Friss Ujság, 1921. március (26. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

2 debreceni nagytemplom felavatás ünnepélyére, amely a jövő szerdán lesz. A nemzetgyűlés negyvenhét tagja kedden reggel utazik Buda­pestről Debrecenbe, szerdán részt­­vesz a felavató ünnepségeken és Csütörtökön érkezik vissza. Hír szerint kedden és szerdán a nemzetgyűlés nem tart ülést. Az ün­nepségen résztvevők számolnak az­zal, hogy a kormány is képviselteti magát a templomfelavatáson, eddig azonban a kormány­ erre nézve még nem tett konkrét intézkedést. ................................................................ megszű­nt a nyomdász-sztrájk Munkába állottak a nyomdászok. — Folytatják a bérjavítási tárgya­­v­lásokat. , A budapesti nyomdászok bér­mozgal­ma a négy napig tartó munkabeszün- t tetéssel ma reggel véget ért.­ A moz­galom még február első napjaiban kezdődött, mert, a nyomdászok a ne­­vepihari béremeléssel, amikor a legki­sebb heti fizetést 585 koronára emel­ték- nem voltak megelégedve, s a nagy drásaságra való hivatkozással, újabb béri avatást kértek. Ezzel szemben a rurilaadók se érezték magukat ké­peseknek egy újabb béremelésre, azon­ban hajlandók voltak arra, hogy már most lekössék magukat egy április elsejével életbelépő bér­javításra. A tárgyalások ezen az alapon indultak meg, s a megbízottak február 21-én tárgyaltak érdemlegesen először. A február 24-iki gyűlésen a nyom­dászok bizalmi férfiainak testü­lete elé­gedetlenül fogadta a munkaadók aján­la­tát, s a bér­ja­vítást azonnal követel­te. A másnapi, a munkaadókkal közös tanácskozáson sem jöttek létre megál­lapodások. Ekkor a munkaadók a kilá­tásba helyezett bérrendezésig minden munkás számára 180 korona gy­ors se­gélyt akartak adni, s még messzebb­menő engedményeket is helyeztek ki- ítél­etbe. A múlt vasárnap délután tar­tott nagy bizalmi testületi ülés azon­ban ki­­mondotta, hogy tovább nem tárgyalnak, hanem az egyes üzemek­ben ultimátumszerű követelést terjesz­tenek elő, amelyben heti 300—350 ko­ronás béremelést kérnek, ami átlagban 60 százalékos bér­javít­ásnak felel meg.­­ Mintán hétfőn reggel ennek az ul­­timátu­msze­rv követelésnek a­­teljesí­tését minden nyomd­a megtagadta, a személyzet mindenütt, sztrájkba lépett. Ezzel megszakadtak a munkaadók és munkások közötti tárgyalások, s csak március másod­ikán, szerdán sikerült a nehézségek egy olyan áthidalása, amely lehetővé tette a két fél vezetőinek a tárgyalások felvételét­. A munkáso­k vezetőinek csütörtökön délután, tar­tott és a késő éjszakába nyúló tanács­­ kozásán végre a munkások elhatároz­ták, hogy munkába állnak, hogy a mun­ká­adók a tárgyalásokat velük újba fölvegyék. A munkások ezzel az elhatá­rozásukkal tanúságot akartak ternni a mesterségesen terjesztett és már-már fábra kapott hírekkel szemben arról is, hogy a sztrájk mögött nincs semmi politikai tendencia, hanem az tisztán bérharc, súlyos anyagi gondjaik eny­hítésére és megélhetésük javítására A sztrájk idejére a kormány a ki­vételes törvény alapjain lefoglalta a Taxas nyomdát és Reggeli Hírek és Red Hírek címen műegyetemi hallga­tóik ától előállított újságokat adott ki. Tedelei Pál gróf miniszterelnök a nyom­dai munkások mozgalmát elejétől fog­va a legnagyobb