Friss Ujság, 1920. október (25. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-10 / 240. szám

4 Ötvenezer magyar mi vás meg? ki Észak-Fiín­iországba. Északfr­anciaországot, melyet a há­ború rombadöntött és felperzselt, a francia kormány most újjá­építi és erre a célra munkásokat keres. A fran­ciák idegenkednek attól, hogy az újjá­­építés munkáját a romboló németek végezzék el és ezért magyarországi munkanélkülieket akarnak a megfelelő napszámbérrel és ellátással Északfran­­ciaországba vinni. A francia kormány ötvenezer ma­gyar munkást kért kubikos munkára, s a tárgyalások ebben az ügyben hetek óta folynak. A magyar kormány a he­lyi ipari érdekeltségekkel is tárgyalt, nehogy olyan munkások menjenek ki Északfranciaországba, akikre itthon is , szükség lehet.­­ A belügyminisztérium megbízásából Áldássy József miniszteri tanácsos tegnap Parisba utazott, hogy a mun­­kásexpedíció ügyében véglegesítse az eddigi megállapodásokat. A miniszteri tanácsos egyúttal tárgyalásokat fog folytatni abban az irányban is, hogy az elszakított területek magyarságának Csonka-Magyarország területére való be- és kiutazását a lehető leggyorsab­ban könnyítsék meg és egyszerűsítsék az útlevelek kiadásának eljárását. ee8eo®»»0««®oc*®»8«o»oe«>®ee*«e«eee*«««>* BUDAPESTI ÉLET. Nem mondanak le a demokrata városatyák. A községi demokrata párt és a vá­rosi liberális párt bizottsági tagjainak­ együttes ülése ma este foglalkozott a tanácsnokválasztás kérdésével és míg egyrészt örömét nyilvánította azon,­­ hogy a régi érdemes tanácsnokok so­rából Brjjcovszky, Édes és Városy új­ból megválasztottak, másrészt sajnál­kozásának adott kifejezést, hogy a fő­város tanácsának olyan régi, érdemes tagjait­, mint Marker, Berczely, Sztan­kovics, a főváros közönsége nélkülöz­ni l­esz kénytelen. Az együttes ülés egyúttal bizalmait nyilvánította a ve­zetőség iránt és a lemondás kérdése felett napirendre tért. Csak alma van a gyümölcspiacon. A gyümölcspiacot egész bátran alma­­piacnak lehetne nevezni, mert almán­ kí­vül legfeljebb néhány körte szégyenke­zik ott 28 koronás ára miatt.­­Az alm­a ára 6—20 koronáig váltakozik, a körte 10—28 korona, a birsalma 12 korona ki­­lónkint. Egyéb gyümölcs egyáltalában nincs. — A zöldségpiacon szintén nem túl nagy a választék. Paradicsom még mindig akad 2,40 koronáért, zöld para­dicsom 2 koronáért kilónkint. Zöldbab­nak 8, salátának 3, kalarábénak 2, sós­kának 1­50, kelkáposztának 3 korona kilója. A húspiacon sehol nem látni borjúhúst. Helyette birkahúst árulnak 56—64—72 koronás árban. Sertés igen sok van, 100—120 koronáért kilónkint, azonban alig fogy. A marhahús ára 70— 84 korona. Leszállították a faporciót. A kiadott fajegyek 1­8 számú szel­vényeire 20 naponkint 40 kilogramm tűzifa volt vásárolható. A folyó hó 11-től esedékes 9. számú szelvénytől kezdve a további szelvények mindegyi­kének a tanács további intézkedésig 10 naponkint 30 kilogramm tűzifa ki­adására utasította a tüzifakereske­­dőket. Az őszi szél veszedelmes hatásától semmi sem óvja m­ég jobban az arc és a kezek érzé­keny bőrét, mint a Diana-krém Diana-szappan Diania-puder állandó és együttes használata. Egy Diana-Toikietkészlet, mely tar­talmaz: egy Dian­a-arcápolókrémet, eg­y Diana-pudert, egy Diana-pipereszappant Próbakazetta ............. korona Nagy kazetta .............. 