Friss Ujság, 1920. november (25. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-26 / 279. szám

XXV. évfolyam 279. szám. * Ara 80 WHer. BrfBaptaLigaO. november 26. Poatéfc "politikai napilap \X''.' _ m előfizetési Ara: MbB jpgSB| m éssSsk mm 0 110 v„ Honvéd-utcz* 10. «. rs iDIvv 11 Ma* iSwr==sr f 41évreS HO.t*. Égisz évre K 320.—* |iy HWm |k -$®ji yfigSji SSra j|p! BSl® |ja§ Nyomda „ _ ~ 54—39. . . . Kgve» szím tn: B 8 glf H J® MIÉ ÉS fi 0 fii Jffi MJm $li*fS FIÓKÉI ADÓHIVATALOK., dnr H Ili mJB UlJUHii vn R4kZczin) 8*. (Tel. József usion hétkoznanon 80 fillér, vasárnap 1 karona. 0 8 8 8 xllF mwk vi n W^synt 6.. i*. Halálra ítéltek egy garázda legényt. Miniszterek cáfolják a kormányválságot. Rumbold statáriális bíróság elé kerül. tíozős asztalnál Bécsben. A kormány tagjai is hangoztatják, elemi szükség is, hogy felvegyük a kapcsolatot azokkal az úgynevezett utódállamokkal, amelyek a volt monarchia területén alakultak és amelyek a mi szép országunk kegyetlen szétmurlungolásából lettek nagyhatalommá. A békeszerződés aláírása és törvényig beiktatása után most jönnek a nehéz, szomorú kötelességek, amelyek között egyik legfájóbb az lesz, amikor a magyar kormány megbízottjának egy asztalhoz kell ülnie a szerb, román és a cseh kormányok küldötteivel és tanácskoznia kell arról, hogy miképen lehessünk ezután barátságos szomszédok azokon a területeken, amelyek ezer esztendőn át hozzánk tartoztak, amelyek egy test a mi testünkkel. Ebben a nagyon keserves hangulatban jött az ántint elhatározása, hogy az utódállamok első tanácskozásának a helye Pozsony legyen. Nagyon érthető és mindenképen helyes is, hogy ebbe a magyar kormány nem egyezett bele, élénken tiltakoztt az ellen a megaláztatás ellen, hogy barátságtalan szomszédainkkal abban a magyar városban akart összehozni bennünket, amely őseink országgyűlésének városa volt, amely a magyar történelem sok nagy jelenetét látta falai között és amely város minden jog és igazság ellenére jutott a csehek kezére. Talán ez volt az első eset, hogy az állt álltnál győzött a jobb belátás és elfogadta a magyar kormány álláspontját és így Pozsony helyett Bécs lesz az első tanácskozás színhelye. Ezen a tanácskozáson az utódállamok összes gazdasági kérdéseinek a rendezését, a kereskedelmi összeköttetések fölvételét, a vasúti forgalom helyreállítását, a Duna forgalmának és az átmeneti forgalomnak a szabályozását és a postai ügyeket beszélik meg. összeül tehát, a magyar külügyi kormány megbízottja azoknak az orseágeknak a küldötteivel, mely országok a mi szétmarcangolt testünk vérző darabjaiból híztak meg, öszszeülnek, hogy megbeszéljék a legsürgősebb ügyeket, hogy a mesterséges határok ellenséges válaszfalai leomoljanak és utat találjanak egymáshoz az elszakított testvérek. Ez az első határozott lépés a mi gazdasági gyógyulásunk első, melyet remélhetően követni fog a politikai gyógyulás. A berlini müncheni repülő posta az indulás előtt. A Mabarczy-kitörítmény / jr és az „önkéntes" adományok. jóhiszeműségét hangoztatja. — Elfogató parancs Ruzics ellen. ír Miből űzették a különítményt? Pogonyi Nándor dr. királyi főügyéshelyettes tegnap is ma Rumbold Attilát,Fásilp-Török Miklóst, Bíró Bélit és Babarczy Jenő báróthallgattuk ki. Rombold Attila kihallgatása alkalmával beismerte, hogy elkövette a felsorolt bűncselekményeket, de azzal védekezett, hogy a kizsarolt pénznek csak egy minimális részét tartották meg a különítmény számára, amennyi szükséges volt a tisztikar és a legénység fizetésire. Babarczy kihallgatása alkalmával fort tartotta a rendőrség előtt jegyzőkönyvbe mondott ama védekezését, hogy neki sejtelme sem volt semmiféle bűncselekményekről, mert neki mindig úgy referálták a dolgokat, hogy a befolyó összegek egyes zsidók önkéntes adományai. Ez irányban, több tanúra is hivatkozott. Egy önkéntes adományozó. Egy igen érdekes adatot vetett felszínre a Hartmann Elek dr. budapesti Ügyvéd kihallgatása, aki előadta, hogy egy délután ügyvédi irodájában két katonatiszt jelent meg, akik aziránt érdeklődtek, nem tudna-e az