Friss Ujság, 1920. október (25. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-20 / 248. szám
I ít ■* \ '« I v''? °\U Vin IV /. l( * / w J ! I i f ./ A | SJ\ t / J 'Jv, \ IXV. évfolyam 248. szám. V Ara 80 fillér. Budapest, 1920. október 20. Szerda POLITIKAI NAPILAP_________ W szerkesztőség, igazgatóság ■ fFVSife A II HA A 33—“^, szétküldéssel egy hónapra R 30., Stefi Hgi tEáfe. ®Ss §8$) PWj S3|| fijEL ME UlM&| SsBT HM S.erk. telelő. — — S?!*** gp Srajf 1ES 8jm B wSSfe**: zz helyben, vulé'kefé?i.ilykndvaion US jaj gi M |l|j||l j|lli| jf O §|Sj|! ."pMlS WAM FIÓKKTAUÓHIVATALOSi hélköznapon 80 fillér, vasárnap 1 korona. n iilW W iiBP W Leánykereskedők üzelmei a vidéken, Hogy halt meg Mészáros Alajos. liz oras üresek a pazban. A csácsi bukás után, Az osztrák választások eretereflye reánk, Ausztria szomszédjaira — világpolitikai jelentősége mellett — igen nagy fontosságú és úgy lehet, hogy egész szomszédi politikánknak uj utat szab. Német-Ausztriában a most lefolyt választásokon a keresztényszocialisták, tehát polgári alakulatok győztek a nemzetközi szocialistákkal szemben. A kommunisták pedig egyetlenegy mandátumot sem nyertek, pedig hosszú időn keresztül erős befolyást gyakoroltak nagyszájúságukkal az egész osztrák közéletre, sőt a bukásban magukkal rántották a szociáldemokratákat is. A tavalyi magyar, majd a legutóbbi orosz és a mostani osztrák események azt bizonyítják, hogy — miként a Friss Újság többször leszögezte — a vörös irányzatnak bealkonyodott és ha ma még a távoli jövőre nem is lehet végső következményeket vonni — hiszen a jövőt föl nem fogható erők irányítják — az bizonyos, hogy most a vörös sárkány, eltiporva fékeik a porondon. Budapest és Bécs politikájában bizonyára változást fog hozni az, hogy a vezetés Ausztriában a keresztényszocialisták kezébe került. Az a feszültség, amely a két állam között van és amelyben nagy részük van a Bécsbe menekült magyar kommunistáknak, remélhetőleg enyhülni fog és bízni lehet abban, hogy Nyugatmagyarország nagyon nehéz kérdésében is a megértés lesz úrrá az osztrákoknál. A Clemenceau által a két állam közé verteknek az élét az új osztrák politika remélhetően tompítani fogja és így reményünk lehet a békés szomszédi viszony létrejöttében. Érdekes fejleményekre enged következtetni az a tény is, hogy az osztrák keresztényszocialisták nagy része a Habsburg-házhoz húz, nálunk pedig már új törvény hirdeti ki, hogy királyság vagyunk. Az államforma tekintetében való felfogás azonossága is alkalmasnak látszik az eddigi feszültség enyhítésére. úgy tudjuk, hogy az osztrák keresztényszocialisták hatalomra jutása nem jelent gyűlöletet az egyes osztályok között, hiszen ők a Lueger követői és Luegerék idejében— bármilyen élénk volt is az agitáció, bármennyire éles volt a hang — a jogrend, az egyén biztonsága egy percre sem volt veszélyben, a nemzetgyűlés alkotott. Ez a törvény életbe lépett, aki tehát ennek ellene szegül, az ellen úgy kell eljárni, mint más törvénysértővel. Azt akarom interpellációmban megkérdezni Haller István kultuszminisztertől, hogy hajlandó-e ennek a törvénynek érvényt szerezni és végrehajtását biztosítani. Az angol király Skóciában járván, skót nemzeti viseletben járt-kelt, sőt a küldöttségeket is szoknyában fogadta. J Tíz órás ülések a Házban. Mayer János államtitkár a földreform életbeléptetéséről. — Bottlik alelnök az ülések meghosszabbítása mellett. — Hét interpelláció. A legközelebbi napokban — nyomban a földbirtokok felosztásáról szóló törvényjavaslat bizottsági elintézése után — meghosszabbítják a Ház napi munkaidejét és a mostani négy óra helyett nyolc, esetleg tíz órás üléseket tart naponkint a nemzetgyűlés. Bottlik József alelnök,a Friss Ujság munkatársa előtt az ülések meghosszabbításáról ezeket mondta: — A földreform elintézés© a legfontosabb és halaszthatatlanul sürgős ügye a nemzetgyűlésnek,és ennek letárgyalása, tekintettel arra az