Friss Ujság, 1920. november (25. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

. -Á-w írVETTE '..... J---------" XXV. évfolyam 259. szám. V Ara­du VHrers— Budapest, 1920. november 3. Szerda POLITIKAI NAPILAP ” _ _ _ M _ dtOFIZElESI ARA: ' §ptKaP raP&Ml 1|| ifeKTSs p y§ BB fflm fHeT V„ Honvéd-utcza I6. sz. Helysen - u&zaoa uordva, vidéken postai §E SR HE g* (M SKf »|L fig Pra £& j§| H ■ Jfejf Wj W Scerk. telelő* _ _ 137—41. szétkul.léssel egy Hónapra' - k 20.—. 3BL­­BBLJHI Efc Wk BB JSftk SEffi JS& Inaaj). - S42. Negyedévre­­ ... - Kas—. HMBE WfflHsf fS H 3g« Pl ^Bk Mtfe Klndahl­ v. H — _ SS—48. félévre K 110— Egész évre k 220.—. JlP® ffiSnsii £9 H§ jM m mWsi ejJ8 Nyomdn '_____34—39. h,v,m­.^kVn1Snh.lwrudvaro0 M £ nli ll pJB jjEjg M W SIM­BSJB FIÓKKI­ADÓHIVATALUK, hétköznapon 80 fillér, vasárnap 1 karom. M 1 1 n *$mr_ W 'mF' mm vfl.,AL&d^Sy­uJt't.­,'Ked­Sulu2^ A ratifikáció megtagadásának veszedelmei. Az amerikaiak karácsonyi ajándékot adnak. A megtámadott román diplomata. / Tisza István emlékezete. Gyászünnepség^a gyilkosság második évfordulóján Tisza Istvánt gy^Tják most a ma- Kf­ar szivek^ret a Tisza Istvánt, a i­t életurak­ annyian szidtak, gyü­­löTN^isüldöztek s akiben volt a ny­­erő, hogy esztendőkön keresz­tül szemben állott a viharos tenger­ként háborgó közvéleménynyel. Míg áll, szemben állt milliók haragos szenvedélyével, a tömeg keserű in­dulatával és igy történt, hogy gyil­kosok keze által halt meg. Most azonban, amikor a magyar nép le van teperve és tehetetlen két­ségbeeséssel néz széjjel e vigaszta­lan világban, megragadnak ben­nünket az ő férfias tulajdonságai, az ő férfias állhatatossága, óriási lelki ereje és mindenekfelett állott hazafias önzetlensége. Ezeket a tu­lajdonságokat vajmi ritkán találjuk meg most a politikai életben; fér­fiasság, erély, önzetlenség és mély­séges hazaszeretet, amilyen a Ti­száé volt, vezethet csak ki bennünket ebből a mai pusztaságból. Tisza István erényeit áhítozzuk vissza és a nagy vágyódásban meg­feledkezünk végzetes politikai téve­déseiről. S valóban csak Tisza István előnyeivel lehet ismét talpra állítani az országot. Tisza István gróf emlékezetéért megható gyászü­­nnepséget tartott va­­sárnap a Nemzeti Társaskör, a Ma­gyar Protestáns Irodalmi Társaság és Veszprém vármegye közönsége. Rákosi Jenő beszéde* **' A Nemzeti ^T^s^rflerben­ Beöthy Zsolt eB^flb^lifgnyit­ó beszéde után K­ákosi Jenő mondotta Tisza István­ról a többi közt a következőket: — Mert bizony mondom én tinek­­tek, hogy Magyarországnak sohasem, lesz többé feltámadása, hanem ha abból­­ a tű­zből, amely őbenne altatott ki,­­sohasem lesz felébredése, hanem ha abból a lejekből, amelynek házát az ő testjében rombolták le. Ebben az or­szágban elsőbben fel kell támadnia Tisza István gróf szellemének, erköl­csének és jellemének, hogy feltámad­hasson ez az ország. Mert hogy ezt a nemzetet nem mások tiporták le. Má­sok csak rátették rabtartó kezüket­, minekutána maga a nemzet letiporta­­ önmagát. Nem hívom e percben tetem­re a gyilkosokat. Az emberiség sa-­­­lakjában minden időben tenyészik a gonosztevők fajtája. A lelkiismereti furdalás parazsát én az orgazdák agy­­tetejébe szeretném plántálni, mert ne­kem a tolvajnál, a bérgyilkosnál ezer­szer nagyobb bűnös az orgazda, aki jólétben él, vagyont, kincset és hatal­mat gyűjt és az éhező és aljas szenve­delmeket szolgáló nyomorékokat hasz­­nálja fel céljai eszközéül. A beszéd után N­ovánszky Lajos ol­vasott fel egy fejezetet Tisza életraj­­zából Szász Károly -arffisza Istvánról. \|eszprém^#firepyc közönsége va- | inni || jinTtik­ le gyászünnepség ke­retében Tisza István gróf arcképét. Szász Károly mondott beszédet Tisza Istvánról s a többi közt