Friss Ujság, 1921. június (26. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

ára­mk­orona. t Vrr.^'^ XXV­. évfolyam 117. szám,______________________________Budapest, 1921. június 1. Szerda POLITIKAI NAPILAP _ _.. _ __ __ _ _ _ ^^ ELŐFIZETÉSI ÁRA: JopHH gg ilpfPft §|S |pj ffi| SB^k ffBp B«18l v­. Honvéd-utcx* K). tz. ' Helyben, hizhoz hordva, vidéken p'Htti fis jB| SW BlCaJ? ikHeB raja IBB M M lK­­Saerls. telefon _ — 137—*1.­­?s£ FRISS IlJSnC *03? k^neu, vidéken f bniinns .1| Él R SS SlbEP ^wP WIW&f ijp^jj Ml VH„ Rikceri­nt 51.(Tel. József 118-J«.» *m pályaudvaron 1 KOsSSII 53- 1*8 SB BB V ^893^ mm HB VI., An414«y­c* «., Kecskeméti-B­U. A kormányzó az abonyi vértanuk szobránál. Rövidesen felszabadul a füszt. Ma 2.45-re szökkent fel a korona. Koronánk t­szpróbája. Ha most nem bolondul meg a bör­­zsáner, akkor soha. ."tegnap rohamos esés után 2.05-tel jegyezték Zürich­ben koronánkéi, ami azt jelentette, hogy röval pár nap alatt 80 ponttal, vagyis­ dírekének több, mint egy har­madával esett. Ez az árzuhanás kez­­ dett komoly pénzválság tünete len­ni s aggódással kezdtük várni a zü­richi híreket. Mi történt a koronával, amely újév óta oly szépen emelke­dett? Miért ez az árzuhanás? A tőzsde benfentesei és matadorai, nemkülönben a politikai kuvikok is jelentős pillantásokat váltottak, mint ha mondanák. Ugy­e mondtam, hogy nem lesz jó vége ennek a ko­ronajavulásnak ... És emelkedtek a valuták, emelkedtek a papirosok, mintha egy megörült gőzdaru emel­te volna őket s eladott mindenki, mintha jönne a világ vége.... Ma pedig lecsapott a menydörgés m­enyke. Ma délelőtt, Zürichben 2.20-al indult a korona és a zárlatkor 2.45-tel jegyezték. Negyven'' pont emelkedés egy napon. A korona ár­csökkenése egyszeribe, nemcsak, hogy megállott, de nyomban hatal­masan emelkedni kezdett, szélessé, terebélyessé nőtt, mint a csodaka­lász. Lecsapott a menydörgés meny­­ke a börzésekre, a spekulánsokra, mert a mai napon 30 és még több százalékkal estek a valuták és az értékpapírok. Jaj lett annak, aki ar­ra spekulált, hogy a magyar­ korona rossz pénz és még továbbra is esni fog! Koronánk, mint a pillanatra el­­a­élt, de hamarosan felocsúdott sas, ismét büszkén szárnyal a magasla­tok felé és néhány zürichi perc hely­­­­re hozta a bajt, amit pár rossz nap okozott. * A józan hazafi ebből az esemény­ből egy igen vigasztaló­­következte­tést vonhat le.­­És pedig azt, hogy a magyar korona igenis jó pénz, min­denesetre jobb, mint amilyen tavaly volt. Pénzünk most egy nagy válsá­gon ment keresztül. Nem tudjuk, spekuláció vagy­­ más körülmény okozta-e a korona rohamos átesését, annyi bizonyos, hogy erőteljes ok­nak kellett közrejátszania. De bár­mily erőteljes volt is ez az ok, a ko­ronánk az ő belső erejével vissza­verte az ellene intézett támadást. A­ jó magyar pénzt sem spekulációval, ■sem más machinációval elrontani nem lehet, ezt igazolja a jelen ese­mény. A korona diad­almasan állta­­meg az első tűzpróbát. Semmi kétségünk az iránt, hogy lesznek még ilyen válságok. De akár felszáll, akár le­megy pénzünk értéke a spekuláló piacon, ez ne riasszon bennünket. Bármi­­történjék is a piacokon, a konszolidált, dolgozó,­ békességben élő Magyarország pénze immár jó ném frü­jthttá&F. •­ ' *'*' • | Sándor Pál vádolja Andrássyt, hogy tudatt Károlyi Hillály céljairól* Leleplezések a háborúról, a forradalomról és a ma­gyarság elleni árulásról. — A nemzetgyűlés mai ülése* A