Friss Ujság, 1921. április (26. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-01 / 69. szám

A Móv. bajai. A keleti pályaudvar félre jövő fá­radt, törődött utasokat/szomoruan nézi Baross GábonyiCc, Magyaror­szág legnagyobb^^kereskedelemügyi m­iniszterénekarszobra. Ott vonul el elet­te az dK utas, akiket összetört a ro&r^vagyon, a szükség nélkül hosszú utazás és képtelenül meg­drágult menetjegy. Álomként látjuk ma magunk előtt Baross Gábor egykori államvasút­­ját pompás kocsijaival, gyorsvonat­­jaival, sürű­ vonatjárásával és olcsó díjaival. Ezt a valóságot a nagy Ba­ross apró utódjai tették álomképpé. Való igaz, hogy a háború hihetetlenül lerontotta a m­áv. egész berendezé­sét, aminek javarészét elrabolták az ország testén osztozkodó szomszé­daink, de az is bizonyos, hogy még­sem szabadna ott tartani az állam­­vasútnak, ahol ma tart és az is bi­zonyos, hogy egész közgazdasági életünk tönkremegy. s­a folytatják a máv.-nál a tarifaemelést. Mert a háború és a megszállás okozta rengeteg bajt az államvasút vezetősége nem tudta orvosolni, nem is tettek a gyökeres orvoslásra komoly lépésekek csak egy orvos­sághoz nyúltak: a szállítási tarifa és a személyviteldíjak folytonos emeléséhez. Ez volt a méreg, amely­­lyel a beteg fájdalmát akarták vele csillapítani, de ezt oly sűrűen és oly nagy adagokban vette igénybe a rossz orvos, hogy nemcsak a beteg részt tette csaknem teljesen tönkre vele, de elsorvasztotta az egész közgazdasági szervezetet. A közgazdasági élet alapja a kör­y­­nyű utazás és az olcsó szállítás le­hetősége. Abban, hogy a drágaság olyan elviselhetetlenné lett, nem kis szerepe van az államvasút rövidlátó politikájának, amely csak a tarifát emelte egyre, de egyebet nem tett. Most a budapesti kereskedelmi és iparkamarai ülésen­ megállapították, hogy a máv­ áruszállítási politikájá­nak igen nagy hibái vannak és hosz­­szan sorolják fel ama eszközöket, a­melyekkel a mai viszonyok mellett is könnyebbé lehetne tenni az áru­szállítást. A szakkörök véleménye szerint az államvasutak mai telje­sítménye meg sem közelíti azt a ha­tárt, amelyet a mostani viszonyok és a mai technikai eszközök mellett is el lehetne érni, az árukezelés és az adminisztrációs hibák pedig oly nagyok, hogy a kereskedelem vér­keringésének jelentős akadálya. A kamara előterjesztése elsősorban a forgalmi korlátozások és a szállítási engedélyek bürokratikus kezelése ellen hoz fel érveket, majd a kocsi­­kiállítás, az ország határán eszkö­zölt vagyoncsere, a szállítmányok kísértetése és a munkaidő beosztá­sa terén tapasztalt lehetetlen hely­zetre mutat rá. Sürgeti a közlekedé­si tanács visszaállítását és beleszó­lási jogot kér az érdekképviseletek­nek a közlekedési ügyeknek bel- és külpolitikai intézésébe, jához. Megállapodott a kisgazdapárt abban, hogy a Ház holnapi ülésén Meskó Zoltán indítványt tesz, hogy a­­ nemzetgyűlés fejezze ki háláját a kor­mányzónak az ország érdekében tett minden fáradozásáért, Henz Károly pedig indítványt tesz, hogy a nemzet­gyűlés szabatosan határozza meg állás­pontját a királykérdésben. A kisgazdapárt értekezlete, amely a késő éjjeli órákban ért véget, elha­­tár­ozta, hogy a két indítvány fölött vitát nem folytat és ha más párt ré­széről vita indulna, abban részt nem vesz. Ugyancsak értekezlete volt az este a kereszténypártnak is, ahol Andrássy Gyula gróf számolt be a politikai helyzetről. Elhatározták, hogy a nem­zetgyűlés holnapi ülésén a párt részé­ről senki sem szólal föl, ha azonban az ellenzék vitát kezdene, úgy a keresz­ténypártiak zárt ülést fognak kérni. A kereszténypárt értekezletén a disszidensek­ is részt vettek. Utcai harcok Olaszországban, ahol a kommunisták, fascisták és szocialis­ták egyesült erővel fáradoznak azon, hogy az állam rendjét felborítsák. Az olasz kormány kíméletlen erélylyel nyomja el a zavargásokat. Mi nem szeretjük az új hivatalokat, de ez a közlekedési tanács talán mégis jó lesz arra, hogy állandó fi­­­­gyem­eztetéseivel rábírja a kereske­delemügyi kormányt, hogy — a Hegedűs pénzügyminiszter példáján felbuzdulva — végre bátran, meré­szen, de okosan hozza rendbe az államvasút dolgát és akadályozza meg, hogy az esztelen tarifapolitika mellett elvérezzen az ország köz­gazdasága. iá­ssjte^rmék szétküldését üteg Amm 4 XXV­. évfolyam 69. szám, V­­£?