Friss Ujság, 1920. szeptember (25. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-26 / 228. szám

1920. szeptember 26. FRISS ÚJSÁG Kedvező az új termésjelentés A földmivelésügyi minisztérium ma közzétette a vetésjelentést. Eszerint a legutóbbi két hét időjárása a mezei munkálatokra jó hatással volt. A tengeri a meleg időjárás követ­keztében annyira fejlődött, hogy a ko­raiak törését általában közepes ered­ménnyel megkezdték. A tengeri veté­sek területe 1 millió és 385 ezer kát hold, melynek várható termése 131 millió méter mázsa. . A burgonyatermésre nézve az időjá­rás szintén kedvező volt. A korai bur­gonya szedése folyamatban van. Az eredmény közepes. A burgonyavetés területe 4 millió 142 ezer katasztrális hold. E területen a­ várható termés 19 és fél millió méter mázsa. A cukorrépa-vetések is kedvezően állanak. Levelük üde, zöld. A gyökér­­képződés általában jónak mondható. A vetés területe közel 60 ezer katasztrá­­lis hold. Ezen a területen a várható ter­més 6 és fél millió méter mázsa. AKI i vőieMt följetenteftte. Letartóztatták a csaló menyasszonyai Megírtuk annak idején, hogy a rendőrség letartóztatta Rabés József elektrotechnikust aki nagyarányú csa­lásokat követett el A feljelentők k­zött elsőnek .Vajda Hona 30 éves magánhi­.­vatalnoknő­­jelentette őt fel, aki páb.l. nek menyasszonya volt és akitől Rábel házasságot ígérve, 300.000 korona készpénzt csalt ki'' főkapitányságra azóta Rábel ellen több feljelentés érkezett, így egy föld­­birtokos, egy Lónyay-utcai kereskedő és egy budapesti hitoktató is feljelen­tették. A nyomozás során azonban a rendőrség megállapította, hogy Vajda­lona Ráhel csalásaiban bűnrészes. Igaz, hogy Ráhel elköltötte a leány pénzét, de azután a többi csalásokból szerzett pénzből neki­ is­ juttatott és Vajda Ilonának a clírásokról tudomá­sa volt, sőt részt is vett benne. A leányt előállították a főkapitány­ságra és kihallgatás után letartóz­tatták. OraíJBi­-EaB-i­SíSÜíKffKS­SKciBaUCÜlB BN­lUáMT, as?5nSJfö! legtöbbért Axuny beváltás 67—110 K-ig veszek. Ezüst ' „ 3—8 ,, Platinát .k SCO „ Schwarzz ékszerüzlete, Muzeum-körn 21. -------------„„ OKfiisfe íjiiivai'san oStar.s. fiedupest, . VII., Rákóczi-út 82. I. emelet l. szám. «««“ rendes égés* nap. *■***»» illÉiiliian­ | levő éhsiÉkit kiválton és j­ieíias ér­ében wuzeni j­í fim* Ilfl Sudarat | | VIII. kez., józsef-körut 23., félemelet 1. jj 6S8 £3h' (M­­iVOPOXA 52 tar. aranytól tooo tor. Cö'íjf' Helyett csak­ öO!­ n­orona, ameri- i 3 ..' h­­ai kanosukban 200 korona helyett | Ull T­om ÉS! C8a,! 100 korona­le* vE mjrzÁS! 0 évi jón­'iliús 1 Wili F ,ii)7‘tFF !,! v.,ES3, tajisz« Vil. Dob Utca Vt-1 I Ut... LI 531 siE i’eleton József 105—16. t m­mmk Koywáry Emmi és Király Kn­ft rjffitö&fi duettjei ,,Ezüst Sirály“-ból EEaCTpEjp Kiriily Enno „Halló vasárnap dél­után... SSSH Király E3wae A szívem, a szivem­ . . . Berkes Béla regnjabu csárdás és modern fcá:acaet»e«felvételei CKRNBEIMI M ■pl HA^OSZKkOViiKBAM EHraH , VII., rAxacsi-uy N. lÉg Kommunista felfordulás Pécsett. Linder Béla a polgármester.