7© korona Mindenütt kapható ! FRISS ÚJSÁG 1920. október 10. Wald­­ts Lujzát internálják. A nevét, nejtelhisszük, mindenki ismeri Pest. Wabits Lujza. A pes­ti éjszakai koronázatb­an, de annál gazdagabb f­ejedelemasszonya. A Nagymező­ utcai­ hires Jardin és az Erzsébet királyné-uti nyári mulató­hely tulajdonosa, aki huszonöt évvel ezelőtt még maga is szegény volt s azóta a pesti könnyelmű gazdagok pezsgős darálóiból lett százszoros milliomossá. Az ő mulatóhelyein mérték legdrágábban a pezsgőt és nála táncoltak a legszebb táncosnők. Legutóbb már olyan jól ment neki, hogy tíz évre bérbe is adta a Jar­­dint egy színházi vállalkozásnak, de utóbb érvényteleníttetni akarta­ a szerződést. A­ per most is folyik. Vabitst**lízával most egy kis baj történt-ismét elítélték árdrágításért, sőt emiatt internálni is akarják. A VI. kerületi rendőrkapitányságon ma hirdették ki Goor Lajosné, született Wabits Lujza, a Télikert tulajdonos­­nőjének ügyében a negyedik jogerős árdrágítási ítéletet, amely egyhóna­pi elzáráásra és ezer korona pénz­büntetésre ítéli el. A belügyminisz­ter ezt az ítéletet harmadfokulag jó­­­váhagyta és így ez jogerős lett, mi­re a rendiség Wabits Lujza inter­nálását szozza javaslatba. A"8 .inernálási javaslatról szóló jegyzőkönyvben Goor Lajosné elő­adja, hogy húsz év óta lakik Buda­pesten, karintiai születésű, 40 éves Nem tudja mennyi a vagyona, de a Nagymező­ utcai Télijéért és éksze­rei körülbelül tízmillió­ koronát tesz­nek ki és ezért évenként félmillió korona bérletdíjat kap, ebből él, va­lamint az Erzsébet királyné­ út 1. szám alatti mulató jövedelméből, melyet jelenleg is ő vezet. A rendőrség megállapítja, hogy eddig jogerősen négy ízben volt ár­drágításért megbüntetve és miután a közgazdaságra nézve káros tevé­kenységet fejt ki árdrágítások elkö­vetésével, javaslatba hozza interná­lását és az iratokat fölterjeszti a főkapitányság politikai ügyosztá­lyához. A rendőrbíró ezután egy újabb árdrágítási ügyét tárgyalta a mai nap folyamán. Három pohárka csá­szárkörte likőrért, három fekete ká­véért hetven korona húsz fillért, egy kis pohár császárkörtéért tizen­nyolc koronát, fekete kávéért pedig öt koronát számított fel. A rendőr­kapitányságon különben intézkedés történt, hogy Wabits Lujzát a to­­loncházba szállítsák az elzáró bün­tetések kitöltése végett. Szorulnak a vörösök. .. Békü­lni akarnak minden áron. München, okt. 9. * A Freiflmitter Zeitung jelenti Stöckstormból: A szovjet­ kormány folytatja fáradozásait abban az irányban, hogy minden szomszédjá­val minél előbb békéhez jusson. Csicserin a román kormányhoz kér­dést intézett, miért nem válaszolt a szovjet kormány legutóbbi békeaján­latára és újból javasolta a béketár­­gyalások megindítását. Kopenhága, okt. 9. Helsingforsb^T jelentik: A szov­jetkormány^írfrancia munkássághoz f^nivá^'Wtézett, amelyben tiltako­­z^'Franciaország ellenséges politi­kája ellen. A francia politikai ügy­nökök a felhívás szerint élénk tevé­kenységet fejtenek ki, hogy Szovjet­­oroszország ellen ellenségeket tobo­rozzanak és szabadságát, létét meg­semmisítsék. Nagy francia erők gyűltek Konstantinápolyban össze s csak várják a pillanatot, hogy Oroszország ellen nyílt harcot kezd­jenek. A francia flotta jelenléte a Fe­kete-tengeren újabb fenyegetés Oroszország ellen. Bécs, okt. 9. A Neue Frage Presse jelenti Var­sób­ól.