érdeklődéssel kísérte és ő volt az, aki kiadta azt a jelszót, hogy ij munkások követelését teljesí­teni kell, de csak akkor, ha munkába állanak, mert terrort ő nem tűr sem a munkások, sem pedig senki más ré­széről. A szedők feltétel nélkül álltak mun­kába és megnyugvással vonultak be a műhelyekbe. Az egész bérharc a legki­sebb zavargás nélkül folyt le és a nyom­damunkások most nyugodtan várják, hogy a főnökök helyt adnak jogos ké­résüknek és olyan béremelést adnak, amely biztosítja megélhetésüket. ■.oAj* . Fi FRISS ÚJSÁG 1921. március 1. Az állami és a társadalmi rend hatályosabb védelme. " A nemzetgyűlés üdvözli az amerikai elnököt — Elismerés az Egyesült E­ir Államoknak. "A nemzetgyűlés mai ülését kevés­sel tizenegy előtt nyitotta meg Ra­­szovsztzy István elnök. A bejelenté­sek után harmadszori olvasásban is fogadták az állami italmérési jö­vedékről szóló törvényjavaslatot,­­ melyet az előző napokban részlete­sen letárgyalt a nemzetgyűlés. Mentelmi ügyek tárgyaiig következett, azután. Ezek során a bizottság itt javasolja, hogy függes­széksek Sziráki Pál mentelmi jogát, akit az ügyészség azzal vá­dol, hogy az urak ellen izgatott választási harcok­ idején, amikor ál­lítólag azt mondta, hogy az urak csinálták a háborút és az urak hó­bortja az egész területvédelmi küz­delem. Többen szólaltak föl és ellene vol­tak a mentelmi jog felfüggesztésé­nek, mert úgy­ látják, hogy Sziráki­­nak egy kortesbeszédét ferdítik el és úgy kovácsolnak ellen vádat. A nemzetgyűlés a bizottság, javaslatá­val szemben nem függesztette fel Sziráki mentelmi jogát. Az állami és társadalmi rend hatályosan!) védelme érdekében készült törvényjavaslatot ismertette -azután Bernozák Nándor az új igazságügyi bizottság előadója Külföldi hatások következtében fel­merülnek jelenségek, amelyek alkal-­­­masak a magyar állam és társada­lom rendjének felbontására. A ma­gyar állam elleni rágalmak ma sorr­e szűntek meg. A magyar büntetőtör­vények ezek ellen a cselekményei ellen nem­ nyújtanak kellő védelmet Már kezdetleges alakjában el kel­l ojtani törvényes erővel minden­­ hadsereg elleni izgatást, nehogy ké­­­­sőbb veszélyessé váljanak. Újítás a javaslatban, hogy a for­­­radalmi mozgalom életrehívósa fe­l­leljen a mozgalom során elkövetet cselekményekért. Ha a hadsereg ré­vén történnek visszaélések, azoka­t el kell nyomni, de ugyanakkor meg­­ kell védeni a hadsereget A sajtó szabadságot csak felelősséggel kan­­­csolatban tudja elképzelni. A sajtó­s legyen szabad, de viszont legyen fe­­­lel­ős is.­­ A külföldi rágalmaknak véget kel vetni és nyilvános tárgyaláson a vádlott jelenléte nélkül is tisztázni kell a tényállást, csupán az ítélet marad el. Híve a szabadságnak, de szabadságot nem lehet adni a föl­forgatónak. Bernolák beszédét éljenzéssel fo­gadták, majd szünet következett - Szünet után Bródy Ernő szólt a javasló ellen. Szerinte a mai büntetőtörvény mind­ama bűncselekmény ellen nyújt vé­delmet, amit­­a­­javaslat fölsorol, míg­­a javaslat nem szabatos megál­lapításai sok üldözésnek adnak tá­pot. Fölemlíti, hogy a nemzeti had­sereg büntetőtörvénye egy százhúsz éves osztrák császári pátens alapján áll és a javaslat, ha törvény lesz, lehetetlenné teszi az az ellen való