzeté­ből nem szedtek túszokat. Ami a hadsereg-parancsnoki állás elfogla­lását illeti, erre őt Böhm kérte fel, egyrészt azért hogy a tisztek és le­génység közötti egyenetlenséget osz­lassa el, másrészt, hogy megbízható csapatot teremtsen arra az időre, a­mikor az előrelátható politikai válto­zás be fog következni. Bizonyos volt ugyanis, hogy a kommü­n előbb-utóbb megbukik. Mi­kor ő az állást elfoglalta, Böhm Bécsbe utazott, ahol a­ keleti orientá­lódás bukásával a más irányban akart tájékozódni. Ezzel az orientálódással szoros kapcsolatban állott az ő had­testparancsnoksága. Szükséges volt, hogy mihelyt a nyugati orientálódás eredményre vezet, annak a pártnak, amely Kunékat megbuktatja, megfe­lelő haderő álljon rendelkezésére. Áttért azután a diktatúra bukására Szamuely a végsőkig menő barrikád­­harcot akarta a románok ellen. Kun Béla eleinte szintén a barrikád­harc mellett volt, de az ő rábeszélésére belátta, hogy a helyzet tarthatatlan és elhatározta lemondását. Az ő és társai kényszerítésére egyezett bele abba is, hogy a másnapi szovjetülé­sen bejelentse, hogy nem tehettek másként, le kellett vonni a harctéri helyzet politikai konzekvenciáját és a hatalmat át kellett adni a szociál­demokrata pártnak. Ügyész, vádlott és elnök szóharca. Aczél főügyészhelyettes: Miért maradt a kommunistákkal és miért nem hagyta ott őket? Bokányi­:-Ugyanezt kérdezték tő­lem a kommunisták is. Ők kiválókép szerették volna, ha én eltűnök. Azon is örvendtek, hogy Garami nem je­lent meg. Jól jött volna nekik, ha én elmaradok, mert távollétemben biz­tosan bekövetkezett volna a katonai­­diktatúra. Kijelentem, hogy én nem akarom magamat itt ultraradikális nemzeti színben feltüntetni, azon­ban ... , Aczél főügyész: Ne folytassa, ne­kem elég a válaszból ennyi is. A védők erre felugrálnak, követe­lik, hogy Bokányi tovább beszéljen és azt hangoztatják, hogy a vádlott nem az ügyésznek, hanem a bíró­ságnak felel és a válasz a védelmet is éppúgy érdekli, mint a másik perbeli ügyfelet, a vádat. Aczél főügyészhelyettes: Garbai úgy nyitotta meg a kommunista kon­gresszust, hogy beszéde elején azt mondotta: Sírba teszszük Magyaror­szág ezeréves alkotmányát. Bokányi: Ez egy retorikai frázis, i Garbai korai vés volt és a jogi dol­gokhoz­ nem sértett. Aczél főügyészhelyettes: A Vörös Újság március 23-án ezt írja: Polgár-.' ság romokban hever. Pusztuljon utá­n­­a a hivatalnok sereg is . . . Bokányi: A Vörös Újság a koram­­munisták bal szárny­ának vol­t a sajtó­­orgánuma. Ezzel én sohasem voltam a szolidáris. Aczél főügyészhelyettes: Tudja-e, kik rendezték május elsején azt az Ízléses ünnepségeket és a főváros dekorációját. Bokányi: Úgy hallottam Szamuely: Az mindenben megfelelt Szamuely: Ízlésének. Aczél főügyészhelyettes: Már­cius 21-én vették át önök a hatalmat A­ népköztársaságnak ,egyszerű folyta­­tása volt a tanácsköztársaság? Bokányi: Háború volt s ezért azt mondhatom, hogy igen. A Károlyitól átvett reformok folytatása volt. Aczél főügyészhelyettes: Károlyi Mihály feljogosítva érezhette magát arra, hogy a hatalmat egyszerűen átadja? Bokányi: Igen. Hogy miért azt megindokolom. Aczél főügyészhelyettes: Nent kell! Bokányi: Akkor nem felelek töb* bet, mert igennel és nemmel lehetet* len az ilyen kérdésekre válaszolni Károlyi képviselte egyedül az ál­­lami főhatalmat. Ezt egyszersmind korra kapta és joggal átadhatta. Aczél főügyészhelyettes: Akár Oroszországnak is, ugy­e. Bokányi: Ez már nem is komoly­ túlzás. Aczél főügyészhelyettes: Az egye­temem is tartott ön az ifjúság előtt előadást. Ott arról beszélt hogyha kell, a nemzegyülést is szétveri. Bokányi: Ez sem így volt Én ott arról beszéltem, hogy a közjog he­­lyett ezután a közgazdaságjog lesz a fontos. Valaki közbekiáltott: és ha nem jutnak be a parlamentbe? Külön­ben az előadásomon ott volt Kmetty­­professzor is, az egyetem akkori dé­kánja, aki utánam felállt és beszédet mondott. Hangsúlyozta hogy ha be­szédemmel nem is ért egyet minden­ben, m­égis­ Az, ifjúság figyelmébe ajánlja. Az elnök ezután a tárgyalást hol­nap délelőtt 9 órára halasztotta. Halálugrás a harmadik emeletről­ • Egy betörő vakmerő menekülései a­ rendőrök elől A Sparber Testvérek nagykereskedő cég feljelentést tett a rendőrségen, hogy Szerecsen­ utca 2. számú üzletébe betörtek és onnan 180.000 korona ér­­tékű harisnyát, kötött és szövött árut loptak el. A nyomozás során megállapították, hogy a betörők Zsigmond József hu­szonhat éves munkátalan autószerelő és Varga József huszonnyolc éves sof­­főr. A detektívek figyelték a betörőket és tegnap az Andrássy­ út 1. számú ház előtt találkoztak Zsigmond József-f fel, aki megismervén a detektiveket, berohant a házba s felfutott a harma­dik emeletre. A detektívek utána.­­ Amikor a betörő látta, hogy nyomá­ban vannak, a harmadik emeletről le­ugrott, de oly ügyesen egyensúlyozta­ magát, hogy estében elkapta a diófa-, dili emelet korlátját s azon átvetvén magát, a második emelet folyosóján akart elmenekülni. A­­ detektívek itt is utolérték, ekkor megismételte az előbb­­i ugrást s most az első emelet korlát­ját kapta el. Amikor látta, hogy itt sem tud elmenekülni, felrohant a má­sodik emeletre, két öklével bezúzott­­egy zárt üvegajtót, befutott a lakásba, az utolsó szoba ablakán kimászott, az ablak párkányon átkúszott a szomszéd lakásba, annak becsukott ablakait ök­lével bezúzta s az igy támadt résen át bebújt a lakásba. A detektívek itt is megtalálták. Ele­tkor leugrott az egyik utcai ablakon az alatta lévő első emeleti erkélyre, ahol elalottan esett össza.

Next