Friss Ujság, 1920. szeptember (25. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-21 / 223. szám
( 1920 SÍP. -210?) ,4^■/ • 1 / /. , v^jrvETrL_y. KXV. évfolyam 223. szám. —yUra 0O fillér. Budapest, 1920. szeptember 21. Kedd .......... .................................................................................................................. ■ .1 .. ......... ...n. ................................................................... ....... . . . „A, POLITIKAI NAPILAP W SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSAD rULHkVHI __ ----- « -bb. ^ ÉS KIADÓHiVATAL: ELŐFIZETÉSI ÁRA: 8926 SP|| R P fi eRBb §| a|§k V„ Honvéd-utcza 10. a*. 1L mm | |P» fPS |§ E m «i m fpi ft-y-Ifi gS§fI m m mm | miit fe*zzw. helyben, vidéke^éíTpályaudvaron lg || P |8 N 11 P Jt§ M HU§| fi W MMI SOIIADÓHIVATALOK, hétköznapon SQ fillér, vasárnap 1 korona. |!___|| Est M lap fefi IPtj u. Bethlen, Ruppert és Sándor Pál nagy beszédei Friedrichék kudarca Hódmezővásárhelyen. Román miniszter a magyarok szenvedéseiről. ^ Russpárt és Sándor Pál -a gyűlölködés ellen. A bűnbak-keresés. — Mi kergetett a forradalomba? — A kurzus-politika.' sok március 21-ig támogatták Károlyit. — Haller és^'a háromezer kathytt- '• kus testület felajánlkozása. dfj . A nemzetgyűlés mai ülésén Rapp- Techt Rezső, a kisgazdapárt érdemes tagja mondott nagyhatású beszédet, amelyre külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. Helyszűke miatt csak rövid kivonatban közölhetjük, de a kivonatból is kiütközik és feltűnik mindenkinek a színtiszta igazság, amit manapság nem igen lehet a nyilvánosság előtt hallani. Minden higgadt barát és embreséges ember ugyanazt gondolja, amit Rupprecht mondott, de csak szűk családi, vagy baráti körben meri ezeket az igazságokat hirdetni. Rupprechté az érdem, hogy a világ szemébe kiáltja az igazságokat. Lapunk más helyén közöljük Bethlen István gróf beszédét, melyet Hódmezővásárhelyt mondott a választók előtt. Erre is ráillik a szentencia: ritka beszéd, mert igaz beszéd. Bethlennek, aki pedig Horthy kormányzó akaratából kijelölt miniszterelnök volt nemrégiben, van mersze és kezdeményező ereje, hogy mást és másképpen beszéljen, ahogy a mostanában szereplő államférfiak teszik. Olvassa el a közönség gondosan e beszédeket s igazodjék hozzájuk az, aki Magyarország boldogulását akarja.* A nemzetgyűlés a hétfői ülésen folytatta az egyetemi beiratkozások rendjéről szóló javaslat vitáját. Ruppert Rezső szólalt fel elsőnek. Ha a nép szenvedett — mondotta — akkor boszúvágy fogja el és bűnbakot keres. Akik a magyar nép szenvedéseit okozták, azokkal szembe nem szánhatunk, mert erősebbek, mint mi, keresünk tehát bűnbakot. Két ilyen bűnbakot találnak: az egyik a liberalizmus, a másik a zsidóság. A liberalizmust összetévesztik a kapitalizmussal. A liberalizmus nem egyéb, mint a szabadság, egyenlőség, testvériség elvének megvalósítása a politikában. Semmiféle erőszakos eszközökre a zsidóság ellen nincs szükség. Csak dolgoznunk kell és játszva bírjuk le a zsidóság konkurrenciáját. Miért vesztettük el a háborút? Gömbös azt mondta, hogy a zsiidók részvétlensége miatt vesztettük el a háborút. Elvesztettük a háborút azért, mert olyan nagy emberek, mint Gömbös vezérkari százados úr, itthon maradtak, ellenben elmentünk mi, a kisemberek fiai, akik nem értettünk a háborúhoz. A történelmi osztály nem nagyon törekedett a frontra. Bottlik elnök: Ez tévedés, mert Gömbös végigharcolta a háborút. Ruppert Rezső: Igen, az Erzatziesennél. Hazai mellett, hol sok zsi-dó is volt. A hadsereget nem kellett emoralizálni. Maga Károly király hirdette, hogy békét akar. A front, keresztények és zsidók egyaránt, békét akartak. Emellett a front éhezett. Ez demoralizált. Ebből következett, hogy kalandorok kezébe került a hatalom, még pedig keresztény és zsidó kalandorokéba egyaránt és ez tette tönkre az országot. Tönkretette a vezető egyéniségek rövidlátása, mely az utolsó pillanatig nem akarta a népet jogokhoz juttatni. A heccpolitika ellen. Amikor az a szükség áll fenn, hogy