Friss Ujság, 1920. október (25. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

***?*■? '77 r­­ ^ ISIA.U ***••. -mami / £ f \ f ? u,v XXV. évfolyam 247. szám. V Ata SO fififier. Budapest, 1920. október 19. Kedd n m ITIP AI WAPTI AP ST SZERKESZTŐSÉG, igazgatóság fUL.1 I nArlLAT — ------- ÉS KIADÓHIVATAL: ELŐFIZETÉSI ÁRA: 1P^ HMk MWb ÉPÜl ff ff ff &&W. Pl á$8k V., Honvéd-utcza 10. sz. Helyben, házhoz hordva, vidéken postai SH S|S 'wP jjgS­­M aBS S35 gfi( g§9 kM Mf jJIhI MES Saerk. telefon _ _ 137—51. szétküldéssel egy hónapra — K 20.—. jsSt__ ragLjgjjj '®@jk ygaSlb 1*1 vEijNu. SbsB)$, ,, _ — 842. Kegyelésre-----------------------K 66.-. mWm El §|j f® iSma. 8§H Kiadóhiv. „ _ _ 38-68. félévre K 110.—.Egész évreK 220.—. gH m Sjg f|| g|§8 SEfM gjKg Nyomda ” _ _ 64—30. h­elyben.tv 1 ff 1 || WLM ij BÜS ®|jf SLB VKi „„ PICKKIADÓHIVATALOKi hétköznapop 80 Hlléf. vasárnap 1 korosa. Hl H ff M BTm YI.,'Andrissy-n.t o„ Kecskeméti­ a H. Ausztriában megbukott a szocialista uralom. Rakovszky házelnök a zsidó­kérdésről:­­Veszedelmes szélhámos a bíróság előtt. ­ Horthy Miklós beszéde. A korriási iilm a székesfehérvári ünnepségen. Horthy Miklós kormányzó vasárnap Székesfehérváron hatalmas beszédet mondott, amelyben nyíltan szavakba öntötte azt, amit ebben az országban minden tisztességes ember gondol, tudniillik, hogy felelőtlen elemek nem diktálhatnak, s­em tűri a kormányzó a további forradalmi mámort, nem tűri, hogy egyesek és csoportok a ma­guk szakállára akarnak megoldani kérdéseket sorrend nélkül, egyéni ér­zések szerint. Az ország megnyugvással hallja ezeket a szavakat, amelyeket remélhe­tően hamarosan tettek váltanak fel. Beszélt még a kormányzó a király­­kérdésről is és az erre vonatkozó kije­lentései is a köznyugalom érdekeit szolgálják. Székesfehérvárról jelentik lapunk­nak: Vasárnap ünnepe volt Székesfehér­­várnak. Az öreg város várta Magyar­­ország kormányzóját, hogy felavassa f a nemzeti hadsereg fogadása helyén, emelt hatalmas emlékoszlopot. Az emlékoszlopnál a kormányzó a követ­kező beszédet mondotta: Egy évvel ezelőtt tulaj­dóképpen e helyen fejeződött be egy sötét, szé­gyenteljes időszak és innen indult előre négyszáz éves álmunk megvaló­sulása, a szebb magyar jövőnek zálo­ga : a nemzeti hadsereg. .Van megbíz­ható hadseregünk, az alkotmányos élet helyreállt- a külföld kezd bennün­ket megismerni, értékelni és megbe­csülni , az építő és termelő munka pe­dig már éledezik az egész vonalon. És én mégis ma hazánk egén nem a napfényt, hanem a fellegeket látom. Az emberek nem tudják levet­kőzni a forradalmi mámort. Mindenki vezetni akar, de senki sem akar rezed­­tetni. Mindenki politizál és mindenki, de különösen egyes csoportok egymá­suk akarják az összes kérdéseket meg­oldani, még­pedig azonnal, egy csapás­ra megoldani. Egy jogállamitán tömegek, felelőt­len elemek nem diktálhatnak, csak az alkotmányos fórumok, melyeknek ve­zetését mindenki respektálni tartozik. Újabban újra, mind sűrűbben lehetett észlelni olyan törekvéseket, amelyek a király személyének kérdését igyekez­tek előtérbe tolni. Mindnyájan egyet­­értünk abban, hogy e­s az ország meg nem tagadva ezeréves múltját, mint királyság folytassa életét a nemzetek nagy közösségében és mindnyájan sze­retnék Szent István koronáját régi fényében tündökölve lárnk. Odáig azonban még nagy külpolitikai fal­adátok és a belső konszolidáció nehéz munkáinak befejezése állanak előt­tünk Azok, akik a király személyének kérdését idő előtt, bolygatják, a nem­zet egységét bontják meg, az ország polgárainak lelkét forradalmasítják.