­­ Az ál-törvényhatóság üdvözölte Károlyi Mihályt. Pécs város „ál-törvényhatósága"­­ szeptember 20-án tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen „polgármes­ternek" Linder Bélát, a Károlyi­kormány volt hadügyminiszterét vá­­asztották meg. Linder programbeszédében han­goztatta, hogy az 1918-as forrada­lom, majd a proletárdiktatr­ra kitö­résekor is mindenáron arra­ töreke­dett rávenni Pécs város vezetőségét, amelylyel szoros összeköttetésben állt, hogy a Nemzeti Tanácscsal karöltve dolgozzék. „Képmutatók voltak és amikor a szegedi kormány megalakult, le is vetették az álar­cot." • Gyalázkodó szavakkal fordul ez­után Linder egész Magyarország rendszere ellen. Ezután kijelentette, hogy a kaszárnyákat átalakítják munkáslakásokká, minden üzem fölé ellenőrző tanácsot szerveznek és minden monopóliumot megszüntet­nek. Köszönetet mondott a S. H. S. kormánynak önzetlen támogatásá­ért, amelylyel lehetővé tette a nép szabad akaratának megnyilvánulá­sát. „Meg akarják teremteni az új Magyarországot és ez a tervük az S. H. S. támogatásában meg is fog valósulni." A „közgyűlés" a „polgármester" indítványára elhatározta, hogy üd­vözli Károlyi Mihályt s mindazokat, akik megteremtették a magyar köz­társaságot. Az új „polgármester" huszonhar­­madikán megjelent Nendtvich eddi­gi polgármesternél és felszólította, hogy adja át hivatalát. Nendtvich kijelentette, hogy a tisztujitás tör­vénytelen volt és megtagadta a hi­vatal átadását. Erre letartóztatták és a demarkációs vonalon túlra szál­lították. Linder ezután a tisztviselő­ket hivatta magához, akiknek dél­után három óráig gondolkozási időt adott, hogy folytatni akarják-e mun­kájukat és hajlandók-e esküt tenni. A legtöbb tisztviselő azonnal meg­tagadta az eskü letételét. Pl szeginypiac a Ferentevárosban. Séta a szesénvásártéren. Budapest, mely a háború alatt és az ezt követő forradalmi időkben úgyszólván teljesen lerongyosodott, ma már külsőségekben kezdi vissza­nyerni a régi, csillogó képét. Azon­ban még mindig vannak a főváros­nak úgynevezett sötét foltjai is. És aki képet akar a züllött, lerongyoso­dott, elszegényedett, tönkrement Budapestről, az jöjjön ki velünk az új, ferencvárosi szegény vásártérre, erre a nagy zsibvásárra, ahol a ku­­fárok és a vevők egyformán rossz­­­szagú, kevés bizalmat ébresztő em­berek, olyanok legtöbbször, mint áruik: rongyosak, elviseltek, divat­ból kimentek. Itt kínálgatják egy­másnak a lezüllött és lerongyoso­dott emberek sokszor igazán a leg­utolsó ruharongyaikat. Itt áll elé­­bünk könny, szenvelgés, szégyen nélkül, sőt néha már majdnem hu­moros­ vidámsággal, a szegénység és nyomorúság­ . — Eladó az ingem, urak! " Hogyan keletkezett a szegénypiac? Az uj szegénypiac a ferencvárosfenn a Haller-utca mentén az úgynevezett országos vásártéren van. Pár nappal előbb nyitotta meg itt a vásárt a kerü­leti felülj­áróság­ egy bizottsága. Az uj szegény vásártér keletkezésének történe­tét illetékes helyen a következőképpel­ mondták el nekünk: — A régi ópokapiacon a Teleki-téren valamikor csak ószeresek árulhattak a csa­rnokban, és zsibárusok s bódékban. Mindkét­ fajta üzér törvényes, enge­déllyel biró kereskedő volt. A háború alatt azonban a Teleki-térnek az élel­miszerpiac céljaira szolgáló részén sok tolvaj, orgazda s ezek között kétségte­lenül sok olyan alkalmi árus aki enge­dély nélkül, műkedvelésből foglalko­zott kereskedéssel és sok olyan sze­gényember, akit igazán a szükség haj­tott ki a piacra, hogy utolsó