Friss Ujság, 1920. szeptember (25. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-26 / 228. szám
1920. szeptember 26. FRISS ÚJSÁG Kedvező az új termésjelentés A földmivelésügyi minisztérium ma közzétette a vetésjelentést. Eszerint a legutóbbi két hét időjárása a mezei munkálatokra jó hatással volt. A tengeri a meleg időjárás következtében annyira fejlődött, hogy a koraiak törését általában közepes eredménnyel megkezdték. A tengeri vetések területe 1 millió és 385 ezer kát hold, melynek várható termése 131 millió méter mázsa. . A burgonyatermésre nézve az időjárás szintén kedvező volt. A korai burgonya szedése folyamatban van. Az eredmény közepes. A burgonyavetés területe 4 millió 142 ezer katasztrális hold. E területen a várható termés 19 és fél millió méter mázsa. A cukorrépa-vetések is kedvezően állanak. Levelük üde, zöld. A gyökérképződés általában jónak mondható. A vetés területe közel 60 ezer katasztrális hold. Ezen a területen a várható termés 6 és fél millió méter mázsa. AKI i vőieMt följetenteftte. Letartóztatták a csaló menyasszonyai Megírtuk annak idején, hogy a rendőrség letartóztatta Rabés József elektrotechnikust aki nagyarányú csalásokat követett el A feljelentők kzött elsőnek .Vajda Hona 30 éves magánhi.vatalnoknőjelentette őt fel, aki páb.l. nek menyasszonya volt és akitől Rábel házasságot ígérve, 300.000 korona készpénzt csalt ki'' főkapitányságra azóta Rábel ellen több feljelentés érkezett, így egy földbirtokos, egy Lónyay-utcai kereskedő és egy budapesti hitoktató is feljelentették. A nyomozás során azonban a rendőrség megállapította, hogy Vajdalona Ráhel csalásaiban bűnrészes. Igaz, hogy Ráhel elköltötte a leány pénzét, de azután a többi csalásokból szerzett pénzből neki is juttatott és Vajda Ilonának a clírásokról tudomása volt, sőt részt is vett benne. A leányt előállították a főkapitányságra és kihallgatás után letartóztatták. OraíJBi-EaB-iSíSÜíKffKSSKciBaUCÜlB BNlUáMT, as?5nSJfö! legtöbbért Axuny beváltás 67—110 K-ig veszek. Ezüst ' „ 3—8 ,, Platinát .k SCO „ Schwarzz ékszerüzlete, Muzeum-körn 21. -------------„„ OKfiisfe íjiiivai'san oStar.s. fiedupest, . VII., Rákóczi-út 82. I. emelet l. szám. «««“ rendes égés* nap. *■***»» illÉiiliian | levő éhsiÉkit kiválton és jieíias érében wuzeni jí fim* Ilfl Sudarat | | VIII. kez., józsef-körut 23., félemelet 1. jj 6S8 £3h' (MiVOPOXA 52 tar. aranytól tooo tor. Cö'íjf' Helyett csak öO! norona, ameri- i 3 ..' hai kanosukban 200 korona helyett | Ull Tom ÉS! C8a,! 100 koronale* vE mjrzÁS! 0 évi jón'iliús 1 Wili F ,ii)7‘tFF !,! v.,ES3, tajisz« Vil. Dob Utca Vt-1 I Ut... LI 531 siE i’eleton József 105—16. t mmmk Koywáry Emmi és Király Knft rjffitö&fi duettjei ,,Ezüst Sirály“-ból EEaCTpEjp Kiriily Enno „Halló vasárnap délután... SSSH Király E3wae A szívem, a szivem . . . Berkes Béla regnjabu csárdás és modern fcá:acaet»e«felvételei CKRNBEIMI M ■pl HA^OSZKkOViiKBAM EHraH , VII., rAxacsi-uy N. lÉg Kommunista felfordulás Pécsett. Linder Béla a polgármester. Az ál-törvényhatóság üdvözölte Károlyi Mihályt. Pécs város „ál-törvényhatósága" szeptember 20-án tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen „polgármesternek" Linder Bélát, a