Friss Ujság, 1920. szeptember (25. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-21 / 223. szám

Hmibrsch­ot is Bokányit újból kihallgatták. Délelőtt 10 órakor nyitotta meg a népbiztosok bűnperének mai folyta­tólagos főtárgyalását az elnök. Haubrich József kihallgatását foly­tatták. Atzél királyi főügyészhelyet­tes kérdésére Haubrich kijelenti, hogy tisztek útján értesült a Szolno­kon történt kivégzésekről és gyil­kosságokról. Ebben az ügyben köz­benjárt Böhmnél, aki letagadta az egészet, azt mondván, hogy ezek csu­pán rémhírek, amiknek semmi alap­juk nincsen. Kijelenti, hogy a június 23-án megjelent statáriális rendele­­­­tet nem ő fogalmazta és nem ő írta­­ alá. Június 23-án Kun Béla azt a pa­rancsot adta neki, hogy azonnal adja ki a statáriális rendeletet, csukassa be a templomokat és zárassa be a papokat. Le is akart mondani, kör­nyezete azonban arra kérte, hogy­­ maradjon állásában. Június 24-én cso­dálkozva látta, hogy az ő neve alatt megjelent a statáriális rendelet. Ér­deklődött, hogy miképen történt ez, s megtudta, hogy Pogány adta ki a rendeletet, ő szerkesztette és ő ha­misította­­alá az ő nevét. Ezután Bokányi kihallgatását kezd­ték meg. Kijelenti, hogy március 22-től május 2-ig nem jelent meg egy kormányzótanácsi ülésen sem. Az elnök erre felolvasta több kormányzótanácsi ülés jegyzőköny­vét, melyekből kiviláglik, h­ogy Bo­kányi március 22-től kezdve majd­nem minden kormányzótanácsi ülé­sen jelen volt és felszólalt. Ezután az elnök a tárgyalás foly­tatását holnap reggel kilenc órára halasztotta. k­omunista célaperek. A budapesti büntetőtörvényszék egyes vádtanácsai folytatják a kom­munista bűnperek tárgyalását, ame­lyek között még ma is akadnak olya­nok, amelyeknek szereplői a proletár­diktatúra hírhedt szereplői közé tar­toztak. Trattner Árpád újabb összbün­tetése. Trattner Árpád dr., a forradalmi törvényszék vádbiztosa ellen több bűn­ügy van folyamatban. A László Jenő­­ügyben a bíróság 2 évi börtönre ítélte, később Herczeg Géza meggyilkolása ügyében 15 évi fegyházat kapott. Ezt követőleg összbü­tetésül újból 15 évi büntetést szabtak ki rá. Azóta egy újabb ügyet tárgyalta a bíróság a Jó­zsef telefonközpontban elkövetett bűn­­cselekményei miatt és ezért 3 évi bör­tönt kapott. Most a törvény rendelke­zése folytán újra összbü­ntetést szabtak ki rá. Mivel a törvény úgy rendelke­zik, hogy a meghatározott időtartama szabadságvesztés büntetés tizenöt év­nél hosszabb nem lehet, a budapesti kir. büntetőtörvényszék újra csak 15 évi fegyházbüntetést szabott ki rá. A kommunista párt titkárának bűn­ügye, Su­rgoth táblabiíró tanácsa mára tűzte ki a kommunista­ párt titkárá­nak, Rabinovics Józsefnek bűnügyé­­ben a főtárgyalást. Az ügyészség lá­zadás, felségsértés bűn­tettében és ezenkívül 22 rendbeli gyilkosság bűn­tettében mint felbujtó ellen indított eljárást, ellene. A főtárgyalást azonban nem tartották meg, mert a bűnügyhöz különböző iratokat kell beszerezni is e célból a tárgyalást elnapolták. A devecseri rém­, Markos János a kommunizmus alatt Devecserben több embert letartóztatott és május 7-én az ellenforradalom kitö­résekor Kőnyi Gyula ottani lakost több lövéssel agyonlőtte, s mikor a szeren­csétlen áldozat, már haldoklott, puska­tussal ütlegelte és szemeit kiszúrta. Stocker táblabíró tanácsa ma tárgyalta Markos János ügyét, akit bűnösnek mondott ki a gyilkosság bűntettében ,­ ezért tizenöt évi fegyházbüntetésre FRISS ÚJSÁG Franciaország elnökválasztás előtt. Deschanelt őrizet alá kellett helyezni. Páris, szept. 