­ Különböző természetű akadá­lyok miatt a lengyel-orosz fegyver­szüneti és előzetes békeszerződést c­sak ma délután írják alá. E szerző­dés aláírásától számított 24 órán be­lül az egész fronton be kell szüntetni az ellenségeskedést. A két békedele­gáció tagjai rövid időre elutaznak Rigából. London, okt. 9. A Manchester Guardian rigai jelen­tése szerint az előzetes béke kilenc­ pontjában megegyezés jött létre. Ezek között van a két országnak függőlen államokként való kölcsönös elismerése, a belügyekbe való beavatkozás elkerü­lése, amivel Lengyelország kötelezi magát, hogy nem támogatja a szovjet­ellenes törekvéseket és hadseregeket, a nyelvi és vallási kisebbségek védel­me, kölcsönös lemondás a hadikárpót­­lásról és az elpusztított területek hely­reállításáról végül amnesztia elren­delése. ­ Írisszel! értekezlet befejeződöst. „A jólét az emberek munkájától függ." A pénzügyi értekezlet ma dél­után hívták­­össze utolsó ülésére. A delegátusok teljes számban megje­lentek. Az ülés megnyitása után Andor elnök fölolvasta a jelentést , amely mind a négy bizottság terjedelmes munkálatait és határozatait egybe­foglalja. Az összefoglaló jelentésből még csak azt kell kiemelni, hogy az értekezlet egy meggyőződés tekin­tetében egységes és ezt minden ha­tár­ozottsággal kijelenti. Ez a meg-­­ győződés pedig az, hogy a jól, mindenütt az emberek munkájátóll függ. A munka és az áru az a for­mula, amelytől minden függ. Az el­nök még különösen kiérlelte, hogy a pénzügyi és gazdasági szerveze­tek tulajdonképpen a munkának kedvező előfeltételeit vannak hivat­va megteremteni. Ehhez elsősorban a békére van szükség. Ezt a gondo­latot az elnök záróbeszédében is hangsúlyozta. Az értekezlet, amely­ben először ülnek együtt a volt had-Brüsszel, október 9. viselő államok képviselői és amelyen­­30 állam képviselteti magát, az első lépés a nemzetek viszonyának ked­vező kialakulása irányában. Ezután Delacroix miniszterelnök beszélt. Megköszönte az elnöknek az értekezlet kitűnő vezetését. De­­lacroix is annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy ezt a pénzügyi értekezletet tovább kell fejleszteni. Rövid köszönő szavak után az elnök bezárta az ülést. Lengyelország nem csatlakozik a kis­ántanthoz. Bécs, október 9. Ahhoz a bukaresti távirathoz, hogy Take Ionescu nem fog elláto­gatni Varsóba, a Neue Freie­­Presse a következő kommentárt fűzi: A ro­mán külügyminiszter elejtette var­sói látogatásának tervét, amelyet néhány nap előtt jelentettek be, nyilván abból az okból, mert a len­gyel kormány az utóbbi napokban közölte, hogy a kis antantba nem hajlandó belépni. LEGÚJABB: Lloyd George az írországi helyzetről. London, október 9. Lloyd George Carnarvonban az ír­országi helyzetről beszédet mondott. — A kihívó viselkedés — mondot­ta — érthetővé teszi, hogy a rendőrök és a katonák a megtorlás eszközeihez nyúlnak. Eddig 289 rendőrt támadtak meg és 109 -et megöltek. A katonák közül 100 -an