küzdelmet. Lehetetlenné teszi a javaslat a külföldi sajtó informálását is és sza­bad teret enged a besúgásoknak, ezek alapján pedig az internálásnak. Beszédét így végezte: Az internálások legtöbbje levegő­ben lógó vádak alapján, harag és nemtelen gyűlölségből fakadó fel­jelentések folytán történik és számos ártatlan embert sújt szabadságvesz­téssel Szabadságot, jogot és igaz­ságot kérünk. (Éljenzés.) Üdvözlik Amerika al­elnökét. Ezután Huszér Károly szólalt fel. Nem mulaszthatja el az alkalmat — mondotta — hogy ne hívja fel a nemzetgyűlés figyelmét és az egész nemzetet arra, hogy az amerikai köztársasági elnököt hivatalbalépése alkalmából üdvözölje. Ki kell emel­nie a Budapesten időző Pedrow ka­pitányt. Ellenzés.) Annak szeretet­teljes működése kitörülh­etetlen nyo­mot hagyott minden magyar szívé­ben. Indítványozza, hogy a nemzet­gyűlés elnöke diplomáciai úton üd­vözölje az amerikai köztársaság új elnökét. Ezután Bottlik József alelnök az indítvány kapcsán határozathozatal­ra hívja fel a Házat. A­ Ház határo­­zatilag kimondja, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének új mél­tóságának elfoglalása alkalmával üd­vözletét nyújtja át. Az ülés két órakor ért véget. !—---------------------------------------­ London, márc. 4.­­„ A landsarfi konferenciáin Simons né­­met e­nügyminiszter kedden előter­jesztette a német ellen­javaslatokat, a­melyeknek lényege az, hogy Németor­szág nem fogadhatja el a párisi hatá­rozatokat, de jóvátételül 50 milliárd aranymárkát ajánl fel. Az ántánt kedd­től csütörtökig tanácskozott a német el­len javaslataik felett, majd Lloyd George a csütörtöki ülésen közölte a némellekkel az ántánt válaszát. A válaszban Lloyd George kifejtet­te,­­ hogy az á­ntánt r­agaszkodik a pá­risi határozatokhoz és ha a németek záros határidőn belül, amely hétfőn­, március 7-én déli 12 órakor jár le, nem ismerik el a párisi határozatok­ban­ foglalt jóvátételi feltételeket, ak­kor a szövetségeseik el vannak tökélve, hogy Németország ellen a következő intézkedéseket léptetik életbe­. 1. megszállják a Ruhr mentén Duis­­burgot,a szövetséges csapatok el fogják foglalni Düsseldorfot; 2. a külföldön eladott német árus vételárából az illető szövetséges orszá­gok le fognak vonni annyit, amennyit jónak látnak; 3. vámhatárt állítanak a Rajnán a szövetségesek ellenőrzése mellett. Viszont a szövetségesek egy tekin­tetben hajlandók a párisi határozato­kon módosítást eszközölni, de csupán egy pontban, nevezetesen a­ fizetési fel­tételek tekintetében, még­pedig oly­képpen, hogy készek a 12 évre felosz­tott fizetési törlesztéseket 10 évre le­szállítani. A beszédre a német külügyminiszter azonnal válaszolt és kijelentette, hogy Németország a választ hétfő­n egy meg fogja adni. A Francia-angol hajóra elzárja Hamsburgot­ ­.