Friss Ujság, 1920. szeptember (25. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-18 / 221. szám
Olcsóbb /' Hetet kell teremtenünk ebben az országban, ha nem akarunk elpusztulni valamennyien és ezt a sarkalatos tételt mindnyájunk között talán legjobban tudja Korányi pénzügyminiszter, aki már annak idején, a búza és liszt árának felemelésekor is óva intette a kormányt ettől a cselekedettől. Tudvalevő, hogy minden élelmicikk ára a búza árához igazodik és ezt tapasztaljuk most ismét a magunk bőrén, mert azóta megint sorba emelkedett minden élelmicikk ára és ennek következménye lett az ipari munkaár emelkedése is. A zsemlye tegnap is drágább lett, a pucerájosok is felemelték a tisztítás árát és a bérkocsisok ismét tarifaemelést követelnek és így van ez minden vonalon, ami pedig megakadályozható lenne, ha a kormánynak lett volna elég bátorsága ahhoz, hogy a búza árát ne engedje felemelni. A világ gazdasági helyzete mégSohasem inogott úgy, mint éppen most és ennek a helyzetnek a legmeredekebb lejtőjén talán éppen mi állunk, akik a végpusztulástól tudnék megóvni országunkat, ha rendezett, békés állapotokat teremtenénk. Rendezett állapotok alatt pedig elsősorban munka és termelés értendő, mert ez vezet a valuták megszilárdítására és azáltal az árak olcsóbbá tételére. A gazdasági világ legnagyobb tudósai töprengenek ezen a kérdésen, amely végeredményében minden embernek legégetőbb ügye és nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy nekünk a világon a legfontosabb, mert a mai gazdasági állapotok állandósulása Magyarország végpusztulását jelentik. Amit a bátor és szókimondó pénzügyminiszter, "irányi már annyi idő óta sürget, rúnak talán első lépése az az akció, amely most alacsonyabb szállítási díjtételekkel akarja olcsóbbá tenni az élelmezést. Az élelmicikkeknek Budapestre való olcsóbb szállításával akarják elérni a hagyma, káposzta, burgonya és más élelmicikkek csökkentését, ami egészen biztosan sikerülni fog. Hiszen a szállítási díjak is részben hozzájárultak az általános drágasághoz. És ha ez nem is minden, amit ebben az irányban tenni kell, de legalább az első okos lépés a megélhetés és ezzel együtt az egész ország megélhetési kérdésének megoldására. A legújabb amerikai divathóbort: a harisnyakötő-óra, melyet a hölgyek karkötő-óra helyett viselnek. rVJ str .'■%?\ f ., XXV. évfolyam 221. szám. Ara 80 fillér, M Budapest, 1920. szeptember 18. Szombat POLITIKAI NAPILAP ^ — ^ umeg3&ggSFa* ELŐFIZETÉSI ÁRA: IfBi gf /mm P SS II MBh MM tfg&k V., Honvéd-utcza 10. sz. rMybeD uszhoz Hordva, vidéken postai SgJ §85 gfS fgg HS tejT BE |if§ tETISsg&i£t IlJWS SaerU. telefon — _ 137—51, szétküldéssel egy hónapra _ K 30.-. BSL_. gc.jgj M mfo*. WGP? S&3 KP WiL Wffi *TM Ib«wb. „ — — *43. Negyedévre---------------------K 50.—. M&ffl 11 ^SSEk vaRfc. Mm EjE SLj jSam? SSS KlmMkhr. „ _ _ 38-58. félévre K 1IO.—.Egész évre K 330.-. gSgP0 {fel |f| pf§ (§g[ Nyomda ” „ . 54—38. helyben, vidéke*1*TMrAlyendvtoon K n $ gOS RJK gjf Kjfej MJl |&S|■ MZ ZJ ADÓHIVATALOK: ruj. SS K1 n tgj®!© TOPP Vn.IRAk6Czintst.TeLJ6z«efll»58» fillér. B8 03 mSJ SEJ -SeguP^ ki.| BB -taPvtv VI., Antrtssy-at«., KecskítBeti.u l*. *-■ ■ ------ ■ ■ ------------- ---------------rB-nniirr . - t ................. ii i -i ii. .i- i ■ ................. - ________________r ----- - , - . . . ij i m i i - ----- ----------1 ............... -- - Ugrón védi a szabadságjogokat. Alexander Bernátot elmozdították állásából. Razzia az Edison-kávéházban. ílgroa a numerus eiansns elless, íIibMs sriSlSsif®. Nem a liberalizmus, hanem a háború tette tönkre az országot. — Az internálások tenyésztik a bolsevizmust. — „Védekezés a zsidók elhatalmasodása ellen.