20. Deschanel állapota ismét rosszabbo­dott, úgy hogy állandó őrizet alá kel­lett helyezni a volt elnököt. Az orvosok szigorúan eltiltották minden szellemi megerőltetéstől és politikai tevékeny­ségtől. Deschanel ezen a héten birtoká­ra utazik. Sok előkelő személy Millerand távol­­léte ellenére felkereste a miniszterel­nökséget, hogy Millerand munkatár­sainál közbenjárjanak annak érdekében, hogy Millerand vállalja az elnökjelö­lést. Úgy látszik, hogy a közvélemény és a parlamenti körök szokatlan egy­hangúsága Millerand elhatározását megingatják. A jelek arra vallanak, hogyha, amint valószínű, a kamara keddi ülésén az ország akarata nagy vehemenciával fog Millerand mellett megnyilvánulni, a miniszterelnök nem tud a kötelezettségei elöl elzárkózni. Ha Millerandot jelölni fogják, majd­nem bizonyos, hogy ellenjelölt nélkül fogják megválasztani. Millerand elfogadja az elnök­jelöltséget. Páris, szeptember 20. A Havas-irodának módjában van közölni, hogy Millerand miniszterel­nök elfogadja a köztársaság elnöki mítóságára való jelöltetést. flin­zisek részt veszneka itellalatokratéséfien Giolitti olasz miniszterelnök rendelete. Róma, szept. 20. A munkások és nagyiparosok kö­zött fennálló ellentétet Giolitti mi­niszterelnöknek sikerült elsimítania. A miniszterelnök rendeletet adott ki, amely szerint bizottság alakítandó, a­melybe hat tagot az általános mun­kásszövetség, másik hatot pedig az általános iparosszövetség jelöl ki. Ez a bizottság javaslatot dolgoz ki, a­mely alkalmas arra, hogy a kormány abból benyújtásra kész törvényja­vaslatot készítsen, amely szerint az üzemek azon az alapon szereztesse­nek, hogy a munkásság részt vesz azok műszaki és pénzügyi ellenőrzé­sében és igazgatásában. Ugyanez a bizottság tesz javaslatokat a munka­rend fentartására, valamint a mun­kások felvétele és elbocsátása kér­désének rendezése tárgyában, s a munkások visszatérnek helyeikre. " ! Egy román miniszter a személyi magyarok szenvedéseiről. Csupa selejtes alak­ul a vezető állásokban. Bukarest, szept. 20.­­ Lupu dr. volt román belügyminiszter­­ beutazta Magyarországnak románok ke­­­­zén levő részét és tapasztalatairól cikk­sorozatban számol be a Luptatorul című lapban. Azt írja, hogy egész Erdély ha­­dizóna, azaz az a zóna, ahol nincsenek törvények, hanem van abszolutizmus, rendőrségi és hatalmi önkény. Itt van például Kolozsvár, 200 kilométer távol­ságban a határtól, de nincs olyan erő­sítés, amelyet jobban őriznének az el­lenségtől. A városnak zsarnoka van, kiskirálynak nevezik. Kincs se okmány­nyal, sem törvényrendelettel kinevezve Egy másik cikkben ezt írja Lupu dr.: Esztelen: Igazságtalan és nagyon ve­szélyes dolog 1.200.000 léltekből álló elégületlen népességgel bírnunk Romá­nia belsejében, csak azért, mert ezek magyarul beszélnek, magyar a kultú­rájuk, amelyet szeretnek és