^Berln, március 4. PáriSól jelentik. A Matin boulog­­nei jelentése szerint a Paris és a France­ páncélos cirkálók azt az uta­sítást kapták a tengerészeti miniszté­riumból, hogy álljanak készen arra, hogy a­z Északi-tengerre induljanak, hogy szükség esetén az angol hajóraj­­jal résztvegyenek Hamburg blokálásá­­ban. A két francia cirkáló most kie­gészíti élelmiszer-, szén- és lőszerkész­letéit. Parancsnokuk Charlier alten­­gernagy. H­oltzitt négy napos ultimátumot kapott. Ha nem fizet, akkor az antant megteszi a megtorló lépéseket Németország az amerikai elnök közbelépésében bízik. Berlin, március 4. A Chicago Tribüne levelezője jelen­ti lapjának: ELarding elnök hivatalba­lépése erősen foglalkoztatja a német közvéleményt. A józan gondolkozásra németek tisztában vannak vele, hogy az új­ elnök politikáját csak az Egye­sült­ Államok érdekei fogják vezérelni. Minthogy azonban Amerika érdekei egyszersmind világérdekek és mint­hogy Amerikának az egész világra szóló küldetése van­, a világbékéé, ter­mészetes, hogy nincs hiány találgatá­sokban, hogyan alakul majd ezzel a küldetéssel kapcsolatban az Egyesült­ Államok viszonya Németországgal. A német felfogás szerint a mai úgyneve­zett békeállapot lehetetlen, mert lehe­tetlen békén tűrni, hogy az egyik nem­zet folytonosan csak a másik nemzet­nek elnyomására törekedjék, vagy hogy, évszázados kulturájú városokat mintegy készakarva, szerecsen katonák­kal szállassa­nak meg. Németország kész az elveszített háború terheit vi­selni, kész erejéhez képest teljesíteni mindent, amit vállalt, de volt ellensé­gei részéről megértést, és belátást vár. Brockdorff-Kantzau gróf a Ontongo Tribüne számára a következő időszerű kijelentést tette: — Harding nem jön 14 ponttal fel­szerelve, de meg vagyunk győződve róla, hogy adott szavát minden körül­mények között be fogja tartani. A ma­­gam részéről szilárdan hiszek egyben és ez Harding igazságossága. A maga, programmját nem fektette pontokba és mégis ez a programra magasabbra fogja emelni a lesülyedt emberiséget, mint az a 14 pont, amit egyáltalában nem érvényesítettek. A pénzü­gyminiszterium I&800. szám­i rendeletével előirt pótadóval együtt a DIANA sér S$orsz@sz ára f. i. március 1-tül kis üveg _______K 24— közép üveg_____ K 65. nagy „ ----------K 130.— minden itt kapható! tWMWWWMWWMSMMWWMWIN­Hf PéKsz K­UK fényeset. A pékek egy koronával akar­ják drágítani a kenyér kilóját. Budapest közélelmezését közeli ve­szély fenyegeti. A sütőmunkások a na­pokban hétmozg­almat indítottak, a­melyet úgy látszik megint a közönség zsebe és gyomra fog leginkább meg­érezni. A pékek ugyanis régi jó szokás szerint a költségtöbbletet ismét a fo­gyasztóközönségre akarják hárítani és a segédek által követelt 63 százalékos béremelés fejében kilónkint egy koro­nával akarják a kenyeret megdrágí­tani. Természetes, hogy ezt az újabb drágítást különböző jól hangzó és ■unalmasan közismert indokokkal akarják leplezni, de mind­ezt teljesen megdönti az a tény, hogy a pékek az utóbbi időben kivétel nélkül, vagy enyhébben, kevés kivétellel mindany­­nyian meg­gazdagodtak, míg a pékke­nyérre utalt publikum egyre inkább megélhetési­­gondokkal küzd. A Sütők Ipartestülete a kenyér árá­nak felemeléséhez a közélelmezési mi­niszter engedélyét kérte, aki közölte a pékmesterekkel, hogy előbb egyezze­nek meg a segédekkel és csak azután lehet tárgyalni a kenyér drágításáról. Erre a leiratra a Sütők Ipartestü­lete péntek délutánra ülést hívott egy­be, hogy a pékek álláspontját megbe­széljék. Előzőleg az ipartestület veze­tősége küldöttségileg járt el a közélel­­m­ez­ési minisztériumban, hogy az ár­emelést­ keresztülvigyék, mert szerint

Next