Károlyikormány volt hadügyminiszterét váasztották meg. Linder programbeszédében hangoztatta, hogy az 1918-as forradalom, majd a proletárdiktatrra kitörésekor is mindenáron arra törekedett rávenni Pécs város vezetőségét, amelylyel szoros összeköttetésben állt, hogy a Nemzeti Tanácscsal karöltve dolgozzék. „Képmutatók voltak és amikor a szegedi kormány megalakult, le is vetették az álarcot." • Gyalázkodó szavakkal fordul ezután Linder egész Magyarország rendszere ellen. Ezután kijelentette, hogy a kaszárnyákat átalakítják munkáslakásokká, minden üzem fölé ellenőrző tanácsot szerveznek és minden monopóliumot megszüntetnek. Köszönetet mondott a S. H. S. kormánynak önzetlen támogatásáért, amelylyel lehetővé tette a nép szabad akaratának megnyilvánulását. „Meg akarják teremteni az új Magyarországot és ez a tervük az S. H. S. támogatásában meg is fog valósulni." A „közgyűlés" a „polgármester" indítványára elhatározta, hogy üdvözli Károlyi Mihályt s mindazokat, akik megteremtették a magyar köztársaságot. Az új „polgármester" huszonharmadikán megjelent Nendtvich eddigi polgármesternél és felszólította, hogy adja át hivatalát. Nendtvich kijelentette, hogy a tisztujitás törvénytelen volt és megtagadta a hivatal átadását. Erre letartóztatták és a demarkációs vonalon túlra szállították. Linder ezután a tisztviselőket hivatta magához, akiknek délután három óráig gondolkozási időt adott, hogy folytatni akarják-e munkájukat és hajlandók-e esküt tenni. A legtöbb tisztviselő azonnal megtagadta az eskü letételét. Pl szeginypiac a Ferentevárosban. Séta a szesénvásártéren. Budapest, mely a háború alatt és az ezt követő forradalmi időkben úgyszólván teljesen lerongyosodott, ma már külsőségekben kezdi visszanyerni a régi, csillogó képét. Azonban még mindig vannak a fővárosnak úgynevezett sötét foltjai is. És aki képet akar a züllött, lerongyosodott, elszegényedett, tönkrement Budapestről, az jöjjön ki velünk az új, ferencvárosi szegény vásártérre, erre a nagy zsibvásárra, ahol a kufárok és a vevők egyformán rosszszagú, kevés bizalmat ébresztő emberek, olyanok legtöbbször, mint áruik: rongyosak, elviseltek, divatból kimentek. Itt kínálgatják egymásnak a lezüllött és lerongyosodott emberek sokszor igazán a legutolsó ruharongyaikat. Itt áll elébünk könny, szenvelgés, szégyen nélkül, sőt néha már majdnem humoros vidámsággal, a szegénység és nyomorúság . — Eladó az ingem, urak! " Hogyan keletkezett a szegénypiac? Az uj szegénypiac a ferencvárosfenn a Haller-utca mentén az úgynevezett országos vásártéren van. Pár nappal előbb nyitotta meg itt a vásárt a kerületi felüljáróság egy bizottsága. Az uj szegény vásártér keletkezésének történetét illetékes helyen a következőképpel mondták el nekünk: — A régi ópokapiacon a Teleki-téren valamikor csak ószeresek árulhattak a csarnokban, és zsibárusok s bódékban. Mindkét fajta üzér törvényes, engedéllyel biró kereskedő volt. A háború alatt azonban a Teleki-térnek az élelmiszerpiac céljaira szolgáló részén sok tolvaj, orgazda s ezek között kétségtelenül sok olyan alkalmi árus aki engedély nélkül, műkedvelésből foglalkozott kereskedéssel és sok olyan szegényember, akit igazán a szükség hajtott