Friss Ujság, 1920. november (25. évfolyam, 259-282. szám)
1920-11-03 / 259. szám
. -Á-w írVETTE '..... J---------" XXV. évfolyam 259. szám. V Aradu VHrers— Budapest, 1920. november 3. Szerda POLITIKAI NAPILAP ” _ _ _ M _ dtOFIZElESI ARA: ' §ptKaP raP&Ml 1|| ifeKTSs p y§ BB fflm fHeT V„ Honvéd-utcza I6. sz. Helysen - u&zaoa uordva, vidéken postai §E SR HE g* (M SKf »|L fig Pra £& j§| H ■ Jfejf Wj W Scerk. telelő* _ _ 137—41. szétkul.léssel egy Hónapra' - k 20.—. 3BLBBLJHI Efc Wk BB JSftk SEffi JS& Inaaj). - S42. Negyedévre ... - Kas—. HMBE WfflHsf fS H 3g« Pl ^Bk Mtfe Klndahl v. H — _ SS—48. félévre K 110— Egész évre k 220.—. JlP® ffiSnsii £9 H§ jM m mWsi ejJ8 Nyomdn '_____34—39. h,v,m.^kVn1Snh.lwrudvaro0 M £ nli ll pJB jjEjg M W SIMBSJB FIÓKKIADÓHIVATALUK, hétköznapon 80 fillér, vasárnap 1 karom. M 1 1 n *$mr_ W 'mF' mm vfl.,AL&d^SyuJt't.,'KedSulu2^ A ratifikáció megtagadásának veszedelmei. Az amerikaiak karácsonyi ajándékot adnak. A megtámadott román diplomata. / Tisza István emlékezete. Gyászünnepség^a gyilkosság második évfordulóján Tisza Istvánt gy^Tják most a ma- Kfar szivek^ret a Tisza Istvánt, a it életurak annyian szidtak, gyülöTN^isüldöztek s akiben volt a nyerő, hogy esztendőkön keresztül szemben állott a viharos tengerként háborgó közvéleménynyel. Míg áll, szemben állt milliók haragos szenvedélyével, a tömeg keserű indulatával és igy történt, hogy gyilkosok keze által halt meg. Most azonban, amikor a magyar nép le van teperve és tehetetlen kétségbeeséssel néz széjjel e vigasztalan világban, megragadnak bennünket az ő férfias tulajdonságai, az ő férfias állhatatossága, óriási lelki ereje és mindenekfelett állott hazafias önzetlensége. Ezeket a tulajdonságokat vajmi ritkán találjuk meg most a politikai életben; férfiasság, erély, önzetlenség és mélységes hazaszeretet, amilyen a Tiszáé volt, vezethet csak ki bennünket ebből a mai pusztaságból. Tisza István erényeit áhítozzuk vissza és a nagy vágyódásban megfeledkezünk végzetes politikai tévedéseiről. S valóban csak Tisza István előnyeivel lehet ismét talpra állítani az országot. Tisza István gróf emlékezetéért megható gyászünnepséget tartott vasárnap a Nemzeti Társaskör, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság és Veszprém vármegye közönsége. Rákosi Jenő beszéde* **' A Nemzeti ^T^s^rflerben Beöthy Zsolt eB^flb^lifgnyitó beszéde után Kákosi Jenő mondotta Tisza Istvánról a többi közt a következőket: — Mert bizony mondom én tinektek, hogy Magyarországnak sohasem, lesz többé feltámadása, hanem ha abból a tűzből, amely őbenne altatott ki,sohasem lesz felébredése, hanem ha abból a lejekből, amelynek házát az ő testjében rombolták le. Ebben az országban elsőbben fel kell támadnia Tisza István gróf szellemének, erkölcsének és jellemének, hogy feltámadhasson ez az ország. Mert hogy ezt a nemzetet nem mások tiporták le. Mások csak rátették rabtartó kezüket, minekutána maga a nemzet letiporta önmagát. Nem hívom e percben tetemre a gyilkosokat. Az emberiség sa-lakjában minden időben tenyészik a gonosztevők fajtája. A lelkiismereti furdalás parazsát én az orgazdák agytetejébe szeretném plántálni, mert nekem a tolvajnál, a bérgyilkosnál ezerszer nagyobb bűnös az orgazda, aki jólétben él, vagyont, kincset és hatalmat gyűjt és az éhező és aljas szenvedelmeket szolgáló nyomorékokat használja fel céljai eszközéül. A beszéd után Novánszky Lajos olvasott fel egy fejezetet Tisza életrajzából Szász Károly -arffisza Istvánról. \|eszprém^#firepyc közönsége va- | inni || jinTtik le gyászünnepség keretében Tisza István gróf arcképét. Szász Károly mondott beszédet Tisza Istvánról s a többi