ezeket mon­dotta: — A keresztyén szeretet, nem poli­tikai jelszószerü értelemben, nem üres frázisként, hanem a maga krisztusi valóságában és evangéliumi tisztaságá­ban hasson át mindnyájunkat. Az or­szág nagy kertjében termett ép gyü­mölcs férjen meg mind egymás mel­lett, ha különböző fáról való is. Mikor a haza határát egy igazságtalan béke összetörte — akkor nem szabad, hogy válaszfalak maradjanak magyarok so­rában, tisztességes emberek, osztályok, pártok, nyelvterületek és felekezetek között. Az élő Tisza István pártvezér volt — a megdicsőült Tisza Istvánt­ vá­lassza vezéréül ez a múltat és jöven­dőt megbünhödött nemzet, megoszhat­­lanul. Ugyancsak vasárnap emlékünne­pélyt rendezett a Protestáns Irodalmi Társaság is Petry Elek püspök meg-­­­nyitó szavai után Ballagi Aladár tar­­­­tott előadlást Tisza István grófról,­­ majd Vargha Gyula Tisza István tra-­­ gikus végéről írott költeményét, Pe­­j­kár Gyula pedig a nemzet nagy ha­­­­lottjáról írott emlékezését olvasta fel . Újaim ír zavargások. London, november 2. Írországban szombaton és vasárnap újabb támadá­sokat követtek el a rendőrök ellen. Egy kerületi felügyelőt és négy rendőrt meg­öltek, tizenegy rendőrt, egy katonatisz­tet és ggy géppuskás tengerészaltisztet megsebesítettek. Egyes esetekben azon­nal megtorló intézkedéseket tettek, a­melyek során fosztogatások is előfor­dultak. (MTI.) London, november 2. Kevin Barry 18 éves orvostanhallgatót, aki egy katonai autó ellen intézett támadás alkalmával lelőtt egy Whitehead nevű katonát, ma Dublinban kivégezték. A fogház előtt óriási néptömeg volt, amely a­ kivégzés végrehajtásáról kiakasztott hirdet­ményt letépte a falról és hangosan imád­kozott a kivégzettért. (MTI.) POLITIKAI HÍREK. A honvédelmi miniszter programm­­beszéde. A szini kerületben jár#£$z­ István honvédelmi mdúpaX és a kormányzó­­rs art hiv­atja KKT jelöl­tje, aki vasárnap tartotta programmbeszédét.. A minisz­ter az ország függetlenségéről beszélt hangsúlyozva, hogy ellene van minden olyan törekvésnek, amely más néphez akarja fűzni sorsunkat. A királykér­­désről kijelentette, hogy nekünk olyan király kell, aki csak nekünk él, alá csak értünk érez, aki nem akarja a régi Ausztriát a mi vérünkkel feltá­masztani. A választók tetszéssel fogadták a mi­niszter beszédét.. Nagyatádi Szabó a földbirtokok elosztásáról. ÍAvisz ,J­ánopigrám­zd­ gyűlési képvi­selő vasár­­ap tartotta beszámolóját Edelényben, ahol megjelent nagyatádi Szabó litván földm­ivelésü­gyi fajaisz- ter is, aki hosszú beszédet mondott nagyszámú hallgatóság előtt. A miniszter arról beszélt, hogy­ nem akar parasztdiktatúrát, hiszen a kis­­gazd­a­párt kétharmada az értelmiségi osztályból került ki. A földbirtokja­vaslatról szólt aztán a miniszter és hangsúlyozta, hogy amikor a szegény emberen segíteni akarnak, akkor népi akarnak a jómódú emberből szegény embert csinálni. Beszélt aztán a ház­helyekről és a gabona rendelői, módo­sításáról a miniszter, akit lelkesen, ünnep­eltek a választók. Karácsonyi ajándék ISn Amerikából. Cukor és­ kakasÚTsz lesz a karácsonyi csomagokban. Budapest télen az ameri­kai sej­tédbizottság mozgalmat indított, hogy a magyarországi élelmezési ne­hézségeken amerikai élelmiszercsoma­­gokkal könnyítsenek. A mozgalom sike­res eredményeit mutatja az is, hogy eddig 20,253 élelmiszerese­magot adtak ki, ennek 35 százaléka jótékony ado­mány volt és teljesen ingyen került az ínségesekhez. A kiosztott csomagok ér­téke 293,250 dollár, ami 132,962,500 ko­ronát tesz ki. A segítőbizottság szá­molva a mostani nehéz élelmezési viszo­nyokkal, most újabb falragaszokon tu­datja a lakossággal, hogy az eddigi élelmiszereken kívül, tekintettel a ka­rácsonyi ünnepekre, cukor és kakaó