haltak meg vagy sebe­sültek meg Hatvanhét bírósági épü­letet hamvasztottak el. A rendet ír­országiján feltétlenül helyre kell állí­tani bármilyen szigorú eszközökkel is, Írországnak egyszersmind önálló kormányt kell adni. Írország mos­tani közvéleményének k­el­eítésére független ír köztársaságot kellene ala­kítani, de számba kell venni Ulster közvéleményét is, mert — mondotta Lloyd George — nem akarunk polgári háborút kapuink előtt., Az ír nép ma­gatartása merő bizonytalanság. 1914- ben helyeselte a háborút, 1917-ben konspirált a német tengeralattjáró naszádokkal, 1918-ban kész volt ír hadsereget teremteni, hogy ezzel hát­­batá­m­adja Nagybritanniát. Írország hadd intézze a maga belátása szerint belügyeit, de nem szabad reá bízni olyan veszedelmes eszközöket, mint a­milyen a hadsereg és a haditengeré­­szet. Egy festő véres merénylete a skagerraki hős családja ,­ien. Weimar, okt. 9. Scheer tengernagynak, a skagerraki ütközet hősének villájában ma délután 4 órakor gyilkosság történt. A villa szenespincéjében holtan találták a cse­­lédet. A pince benyílójában feküdt a tengernagy felesége, akin fellövéssel háláló® sebet ejtettek, az ajtó előtt pe­dig Scheerék tizennyolc éves­­ leánya akit mell­lövéssel szintén­­ súlyosan megsebesítették. Scheer tengernagy a villa emeleti szobájában tartózkodott Megtalálták a gyilkost­­.is, egy mellék­­pincében. Büchner Károly festő ez, aki fejébe röpített golyót 1 % _1 HÍREK MipÉNFELÜL Nagyvárádon ünnepelték Csécsit és fSppffm N­éhány nappal ezelőtt a bu­karesti legfőbb katonai törvényszék felmentő ítéletet hozott Csécsi Nagy Imre nagyváradi ezredes és társai ügyé­ben, akiket a kolozsvári román hadi­­törvényszék­­ összeesküvés vádja címén halálra ítélt­ A felmentő ítélet jogerős lévén. Csécsiéket, akik Nagyváradon votük letartóztatva, nyomban szabad­lábra helyezték. A nagyváradi magya­rok hatalmas tüntetéseket rendeztek Csécsiék mellett, akiket valósággal el­árasztottak üdvözletekkel és szerencse­­kivánatokkal és diadalmenetben kisér­ték őket a katonai törvényszék épüle­tétől a lakásaikig. Csécsi Nagy Imre ezredes néhány felmentett társával együtt azóta már el is utazott Nagy­váradról és amint értesülünk, a kis tár­saság Debrecenbe érkezett. ■i— Nem oszlatják fel a nemzetiségi ki­sebbségek minisztériumát.. Jól informált helyről a következőkről értesülünk: A nemzeti kisebbségek minisztériumának feloszlatásáról az utóbbi időben külön­féle hírek kerültek forgalomba. A való­sághoz híven meg kell állapítanunk, hogy mértékadó hivatalos tényezők ilyen feloszlatásról semmit sem tudnak. A nemzeti kisebbségek minisztériuma, karöltve az összes többi állami és tár­■ 1 igen fontos fel­van hivatva, a me­­goldása éppenség­­iből az ország le­ni felvétele Romá­­elmi minisztérium (iratforgalom­ba­küldhetők. Magával Romániával egy­előre Bukaresttel, a megszállott terüle­ten pedig Temesvár, Arad, Kolozsvár és Nagyváraddal létesült közvetlen távirati összeköttetés,­gyarország és Románia között, ideértve a románok átal megszállott magyar te- ■ rületeket is. felvétetett. Szódii 2 koro­na. „Presse" jelzésű hiLaptáviratnál 1 korona- Táviratonkint legkiseb­b díj 20 korona. Titkos szövegű táviratok nem

Next