Friss Ujság, 1920. október (25. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-19 / 247. szám
***?*■? '77 r ^ ISIA.U ***••. -mami / £ f \ f ? u,v XXV. évfolyam 247. szám. V Ata SO fififier. Budapest, 1920. október 19. Kedd n m ITIP AI WAPTI AP ST SZERKESZTŐSÉG, igazgatóság fUL.1 I nArlLAT — ------- ÉS KIADÓHIVATAL: ELŐFIZETÉSI ÁRA: 1P^ HMk MWb ÉPÜl ff ff ff &&W. Pl á$8k V., Honvéd-utcza 10. sz. Helyben, házhoz hordva, vidéken postai SH S|S 'wP jjgSM aBS S35 gfi( g§9 kM Mf jJIhI MES Saerk. telefon _ _ 137—51. szétküldéssel egy hónapra — K 20.—. jsSt__ ragLjgjjj '®@jk ygaSlb 1*1 vEijNu. SbsB)$, ,, _ — 842. Kegyelésre-----------------------K 66.-. mWm El §|j f® iSma. 8§H Kiadóhiv. „ _ _ 38-68. félévre K 110.—.Egész évreK 220.—. gH m Sjg f|| g|§8 SEfM gjKg Nyomda ” _ _ 64—30. helyben.tv 1 ff 1 || WLM ij BÜS ®|jf SLB VKi „„ PICKKIADÓHIVATALOKi hétköznapop 80 Hlléf. vasárnap 1 korosa. Hl H ff M BTm YI.,'Andrissy-n.t o„ Kecskeméti a H. Ausztriában megbukott a szocialista uralom. Rakovszky házelnök a zsidókérdésről:Veszedelmes szélhámos a bíróság előtt. Horthy Miklós beszéde. A korriási iilm a székesfehérvári ünnepségen. Horthy Miklós kormányzó vasárnap Székesfehérváron hatalmas beszédet mondott, amelyben nyíltan szavakba öntötte azt, amit ebben az országban minden tisztességes ember gondol, tudniillik, hogy felelőtlen elemek nem diktálhatnak, sem tűri a kormányzó a további forradalmi mámort, nem tűri, hogy egyesek és csoportok a maguk szakállára akarnak megoldani kérdéseket sorrend nélkül, egyéni érzések szerint. Az ország megnyugvással hallja ezeket a szavakat, amelyeket remélhetően hamarosan tettek váltanak fel. Beszélt még a kormányzó a királykérdésről is és az erre vonatkozó kijelentései is a köznyugalom érdekeit szolgálják. Székesfehérvárról jelentik lapunknak: Vasárnap ünnepe volt Székesfehérvárnak. Az öreg város várta Magyarország kormányzóját, hogy felavassa f a nemzeti hadsereg fogadása helyén, emelt hatalmas emlékoszlopot. Az emlékoszlopnál a kormányzó a következő beszédet mondotta: Egy évvel ezelőtt tulajdóképpen e helyen fejeződött be egy sötét, szégyenteljes időszak és innen indult előre négyszáz éves álmunk megvalósulása, a szebb magyar jövőnek záloga : a nemzeti hadsereg. .Van megbízható hadseregünk, az alkotmányos élet helyreállt- a külföld kezd bennünket megismerni, értékelni és megbecsülni , az építő és termelő munka pedig már éledezik az egész vonalon. És én mégis ma hazánk egén nem a napfényt, hanem a fellegeket látom. Az emberek nem tudják levetkőzni a forradalmi mámort. Mindenki vezetni akar, de senki sem akar rezedtetni. Mindenki politizál és mindenki, de különösen egyes csoportok egymásuk akarják az összes kérdéseket megoldani, mégpedig azonnal, egy csapásra megoldani. Egy jogállamitán tömegek, felelőtlen elemek nem diktálhatnak, csak az alkotmányos fórumok, melyeknek vezetését mindenki respektálni tartozik. Újabban újra, mind sűrűbben lehetett észlelni olyan törekvéseket, amelyek a király személyének kérdését igyekeztek előtérbe tolni. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy es az ország meg nem tagadva ezeréves múltját, mint királyság folytassa életét a nemzetek nagy közösségében és mindnyájan szeretnék Szent István koronáját régi fényében tündökölve lárnk. Odáig azonban még nagy külpolitikai faladátok és a belső konszolidáció nehéz munkáinak befejezése állanak előttünk Azok, akik a király személyének kérdését idő előtt, bolygatják, a nemzet egységét bontják meg, az ország polgárainak lelkét forradalmasítják.Megakasztják a belső konszolidációt , ezzel bénítják külpolitikai cselekvőképességünket is. Jól tudom, hogy vannak olyanok is, akiket nem a múlt hagyományaihoz való ragaszkodás vezet, hanem önző célokból vagy egyenesen azzal a gonosz szándékkal tartják ébren az ily kérdéseket, hogy ezáltal megzavarják és megakaszszák azt a gyógyulási folyamatot ,amelyre a nemzetnek a háború és a forradalmak pusztításai után szüksége van, sőt akadnak, akik kölcsönös bizalmatlanság ébresztése és széthúzás előidézése végett a rágalmak és gyanúsítások piszkos eszközeivel dolgoznak, nem kimélve hol jó, hol rosszhiszeműleg az én személyemet se. Magyarországnak , a királyi hatalom■ gyakorlása szünetelésének idejére a nemzetgyűlés által a legfőbb hatalom helytartójául megválasztott kormányzója nem élhet vissza e hatalommá, nem nyúlhat a királyi hatalom, nem nyúlhat a királyi trón után. Én. igy fogom fel a kötelességemet. Értsék meg kötelességüket mások is. Aki nem érti meg, azzal meg fogjuk érezni. '"A kormányzó beszédét tapssal és éljenzéssel fogadták. Szokovszky fiesztile is. A politika hívei: Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnökeVeszprémben beszámolót tartott vasárnap. Rakovszky védelmébe vette a nemzetgyűlés munkáját és kijelentette, hogy komolyabb, több munkakedvet, több lelkiismeretességet és könnyebben vezethető parlamentet huszonöt év óta nem látott, mint a jelenlegi nemzetgyűlés. Különösen, a szó szoros értelmében vett kisgazdák a legnagyobb komolyságot és ügyszeretetét tanúsítják. Örömmel állapítja meg, hogy megszűnt a parlamentben a gyűlölködő hang. A házszabálymódosításokról szólva, kijelentette, hogy a módosítás tárgyalásánál le fog szállni az elnöki székből és felszólal a tervezett szigorítás ellen, amit minden erejével igyekszik megakadályozni. Pénzpocsékolásnak tartja, hogy a Csonka-Magyarországnak, mely tizenhat vármegyéből áll, 14 minisztere van, míg a régi, 63 vármegyés Magyarországnak elég volt kilenc miniszter. Drágának tartja a parlamentet is, mert szerinte elég volna, ha a parlament 4-5 hónapig dolgoznék, a többi időt pedig egyéb munkával tölthetnék a képviselők. A zsidókérdésről szólva, hangoztatta, hogy mint régi antiszemita küzdött a zsidók ellen, de vallásuk miatt sem nem inzultálta, sem nem gúnyolta őket. Megköveteli azonban, hogy az igazi magyar nép fejlődését mindenképpen megvédjék. A destrukcióban nemcsak Károlyi, hanem a zsidó kapitalizmus is hibás. Igazságosan, ha kíméletlenül kell a magyar fajezupremációját biztosítani. Rakovszky ma utazott vissza Budapestre. Gál Endre népjóléti államtitkár, A kormányzó a munkaügyi és népjóléti miniszter előterjesztésére Gál Endre dr. nemzetgyűlési képviselőt államtitkárrá nevezte ki. Rubinek a rendbontók ellen, Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter kíséretével vasárnap Csongrádon járt, hogy ismertesse a Faluszövetség célját. A miniszter beszéde során a titkos rendbontókról szólva, kijelentette, hogy halálveszedelem fenyegeti a kormányt ma is és ha nem tudnak rendet teremteni, elpusztul az ország. Meskó Zoltán államtitkár Friedrich Istvánt támadta beszédében, Haller beszámolója. Haller István kultuszminiszter a főváros XX. kerületi választói előtt tartott beszámolót, melyben a nők választói joga mellett foglalt állást. Végül bejelentette a miniszter, hogy felhatalmazást kapott a minisztertanácstól egy olyan törvényjavaslat benyújtására, amelynek segélyével a színházakat, mozikat, és más szórakozóhelyeket a saját hatáskörébe vonja. A színházból templomot, a moziból iskolát