Friss Ujság, 1920. október (25. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

Offajta becsöletsértési pöröl. Gross Margit a Singer és^Wolfner g volt alkalmazottja J­ecsületsér­­tepért feljelentette a^fcég főnökét, I Wolfner Józsefet^wmt kommunistá­­nak m­ondotta^T ami a mai viszo­­nyok'itóayar'vecsületsértés. Az ügyet ma tárgyalták a budapesti járásbíró­ságon. Wolfnert felmentették a be­csületsértés vádja alól, mert tanuk­kal bizonyította, hogy nem nevezte Gross Margitot kommunistának. „Vagyok olyan huszonnyolcas!" A budapesti büntetőjárásbíróság néhány héttel ezelőtt tárgyalta Vá­­rady Tódorné becsületsértési perét, aki Koboz Imre filmkölcsönzővel összekülönbözött és azt kiáltotta: „Vagyok én is olyan huszonnyolcas, mint maga!“ A kijelentés miatt Ko­boz becsületsértés címén feljelentést tett az asszony elllen,a­kit a járásbi­­rós­ág 200 korona pénzbüntetésre ítélt el. Felebbezés folytán, ma tár­gyalta az ügyet a büntetőtörvény­­szék s a járásbíróság ítéletét meg­változtatva, felmentő ítéletet hozott azzal, hogy a huszonnyolcas jelzőt a vádlott önmagára is vonatkoztatta, de ennek­ a kifejezésnek az értelme annyi, mint ravasz, tehát a fenforgó esetben becsületsértést megállapíta­ni nem lehet.­­ „Maga kommunista!" A Kommunista röpiratok terjesztői. A kommunista iratok becsempé­­szőinek ügyét ma tovább tárgyalta a budapesti büntetőtörvény­szék, mint rögtönítélő bíróság. Valameny­­nyi vádlott tagad, kivéve Görög Ist­vánt, aki beismerő vallomást tett, mondja, hogy a röpiratokat a sógo­rától, Köblös Istvántól Bécsijén kap­ta. A röpiratokból­ nagyobb tömeget átadott Glatternek. Ezután a bíróság megkezdi a ta­núkihallgatásokat. Alvinczy Román dr. rendőrfogalmazó elmondta, hogy bizalmas úton értesült arról, hogy Glatter és három társa Bánhidára akar utazni kommunista iratokért.A keleti pályaudvaron elfogták a tár­saságot. A nyomozás során rájött, hogy az egész országra kiterjedő bűnszövetkezettel áll szemben. Köz­ben Szita Lajost is elfogták Sopron­ban. Szita vallomása alapján sikerült is az egész társaságot elfogni. Bán István soproni lakos, akinél nagy­számú kommunista röpiratokat talál­tak, több társával átmenekült Bécs­­be. A vádlottak azon állítására néz­ve, mintha őket a r­endőrségen bán­talmazták volna, kijelenti, hogy ez valótlan. Glatter azért kísérelt meg öngyilkosságot, mert a bécsi kom­munisták azzal fenyegették meg, hogy ha rájönnek a puccsra és ő el­árulja őket, meg fogják őt mérgezni. Réthi és Nyíri detektívek, vala­mint Gálos Jolán, Vodák Dezső csa­pos és Mika Gyula tanúvallomásai után a védők a bizonyítás kiegészí­tése végett indítványt terjesztettek elő. A bíróság a védők indítványát elutasítja. Az elnök a tárgyalást ne­­kijelenti, hogy Ilka Ferencet izga­tásban, Bitó Bélát izgatásban, Hep­­ringer Máriát izgatásban, Wainaer­­ger Istvánt izgatásban, Jakobovits Rezsőt izgatásban mint bűnsegéde­ket Török Istvánnét izgatásban mint bűnsegédet, Tillmann­­ Jánost izgatásban véli bűnösnek és indítvá­nyozza, hogy ügyüket a rendes bí­róság keretei közé utalja­. át. Borok Istvánt lázadásban és Glatter József­­;es szintén lázadásban véli bűnösnek ig­érzi a bíróságot, hogy ezekkel szemben a biróság a legnagyobb szigorral járjon