ragaszkod­nak hozzá. (A cikkíró megfeledkezik ar­ról, hogy legalább mégegyszer annyi magyar él ma román fenhatóság alatt, mint 1.200.000. A szerk.) Ok nélkül fáj­dalmakat okoznak a magyaroknak. Megtörtént esetek igazolják ezt. Vala­milyen ünnepély alkalmával például nyilvános beszédben ócsárolták Matyás királyt, hogy nem volt jó a román. Ezután így folytatja Lupu: Volt a m­a­gyaroknak Kolozsváron egy állami és egy kisebb magánszínházuk. Az ál­lami színházat összes felszerelésével és ruhatárával együtt elvette a román ál­lam. A magyarok nagylelkűen tűrnek és szenvednek. A magyaroknak Erdély­ben 40 színházuk volt. Színielőadásaik magas színvonalon állottak. Shakespe­are és Ibsen színműveit adták elő. Mi, románok, ezt pedig eltávolítottuk és a Vasorru bábát játsszuk. Van egyete­münk is. A magyaroktól vettük el. A város északi végén volt a magyar gaz­dasági főiskola olyan épületekkel, fel­szerelésekkel és működéssel, amelyhez fogható kevés van a világon. Ez is tönkre ment. A növendékek pedig, mint más hasonló mintaintézetnél, sztrájkba léptek a rossz bánásmód miatt. A veze­tésben és a vezetőkben való válság an­nál nagyobb Kolozsváron, minél inkább folyik a selejtesek állásokba helyezése. 3 Mai rokkantt­k ostromra készültek az állatkert ellen. Bécsből jelentik: A rokkantak kö­zött egy idő óta mozgalom volt ész­lelhető, hogy a lainzi állatkertet meg­szállják, hogy telkeket szerezzenek maguknak kertművelésre. Ez a meg­szállás tegnap délelőttre volt tervez­ve. Tényleg megérkezett körülbelül 300 rokkant, akiket egy szerszámok­kal megrakott kocsi kísért. A rend­őrség azonban előzetesen megszál­lotta a bejáratokat. A rokkantak ezért küldöttséget menesztettek az udvari kincstárnak az állatkertben jelenlevő képviselőihez, akik elé azt a kérést terjesztették, hogy a lainzi állatkert telkeinek felosztásánál ne feledkezzenek meg a rokkantakról. Miután a rokkantak egyik kiküldött­je biztatást kapott ez irányban, ezek azt kérték, hogy az ígéret megerő­sítése gyanánt engedjék meg nekik a magukkal hozott anyagból egy sá­tor felállítását. Ezt az engedélyt meg­kapták és a sátort felállították. Mind­­ez zavartalanul ment végbe. Kermit a szesziM. """Új Teleki-piac a Haller-utcában. Már régóta folynak tárgyalások a kerületi elöljáróságok között oly irány­­ban, hogy új Teleki-teret kellene léte­síteni. A IX. kerüeti elöljáróság erre a célra ki is szemelte a régi országos vá­sárteret, amely a Haller-utca mentén terül el. E vásártér négyszer akkora, mint a Teleki-tér. A IX. kerületi elöl­járóságnak egy bizottsága a Vásárté­ren terepszemlét tartott és a teret el­nevezte szegényvásártérnek. A sze­gényvásártéren vannak mozgóárusok, a­kik a környékről hozzák ide különböző árucikkeiket: régi ruhákat, kalapokat, ócska cipőket, órákat és egyéb ócska árut­ A mozgóárusok — lehetnek vagy nyolcszázan — a tér szélén állanak sor­jában. A rendőrség intézkedése folytán kell egy sorban állatnok, hogy köny­­nyebben gyakorolhassák felettük az ellenőrzést. Vannak állandó bódék­ban árusító árusok is. Az árak még nem alakultak ki, mert az elöljáróság egyelőre kísérletezik és csak egy hét múlva fog afelett dönteni, hogy a sze­gényvásártér állandó piac mondja«h». 