rongyait is pénzzé tegye,­­ állandó tanyát ütött. Ezek az úgynevezett ,,nepper­ek olyan otthonosak lettek a téren, hogy sem a háború után, sem a komán­yn alatt, sem pedig a kommün bukása után nem tudták tőlük a Teleki-piacot megtisztítani. Míg végre a főkapitány­­ mindnyájukat lovasrendőrökkel szét­­­­kergette. Ezután az egész tömeg a tér­­­­nek a temető felé eső oldalán foglalt­­ helyet és úgy tett, mintha csak alkal­­­­milag, szükségből kereskedne ,a saját­­ eladásra szánt holmijával. A botrányok it is napról-napra megismétlődtek, ■ízért volt szükség arra, hogy ezeket n­eppereket végleg valahová másu­vé ki­­sse épitték. A nepperek nem zsidók.­­ A ferencvárosiak nem nagyon örülnek az új szegénypiacnak. Főleg antiszemita szempontból tettek kifo­gást az alkalmi üzéreknek a kerüle­tükbe való telepítése ellen. Azonban ezek az üzérek nem zsidók. A zsidó ószeresek és zsibárusok mind régi, és törvényes engedéllyel bíró kereske­dő,é­s ezek továbbra is ott maradnak a Teleki-téren. A vásár képe. Mi van eladó? . . . Ma délelőtt az őszi napsütésben kisétáltunk az új szegénypiacra. A tér Mester-utcai sarkán, a régi zöldség­árus-, mészáros- és hente-bódék között már új lacikonyhák nyomait­ fedeztük fel. Az u­j szegényvásártér valóban óri­­ási: a közepéről, mint messziségek tá­volából tűnik felénk egy hajó- meg egy körhinta és a hangyaboly módjára nyüzsgő embertömeg képe. Arra me­gyünk: A hajóhintán egyelőre a hin­tés gyermekei hajókáznak. A körhinta üresen áll. Két­ Céllövő bódé, — olcsó lövés,­ három egy korona — s egy fa­,­páni billiárdterem szintén közönség nélkül ásít. Ezek mögött azonban ele­­­ven élet, vidám lacikonyhák, hurka, kolbász és pecsenyegőzök fogadnak, egész sor bódé füstölgő bádogkályhák­kal. És ezeken túl nagy, egymásba ka­­varodó, tolongó tömeg lepi el a teret­. Emberek egymásba fúródva lökdösik, súrolják és taszigálják egymást. Ke­resztül vergődünk valahogy, rajtuk. Egy rendőr megy­ előttünk, ez való­ban nagy segítségünk. Az orditozás is elhalkul, csendesebben megy az árukí­­nálgatás. Úristen! Mi mindenből lett árucikk ebben a lezüllött, rongyos vi­lágban! Mennyi eladó holmi, amit va­lamikor gondolkodás nélkül dobtunk volna a szemétre. Öreg gyermekruhák, elviselt csecsemőkelengyék, rongyos és foltos ágylepedők, csak éppen fehérnek nem mondható feh­érneműdarabok, lyu­kas kendők, selymek. Sápadt munkás­­asszony felöltet, és törülközőket árul. Dják az éráját, rokkant a viseltes ka­­tonagunyáját. Eladásra kerül itt a „jó­képű" bakanadrág, harcteret látott hn­­sapka és csavaros lábszárvédő is. El­nyűtt muff és boa, ványadt, foszlado­zó nyakkendők, régi férfigallérok és­ mán zsetták. Kézitáska, graanmofon, gyer­mekkocsi, fényképező­gép. Női kosztü­mök, báli ruhák, jelmezek, cipők, vász­­nak, sétabotok, hegedűk, ablaküvegek, órák és ékszerek, szóval minden, de minden a világon. Az árak lehetetlenül magasak, de az alku is végtelen. A vásárlók legtöbbje ,eladó ie. Sokan viszonteladásra dől- l­goznak, mert az a vevő, aki a saját szükségletére vásárol a szegénypiacon is éppen oly ritka, mint a fényes és gazdag üzletekben. Két korona helypénz. A rendőrség megfigyeli az orgazdákat. Az árusoknak egy egyenruhás ember apró piros cédulákat osztogat, dara­bonként két koronáért. Ez