nemzetünket megmentsük, akkor nem lehet azt a zsidóságot elnyomni, amely a hazának hű fia. Különösen nem akkor, amikor szükségünk van a zsidó termelő munkájára. Sorvadás vesz erőt ezen a nemzeten és ahelyett, hogy a gazdasági újjászületés útjára lépnénk, heccpolitikával fellázítjuk a világot. Gömbös Gyula személyes kérdésben elmondja, hogy már a múltkori beszédében különbséget tett a fronton és a mögöttes országrészekben szolgálatot teljesített zsidók között. Egyébként 23 hónapig volt a fronton, mint vezérkari tiszt. Sándor Pál beszéde, Sándor Pál: A zsidóknak olyan bűnöket tulajdonítanak, amelyeket csak hangoztatnak, de bizonyítani nem tudnak. A magyar zsidóságnak kétségtelenül sokat ártottak a bevándorolt galíciai zsidók. Mi zsidó vallású magyarok sohasem ismerjük el, hogy nemzetiségek vagyunk. Kik tolták Károlyi szekerét? A honvédelmi miniszter az októberi forradalmat foghagyma-ízű forradalomnak nevezte. Nos, október 11-én az ittlevő majdnem összes kiváló politikusok támogatták ezt a forradalmat. A jelenleg itt ülő politikusok írásban és szavakban állandóan dicsérték, sőt dicsőítették ezt a forradalmat. Én nem tettem le az esküt, mint azok az urak mindnyájan és nem tettem le később sem. Október 20-ika táján a hadsereg főparancsnokságához utasítás ment le, hogy információt szerezzenek a katonaságtól, hogy mit akar: királyságot-e, vagy köztársaságot? Krausz tábornok iratai szerint a katonaság a köztársaságot akarta. Balla Aladár: Mégpedig mielőtt a zsidók odamentek volna. Sándor Pál: Szavatolok azért, hogy az itt ülő legnagyobb férfiak, akik nyugodtan hallgatták végig, hogy a forradalom foghagymaszagú, teljes erejükkel támogatták ezt a forradalmat nemcsak emlékiratokban, hanem beszédekben is dicsőítették azokat a férfiakat, akik a forradalom élén állottak. Fölkiáltások a Ház minden oldalán: Neveket kérünk! Sándor Pál: Nem akarok neveket mondani. Amikor Lovászy és társai kiléptek a Károlyi-pártból, ezek az urak még mindig Károlyi szekerét tolták. így volt ez a helyzet egész március 21-ig, még március 21-én is történtek kinevezések ezek közül az urak közül. Somogyi István: Tudtunkon kívül. Sándor Pál: Ezt a forradalmat a zsidók nyakába sózni nem lehet. Ha nem igaz, amit mondok, úgy levonom a következményeket. Tudok esetet, hogy egy mai vezető férfiú háromezer katolikus testület nevében ajánlotta fel szolgálatait a forradalomnak. Haller István: Majd felelek erre. (Közben kis kavarodás játszódott le. A szónokot a közbeszólók folyton zavarták, mire Pető Sándor kitört: — Jogvédelmet kérünk! Valóságos vesszőfutás itt zsidónak beszélni! — Grieger Miklós felpattant: — Ez szemtelenség! Tartsa a száját! — kiáltotta. Az elnök rendelutasította. 105 ezer zsidó katona volt a fronton. Sándor Pál: A zsidóság kérelmére a következő indítványt terjeszti be: Utasítja a nemzetgyűlés a honvédelmi minisztert, hogy hat hónapon belül vallásmegoszlás alapján mutassa ki, hány magyar vett részt a világháborúban, mennyien a zsidók közül, a fronton hány esett el, hány rokkant meg és hányan kaptak kitüntetést. Ereici azt mondja, hogy 50.000 zsidó volt felmentve és beosztva különböző központokba. Ereki Károly, aki ítélkezik, két évig volt Versecan katona, de puskaport legfeljebb vadászaton szagolt. Leteszem a Ház asztalára a 44-ik gyalogezred kitüntetési statisztikáját. Nem valószínű, hogy a zsidóknak protekciója lett volna a kitüntetések megszerzése terén. A 68. gyalogezred 91 tiszti halottja közül 41 zsidó vallású. Prohászka adtai nem felelnek meg a valóságnak. A magyar hadvezetéség megállapította, hogy a fronton 134 ezer zsidó katona volt és helyőrségi szolgálatot körülbelül 29.000 teljesített. A szellemi ghettó ellen. A zsidók hajlandók a legmesszebb menő áldozatokat hozni a hazáért, de magyarságukban megaláztatást nem tűrnek. Hitünkért — úgymond — képesek vagyunk meghalni, de szellemi ghettót nem tűrünk. A botot, amely bennünket üt, megcsókolni sohasem leszünk hajlandók. A javaslatot nem fogadom el. A Ház holnap délelőtt tartja legközelebbi ülését.