Friss Ujság, 1921. január (26. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

2 . tulajdonuk)Í£ ékszerek száma körül­belül 600 darab. .A rendőrség megállapította, hogy ellenkező híresztelésekkel szemben a császár trónja nincs köztük," ellen­ben köztük van egy két fönt nehéz aranyserleg, aranyfogantyús lovag- ír­ ostor, a cár volt arany cigaretta­­tárcája, a német császár ...botja és számos kis aranyóra. Ha az­­ éksze­rekben tényleg a Hohenzollernek családi kincseire ismernek, a biro­dalmi német külügyminisztérium lé­péseket tenne­, hogy a volt uralkodó­­ház jogos vagyonához juthasson. Kötelezi n­ertpiriss. A földpnivelásügyi miniszter körren"­­leletet adott ki valamennyi törvény­­hatóság ellen tisztviselőjének, amely szerint az 1894. évi 12. tc. értelmében, minden birtokos köteles a fák rügyei­nek fakadása előtt a kártékony her­nyókat, hernyófészkeket és lepke tojá­sokat leszedni és elégetni. Minthogy az elmúlt években a hernyók sok kárt okoztak, a körrendelet kötelezi a ható­ságokat a hernyóirtási szabályok szé­leskörű kihirdetésére, hogy a hernyó­­irtás okvetlenül még a tél folyamán történjék meg, amikor sokkal könnyeb­­ben és kisebb munkával elvégezhető, mint tavasszal, amikor a peték már kikeltek.­­ Aki elmulasztja az irtást, kihágást követ el és azonkívül, hogy meg is bün­tetik, az irtást a hatóság végezteti, el a mulasztó költségére. A községi ható­ságok kötelesek az irtás elvégzését el­lenőrizni, a mulasztókat megbüntetni és gondoskodni az irtás elvégzéséről e­zek költségén. A köztulajdonhoz tar­tozó fákat a hatóság tartozik a kér-­­pyóiktó­ meg-folsztolttani . Az irtási el­lenőrzést elmulasztó hatósági közeg ellen fegyelmi eljárást indítanak. Baranya­ kommunisták megöltek egy lelkészt és egy földmivest. Terroristák megtámadtak egy temetést, Pécsről írják, hogy néhány nap­pal ezelőtt Linderék két kommunis­ta delek­ti­vje, Dana és Borbála, le­tartóztatták . Dózsa János földm­i­­vest, aki a környékbeli magyarság egyik vezetője volt. A letartóztatás ürügye az volt, hogy kémkedett. A pécsi városházára vitték, ott valla­­tóra fogták, agyba-főbe verték, majd a második emeletről ledobták az ud­varra, úgy hogy a szerencsétlen ember szörnyethalt. Másnap temették el Dózsa Jánost a református egyház szertartása szerint. Az egész város magyarsága megjelent a temetésen felekezeti különbség nélkül. Körülbelül 28—30 ezren vettek részt és a Dózsa ko­porsójára koszorút tettek, melynek nemzetiszinü szalagján ez a felírás volt: — A magyarság vértanújának a hálás Baranya szinmagyar népe. Mielőtt elhantolták volna a ma­gyarság vértanúját, felfegyverzett kommunisták támadták meg a gyá­szoló gyülekezetét, megrohanták a koporsót, le akarták tépni a nemze­tiszinű szalagot, de a polgárság agyba-főbe verte a magyar érzés és a kegyelet e meggy­aláz­óit. A pécsi magyar királyi ügyészség másnap letartóztatta a merénylőket, Shiderék azonban kiszabadították s ünnepelték őket. Ellenben letartóz­­taztatták Nyáry és Zeke református lelkészeket és a magyarság több ve­zetőjét és ugyancsak ezen a napon letartóztatták Pór János kristóffal­vi református lelkészt is kóbor ter­roristák, lakását