­­Megakasztják a bel­ső konszolidációt , ezzel bénítják külpolitikai cselekvőké­pességünket is. Jól tudom, hogy vannak olyanok is, akiket nem a múlt hagyományaihoz való ragaszkodás vezet, hanem önző célokból vagy egyenesen azzal a go­nosz szándékkal tartják ébren az ily kérdéseket, hogy ezáltal megzavarják és megakaszszák azt a gyógyulási fo­lyamatot ,amelyre a nemzetnek a há­ború és a forradalmak pusztításai után szüksége van, sőt akadnak, akik kölcsönös bizalmatlanság ébresztése és széthúzás előidézése végett a rágal­mak és gyanúsítások piszkos eszközei­vel dolgoznak, nem kimélve hol jó­, hol rosszhiszeműleg az én személye­met se. Magyarországnak , a királyi hatalom■ gyakorlása szünetelésének idejére a­ nemzetgyűlés által a legfőbb hatalom helytartójául megválasztott kormány­zója nem élhet vissza e h­atalommá, nem nyúlhat a királyi hatalom, nem nyúlhat a királyi trón után. Én. igy fogom fel a kötelességemet. Értsék meg kötelességüket mások is. Aki nem érti meg, azzal meg fogjuk érezni. '"­A kormányzó beszédét tapssal és éljenzéssel fogadták. Szokovszky fieszti­le is. A politika hívei: Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke­­Veszprémben beszámolót tar­tott vasárnap. Rakovszky védelmébe vette a nemzetgyűlés munkáját és ki­jelentette, hogy komolyabb, több mun­­kakedvet, több lelkiismeretességet és könnyebben vezethető parlamentet huszonöt év óta nem látott, mint a je­lenlegi nemzetgyűlés. Különösen, a szó szoros értelmében vett kisgazdák a legnagyobb komolyságot és ügysze­retetét tanúsít­ják. Örömmel állapítja meg, hogy megszűnt a parlamentben a gyűlölködő hang. A házszabálymó­­dosításo­król szólva, kijelentette, ho­gy a módosítás tárgyalásánál le fog szállni az elnöki székből és felszólal a tervezett szigorítás ellen, amit minden erejével igyekszik megakadályozni. Pénzpocsékolásnak tartja, hogy a Csonka-Magyarországnak, mely tizen­hat vármegyéből áll, 14 minisztere van, míg a régi, 63 vármegy­és Ma­gyarországnak elég volt kilenc mi­niszter. Drágának tartja a parlamen­tet is, mert szerinte elég volna, ha a parlament 4-5 hónapig dolgoznék, a többi időt pedig egyéb munkával tölt­hetnék a képviselők. A zsidókérdésről szólva, hangoztat­ta, hogy mint régi antiszemita küz­dött a zsidók ellen, de vallásuk miatt sem nem inzultálta, sem nem gúnyol­ta őket. Megköveteli azonban, hogy az igazi magyar nép fejlődését minden­képpen megvédjék. A destrukcióban nemcsak Károlyi, hanem a zsidó ka­pitalizmus is hibás. Igazságosan, ha kíméletlenül kell a magyar faj­­­ezu­­premációját biztosítani. Rakovszky ma utazott vissza Bu­dapestre. Gál Endre­­ népjóléti államtitkár, A kormányzó a munkaügyi és nép­jóléti miniszter előterjesztésére Gál Endre dr. nemzetgyűlési képviselőt ál­lamtitkárrá nevezte ki. Rubinek a rendbontók ellen, Rubin­ek Gyula kereskedelmi mi­niszter kíséretével vasárnap Csongrá­­don járt, hogy ismertesse a Falu­­szövetség célját. A­ miniszter beszéde során a titkos rendbontókról szólva, kijelentette, hogy halálveszedelem fe­nyegeti a kormányt ma is és ha nem tudnak rendet teremteni, elpusztul az ország. Meskó Zoltán államtitkár Friedrich Istvánt támadta beszédében, Haller beszámolója. Haller I­stván kultuszminiszter­­ a főváros XX. kerületi választói előtt tartott beszámolót, melyben a nők vá­lasztói joga mellett foglalt állást. Vé­gül bejelentette a­­ miniszter, hogy felhatalmazást kapott a miniszterta­nácstól egy olyan törvényjavaslat be­nyújtására, amelynek segélyével a színházakat, mozikat, és más szórako­zóhelyeket a saját hatáskörébe vonja. A színházból templomot, a moziból iskolát kell csinálni, ez a feladat