ki a piacra, hogy utolsó rongyait is pénzzé tegye, állandó tanyát ütött. Ezek az úgynevezett ,,nepperek olyan otthonosak lettek a téren, hogy sem a háború után, sem a kományn alatt, sem pedig a kommün bukása után nem tudták tőlük a Teleki-piacot megtisztítani. Míg végre a főkapitány mindnyájukat lovasrendőrökkel szétkergette. Ezután az egész tömeg a térnek a temető felé eső oldalán foglalt helyet és úgy tett, mintha csak alkalmilag, szükségből kereskedne ,a saját eladásra szánt holmijával. A botrányok it is napról-napra megismétlődtek, ■ízért volt szükség arra, hogy ezeket neppereket végleg valahová másuvé kisse épitték. A nepperek nem zsidók. A ferencvárosiak nem nagyon örülnek az új szegénypiacnak. Főleg antiszemita szempontból tettek kifogást az alkalmi üzéreknek a kerületükbe való telepítése ellen. Azonban ezek az üzérek nem zsidók. A zsidó ószeresek és zsibárusok mind régi, és törvényes engedéllyel bíró kereskedő,és ezek továbbra is ott maradnak a Teleki-téren. A vásár képe. Mi van eladó? . . . Ma délelőtt az őszi napsütésben kisétáltunk az új szegénypiacra. A tér Mester-utcai sarkán, a régi zöldségárus-, mészáros- és hente-bódék között már új lacikonyhák nyomait fedeztük fel. Az uj szegényvásártér valóban óriási: a közepéről, mint messziségek távolából tűnik felénk egy hajó- meg egy körhinta és a hangyaboly módjára nyüzsgő embertömeg képe. Arra megyünk: A hajóhintán egyelőre a hintés gyermekei hajókáznak. A körhinta üresen áll. Két Céllövő bódé, — olcsó lövés, három egy korona — s egy fa,páni billiárdterem szintén közönség nélkül ásít. Ezek mögött azonban eleven élet, vidám lacikonyhák, hurka, kolbász és pecsenyegőzök fogadnak, egész sor bódé füstölgő bádogkályhákkal. És ezeken túl nagy, egymásba kavarodó, tolongó tömeg lepi el a teret. Emberek egymásba fúródva lökdösik, súrolják és taszigálják egymást. Keresztül vergődünk valahogy, rajtuk. Egy rendőr megy előttünk, ez valóban nagy segítségünk. Az orditozás is elhalkul, csendesebben megy az árukínálgatás. Úristen! Mi mindenből lett árucikk ebben a lezüllött, rongyos világban! Mennyi eladó holmi, amit valamikor gondolkodás nélkül dobtunk volna a szemétre. Öreg gyermekruhák, elviselt csecsemőkelengyék, rongyos és foltos ágylepedők, csak éppen fehérnek nem mondható fehérneműdarabok, lyukas kendők, selymek. Sápadt munkásasszony felöltet, és törülközőket árul. Dják az éráját, rokkant a viseltes katonagunyáját. Eladásra kerül itt a „jóképű" bakanadrág, harcteret látott hnsapka és csavaros lábszárvédő is. Elnyűtt muff és boa, ványadt, foszladozó nyakkendők, régi férfigallérok és mán zsetták. Kézitáska, graanmofon, gyermekkocsi, fényképezőgép. Női kosztümök, báli ruhák, jelmezek, cipők, vásznak, sétabotok, hegedűk, ablaküvegek, órák és ékszerek, szóval minden, de minden a világon. Az árak lehetetlenül magasak, de az alku is végtelen. A vásárlók legtöbbje ,eladó ie. Sokan viszonteladásra dől- lgoznak, mert az a vevő, aki a saját szükségletére vásárol a szegénypiacon is éppen oly ritka, mint a fényes és gazdag üzletekben. Két korona helypénz. A rendőrség megfigyeli az orgazdákat. Az árusoknak egy egyenruhás ember apró piros cédulákat osztogat, darabonként