kifosztották és őt meggyilkolták. Hír szerint a baranyai képviselők eljárnak a kormánynál s a legeré­lyesebben követelik a baranyai rém­uralom megszüntetését. / Lloyd George ajánlotta, hogy a né­ ­zásra. — Franciaország­ba A Paris, január 25. ) Az Echo de Paris hoss­zú tudósí­tást közöl a miniszterelnökök kon­ferenciájáról, amelynek első érdem­leges tanácskozása általános zavar­ba fulladt, mert kiderült, hogy a szövetségesek mindegyike külön­­külön célokat szolgált és különösen a lefegyverzés kérdésében áthidal­hatatlan ellentétek állanak fenn az egyes államférfiak felfogásai között. Mindjárt az ülés elején kiderült, hogy Lloyd Georgenak a szövetsé­gesek általános felfogásától eltérő véleménye van a német kérdésben. Foch marsall az értekezletet emlé­keztette az 1920. december 30-án szerkesztett jelentésre a német had­seregről és Foch azt a javaslatot tette, hogy Németországhoz ultimá­tumot intézzenek, amelyben követe­lik, hogy 1921. május elsejéig ok­vetlenül teljesítse a szövetségesek követeléseit. Lloyd George gúnyos közbeszólásokkal kisérte Foch­ elő­adását és hangosan tiltakozott, ami­kor Foch marsall a Ruhr-vidék meg­szállásáról beszélt. Foch után Bingham angol tábor­nagy beszélt, aki kétségbe vonta Foch marsall információinak­ he­lyességét és tagadta azt, hogy Né­metországnak nagy titkos fegyver­raktárai vannak, amelyekben állító­lag sok ágyút és gépfegyvert, vala­mint muníciót rejteget. Marietti olasz tábornok tartotta ezután előadását. Marietti inkább a francia, mint az angol álláspont felé hajlott. Lloyd George annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy a ka­tonai szakértők javaslatait semmi­­esetre sem szabad változatlanul el­fogadni. Véleménye szerint jobb volna, ha visszatérnének a spái rendszerhez és közös tanácskozások­ra hívnák meg a németeket Parisba. Javasolta, hogy a jelenleg ülésező antant-konferencián német delegá­tusok is vegyenek részt. A­ meteket hívják meg újabb tanácska­­tonai megszállást akar. Briand energikusan szembeszállt Lloyd Georgeal, akinek javaslatait semmiesetre sem akarta elfogadni. Végül általános zavar támadt, min­denki a maga igazát védte, aminek következménye az volt, hogy az angolok és franciák összevesztek. Végül is abban állapodtak meg, hogy a katonai szakértők dolgozza­nak ki újabb jelentést, amelyet ked­den kell a konferencia elé terjesz­­teniök. Az ansorok és franciák összevesztek a miniszterelnöki konferencián. FRISS ÚJSÁG LEGÚJABB. Döntésre kerül a királykérdés. Ki akarják zárni a korm­ányzópártból Halleréket. •M Ma este a­ kormányzópártban nagyon mozgalmas volt az élet. Körülbelül 40 —50 képviselő volt jelen s a miniszte­rek küzü­l Teleki gróf miniszterelnök, továbbá "Nagyatádi Szabó István és Ferdinándy is, ott voltak. A beszélge­tések során igen heves vita indult meg a királyválasztás kérdéséről, a­melyben Szilágyi Lajos, Rassay Ki­­roly, Be­rky, Rubinell és mások vettek részt. A kisgazdapárt, elhatározott szándé­ka, hogy a nemzetgyűlés első ülésén kidomborítja álláspontját és követelni fogja a szabad király­választó­jog leszö­­gezését. Szó van arról, hogy I­ tallerok­­kal szemben, akik a pártfegyelem ellen