pe­dig csak a közoktatásügyi minisztertől várható. A földosztási törvény tervezetének tárgyalását folytatták hétfőn a nemzetgyűlés bizottságai. Az áll­ami elővásárlási jogról tanácskoz­tak, majd a javaslattal szemben állást foglaltak amellett, hogy az állam mel­lett ne csak az Országos Központi N­­i­­telszövestkezetnek és az Altruista Banknak, hanem más pénzintézetnek is legyen elővásárlási joga. Batthyány a bíróság elé szeretne állani. Batthyány Tivadar gróf a Terézvá­rosi Polgári Kör évad nyitó gyűlésén hosszú beszédet mondott, amelyben­­ védekezik a Károlyi- és Berink­ey­­kormány tagjait ért vádakkal szem­ben. Hangoztatta, hogy megnyugvás­sal állana pártatlan bíróság elé, mert kitűnne hogy úgy ő, mint azok, akik Lovászyval együtt követték őt min­dent megtettek a hibák megakadályo­zására, illetve jóvátételére. Követeli azonban, hogy — mint az összeomlás előidézőit — állítsák bíróság elé azo­kat is,­ akik a háborúban a németek világhatalmi hóbortját szolgálták, a­kik nem akadályozták meg a belga semlegesség megsértését, holott erre mód volt, akik Erdélyt védtelenül, hagy­ták, akik megakadályozták a kü­lönbékét. Batthyány végül azok ellen beszélt, akik annak idején letették az esküt a Nemzeti Tanácsra, ma pedig leghangosabbak az ítélkezésben. Másfélmillió értékű ékszer t­akart ki a­ csapcsini, Sopron, okt. 18. A IV. csendőrszázad egyik mozgó őrségének tisztje szolgálatot teljesített a határszélen, ahol az Ausztriába, igyek­vő utasokat meg szokták motoz­ni, hogy meggátolják a csempészést. A tiszt előtt gyanúsnak tűnt föl egy nyúlánk, termetű hölgy, s ezért úgy intézkedett, hogy­ az elegáns urileányt megmotozzák. Jogos meglepetésére a hölgy dereka körül 920 darab arany volt elrejtve, nagyobbrészt a fűzőbe bevarrva. Az arannyal bélelt fűzőben, magyar, francia, német, angol, olasz, sőt amerikai aranypénzeket is talál­­tat közel 4 kilogramm súlyban. A másfélmillió korona értéket rej­tegető frtzőt lefoglalták, a csempésző leányt i pedig, aki Eszti névre hallgat és­­ egy nyugalmazott bécsi rabbinus leánya, előállították a rendőrségen. ­­ A zsidók állampolgári joga Jugoszláviában. Szarajevó, okt 18. Dr. Szikity boszniai tartományi el­­nök egy spanyol zsidó küldöttséget fo­gadott, amely az iránt érdeklődött hogy mi módon kaphatnának a spa­nyol zsidók választójogot Jugoszláviá­ban. A tartomány elnök közölte a­ kül­döttséggel, hogy a zsidók ősaik akkor kaphatnak választójogot, ha szer­­beknek vagy honvátoknak vallják rend­jüket .(­MTI.). Román misszió érkezik Budapestre. Megkezdődnek a gazdasági tárgyalások. A román-magyar gazdasági, tár­­gyalások felvételére kiküldött román bizottság egy héten belül megérkezik Budapestre. A bizottság vezetője Ster­­zea ezredes lesz, mint főmegbizott. A román misszió­­csak a ■ béke ratifikálása, után alakul át követséggé. A románi bizottságnak harminckét működő tag­ja l­esz, úgy, hogy ez lesz budapesteri a legnagyobb diplomáciai misszió. A magyar hatóságok már mindent meg­tettek fogadtatásukra és a Royel, szállóban megfelelő díszes helyiségeket és lakosztályokat foglaltak le a szá­mukra. A román külügyminiszter Magyar­­országról. Páris, okt. 18. Take Jonescu nyilatkozott a len­­gyel-cseh viszonyról. Meg van róla győződve, hogy a lengyelek és a cse­hek között érdekházasság jön létre. A kis­ántan­tról szólva, kijelentette, hogy véleménye szerint Magyarország nem fogja aláírni azt a szövetséget, amely hivatva van biztosítani a trianoni szerződés épségben tartását. Románia jelenleg azért Magyarországgal kitűnő szomszédi viszonyban van, de nem p­­o­litikai szövetségben.

Next