Friss Ujság, 1920. október (25. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

/ Az olaszok bizalmatlanok a kis-ánfant iránt. Dunai Balkán-szövetség terve. Paris, szept. 30. (A magyar Távirati Iroda tudósító­jának jelentése.) Az Information ró­mai tudósítója jelenti, hogy a h­spán­­táni Olaszországban bizalmatlanságot leélt. Lahová­ry román miniszter Ró­mából Bukarestbe utazott. Itt sajná­lattal látják, hogy Románia olyan út­ra lépett, amelyen a latin jellegét el fogja veszíteni. A kis-ántántban máris ellentétek mutatkoznak, de miután a kis-ántántnak meg kell alakulnia, Ro­mánia valahogyan meg fogja terem­teni a dunai balkán szövetséget. Take Jón esküt Rómába várják, további tár­gyalásaitól függ Románia sorsa. Francia lap a magyar-osztrák kérdésről. Páris, szept. 30. (A Magyar Távirati Iroda tudósí­tójának jelentése.) Bainville az Actioir Francaiseben méltatja Bethlen gróf beszédét és igy ír: Magyarország el akarja temetni a Duna-szövetség ter­vét. A felelősség ezért a legfelsőbb tanácsra hárul, amely a nyugat-ma­gyarországi kérdéssel két állam között elhintette a viszály magvát. Németor­szág örömmel fogadja Bethlen nyilat­kozatát abban a feltevésben, hogy egy magyar királyság, amely elveti a pragmatica sanctiót, Ausztriát arra kényszeríti majd, hogy Németország­hoz csatlakozzék. Ezt követné Csehor­szág német részének annexiója és a magyarokkal való szövetség. A buda­pesti politikusoknak vigyázniuk kell, nehogy tőrbecsalják őket. 01 helysír-párt alakult Bartha Ábel pártja nem volt szabályszerűen megalakítva. Ma délután népes gyűlést tartot­tak azok, akik az úgynevezett Ma­gyar Nemzeti Királyság Pártjába való belépésüket eddig bejelentet­ték. A párt elnöke gyanánt ugyanis Bartha Ábel szerepelt, aki azonban szeptember 10-én lemondott. A je­len voltak megállapították, hogy az úgynevezett Magyaff Nemzeti Ki­rályság pártjának közgyűlését Bar­tha Ábel még sohasem hívta össze, csak ígérte mindig és ezért közgyű­lés által elfogadott alapszabályai nincsenek a pártnak. Ebből két kö­rülmény következik, hogy a Ma­gyar Nemzeti Királyság Pártja ed­dig nem létezett és Bartha Ábel ed­digi működése csak olyan előkészítő munkálkodásnak tekinthető, amely csak akkor válnék jogszerűvé, ha a közgyűlés azt utólag jóváhagyná. Tekintettel azonban a gyűjtött pén­zek kezelésében és elszámolásában kiderített szabálytalanságokra, va­lamint arra, hogy Bartha Ábel mű­ködése jövő eredményes akció szem­pontjából értékesnek nem tekinthe­tő, a jelenlevők egyhangúlag ki­mondták, hogy a Magyar Nemzeti Királyság Pártját, amelynek jelsza­va alatt Bartha Ábel működését ki­fejt­ette, megalakítani nem óhajtják és így Bartha Ábel eddigi működé­sével semmi közösséget nem vállal­nak. Kathonay elnök a fentiek megál­lapítása után bezárta az ülést és erre Pekár Gyula államtitkár meg­nyitotta az újonnan alakuló „Nem­zeti Királyság Pártja", közgyűlését. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az alapszabályokat azzal, hogy a párt célja a nemzeti királyság esz­méjének megvalósítása minden sze­mélyi bekapcsolás nélkül. Vita csak az elnökség megválasztása körül támadt. A többség óhajához képest a tisztikar megválasztását a legkö­zelebb összehívandó rendkívüli köz­gyűlésen fogják megejteni. Az el­nökség ideiglenes vezetésével Pe­kár­­államtitkárt bízták meg. FRISS U 3 S A­G 1520. október 1. Engedetlenek a keresztényszocialisták. Együtt akarnak dolgozni az ébredő magyarokkal. A k keresztényszocialista párt az Ejstffel Sim­ utcai Károlyi-palotában le­­vő helyiségében tegnap este érte­kezletet tartott, amelyen résztvet­tek többen a kereszténypárti képvi­selők közül is. Több kifogás hang­zott el amiatt, hogy a kormány nin­csen kellő figyelemmel a keresz­tényszocialisták iránt. Székely Já­nos népjóléti államtitkárt kitúrták az állásából s a főispáni kinevezé­seknél is mellőzték a keresztény­­szocialistákat. Az uj törvényeknél semmi tekintettel sincsenek a párt program­jára. Mindezeknél