vétettek, alkalmazni fogják a pártból való kizárás fegyverét. Teleki gróf­­ miniszterelnök ma este a kisgazdapárt­­ vezetőivel bizalmas tan -tácsk­ozásra ü­lt össze. Rubinek Gyula ma a következő nyi­latkozatot tette: — Az ■ Andrássy-féle pártalakítás kétségkívül ellenzéki jellegű. Mi, a kisgazdapárt, a Hallerék kiválása ese­tén is támogatjuk a Teleki-kormányt, ha a szabad királyválasztás elvét ho­norál­juik.. Az ellenkező esetben azon­ban megbuktatjuk a k­ormányt. Arra a kérdésre, hogy ha Hallerék kiválnak lesz-e együttműködés az An­­drássy-párt, Hallerék és a­ kisgazda­­párt között,­ Knbinek ezt­ felelte: — A kormánynak nincs, szüksége arra, hogy a kisgazdapárt más pártok­kal koalícióba lépjen, mert a kormány­zópártban bennmaradó kisgazdapárt és a Teleki-csoport a kormánynak bizto­sítja a többséget. Hallerék kitessékelése. A kormányzópártban ma este tartott bizalmas értekezleten­ elhatározták, hogy Haleréknek a­ kormányzópártban való hel­yzetet a jövő hét folyamán tisztázni fogják. A Friss Újság munkatársa az érte­kezlet után beszélgetést folytatott Ru­binerz Gyulával, aki a következőket mondta: —­ Tűrhetetlen az, amit Hallerék a kormányzópárt megala­kítása ót­a csi­nálnak. Ugyanis élvezik a kormányzó­­pártiság minden előnyeit és emellett folyton gáncsot vetnek a nyugodt kor­mányzásnak és örökösen úgy visel­ked­­nek, mintha ellenzék volnának: fele­lősség nélkül kritizálnak, s mindunta­lan éket vernek a kormányzópárt egy­ségébe. Most végre dűlőre akarjuk vinni a kérdést, hogy a Teleki-kormány helyzetét megszilárdítsuk. Mi elegen vagyunk ehhez és elég erőnk van erre­ . Teleki a kormányzópártban a­ késő éjjeli órákig együtt maradt a kisgazda­­párt tagjaival. A szerbek nem ürítik ki Baranyát. A szerb minisztertanács határozata. — Pécs dinárkölcsönt kap. — Ká­rolyi Mihály a baranyai köztársaság elnöke. Bécsből­ jelentik: Belgrádi híradás szerint a szerb kormány Belgrád­iban január 16-án ötórás miniszter­­tanácsban foglalkozott a baranyai autonómia kérdésével és megbízta Draskovics belügyminisztert, hogy tárgyalásokat folytasson a pécsi és baranyai munkások vezetőivel. Draskovics szerb belügyminiszter Baján folytatta le tárgyalásait Lo­­vászy Mártonnal, Linder Bélával és Hoffmann Ottóval, akikkel megálla­podásra jutott. Eszerint a­ szerb kormány dinárkölcsönt ad a pécsi és baranyai autonóm­ területnek, a­melyet a szerb kormány a trianoni békeszerződés teljes végrehajtásáig nem hajlandó kiüríteni. Ennek a meg­állapodásnak több olyan kikötése van, ami mélyen belevág Magyar­­ország belső politikai életébe. Ugyancsak Bécsen át érkezik az a hír, hogy Linder Béla és Hoff­mann Ottó dr., Pécs város és Ba­ranya vármegye mai politikai veze­tői nevében azzal, a kéréssel fordul­tak a belgrádi­­ kormányhoz, hogy járuljon hozzá a független baranyai köztársaság kikiáltásához és ne gördítsen akadályokat Károlyi Mi­hály gróf elnöksége elé. 1921. falta ár 2. A cári kincsek Stockholmban voltak elrejtve. Stockholm, január 25. Levin kormánya a kommunizmus diadalra jutása után sokáig kutatott az elrablott palotákban és udvari épü­letekben a cári ház mesési kincsei után, amelyeknek különösen gyöngyei