el. Ítéletkihirdetés : holnap délelőtt lesz. FRISS ÚJSÁG 1920. október 27. A gyászos békeszerződés törvénybe iktatása. A külügyminiszter javaslata a törv­énybeiktatásról. — A miniszterelnök a cenzúra módosításáról. — Interp­elláció az internáltak érdekében. A nemzetgyűlés mai ülésének­ ele­jén a szabadalmi törvényt Hiermann Miksa előadó beszéde írtán általá­nosságban, és részleteiben elfogad­ták. ^ A békeszerződés becikkelyezése. Ezután Csáky Imre gróf külügy­­m­iniszter a Ház feszült figyelme közben, si­i csendben terjesztette be a Békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Az ÉSzakamerikai Egyesült­ Álla­mokkal, a Brit birodalommal, Fran­ciaországgal, Olaszországgal és Ja­pánnal, továbbá Belgiummal, Kíná­val, Kubával, Görögországgal, Ni­­karaguával, Panamával, Lengyelor­szággal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlávon állammal és Cseh-Szlovákországgal 1020. évi június hó 4. napján a Trianon­ban kötött békeszerződés becikke­lyezéséről szóló törvényjavaslat összesen nyolc paragrafusból áll. Az első paragrafus kimondja, hogy tekintettel a kényszerhelyzet­re, amely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimene­tele folytán előállott és amely an­nak idején a magyar királyi kor­mánynak a békeszerződés aláírásá­ra vonatkozó elhatározásánál is döntő súlylyal bírt, az említett ál­lamokban 1920. évi junius 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés a magyar állam törvényei közé ik­­tattatik. A törvényjavaslat indokolásának leglényegesebb része az a levél, a­melynek kíséretében a szövetséges hatalmak Magyarországnak átnyúj­tották a végleges békefeltételeket. Ez a levél reánk nézve kedvező el­veket jelent ki irányadóul és így re­­mélhető ,hogy a békeszerződés vég­rehajtása során egyes rendelkezések nem fognak merev alkalmazást nyerni. Csáky gróf külügyminiszter azt kérte, hogy a nemzetgyűlés az osz­tályok mellőzésével, külön-külön a külügyi, közjogi és közgazdasági bi­zottság elé utasítsa a javaslatot, ami m­egtörtént. A cenzúra ellen. Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter beterjeszti az adótól való menekülés megbánásáról és a do­­hányjövedéki kihágások pénzbünte­tésének felemeléséről szóló törvény­­javaslatokat. Unguuer Albin foglalkozott a cen­zúra túlkapásaival, ami már tűrhe­tetlen. Megtörtént, hogy amit a mi­niszterelnöki s az ügyészi cenzúra már keresztül engedett, a katonai cenzúra törölte. Pedig Sréter István honvédelmi miniszter nemrégiben je­lentette ki a Házban, hogy lehúzná az uniformist arról a katonáról, aki a jövőben politizálni merészel. A mi­niszternek e kijelentése óta nemhogy megszüntették a politizálást a kato­naságnál, hanem azt intézményesen bevezették. A cenzúra már túlhatalmasodott a kormány fején, a kormány nem bír a cenzúrával. Ezért nem tartja alkal­masnak most az időt arra, hogy a sajtótörvény revíziójával foglalkoz­zanak. Nyugodtabb időben kell ennek megtörténnie, amikor megszabadul­tunk a sajtó militarizálásától. Ezért indítványát visszavonja. P­ éterelnök a sajtóról. il gróf miniszterelnök a sajtótörvény revizió­­sajtókamarának elei­on­­tolynak. Közli, hogy a Tkitása megtörtént és az új rend november 1-én fog életbe lépni. Felkiáltások: Mi