a vásárbiz­tos, aki beszedi mindennap a helypénzt az alkalmi árusoktól. A helypénzdíj­­bárcán, akár a villamosjegyen, a napi dátum ki van lyukasztva. A bárcát Budapest székesfőváros javadalmi inté­ző­sége állította ki. Annyi bizonyos, hogy az állandó en­gedély nélküli árusoknak egy helyre való kitelepítése és csoportosítása már abból a szempontból is hasznos, mert így a rendőrség a tolvajokat és orgaz­dákat könnyebben megfigyelheti. És a régi legális üzérek megszabadulnak a törvénytelen konkurrensektől a Teleki, téren. » színház és művészet. * Maria del Carmen. (Bemutató előadás a Magyar Színházban.) A Magyar Szín­ház ma este mutatta­­be 'José Felin J.' ’Cordiba spanyol írónak Mária del Car­men című spanyol tárgyú­ drámáját, amely ,érdekes keveréke a verista drá­máknak és azoknak a­ daraboknak, a­melyek ügyesen alkalmazott zenei ha­tásokkal és tömegjeleneteikkel keresik a sikert. A Mária del Carmen írója is sok szerencsével élt ,a drámaírás ezen eszközeivel. Ma este­ bemutatott da­rabja bravúros , technikájával nemcsak az idegekre­ hat, hanem a megveszte­­getően szép­,spanyol millionban megta­lálják a maguk örömeit azok is, akik a szentimentális­ hatásokat szeretik. A Magyar Színház előadása nagyon jó volt. A fő­női­­szerepet a fiatal és igen­ tehetséges, Andorffy Ida játszotta, aki több nagyobb szerepe után ismét ki­tűnőt produkált, újabb bizonyítékát szolgáltatva annak, hogy egyik legro­­konszenvesebb drámai színésznőnk, Az előadás nagy sikerének oroszlánrésze azon­ban Törzs Jenőt és Tarnai Ernőt illeti, akikkel méltán osztoztak a kö­zönség tapsaiban Simon Marosa, Vágó I Béla és Stella Gyula is. A darabot, a­­­melyhez Faragó Géza nagyszerű disz­­­­leteket tervezett, Vajda László igaz­gató rendezte sok ízléssel és nagy hoz­záértéssel. ■ ' * A Trubadúr a Város! Színházban. Zsúfolt ház hallgatta Végig szombat esti Trubadúr előadását. Ocskán Kor­nél­ énekelte a mimeszerepet. Értékes hanganyaga vén s jól is tud bánni vele. Kár, hogy néha mellék­zöngék fátyo­lozzák, de egészben igy is kellemesen hatott. Vágó Boriska Leonórája­ és­­ Bihari Sándor Lur­a grófja szintén komoly operai színvonalon állott. Al­­bert Erzsi a cigány asszony szerepét­ meglepően jól énekelte. A zenekar per­sze''— a­ feladathoz — erőtlen, amit nem palástolhat Márkus Hezső gya­korlott vezetése sem. A közönség sokat és hálásan tapsolt a felújítás szerep­lőinek. 1 * Marionettek, ez a végleges elme a Belvárosi Színház legközelebbi bemuta­tójának mely Shaul, Tristan Bernard, Schnitzler és Karinthy egy-egy vígjá­tékét fogja össze egy színházi est fizi­kai és szellemi egységében. Mert a négy különböző nyelvű irodalom e négy kiváló­ szatirikusának színdarab­jai között, a figyelmes néző­ mélyebb, valósággal ,világszemléleti egységet fog felfedezni. Ezen a bemutatón fog hosszabb betegség után új szerepben fellépni Mészáros Giza és ennek a sza­tíra-estnek főszereplői lesznek: Kö­kény Ilona, Rajna Alice, Gellért, Ha­r­sányi, Maráhy, Bánóczy, Kertész End­re, továbbá Huszár Irén, Nagy Margit, Szegő és Gárdonyi. Az előadáshoz, me­lyet Bárdos Artúr igazgató rendez Herm­ít Rezső tervezett művészi dísz­leteket. — A Politikusok négyszer szerepel a Belvárosi Színház jövő heti­­ műsorán. A nagyhatású amerikai dal

Next