és gyémántjai értékben felülmúlták az összes uralko­dóházak drágaságait. A Cri de Paris most megadja egy rej­tély nyitját, miért nem talált rá a szovjet kormány a cári kincsekre. A szerencsétlen II. Miklós cár — írja a lap — csodálatos előrelátást mutatott, amikor a háború első napjaiban ren­deletet adott ki az uralkodóház tagjai számára, amelyben meghagyta nekik­, hogy a családi kincseket és­ ékszereket Stockholmba szállítsák. A cár családja engedelmeskedett a rendeletnek és a diadémokat, nyakláncokat, valamint az udvari és estélyi öltözeteket, ame­lyek szintén­­családi öröklött birtokok voltak, valamennyit a svéd fővárosba szállítottak. Paula nagyhercegnő a napokban meg is jelent­ Stockholmban s magához vette az egykori szentpéter­­vári udvar kincseit. Szépen favul a gabona­felhozatal­­ Vashiígyszor a közélelmezési minisz­tériummból tájékoztatás érkezik a kö­zönség­ részére a­rról, hogy a gabona beszolgáltatása szépen halad előre, ez­­zal kapcsolatban mindig éri a közönsé­get valami nem kellemes­­ meglepetés. Legutóbb a gabonafelhozatal javulásá­nak a hírével kapcsolatban emelték fel a kukoricaliszt tejjadagot, s ez idő óta keserűbb lett a fogyasztók minden­napi kenyere. Most a­­ közélelmezési minisztérium újra arról ad információt, hogy a ga­bona­felhozatal az utóbbi napokban lé­nyegesen megjavult, a gabona beszol­gáltatása szépen halad előre. Egyes helyeken ugyan karhatalmi beszolgál­tatásra került a sor, azonban ez csak igen szórványosan fordult elő. A leg­több helyen önkéntesek szolgáltatják be a kivetett kontingenst. Ha a ga­bona beszolgáltatása továbbra­­ is ilyen rendben folyik, nincsen kizárva, hogy már márciusban a szükséges gabona­­mennyiség együtt lesz. Ha azonban előre­ nem látható akadályok jönnének közbe és a gabonabeszolgáltatás nem történne a szükséges mértékben, úgy — a közélelmezési minisztérium infor­mációja szerint — megtörténhetik, hogy a fejadagok leszállításához kell nyúlni. Valóban félni lehet attól, hogy a közélelmezési minisztériuminak ez az újabb tájékoztatása csak tetszetős os­tya, amely újabb kesérű labdacsokat készít elő a fogyasztói közönségnek. BUDAPESTI ÉLET. Felemelik a vigalmi adót A múlt évben a fővárosnak tizenhat millió koronánál többet hozott a vi­­gal­­mi ad­ó. Most az a terv merült fel a fővárosnál, hogy változtatnak a vi­galmi adó tervezetén és bizonyos ese­tekben felemelik. Mint ismeretes, ed­dig a színházak, kabarék és mozik 10 százalékot, az orfeumok pedig 20 százalékot fizettek vigalmi adó címén a bruttó­ bevételből. A tervezet első újítása az, hogy a színházak premier­­jeit és reprimit­ — mint nagyobb sza­­bású színházi eseményeket — j­obban kívánja megadóztatni a főváros és ezért a premierek és reprizek után 20 százalékos vigalmi adót terveznek. Úyí­­tás készül a mozi terén is, amelyeket progresszív alapon akarnak­­megadóz­tatni olyanképpen, hogy nézőterük befogadóképessége szerint két csoport­ba osztják őket és a kis mozik tovább­ra is 10 százalékot, a nagy mozik pe­­dig 15­ százalékot fizetnek. A tervezet az eddig adómentes vurstlit is vigalmi adó alá vonja és ezektől a bevétel 5 százalékát kéri vigalmi adó címén. A

Next