kell csinálni, ez a feladat pedig csak a közoktatásügyi minisztertől várható. A földosztási törvény tervezetének tárgyalását folytatták hétfőn a nemzetgyűlés bizottságai. Az állami elővásárlási jogról tanácskoztak, majd a javaslattal szemben állást foglaltak amellett, hogy az állam mellett ne csak az Országos Központi Nitelszövestkezetnek és az Altruista Banknak, hanem más pénzintézetnek is legyen elővásárlási joga. Batthyány a bíróság elé szeretne állani. Batthyány Tivadar gróf a Terézvárosi Polgári Kör évad nyitó gyűlésén hosszú beszédet mondott, amelyben védekezik a Károlyi- és Berinkeykormány tagjait ért vádakkal szemben. Hangoztatta, hogy megnyugvással állana pártatlan bíróság elé, mert kitűnne hogy úgy ő, mint azok, akik Lovászyval együtt követték őt mindent megtettek a hibák megakadályozására, illetve jóvátételére. Követeli azonban, hogy — mint az összeomlás előidézőit — állítsák bíróság elé azokat is, akik a háborúban a németek világhatalmi hóbortját szolgálták, akik nem akadályozták meg a belga semlegesség megsértését, holott erre mód volt, akik Erdélyt védtelenül, hagyták, akik megakadályozták a különbékét. Batthyány végül azok ellen beszélt, akik annak idején letették az esküt a Nemzeti Tanácsra, ma pedig leghangosabbak az ítélkezésben. Másfélmillió értékű ékszer takart ki a csapcsini, Sopron, okt. 18. A IV. csendőrszázad egyik mozgó őrségének tisztje szolgálatot teljesített a határszélen, ahol az Ausztriába, igyekvő utasokat meg szokták motozni, hogy meggátolják a csempészést. A tiszt előtt gyanúsnak tűnt föl egy nyúlánk, termetű hölgy, s ezért úgy intézkedett, hogy az elegáns urileányt megmotozzák. Jogos meglepetésére a hölgy dereka körül 920 darab arany volt elrejtve, nagyobbrészt a fűzőbe bevarrva. Az arannyal bélelt fűzőben, magyar, francia, német, angol, olasz, sőt amerikai aranypénzeket is találtat közel 4 kilogramm súlyban. A másfélmillió korona értéket rejtegető frtzőt lefoglalták, a csempésző leányt i pedig, aki Eszti névre hallgat és egy nyugalmazott bécsi rabbinus leánya, előállították a rendőrségen. A zsidók állampolgári joga Jugoszláviában. Szarajevó, okt 18. Dr. Szikity boszniai tartományi elnök egy spanyol zsidó küldöttséget fogadott, amely az iránt érdeklődött hogy mi módon kaphatnának a spanyol zsidók választójogot Jugoszláviában. A tartomány elnök közölte a küldöttséggel, hogy a zsidók ősaik akkor kaphatnak választójogot, ha szerbeknek vagy honvátoknak vallják rendjüket .(MTI.). Román misszió érkezik Budapestre. Megkezdődnek a gazdasági tárgyalások. A román-magyar gazdasági, tárgyalások felvételére kiküldött román bizottság egy héten belül megérkezik Budapestre. A bizottság vezetője Sterzea ezredes lesz, mint főmegbizott. A román missziócsak a ■ béke ratifikálása, után alakul át követséggé. A románi bizottságnak harminckét működő tagja lesz, úgy, hogy ez lesz budapesteri a legnagyobb diplomáciai misszió. A magyar hatóságok már mindent megtettek fogadtatásukra és a Royel, szállóban megfelelő díszes helyiségeket és lakosztályokat foglaltak le a számukra. A román külügyminiszter Magyarországról. Páris, okt. 18. Take Jonescu nyilatkozott a lengyel-cseh viszonyról. Meg van róla győződve, hogy a lengyelek és a csehek között érdekházasság jön létre. A kisántantról szólva, kijelentette, hogy véleménye szerint Magyarország nem fogja aláírni azt a szövetséget, amely hivatva van biztosítani a trianoni szerződés épségben tartását. Románia jelenleg azért Magyarországgal kitűnő szomszédi viszonyban van, de nem politikai szövetségben.