lesz a katonai cenzúrával? Teleki Pál gróf miniszterelnök: A katonai cenzor is helyet foglal a cen­zúrabizottságban. Ezután Zákány Gyula indítványá­nak indokolása következett volna, a­ki a tanszabadságra vonatkozó tör­vények és rendeletek revíziója és a zsidó tanerők alkalmazása tárgyá­ban nyújtott be indítványt. Zákány az indítvány indokolásától el­állott, mert a kormány nem mutat, biztosí­tékot arra, hogy az indítványt meg­szavazása esetén végre is tudná haj­tani. Ezután Vasady Balogh György terjesztette elő sürgős interpelláció­ját, amiről lapunk más helyén tudó­sítunk­ Az internáltak érdekében. Ikolny Gyula az internáltak szo­­mor­ú helyzetét teszi szóvá. Ezeknek a serencsétlett embereknek testi és lelki­­szenvedéseit még fokozzák olyan­ itten­fité­s élelmezéssel, amely az emberiesség legelemibb szabá­lyaival ellenkezik. Megtörtént, hogy a zalaegerszegi táborba Pestről hatvan vagyon káposztát küldtek, a­mely olyan rothadt volt, hogy az egész szállítmányt el kellet dobni. Egész sereg ilyen ügyeket hozhatna fel, valamint a kiszabadítási ügyeket, mert adatai vannak, hogy 150 ezer és 80 ezer koronáért magas pártfo­gók az internált táborból kiszabadí­tottak embereket. Meskó Zoltán: Helycsere lesz! Majd a magas pártfogók kerülnek oda! Zákány Gyula: Megérti a népet, a­melynek menyországot ígértek és amely erre szidta az urat és vagyont és proletárdiktaturázott. Kerekes Mihály: Hat hónap előtt beszélt volna igy! Zákány Gyula: Ez a nép megté­vedt. Ez a nép nem érdemli meg, hogy hónapokon keresztül internált­­ságban sínylődjék. Véget kell már vetni az internáltságnak! Sokkal ve­szedelmesebb emberek járnak szaba­don papi talárban, katonai suba alatt, akiknek módjuk volt zsűrivel elin­­téztetni az ügyüket. Nagyon sok em­ber rosszakaratú feljelentés folytán került az internát táborba. Meskó Zoltán: Lakáskiürítés miatt! Zákány Gyula sürgős orvoslást kér a minisztertől. Ferdinándy belügyminiszter vála­szában kijelenti, hogy bizottságot fog kiküldeni és kérlelhetetlen szi­gorral lesújt a visszaélésekre. (He­lyeslés.) Zákány Gyula kéri a minisztert, hogy a bizottságot már ezen a héten küldjék ki. A nemzetgyűlés a választ tudomá­sul vette mire az ülés véget ért. Hét évet kapott a kommunista törvényszéki bíró. Székesfehérvár, október 26. A székesfehérvári királyi törvény­szék ötös tanácsa nyolc napon át tár­gyalta a volt székesfehérvári forra­dalmi törvényszék tagjainak bűn­­perét. Dr. Sáy Károly táblabíró ma hir­dette ki az ítéletet, amely szerint a kir. törvényszék dr. Balogh János kir. törvényszéki bírót, a forradalmi­­tör­vényszék volt vádibiztosát hét évi fegy­­házra, ifjú Fekete József­­ kőművesse­­gédet, a forradalmi törvényszék volt elnökét három évi fegyházra, Fersch­­ilik­ Józsefet két évi fegyházra és vé­gül Bencsik Józsefet egy évi fogház­ra ítélte. Az utóbbi büntetését a kir. törvényszék a vizsgálati fogsággal ki­­töltöttnek vette. A sörös király megítélt. Pál herceg trónutód. — Görögország válság előtt­ Hága, okt. 26. Londoni lapok athéni jelentése sze­rint Sánalosz görög király tegnap reg­gel 6 óta 3­ J*p»iuhui' 'iTfCgEalt. Venizelos közvetlenül Sándor gö­rög király halála után a következő ki­jelentést tette: — Eltekintve Konstantintól