fogva a keresztény­­szocialisták között terjed a hangu­lat, hogy ellenzékbe menjenek. Azt is megfontolás tárgyává teszik, hogy ne működjenek-e a keresztényszo­­cialisták együtt az ébredő magya­rokkal. Erre vonatkozólag F­rish­­wirth Mátyás, a párt egy vezető tagja, a következőképen nyilatko­zott: " A keresztényszocialistáknak az ébredő magyarokkal szemben az az álláspontja, hogy minden olyan szervet készséggel támogat, amely a keresztény nemzeti célok érvé­­nyesítéséért harcol. Az ébredő tra­­gyarokkal tehát a kontaktus to­vábbra is megmarad. Jótékony célra ütven millió. W Wittferberg Gyula végrendelete. A napokban hirdette ki a bíróság Winterberg Gyula dr., a Pesti Chevica Kadisa elhunyt elnökének végrende­letét. Az elhunyt hatalmas vagyonát, mely egyes verziók szerint állítólag a százmilliót is eléri, felerészben jóté­kony célra hagyta. Az elhunyt végren­deletében megemlíti, hogy vagyonából összeg szerinti pontos kimutatást nem tud adni és így százalék szerint vég­rendelkezik. Mint értesülünk, vagyo­nának ötven százalékát fiára hagyta, a többi ötven százalékot pedig a követ­kezőképen osztotta fel: Húsz százalékot a zsidó­ gimnázium­nak, 20 százalékot pedig a Pesti Chev­­ra Kadisának hagyott. Két százalékot a felesége nevére létesített 50,000 ko­ronás alapítvány kiegészítésére szánt, ezt az alapítólevél értelmében szegény nőbetegek segélyezésére és gyógyítá­sára kell fordítani. Két százalékot az izraelita kézművesek és fö­őmivesek egyesületének, két százalékot pedig az Izraelita Nőegylet céljaira, míg,­­légy százalékot a síremlék és sírbolt gondo­zási költségeire hagyott. Az elhunyt végrendeletében nem­csak felekezeti intézm­­ény­ekről gon­doskodott. Nagyobb összeget hagy­ott a Stefánia-gyermekkórházra és a fővá­rosra azzal a meghagyással, hogy azt a szegények között ossza szét. Egy moziszínészen balesete. Jenkeffy Icát filmfelvétel közben ledobta a ló. Ma délután három óra tájban a svábhegyi szálloda előtt Lenkeffy Icát, az ismert pesti filmszínésznőt baleset érte. A szálloda előtti téren folytak a felvételek egy magyar filmgyárnak legújabb filmjéből, amelynek egyik je­lenetében a színésznőnek lóháton kell szerepelnie. Ennél a jelenetnél a­ ló megbokro­sodott és ledobta a hátáról Lenkeffy Icát, aki háttal esett a kavicsos ta­lajra és eszméletlenül terült el. Az előhívott­­ orvosok csak három óra, múl­va tudták eszméletre téríteni. Komo­lyabb, belső sérüléseket nem szenve­dett, de a hátán kapott zúzódások be­­gyógyulása mégis két-három hetet fog igénybe venni. ű x Itt a cenzúra egy 200 soros cikkünket törölte. xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxX XXX'XXXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Éjjeli helebujázók büntetése Tömegesen­­ ítélik el a vendéglősöket, Ms kér­ rendőrkapitányságra egy­re-másra érkeznek a panaszok a záróra túllépése és a világítási rende­let megszegése miatt. A főváros területén igen sok helyen­ éjjel 12 óra után hajnali 2­ 3 óráig, de reggelig tartó mulatozások is foly­nak. Ezekben az ügyekben most szigo­rúbb ítéleteket hoznak, hogy a rende­let betartására szorítsák a kávéháza­kat és a vendéglőket. Az elmúlt hét folyamán Miklós Dezső rendőrfogalmazó a következőket ítélte el a világítási rendelet megsze­gése és a záróra túllépése címén: Hef­­ler János (Mikszáth Kálmán-tér 2.) Vendéglőst 1000 korona pénzbüntetés­re, Kellért Gyulát, az Eskü­ téren levő volt Kamara­színház igazgatóját 500 korona, Müller Nándor (Iskola-utca 47.) venddéglőst 300 korona, Schwartz Mihály (Zsigmond­ utca 10.) órás és ékszerészt 200 koronára, Glöckner Li­­pótné (Ferenc­ körút 3.) vendéglősnőt háromrendbeli kihágásért 5 napi elzá­rásra és 1000 korona pénzbüntetésre, azonkívül éjjeli csendháborításért kü­lön 50 korona pénzbüntetésre, Balog Mihály (Th­ököly­ út 44.) vendéglőst első ízben 500 korona pénzbüntetésre, azután háromszor egymásután elköve­tett ilynemű kihágásokért összesen öt, napi elzárásra és 