alaposságra, amellyel a nemzetgyűlés tagjai készülnek a javaslathoz való hozzászólásra, nagy munkát fog adni. Ezért föltétlenül szükséges, hogy az ülések idejét meghosszabbítsuk napi tíz, de legalább is nyolc órára, ami meg is lesz. Véleményem szerint még így is eltart december elejéig a földreform tárgyalása, mert hiszen ennél a nemzetgyűlésnek talán minden tagja fölszólal, ami helyes is ott, ahol a legkomolyabb szociális kérdés van szőnyegen és ahol eddig is sok életrevaló ötlet került felszínre. Politikai körökben fölvetették azt a tervet, hogy a munkásbiztosítás módosításáról szóló javaslatot párhuzamosan tárgyalják a földbirtokjavaslattal, amire Bottlik József alelnök kijelentette, hogy párhuzamos tárgyalást a házszabályok nem ismernek és így erről szó sem lehet. Mayer János államtitkárt a földreform életbeléptetéséről kérdeztük meg, aki a Friss Újság munkatársánaka következőket mondotta: — Bízom abban, hogy a földbirtokok elosztásáról szóló törvény a tavaszig életbeléptethető lesz. Amint a bizottságok elkészülnek, meghosszabbított illésekben tárgyalja a nemzetgyűlés a földreformot, ami eltart december közepéig, sőt talán tovább is, de még mindig elég idő marad ahhoz, hogy a végrehajtási intézkedéseket tavasz előtt meg lehessen tenni. Erre szükség is van, mert a földmívesek ezrei és tízezrei várva várják vágyaik beteljesedését, hogy földhöz jussanak. Itt említjük meg, hogy a nemzetgyűlés szerdai, ülésén hét interpelláció lesz. Ezek között van Vásári Balogh György interpellációja az egyetemi kérdésben, amiről az interpelláló képviselő ma ezeket mondotta munkatársunk előtt: " Az egyetemi ifjúság egy része ellenesszegült annak a törvénynek, amelyet az egyetemi beiratkozásokról A békeszerzés francia előadója Budapesten, legyen a Duna? Dailelon francia képviselő, a magyar békeszerződés előadója a francia kamarában, Budapestre érkezett és érintkezésbe lépett Teleki Pál gróf miniszterelnökkel, Csáky Imre gróf külügyminiszterrel, Bethlen István gróffal és Apponyi Albert gróffal, további ama személyiségekkel, akik a magyar ellen-, javaslatok kidolgozásában közreműködtek. A kormányzó szerdán fogadja kihallgatáson. A jövő hét folyamain néhány nagyobb gyártelepet és a demarkációs vonal bizonyos pontjait fogja megtekinteni. Magyarországi , útjának célja kizárólag tájékozódás. A franciák és angolok Magyarország pártján. Bécs, okt. 19. A rieie freie Presse párisi munkatársa hosszabb cikket közöl a Dunakonferencia és a kisántánt címmel. A cikkben elmondja, hogy már a tunakonferencia tárgyalásának első napján kiéleződtek az ellentétek a résztvevő államok és a francia-angol álláspont között. A francia álláspont a Duna nemzetközivé tételét követeli Ulmtól a Fekete-tengerig. A Temps feltűnést keltő cikkben Budapest számára követeli a Duna-bizottság székhelyét. Magyarország mellett Olaszország is hajlandó ezt a felfogást vallani, ha nem kell tartania a Dunaföderáció valamelyes formájában való felújításától. Görögország is a francia-angol álláspont mellett van. A francia-angol álásponttól csak Románia, Jugoszlávia és Csehország ellenzi. Hamis román híresztelés. Bukarest, okt. 19. Take Ionescu külügyminiszter értesítette a román kormányt, hogy a besszarábiai kérdés mellett a Duna-kérdést is teljesen Románia érdekeinek megfelelően intézték el. Románia eladta a magyar búzát az antantnak. Bukarest, okt. 19. A román lapok arról írnak, hogy a Magyar Alföldről elhurcolt búzameneennyiség nagy részét a román kormány Olaszországnak és Franciaországnak adta el. Ez a búzamennyiség megközelíti a 10 millió méter mázsát. Az eladott mennyiség rossz kezelés miatt megromlott és most részben a livornoi, részben a marseillesi kikötőben vesztegel, mert sem az olasz, sem a francia hatóságok nem veszik át. Ebből nagy per keletkezett, amelynek részleteiről sokat imák a román újságok és az ügyben — hírek szerint — nemzetközi bíróság fog dönteni.