és leg­idősebb fiától, György király dinasz­tiáját nem fosztották meg a tróntól, a trón tehát kétségkívül Konstantin harmadik fiát, Pál herceget illeti és semmi kétség aziránt, hogy Pál, aki jelenleg atyjával Zürichben tartózko­dik, a trónt el is fogadja. kötelező ravataloz is. A­­ köztemető-bizottság pénteken délután 4 órakor tartja első ülését, a­melyen a kötelező ravatalozás ügyét tárgyalja. A közmunkaügyi és népjó­léti miniszter a nyolcban csekély mó­dosításal jóváhagyta a kötelező rava­­talozásról szóló szabályrendeletet, a­melynek főbb pontjai a következők: Magánlakásokban ezentúúl ravataloz­­ni nem szabad. A halottat az orvosi vizsgálat, illetőleg a halál megállapí­tása után nyomban koporsóba kell tenni és még aznap, legkésőbb este 6­­ óráig, nyáron este 7 óráig a t­emető halottasházába kell szállítani. A pén­teken meghalt izraelita vallású halott vasárnap reggel kilenc óráig szállítan­dó a halottasházba. A halottasházba való szállítás az idegenből idehozott halottakra is kötelező. A halottasház­­ban való ravatalozás alól kivételes esetekben a polgármester menthet fel és megengedhető, hogy középületek­ben vagy templomokban ravatalozza­nak kiváló halotta­kat.­ A szállítás csak furgonon történhetik. A szabály, rendeletet a budai temetőkben és a ke­repesi temetőben, ahol megfelelő szá­mú ravatalozó helyiség áll rendelke­zésre, még ez év végén végrehajtják. HÍREK mindenfelől „Csonka-Magyarország — nem ország. Egész-Magyarország — mennyország." — Az orsz- katolikus nagygyűlés utolsó napija. A katolikus világ négy nap óta tartja ünnepének, a tizenhannadik or­szágos katolikus nagygyűlésnek utolsó napja ma zajlott le. Reggel 8 órakor ü­nnnepélyes misét mondott Mészáros János általános érseki helynök a Szent Ferenc-rend belvárosi templomában, utána pedig Te Deum volt. Ma délelőtt alakult meg a Középponti Katolikus Körben a Katolikus Gyermekvédelmi Központ, melynek célja a gyermekvé­delemmel foglalkozó összes katolikus egyesülteket és intézményeket egy kö­zéppontba tömöríteni. A Katolikus Le­­gényegyesületek Országos Szövetsége is ma tartotta meg az Országos Kato­likus Nagygyűlés keretében zártkörű elnöki értekező gyűlését a Rottenbiller­­utcai helyiségben. — Új repülési rekord. Zürichből je­lentik: Sadi Lacomnte francia pilóta re­pülőgépével a minap új gyorsasági re­kordot teremtett. Az aeroplán 11,9 má­sodperc alatt tett meg egy kilométert, arm 302 km és 694 méter óránkénti se­­b­ességnek éj£ld­ meg. — Új okmánybélyegek lesznek. A kö­zeli napokban újfajta okmánybélyegek kerülnek forgalomba. Az új okmánybé­lyegek kibocsátását a bélyegilletékek felemelése tette szükségessé . Négy és fél hold 300.000 koronát hozott. Szegedről jelentik: A szegedi állami p laprikatermelőtelep, amely 4 és fél hold­területen fekszik, az idei gaz­dasági évben, amikor­ háror ízben lehe­tett szedni a paprikát, a négy és fél hold mintegy 900 füzér paprikát hozott, ami 219000 koronát jelent. A termelő­telep ezenkívül napraforgót, csicsókát, koriandert, dohányt, mirkot és ricinust is termelt. Csupán ricinusból 20.000 méter mázsa termett, mely egyedül 120.000 koronát tett ki. A négy és fél hold bevétele meghaladja a 300.000 ko­rona évi tiszta jövedelmet

Next