700 korona pénzbün­tetésre, özv. Rechmnagel Frigyesné (Tompa­ utca­ 28.) vendéglőst záróra­­túllépésért 200 korona pénzbüntetésre és mert részeg embernek italt szolgál­tatott ki, még külön 11­0 korona pénz­­büntetésr­e, Hajek Ferenc (Óriás-utca 32.) vendéglőst 100 korona pénzbünte­tésre és Gráf János (Majláth­-utca 38.) vendéglőst 500 korona pénzbüntetésre és a rendőrközeg megsértéséért külön 50 korona pénzbüntetésre. Strommer Nándort, a Vidiz-kávéház üzletvezető­jét első ízben 300, másodízben 1 D0K­ korona pénzbüntetésre és végül Ka­­­­tenerker Jakab (Liliom­ utca 18.) ven­déglőst 800 korona pénzbüntetésre ítélték. Gyilkosság ellenállhatatlan kényszer alatt. Felmentették az esztergomi haza­­árulók kivégzőit. A proletárdiktatúra alatt Varga De­zső János és Be­nkai Aladár, akik Esztergomban vezetőszerepet vittek, összevesztek kommunista társaikkal és Esztergom városát a csehek kezére akartál­ játszani. Megtudták ezt a vö­rös nyomozók, akik letartóztatták és a forradalmi törvényszék elé állították őket, amely mindkettőjüket halálra ítélte. Az ítélet végrehajtására az éppen Komárom előtt horgonyzó monitor pa­rancsnokát szólították fel, aki a kény­szernek engedve, , The­iner Károly, Szopka Béla, Ginsl József, Schneider Lén­ár­d, Soltész Rudolf és Soltész Jenő .tengerészeket vezényelte ki, hogy a ha­lálos ítéletet végrehajtsák. A kivezé­nyelt altisztek az ítéletet még aznap végre is hajtották. Vargát és Berinkait főbelőtték. A budapesti kir. ügyészség gyilkosság büntette címén indított el­lenü­k eljárást.. Stocker Antal dr. kú­riai bíró tanácsa tárgyalta az ügyet, amelyet Abay János dr. védő előter­jesztésére értettek illetékes eljárás vé­gett a budapesti kir. hadosztálybizton­sághoz, ahol Mondady dr. százados hadbíró vezetésével tárgyalták az ügyet. A hadosztálybíróság valamennyi vádlottat felmentette a gyilkosság vád­ja alól. Az ítélet indokolása kimondja, hogy a tengerészattiettek ellenállha­tatlan kényszer alapján cselekdtek és különben is hazaárulókkal állván szem­ben, úgy vélekedtek, hogy a kivégzést jogosan teljesítik. A katonai királyi ügyészség semmiségi panasza folytán a legfelsőbb katonai kir. törvényszék Antal tábornok elnöklése mellett ma tárgyalta az ügyeit és a semmiségi pa­naszok elutasításával a hadoszt­álybi­­róság ítéletét helybenhagyta. Net rendszablyezítik a szénbányákét.­ Árvizsgáló­ bizottság állapítja meg a szén árát. Híre járt már hetek óta, hogy az összes bányaüzemeknél a bányamunká­sok bérét egységesen fogják megálla­pítani, mert eddig bányatelepenként különböző volt a munkabér, de más és más volt a termelési költség is. Ez ter­mészetesen hatással volt a szénárak ki­alakulására is. Erre vonatkozólag kér­dést intéztünk az Árvizsgáló­ bizottság bányaipari ügyosztályának vezetőjéhez, Huszti István főmérnök osztályvezető­höz, aki a következő felvilágosítást adta: —­ Az összes bányák a kormány el­lenőrzése alatt állanak, s a termelési költségek szempontjából az Ár­vizsgáló bizottság vizsgálja felül a bányaüze­meket és a termelési költségek alaján állapítja meg a szén eladási árát a kü­lönböző bányatelepeken. A legolcsóbb szenet a Magyar Általános Kőszénbá­nya R. T. tatabányai telepén és a Bor­­sodvidéki Kőszénbánya R. T. sajóvö­l­­gyi telepén termelik. A legdrágább szenet a dorogi, vörösvári és a sajó­­völgyi kis bányák termelik. Az összes termelési költségeket is a fogyasztók­ra hárítják át.­­ Ezeket az egészségtelen állapoto­kat akarja kiküszöbölni a kormány és ezért revízió alá fogják venni az összes szénbányák termelési költségeit, de kü­lönösen a­ kis bányákéit, abból a szem­­pontból, hogy ezek a költségek a je­lenlegi viszonyok mellett indokoltak-e, amennyiben nem indokoltak, ezeket nem fogják a termelési költségek száml­­ája terhére elfogadni. Az érdekelt bányaművekkel most folytatja a szóbeli megállapodásait az Árvizsgáló-bizottság és az ügyben a közel­jövőben ankétet fog tartani a­ kereskedelmi minisztérium is.

Next