^ f&dapest, POLITIKAI NAPILAP ________~ _ _ ELŐFIZETÉSI ÁRA: ■■ HA ■ Vn HOnvéd-utc*a 10. Helyben! bizkos pordv*, vidikea postii H B MM BB HL HE WL BB §H 5-E HETSe MBeI ^ W S»e*h. telefon _ _ 1S7—81. isethUldtoael egy hdn.pr. - K 3»— L HEsjgw EJ sBb. JijS 311 §H ' ifCjjjAv, «' — -iXXr.iiZr.i.r.zfJXiZ |F K 1 i I _ I §fli_ ■ »­•"" ■ Zgye.eeio.ir.: M I 1 M Hji MJM gHUHf Si W MM MJSH ttlOKKIADÓHIVATALOK: tciyhsn vidékén f ■_____- agS jöjj Mg §g| WjjeefBffl wffigjgg' 109Bfi­$ VIL, Eikberi­nt 5*. (Tel. József 118-20.) is pilytBdvsron I Kwlllklas 9H H Mi H V Mi VI., Andrissy-e* «., Kecskeméti­n u. —JBJUlUBUWmi . I ■ J' 1 .1 1 ' 11 ' ' ■ ' ■ . .......—­ —— ■' 1 ........——­ Jelentés IV. Károly magyarországi útjáról. A német munkásság megbuktatta a kommunistákat Egy pincér volt az Andrássy-úti rablógyilkos. Teleki a kisgazdapártban, Ar­drássy a kereszténypártban.­ ­A pártok nyugodtap^rják a fejleményeket. JJpolitikád élet na­p.uk^uffajta hűl-1 lá ipái: a ma esteéjsfcl^i tetőfokát és i ni n min ii^idwk­ i gártokban a leg'­­­utóbbi események minden mozzanata­­ ismeretessé lett, a pártok a helyzet ko­­­­molyságához méltó nyugodt higgadt­­■­sággal ítélik meg a dolgokat.­­ A kisgazdapártban ma este nyolc óra után értekezlet kezdődött, am­el­yen önál riasztón elnökölt Az értekezlet megelőzően érkezett a pártkörbe Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki nagyatörli Szabó, Tomcsányi Vilmos, Vass Utas és­­ Hegyeshalmii Giljoe, Benárd Exoplan ,­­ miniszterekkel és Rakovszky István­­ házelnökkel tanácskozott. Rakovszky, valamint Hegyeshalmy azután eltávoz­tak a kisgazdapártból, a kormány többi tagjai pedig részt vett az értekezleten. Teleki Páll gróf miniszter­elnök, aki föltűnően vidám volt­­ma este, részlete­sen tájékoztatta a pártot a legutóbbi eseményekről és a politikai helyzetről, majd nagyatádi Szabó István földmive­­■ülügy­­miniszter hangoztatta annak a szükrésztét, hogy a nemzetgyűlés, holna­­pi ülése ünnepélyes, a képviselők állás­­foglalása pedig egységes legyen. Több fölszólalás hangzott el, ame­lyek csatlakoztak a kormány álláspont­ ­­IMHWllMHiWlWMIIHeaWIMIHN­WW Pincér volt az flndMssy-uti I rablógyilkos. A gyilkosság után feleségével együtt­­ eltűnt Budapestrőh.^^^---^ Aa Andrássy-uti^^rJblogyilkosság ügyében a renjjpíSüg uj nyomokon fnl­írtujj, m­BÉK­ i nyomozást. Ma reg­gel a detektívek a Városligetben meg­találták azt a félpár gomboscipőt, amit a rablógyilkos a lakásból magával vitt és amit azután a Városligetben mint használhatatlan tárgyat, amely azon­ban ellene bűnjelül szolgálhatott, eldo­bott. Ez a lelet megerősítette a rendőr­ségnek azt a feltevését, amely szerint a rablógyilkos a Városligeten keresz­tül menekült. Az eddig összegyűjtött adatok és bi­­zonyíté­kok alapján a rendőrség ma dél­előtt kétségtelenül megállapította, hogy a rablógyilkos,ságot Székely Kálmán nagyváradi születésű, harmincegy éves pincér követte el, aki pincértársa volt a meggyilkolt asszony ve­jónak a Pa­­lermó-k­ávóházában, s tudta, hogy társá­nak lakásán nagyobb értékek vannak, s hogy a rablást könnyen követheti el, mert a­z öreg asszony a délutáni órák­ban egyedül tartózkodik a lakásban. Legutoljára a kommün után volt egyszer Székely Steinék Andrássy­ úti lakásán pénzt váltani, így Sternék a gyilkosság elkövetése után egyáltalán nem gondoltak Székely főpincérre és csak akkor kezdtek gyanakodni, mikor a kis Grim­hut, Ellátót­­t s­zemélyleírást hallották. Azonnal megmutatták a gyermeknek a pincér fényképét, a­ki meglepetve kiáltotta: ,,T­isis ez a bácsi vitte akkor ki a bőröndöket­­" A leányka teljes határozottsággal rá­ismert arra az egyénre, akit a­ tett el­követése után látott a lakásból eltá­vozni. A rendőrségről detektívek mentek ki

Next