közt ezeket mondotta: — A keresztyén szeretet, nem politikai jelszószerü értelemben, nem üres frázisként, hanem a maga krisztusi valóságában és evangéliumi tisztaságában hasson át mindnyájunkat. Az ország nagy kertjében termett ép gyümölcs férjen meg mind egymás mellett, ha különböző fáról való is. Mikor a haza határát egy igazságtalan béke összetörte — akkor nem szabad, hogy válaszfalak maradjanak magyarok sorában, tisztességes emberek, osztályok, pártok, nyelvterületek és felekezetek között. Az élő Tisza István pártvezér volt — a megdicsőült Tisza Istvánt válassza vezéréül ez a múltat és jövendőt megbünhödött nemzet, megoszhatlanul. Ugyancsak vasárnap emlékünnepélyt rendezett a Protestáns Irodalmi Társaság is Petry Elek püspök meg-nyitó szavai után Ballagi Aladár tartott előadlást Tisza István grófról, majd Vargha Gyula Tisza István tra- gikus végéről írott költeményét, Pejkár Gyula pedig a nemzet nagy halottjáról írott emlékezését olvasta fel . Újaim ír zavargások. London, november 2. Írországban szombaton és vasárnap újabb támadásokat követtek el a rendőrök ellen. Egy kerületi felügyelőt és négy rendőrt megöltek, tizenegy rendőrt, egy katonatisztet és ggy géppuskás tengerészaltisztet megsebesítettek. Egyes esetekben azonnal megtorló intézkedéseket tettek, amelyek során fosztogatások is előfordultak. (MTI.) London, november 2. Kevin Barry 18 éves orvostanhallgatót, aki egy katonai autó ellen intézett támadás alkalmával lelőtt egy Whitehead nevű katonát, ma Dublinban kivégezték. A fogház előtt óriási néptömeg volt, amely a kivégzés végrehajtásáról kiakasztott hirdetményt letépte a falról és hangosan imádkozott a kivégzettért. (MTI.) POLITIKAI HÍREK. A honvédelmi miniszter programmbeszéde. A szini kerületben jár#£$z István honvédelmi mdúpaX és a kormányzórs art hivatja KKT jelöltje, aki vasárnap tartotta programmbeszédét.. A miniszter az ország függetlenségéről beszélt hangsúlyozva, hogy ellene van minden olyan törekvésnek, amely más néphez akarja fűzni sorsunkat. A királykérdésről kijelentette, hogy nekünk olyan király kell, aki csak nekünk él, alá csak értünk érez, aki nem akarja a régi Ausztriát a mi vérünkkel feltámasztani. A választók tetszéssel fogadták a miniszter beszédét.. Nagyatádi Szabó a földbirtokok elosztásáról. ÍAvisz ,Jánopigrámzd gyűlési képviselő vasárap tartotta beszámolóját Edelényben, ahol megjelent nagyatádi Szabó litván földmivelésügyi fajaisz- ter is, aki hosszú beszédet mondott nagyszámú hallgatóság előtt. A miniszter arról beszélt, hogy nem akar parasztdiktatúrát, hiszen a kisgazdapárt kétharmada az értelmiségi osztályból került ki. A földbirtokjavaslatról szólt aztán a miniszter és hangsúlyozta, hogy amikor a szegény emberen segíteni akarnak, akkor népi akarnak a jómódú emberből szegény embert csinálni. Beszélt aztán a házhelyekről és a gabona rendelői, módosításáról a miniszter, akit lelkesen, ünnepeltek a választók. Karácsonyi ajándék ISn Amerikából. Cukor és kakasÚTsz lesz a karácsonyi csomagokban. Budapest télen az amerikai sejtédbizottság mozgalmat indított, hogy a magyarországi élelmezési nehézségeken amerikai élelmiszercsomagokkal könnyítsenek. A mozgalom sikeres eredményeit mutatja az is, hogy eddig 20,253 élelmiszeresemagot adtak ki, ennek 35 százaléka jótékony adomány volt és teljesen ingyen került az ínségesekhez. A kiosztott csomagok értéke 293,250 dollár, ami 132,962,500 koronát tesz ki. A segítőbizottság számolva a mostani nehéz élelmezési viszonyokkal, most újabb falragaszokon tudatja a lakossággal, hogy az eddigi élelmiszereken kívül, tekintettel a karácsonyi ünnepekre, cukor és kakaó is