Friss Ujság, 1920. augusztus (25. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

XXV. évfolyam 182. szám. Ára 80 fillér.­­ Budapest, 1920. augusztus 1. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 helyben, házhoz sordva, vidéken postai ■■étitOldással egy hónapra — K 20.—. Negyedévre — ...-------... — K 56.—. Félévre K 110.—. Egész évre K 220.— Egyes szám ára, helyben, vidéken és pályaudvaron 80 fillér. FRISS UJLAC SSBHOEJSSZTŐSISG­UA20ATÓMG ÉS KIADÓHIVATAL: V. HowMmtot KX ac. BMtk. tol­elon _ _ 1M­H. 7 - 38—M. Nyomda­­ _ _ 54—38. FIÓKKI­ADÓHIVATALOK, VB., BAhóczi-nt 94. (Tel. József ue-2.) VL, Acdrissy-nt 2., Kecskeméti-a­v*. Teleki le fog törni mindenféle terrort. Kun Bélát szabadon bocsátották a németek. A Lipóti körúti gyilkosok a rendőrség kezében. Öt embert tartóztatott le eddig a rendőrség. Évforduló. Augusztus elseje az az évforduló, mely Magyarországnak a kommu­nista diktatúrától való szabadulását jelzi. Kun Béla, a politikai kontár, a­kinek fogalma sem volt arról, hogy mi a magyar lélek, elkövette azt az ostobaságot, hogy a csehek ellen si­­ perrel operáló haderőt Clemenceau parancsára visszarendelte Felsőma­­gyarországból s a csehek ismét el­árasztották ezt a gyönyörű magyar földet. Ezzel kedvét szegte a kato­náknak, akik csak immel-ámmal mentek a román frontra s a harmad­rangú román, haderőnek így sikerült a csüggedt, demoralizált vörös had­sereget, amely akkor már távolról sem érdemelte meg ezt az elneve­zést, szétverni. A románok aztán be­vonultak Budapestre, lefegyverezték az itt lebzselő húszezer főnyi vörös őrséget s miután már szabad volt az itt, a nemzeti hadsereg gerincét ké­pező magyar tiszti századok Szeged­ről megindultal­ Budapest felé, ahol a nemzeti és keresztény irányzat megalapítóinak sikerült a kommunis­ták örökségét átvett Peidl-kormányt egy merész sakkhuzással eltávolíta­ni. Azót­a áll ez a mairjjiií s az or­szág népe jogos fflim­enykedéssel várl­atja sorsának^b­obra fordulását. T^valy aji»^ztus elsején, amikor szemram!f*voltunk a dicstelen vörös uralom bukásának, széttépve, össze­törve, elkeseredetten bár, de ujjongó reménységgel üdvözöltük egy jobb kor hajnalát, a polgári rend s a nem­zeti uralom visszatérését. Pedig ak­kor még nem ürítettük ki teljesen a keserű kelyhet, a vörösek helyett nyakunkon maradtak a románok, a­kik a vörös uralom leveretéséért az­zal jutalmazták meg magukat, hogy a fővárosba való bevonulásuk után kirabolták Budapestet és az orszá­got. Elviseltük ezt is, mert egyebet nem tehettünk. Elviseltük, mert bíz­tunk egy jobb jövőben, a munkában, amely talpra állítja a megcsonkított Magyarországot s képes­sé teszi ar­ra, hogy egy kedvező*^hálommal visszavegye azt, ajjMf'az igazságta­lan,, béke elrah^ tőle. Eloétt^Mífunk egy év előtt, ebben bizunk most is, dacára annak, hogy az elmúlt esztendőben reménysé­geink csak részben váltak valóra. Megvalósult az a reményünk, hogy itt ismét tartós polgári uralom van, erőteljes nemzeti politika, fris­s, erős magyar hadsereg, amely alkalmas arra, hogy szembe nézzen az ellen­séggel és a véreink által lakott terü­leteket visszahódítsa. Nagy eredmé­nyei r­ezek a­athelyeket el kell ismerni. De awt ii váltak valóra egyéb re­ményeink. Csak nem tud elnyugodni a magyarnak magyar ellen való küz­delme a politikai porondon, újabban lappangva, burkoltan tusakodnak egymással a pártok és árnyalatok, nincs egyetértés, nincs közmegegye­zés, aminek az az eredménye, hogy a jogrendet véres utcai támadások ve­szélyeztetik. Gazdasági fejlődésünk­nek útját állja a drágaság, legújabban maga az állam csapott fel árdrágító­nak, felemelvén a liszt árát, ami alapjában rendíti meg a városi la­kosság létfeltételeit Súlyos tünet a bojkott is, amely a külföld munkás és demokrata elemeivel állítja szem­be hazánkat. A külpolitika egén pe­dig ismét megjelent a vörös felhő, fenyegetve mindent, ami magyar és hazafias. Ez a vörös felhő óva int bennün­ket: tartsunk össze, szűnjön meg kö­zöttünk a viszálykodás és a gyűlö­let és szeressük egymást, kiket senki sem szeret. Csak úgy tudunk meg­állani az idők forgatagában. Európa és az egész világ újra alakul, for­rong, kinn a nagyvilágban a népek lelkének és az elemeknek titáni