“ A nemzetgyűlés pénteken folytatta az egyetemi beiratkozás rendjéről szóló törvényjavaslat vitáját. Dirnek Vidor nem fogadja el a javaslatot, mert nem tartja elég radikálisnak. Szerinte tíz évig nem volna szabad megengedni, hogy zsidó azegyetemre beiratkozhassék. A zsidók menjenek kapálni! Szabó Balázs: A zsidó fiatalembert nem kell félteni. A gazdagabb majd kimegy külföldre és elvégzi az egyetemet, a szegényebb pedig gazdasági összeköttetései révén meg fogja találni az elhelyezkedést. Ugron a szabadságjasokért. "Ugron Gábor, Prohászka tegnap I nyilas-fia arcot üzent a liberalizmusinak. Meggyőzte volna Prohászka beszéde akkor, ha az ország mai bajainak okozója a liberális politika lett volna. Tiszát csak egy szempontból lehet ma hibáztatni: hogyha nem tudta akaratát keresztülvinni, minek maradt a kormány élén? Ma már tudjuk, hogy Tisza nem volt okozója a háborúnak, de viszont pártja, a munkapárt, sem folytatott liberális politikát. .Közbeszólások: Osztrák politikát folytatott Ugrai Gábor: Ragaszkodnunk kell az emberi haladást szolgáló emberi szabadságjogokhoz. A mai törekvés a tanszabadság megszűnését jelenti. A numerus clausus ellen súlyos aggodalmai vannak. Hivatkozik Eötvös, Trefort, Csáky, Apponyi kultúrpolitikájára. i „Fajvizsgáló állomást . . Ugron Gábor: Az egyetemeken nagy, a túltermelés, de a numerus claususra sohasem fogjuk elérni a kívánt eredményt. Erélyes intézkedéssel meg lehetett volna szüntetni az egyetemen már a múlt évben a sajnálatos akciókat. Remélhetőleg az idén már nem is lesz szükség ilyen erélyes lépésre. Nekünk kell nevelni diplomás embereket a megszállott területek részére is. Mi módon fogják megállapítani a fajt? Hiszen évszázadok alatt olyan összevegyülés történt, hogy az ősi turáni faj tisztán már alig van meg. Talán fajvizsgáló állomást fognak felállítani? A magyar faj fel tudja venni a versenyt mindenkivel. Tessék dolgozni! Dolgozni és tanulni kell Körülbelül 1700 ember van internálva bírói ítélet nélkül. Ezzel a szó szoros értelmében tenyésztik a bolsevizmust, mert elkeserítik a lefogott embert és elkeserítik azok családját. Kétségtelen, hogy különböző irányokban földalatti aknamunkákvannak. Budavári László: A zsidók és a szocialisták közt. Ugron Gábor: Tudok én más irányú aknamunkát is, amint szükséges volt az egyesületek rendőri ellenőrzése. Napról-napra egy-egy szabadságjogot törnek le, így a sajtószabadságot, melyet már oly semmibe vesznek a cenzorok, hogy a miniszterelnök úr interjújából is törölnek részleteket. A főhiba az, hogy az egyes hatóságok hatáskörét nem tartják tiszteletben. Dolgozni kell hagynii a dolgozni kívánókat, s tamillai kell hagyni a tanulni kívánókat. Gömbös a zsidó kérdésről. Gömbös Gyula: Nyíltan meg kell mondani, hogy biztosítani kívánjuk a magyar faj felsőbbségét. A zsidó faj elhatalmasodása ellen védekeznünk kell, mert egyébként a második ezredév elején honfoglaló Árpád utódai szolgasorsra jutnak. A kommunizmusnak meg volt az az egy nagy haszna, hogy megmutatta ezt a nagy veszedelmet Kötelességünktehát törvényes intézkedésekkel végérvényesen és a zsidók érdekében is megoldani ezt a kérdést. Másik oka a veszedelemnek az volt, hogy a bevándorlás és kivándorlás kérdése nem volt szabályozva. Saját véreink kénytelenek voltak kivándorolni, viszont a nem kívánatos elemek és fajták beözönlöttek az országba. Nálunk öt százalék volt a zsidók száma, holott csak egynegyed százaléknak szabadna lenni. A zsidók katonai szolgálata. A harctéren működő zsidó katonák előtt meghajtja a zászlót, itt azonban a front mögötti dolgokról akar beszélni. Az oroszországi forradalomban résztvett magyar tiszteknek 95 százaléka volt zsidó. A zsidók túlnyomó többségét látta a felmentettek soraiban. Szerinte a világháborút is azért vesztettük el, mert a központi országok hadseregeiben több zsidó