két koronáért. Ez a vásárbiztos, aki beszedi mindennap a helypénzt az alkalmi árusoktól. A helypénzdíjbárcán, akár a villamosjegyen, a napi dátum ki van lyukasztva. A bárcát Budapest székesfőváros javadalmi intézősége állította ki. Annyi bizonyos, hogy az állandó engedély nélküli árusoknak egy helyre való kitelepítése és csoportosítása már abból a szempontból is hasznos, mert így a rendőrség a tolvajokat és orgazdákat könnyebben megfigyelheti. És a régi legális üzérek megszabadulnak a törvénytelen konkurrensektől a Teleki, téren. » színház és művészet. * Maria del Carmen. (Bemutató előadás a Magyar Színházban.) A Magyar Színház ma este mutattabe 'José Felin J.' ’Cordiba spanyol írónak Mária del Carmen című spanyol tárgyú drámáját, amely ,érdekes keveréke a verista drámáknak és azoknak a daraboknak, amelyek ügyesen alkalmazott zenei hatásokkal és tömegjeleneteikkel keresik a sikert. A Mária del Carmen írója is sok szerencsével élt ,a drámaírás ezen eszközeivel. Ma este bemutatott darabja bravúros , technikájával nemcsak az idegekre hat, hanem a megvesztegetően szép,spanyol millionban megtalálják a maguk örömeit azok is, akik a szentimentális hatásokat szeretik. A Magyar Színház előadása nagyon jó volt. A főnőiszerepet a fiatal és igen tehetséges, Andorffy Ida játszotta, aki több nagyobb szerepe után ismét kitűnőt produkált, újabb bizonyítékát szolgáltatva annak, hogy egyik legrokonszenvesebb drámai színésznőnk, Az előadás nagy sikerének oroszlánrésze azonban Törzs Jenőt és Tarnai Ernőt illeti, akikkel méltán osztoztak a közönség tapsaiban Simon Marosa, Vágó I Béla és Stella Gyula is. A darabot, amelyhez Faragó Géza nagyszerű diszleteket tervezett, Vajda László igazgató rendezte sok ízléssel és nagy hozzáértéssel. ■ ' * A Trubadúr a Város! Színházban. Zsúfolt ház hallgatta Végig szombat esti Trubadúr előadását. Ocskán Kornél énekelte a mimeszerepet. Értékes hanganyaga vén s jól is tud bánni vele. Kár, hogy néha mellékzöngék fátyolozzák, de egészben igy is kellemesen hatott. Vágó Boriska Leonórája és Bihari Sándor Lura grófja szintén komoly operai színvonalon állott. Albert Erzsi a cigány asszony szerepét meglepően jól énekelte. A zenekar persze''— a feladathoz — erőtlen, amit nem palástolhat Márkus Hezső gyakorlott vezetése sem. A közönség sokat és hálásan tapsolt a felújítás szereplőinek. 1 * Marionettek, ez a végleges elme a Belvárosi Színház legközelebbi bemutatójának mely Shaul, Tristan Bernard, Schnitzler és Karinthy egy-egy vígjátékét fogja össze egy színházi est fizikai és szellemi egységében. Mert a négy különböző nyelvű irodalom e négy kiváló szatirikusának színdarabjai között, a figyelmes néző mélyebb, valósággal ,világszemléleti egységet fog felfedezni. Ezen a bemutatón fog hosszabb betegség után új szerepben fellépni Mészáros Giza és ennek a szatíra-estnek főszereplői lesznek: Kökény Ilona, Rajna Alice, Gellért, Harsányi, Maráhy, Bánóczy, Kertész Endre, továbbá Huszár Irén, Nagy Margit, Szegő és Gárdonyi. Az előadáshoz, melyet Bárdos Artúr igazgató rendez Hermít Rezső tervezett művészi díszleteket. — A Politikusok négyszer szerepel a Belvárosi Színház jövő heti műsorán. A nagyhatású amerikai dal