har­ca tombol — csak úgy tudunk meg­­állani e forgatagban, ha egy akara­ton vagyunk és rendet tudunk tar­tani. van egy ideája, mert ő is azt tartja, hogy bikacsökkel nem lehet ezt el­intézni. A zsidóságot beolvasztani, összeházasítani szeretné, zsidó fér­fiak vegyenek el keresztény nőt és zsidó nők menjenek férjhez keresz­tény fiatalembereikhez. (Derültség.) Az elnök: Felkérem a képviselő urat, hogy maradjon komolyan a tárgynál Újvári Géza: Kérem, én komolyan mondtam. Az elnök: Akkor is ez oly privát dolog, hogy minden férfi és nő külön dolga. (Élénk derültség.) Az elnök ezután zárt ülést rendelt el. Az ülés újbóli megnyitása után a miniszterelnök állott szólásra. Teleki mi­niszter­elnök záróbeszéde. Je­nfef­ Pál gróf miniszterelnök: Azért adtam olyan nagy program­­mot, hogy megvilágítsam azt az utat, amelyen haladnunk kell.Nekünk csak egyetlen nagy feladatunk van, az or­szág boldogulásának biztosítása ki­felé és befelé. Ma valóban nem euró­pai koncert van, hanem európai kháosz. Az összes kormányoknak együtt kell menniök, feledniök kell a háborús gyűlölséget, hogy megóv­hassák egész Európa polgári társa­dalmát attól a veszélytől, amely min­denkit egyformán fenyeget Mi nem segítséget kérünk Európától, de Európa közös érdekében követeljük, hogy Magyarország nemcsak sza­vakban, hanem tettekben is elismer­tessék. Az osz­trák tltlorm­ány a népbizto­sok edvdintr azzal védekezik, hogy annak idején a magyar kormánynyal és a konzervatív magyar körökkel megállapodást kötött arra­ nézve, hogy a népbiztosoknak menedéket ad Megállapítom, hogy a magyar kor­mány nevében ezt a megállapodást Böhm Vilmos írta alá. A konzervatív körök, amelyeket Bethlen István gróf, vagy én is mint külügyminisz­ter képviseltem volna, nem írták alá. Kiváncsi vagyok, hogy Böhm Vilmo­son kívül ki szerepel aláíróként. Gazdasági megélhetésünk biztosí­tására kell­­törekednünk. Mi nemcsak franciákkal, de más­­/­szágokkal is tárgyalunk, mert vissza kell állítani gazdasági viszonyainkat a külfölddel. A fran­ciákkal folynak a gazdasági tárgya­lások. Természetes, hogy nem lehet a nagyközönség elé kilépni a tárgya­lásokkal. Azt azonban kijelenthetem, hogy a magyar kormány nem fog soha olyasmibe belemenni, ami az ország érdekeit sérti. Hogy a gaz­dasági tárgyalásoknál mindkét­ fél megtalálja a maga számítását, az csak természetes. Számtalan lépés történt már Pécs és Baranya kiürítése tekin­tetében. Kaptunk is ígéretet és azt hiszem, hogy némi remény lehet arra nézve, hogy, nincs távol az az idő, amikor Az­acsinszki (Oroszország/ fogolytábor szegesdrótos kerítése az őrház­zal. Egy fogságból hazatért zászlós eredeti rajza után. Teleki a kormány politikáj­áról, Pécs és Baranya kiürítése nemsokára megtörténik. — A Lipót-köruti vé­rengzés tettesey^Kik a megbízhatatlanok? — Megértést a munkássággal Rakovszkjjjristvén elnök pontban tíz órái^­ nyitotta meg a nemzet­­gyülés mai ülését. Milosevics János hallgoztatta, hogy ellensége a hazipifííz az, aki még ma is papcsojpa Mori a fejét és gyilkos­­ságokatra fer­vez. Az ilyen embernek börtönben a helye. Gondoljuk meg, lehet-e munkásüldözéssel és zsidóül­dözéssel a hazát megmenteni. Erre csak egy válasz lehet: nem. Becsül­jük meg a magyar zsidót, aki a ma­gyar hazát épp úgy szereti és épp úgy vérét ontotta a hazáért, mint mi. A zsidók nagy része épp oly ártatlan a bolsevizmusban, mint a keresztény munkásság egy része. De a munkást sem szabad üldözni Mun­kaalkalmakat kell teremteni. Tudo­mása van arról is, hogy a bánya­munkások a bolsevista agitátorokat mindenütt feljelentették és letartóz­tatták. Bodor Gyö£js­sr­iófca nemzetgyű­lést képviselő vagyok, annyi üres besédét hallgattam, hogy már nem is tudom, miről volt szó. Helytelení­ti, hogy itt képviselői! a szociálde­mokráciát magas színvonalon párt­fogás alá veszik. Vass József: Inkább magas színvo­nalon, mint­­alacsonyon. Budavári László a tisztviselőik és tanítók istápolását ajánlja a kor­mány figyelmébe. A zsidók oly vak­merő hazafi­atlansággal viselkednek, hogy kihívják a boszut. Lőw Immá­nuel a börtönből csak az akasztófára kerülhet. Újvári Géza: A háborúban gyűj­tött vagyon 80 százalékát vegye el az állam. A zsidókérdés tekintetben

Next