is lesz azokban a csomagokban, amelyeket karácsonyra és újévre kérnek az ameri­kai hozzátartozóiktól és barátaiktól a budapesti nélkülözők. Amerikában az utóbbi időben esnek az élelm­iszerárak és ez tette lehetővé, hogy az eddig só­­várgott cukrot és kakaót is mellékel­hessék a csomagokhoz. Csomagokat kérő levelezőlapokat minden postahiva­talnál és az akció központjánál (Buda­pest, IV., Váci­ utca 31.) lehet kapni. A külügyi bizottság ma délután­­1 órakor­­Andrássy Gyula gróf elnöklé­­sével ülést tartott, amelyen a kor­mány tagjai közül jelen voltak: Te­leki Pál gróf miniszterelnök, Csáky Imre külügyminiszter. Sigray Antal gróf kérdést intézett, hogy várjon az ántant csakugyan ha­táridőt szabott-e november 15-ig a bé­ke ratifikálására? Csáky Inne gróf külügyminiszter ezt megerősítette és hozzátette, hogy az ántánt eme bejelentéséhez olyan to­vábbi kijelentések főzettek, amelyek az ántánt felhívásának komolyságára engednek következtetni. A ratifikáció megtagadása esetén ugyanazokkal a veszedelmekkel kellene ma is számol­­nunk, amelyek annak idején az alá­­írás megtagadásáéból előállottak volna. Ilyen körülmények között a kor­mány nem vállalhatná a felelősséget a következményekért, ezért kénytelen törvényjavaslatot terjeszteni a nem­zetgyűlés elé a ratifikációról. Apponyi Albert gróf rápillgatott arra, hogy a ratifikáció bizonyos elő­nyökkel is jár, mert végre Magyaror­szág szabályszerű nemzetközi jogállás­hoz jut, a többi államokkal szabály­szerű diplomáciai és gazdasági össze­köttetésbe léphet, szóval az európai népcsaládban elfoglalhatja helyét és elfoglalhatja helyét bizonyos nemzet­közi, különösen gazdasági természetű alakulatokban, amelyek a mi gazdasá­gi újjászületésünkre és fejlődésünkre óriási fontossággal bírnak és amelyek­ből eddig ki voltunk zárva. Igaz, hogy bizonyos remények, ami­e­lyeket a békeszerződés kísérő okmá­nyára­ alapítottunk, nem teljesültek abban a tekintetben, hogy talán né­melyek azt hitték, hogy a ratifikáció előtt fog már jönni a határkiigazító bizottság, a dolog természete szerint azonban ez a bizottság csak a béke ra­tifikálása után kezdheti meg mun­káját. A törvényjavaslatot elfogadás­ra ajánlja. Többek felszólalása után a bizott­ság részleteiben is letárgyalta és el­fogadta a javaslatot. J ----- i i^Hui I HU I A nu­kció a lityi bizottságin. Veszedelmek fenyegetnek, ha nem ratifikálunk. Államositjjik a munká%8.fcg£osilót. A m­iniszta­rfrsok és a népjóléti mi­­nist^az^fmlatkozata. — A keresz­tényszocialisták és ébredők gyűlése. A keresztényszocialisták és az ébre­dő magyarok vasárnap délelőtt a Vi­gadóban gyűlést tartottak a munkás­­biztosit­ási pénztárak államosítása ér­dekében. A gyűlésen fölszólalt Benárd Ágoston dr. népjóléti miniszter, aki kijelentette, hogy a munkás­biztosítási intézményt államosítani kell, mert — szerinte — a szociáldemokraták párt­i céljaikra használták ki a munkásbiz­­tosítót. A miniszter azután így foly­tatta: A törvény­javaslat elkészítésénél nem tárgyaltam­ a szociáldemokratákkal, mert azokkal, akiket minden romlá­sunk legfőbb okozóinak tartok, azok­kal nekem szóba ártani nem lehet, mert ez nekem valóságos testi és lelki gyötrelem. Horváth Károly, az Ébredő Magya­rok Egyesületének igazgatója beszólt azután. — Mindenekelőtt a zsidókérdést kell megoldani — mondotta — de nem Clubka vél lázi verekedésekkel, amik nem vezetnek célra és egyáltalán nem helyeselhetők. Addig nem lesz jog­rend Magyarországon, amíg a zsidó­kérdést gyökerében meg nem oldják. A miniszterelnök az erők egyesítéséről. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő a munkásbiztosító helyzetét ismertette, majd Teleki Pál gróf mi­­niszterelnök beszélt és­ megcáfolta a

Next