lesz azokban a csomagokban, amelyeket karácsonyra és újévre kérnek az amerikai hozzátartozóiktól és barátaiktól a budapesti nélkülözők. Amerikában az utóbbi időben esnek az élelmiszerárak és ez tette lehetővé, hogy az eddig sóvárgott cukrot és kakaót is mellékelhessék a csomagokhoz. Csomagokat kérő levelezőlapokat minden postahivatalnál és az akció központjánál (Budapest, IV., Váci utca 31.) lehet kapni. A külügyi bizottság ma délután1 órakorAndrássy Gyula gróf elnöklésével ülést tartott, amelyen a kormány tagjai közül jelen voltak: Teleki Pál gróf miniszterelnök, Csáky Imre külügyminiszter. Sigray Antal gróf kérdést intézett, hogy várjon az ántant csakugyan határidőt szabott-e november 15-ig a béke ratifikálására? Csáky Inne gróf külügyminiszter ezt megerősítette és hozzátette, hogy az ántánt eme bejelentéséhez olyan további kijelentések főzettek, amelyek az ántánt felhívásának komolyságára engednek következtetni. A ratifikáció megtagadása esetén ugyanazokkal a veszedelmekkel kellene ma is számolnunk, amelyek annak idején az aláírás megtagadásáéból előállottak volna. Ilyen körülmények között a kormány nem vállalhatná a felelősséget a következményekért, ezért kénytelen törvényjavaslatot terjeszteni a nemzetgyűlés elé a ratifikációról. Apponyi Albert gróf rápillgatott arra, hogy a ratifikáció bizonyos előnyökkel is jár, mert végre Magyarország szabályszerű nemzetközi jogálláshoz jut, a többi államokkal szabályszerű diplomáciai és gazdasági összeköttetésbe léphet, szóval az európai népcsaládban elfoglalhatja helyét és elfoglalhatja helyét bizonyos nemzetközi, különösen gazdasági természetű alakulatokban, amelyek a mi gazdasági újjászületésünkre és fejlődésünkre óriási fontossággal bírnak és amelyekből eddig ki voltunk zárva. Igaz, hogy bizonyos remények, amielyeket a békeszerződés kísérő okmányára alapítottunk, nem teljesültek abban a tekintetben, hogy talán némelyek azt hitték, hogy a ratifikáció előtt fog már jönni a határkiigazító bizottság, a dolog természete szerint azonban ez a bizottság csak a béke ratifikálása után kezdheti meg munkáját. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Többek felszólalása után a bizottság részleteiben is letárgyalta és elfogadta a javaslatot. J ----- i i^Hui I HU I A nukció a lityi bizottságin. Veszedelmek fenyegetnek, ha nem ratifikálunk. Államositjjik a munká%8.fcg£osilót. A minisztarfrsok és a népjóléti minist^az^fmlatkozata. — A keresztényszocialisták és ébredők gyűlése. A keresztényszocialisták és az ébredő magyarok vasárnap délelőtt a Vigadóban gyűlést tartottak a munkásbiztositási pénztárak államosítása érdekében. A gyűlésen fölszólalt Benárd Ágoston dr. népjóléti miniszter, aki kijelentette, hogy a munkásbiztosítási intézményt államosítani kell, mert — szerinte — a szociáldemokraták párti céljaikra használták ki a munkásbiztosítót. A miniszter azután így folytatta: A törvényjavaslat elkészítésénél nem tárgyaltam a szociáldemokratákkal, mert azokkal, akiket minden romlásunk legfőbb okozóinak tartok, azokkal nekem szóba ártani nem lehet, mert ez nekem valóságos testi és lelki gyötrelem. Horváth Károly, az Ébredő Magyarok Egyesületének igazgatója beszólt azután. — Mindenekelőtt a zsidókérdést kell megoldani — mondotta — de nem Clubka vél lázi verekedésekkel, amik nem vezetnek célra és egyáltalán nem helyeselhetők. Addig nem lesz jogrend Magyarországon, amíg a zsidókérdést gyökerében meg nem oldják. A miniszterelnök az erők egyesítéséről. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő a munkásbiztosító helyzetét ismertette, majd Teleki Pál gróf miniszterelnök beszélt és megcáfolta a