320 szeptember 21. POLITIKAI HÍREK. A kisgazdapárt értekezlete. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Kis­gazda- és Földmivespárt hétfőn este 7 órakor Meskó Zoltán elnöklésével párt­­értekezletet tartott Az értekezleten a kormány tagjai közül jelen voltak: Te­leki Pál, Rubinek Gyula, Szabó István, földmivelésügyi miniszter, Tomcsányi Vilmos Pál, Korányi Frigyes, Ferdi­­nandy Gyula, Benard Ágost és Szabó István kisgazdaminiszter. Az értekez­leten Teleki Pál gróf miniszterelnök fontos külpolitikai nyilatkozatot tett, amit az értekezlet többek hozzászólása után egyhangúlag tudomásul vett. Sza­bó István földművelésügyi miniszter be­­mutatta a házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló fel­hatalmazási törvényjavaslatot, amelyet az értekezlet többek hozzászólása után egyhangúlag elfogadott. Az ébredő magyarok nagygyűlése­ Az Ébredő Magyarok Egyesülete vasárnap délelőtt tartotta meg a Tattersalban hetek óta hirdetett nagygyűlését, amelyen Szmrecsányi György elnökölt. Haller István val­lás- és közoktatásügyi miniszter fel­szólalása után a nagygyűlés Mit kö­vetel a magyar nemzet címen egy huszonöt pontból álló határozati ja­vaslatot fogadott el, amelyet kedden délelőtt adnak át a kormánynak. A­z Ébredő Magyarok küldött­séggé kedden délben Szmrecsányi György képviselő vezetésével a mi­niszterelnöki palotában felkeresi Te­leki Pál gróf miniszterelnököt, s át­nyújtja a vasárnapi gyűlésen elfoga­dott 25 pontból álló határozati javas­latot. Tárcák szerint, a nemzetgyűlés elé is előterjesztik kívánságaikat. Kesztény sportéletek körüti szervezkedése. Folyó hó 19-én, vasárnap, huszon­hat egyesület, többek között a MAC, Hungária Evezős Egylet, MOVE, Ébredő Magyarok stb. részvételével megalakult a Keresztény Hazai Sport Liga azon céllal, hogy a magyar sportban a keresztény világnézet a fajvédelem és fajerősítés elveit dia­dalra juttassa. A Liga elnökévé Demény államtit­kárt választották meg. Az ügyvezető igazgatóság egyelőre a MAC margit­szigeti sporttelepén működik. Mind­azon sportegyletek, melyek a fenti alapon a Ligához csatlakozni kíván­nak, ebbeli szándékukat az ügyveze­tő igazgatóságnál levelezőlapon be­jelenthetik. TÁVIRATOK. Megkezdődnek a lengyel-orosz béketárgyalások. Varsó, szept. 20. Az orosz-lengyel béketárgyalások kedden veszik kezde­tüket. A lengyel békefeltételek megbíz­ható hírek szerint a következők: A határ azonos az 1793. évi határral. Mindazo­kat a területrészeket, amelyek ettől a határtól nyugatra esnek, Lengyelor­szág és Litvánia között fogják felosz­tani. A fegyverszünet megkötésekor mindkét fél hadserege azokban az ál­lásokban marad, amelyeket a szerző­dés aláírásának pillanatában elfoglalt.­ ­ötven halott a teherár kormányzó beiktatásánál. London, szeptember 20. A Times teheráni híradása szerint Muktar­ es Saltanek, akit nemrég Tebrisz kor­mányzójává neveztek ki, a városba való megérkezésekor azonban a de­mokraták nem ismerték el, kozákok­kal támadást intézett a demokraták ellen. Száz demokrata megsebesült, ötvenet pedig megöltek, köztük a demokrata párt vezérét, aki tavasz óta Tebrisz diktátora volt. A város­ban most nyugalom van.

Next