ügyvéd valakit hirtelenében ajánlani, aki husz-' ezer koronát, kölcsönözne a különítménynek. Adnának a kölcsönösszeg ellenében egy „bent” Eastmann dr. Ungár Mór kereskedőre gondolt, aki ott jpl egy irodájában. Diszkréten SS*-' zölte a tisztek kívánságát, mire Ungár a legnagyobb készséggel ajánlotta fel a húszezer koronát a Babarczy-különítmény számára. Ungár másnap délre kérette magához a tiszteket, de ezek déli egy óráig nem jelentkeztek. Ekkor Ilagár telefonon kérdezte meg az ügyvédet, aki szintén telefonon érdeklődött a Babarczy-különítménynél, ahonnan megütközéssel közölték a tiszteknek azt a panaszát, hogy Ungár detektívek-kel befogatta a társaikat. Az ügyvéd újra Ungárhoz fordult, áld ekkor már megnyugtató választ, adott és azt mondta, hogy a félreértések elsimultak, a dolog rendben van és a húszezer koronát már át is adta. Babarczy báró azt mondotta vallomásában, hogy Biró Béla volt az egyik fős néző a különítménynél és ez úgy referált neki a dologról, hogy a pénzt Sesevics hozta. Azt nem közölte ugyan, hogy honnan származott a pénz, csak annyit mondott, hogy önkéntes adományokból gyűltössze 51,000 korona. Ebből azután a csoport tagjainak illetményeit fizették ki, Rumbold statáriáus bíróság elé kerül. Pogonyi, dr. főügyészhelyettes még számos tanút, fog kihallgatni, s csak ezután tesz majd érdemi indítványt.. Valószínű, hogy Rumbold, Attila, ugye, a statáriás bíróság elé kesi-h a többi ügyében csak későbben tisztázódtak, hogy melyik bíróság fog eljárni. -vs! Elfogató parancs a Landau-ügyben. A Landasi-ügyben dr. Med és Afediee vizsgálóbíró, aki az egész ügyet vezeti, Rnzits Perec dr.. ellen elfogató parancsot adott ki. A királyi ügyészség Markó-utcai fogházából a mai nap folyamán a Margit-körúti fogházba kísérik át a Landau-ügyben letartóztatottakat, hogy szembesítsék őket ,a letartóztatott katonai személyekkel Babarczy lakását kirabolták. Babarczy Jenő bárónak Rákospálcá tán, Liget-tér 1. szám alatt levő lakását ismeretlen tettesek kifosztották A báró letartóztatása után felesége beköltözött a városba, amit, úgy látszik, tudtak az ismeretlen betörők, behatoltak az üresen álló lakásba és onnani nagyértékű ruha- és ágyneműt, valamint élelmicikkeket vittek el. A bötörrök jól ismerhették a helyi viszonyoskát, mert körömlében is jártak ott, amíg mindent elhurcoltak. Kézrekerítésük iránt a rendőrség megtette A szükséges intézkedéseket Wie TöröRoKZtMk. SfOfSa lett atorok a hazájában. áruló Dj^fad Ferid nagyvezír. Y töx'ókjt^nöTökös — megbizhatatlan elem. Konstantimpolyi levél. Konstantinápoly, nov. IA . Meg kell állapítani, hogy a legyőzött országok közül egyik sincs olyant szomorú helyzetben, mint Törökország. A fegyverszüneti szerződés megkötése óta a szövetséges hatalmak meghatalmazottai által kinevezett kormányok nem rendelkeztek a szükséges tekintéllyel. A kormányok erélytelensége és tekintélyhiánya sokban hozzájárult ahhoz, hogy Törökország négy árnyékállam lett, hol mindenki kormá- nyoz, csak éppen a török miniszterek nem. , Az állami és magánérületeken minidénütt szövetséges zászló leng, míg 3 török zászló alig néhány helyen látható. " A rendőri hatóságot mérleg a törökök gyakorolják, valóságban azonban az angol parancsnok szervei látják el a rendőri szolgálatot. Még a török biíróságok határozatait is a szövetségközi rendőrség hajtja végre. A miniszterek és a török vezérkar szövetségközi ellenőrzés alatt állanak, nemkülönben az állami jövedelmeg is. A posta, távírda, vasutak és hadihajók az angolok kezében vannak. A rekvirálást és a cenzúrát a megszálló hadsereg gyakorolja, az angol rendkívüli parancsnokság rendkívüli jogokkal van felruházva. Megtorló intézkedéseket tehet és közigazgatási jellegű rendeleteket bocsáthat ki. Ezen- kívül külön haditörvényszéke is van,amely még olyan török alattvalók felett is ítélkezik, kik a szövetségközi hatóatóságok rendelkezései ellen vétettek. A trónörökös levelet intézett a s2r.1. tánhoz, melyben azt írja, hogy a történelem ítélni fog a felett, hogy a kalifa jól, iagát rosszul sztelfikodett-a njpi