nemzetgyűlés mai ülésén a költ­ségvetéshez elsőnek Grieger Miklós szólott, majd Haypdl István sürgette a földbirtokreformtörvény mielőbbi végrehajtását. Ezután . • Sándor Pál mondott nagy beszédet a háborúról, a forradalomról, a külpolitikáról és a pénzügyi kérdésekről. — Egymásután hallom­ — mondta — hogy úgy a háborúnak, mint a forradalomnak is a zsidók voltak az okai. A háborút a zsidók veszhették el, a forradalmat pedig a zsidók csinálták. Én, aki a forradalomban­ nem vettem részt, azon az álláspon­t­tón vagyok, hogy a forradalom kö­­­vetkezménye volt a háborúnak, hogy­ tisztességes alapon indult, de az em­berek gyöngesége miatt tolódott el. Bizonyítja ezután különböző ak­tákkal és akkori beszédekkel, hogy a háború már 1916-ban elveszett s minden további harc csak vérpazar­lás volt. Rámyítát azokra a piszkos árulásokra, amelyek a hadseregben történtek s amelyek okai a nagy összeomlásnak. Természetes, hogy kellett valaki, aki a felelősséget mindenért viselje, akit mások helyett pellengére lehessen állí­tani és erre szemelték ki a zsidó­ságot. Beszél ezután a forradalom előz­ményeről és a hadsereg hazaözönlé­­séről. Windk­kingraetz október 26-án azt tanácsolta, hogy mindkét főváros számára kérjenek antantcsapatokat, hogy azok szállják m­eg a fővárost. Andrássy ezt a tanácsot hazaárulás­nak minősítette, mert mint mondot­ta, sem a forradalom, sem a lázadás semmi jele nincs. Azt mondotta An­drássy október 26-án, pedig Andráss­y Gyula jól lehetett tá­­jékozva, hiszen a „ családjában volt az az ember, aki a forrada­lom vezére volt, eltekintve attól, hogy magasabb di­plomáciai körökben is összekötteté­sei voltak. Egy olyan ember, mint A délutáni ülésen Sándor Pál foly­tatta beszédét. Szemelvényeket ol­vasott fel Windischgraetz naplójá­ból. Felolvasta egy miniszteri taná­csos levelét, amely szerint Károlyi a háború alatt az ország integritásá­ról tárgyalt a franciákkal. Az akkori belügyminiszter el akarta fogatni, de ezt Andrássy megakadályozta. Ha Tisza nem halt volna meg, ak­kor a mai koalíció élén egészen más politikát csinálna. . Andrássynak nem lett volna sza­bad magára hagyni Károlyit Végül is letto a seriatif. toxy. Mtoksss Andrássy Gyula, aki látta, hogy Ti­sza István gróf a halálba ment, olyan nagy férfiúnak, mint Andrássy Gyula, ilyen esetben nagy kötelessé­gei vannak. Én azt állítom, hogy jó­hiszeműen ugyan, de nagy hibát kö­vetett el. Lehet, hogy az én vélemé­nyem helytelen, ez nézet dolga, de nekem az a véleményem, hogy Andrássynak, aki alaposan infor­málva volt, másképpen kellett volna eljárnia. Én, tisztelt nemzetgyűlés húsz év óta voltam képviselő. Láttán­ politi­kai harcokat, amelynek központjá­ban Andrássy és Tisza István voltak Amíg ez a harc a békében történt nem volt baj. Én tudom, hogy Tiszá­nak volt bizonyos makacs felfogása, de viszont kétségtelen az, hogy Andrássy és Tisza közti évtize­deken óta folyó harc végzetessé vált különösen a háború alatt. Kerekes Mihály: Családi politika. Rassay Károly: Kaszinói szórako­zás. Andrássy Gyula gróf: Kikérem magamnak, ez gyanúsítás, ez ellen tiltakozom, én nem csináltam soha családi politikát. Sándor Pál: Én ezekre a dolgokra csak azért tértem ki... Andrássy Gyula: Mert beléptem a kereszténypártba. Sándor Pál: Én sokkal magasabb­ra taksálom Andrássy Gyula grófot, sem hogy ne tudna­k más érvet is felhozni ellenem. Kevés olyan kiváló emberünk van, mint Andrássy Gyula és én nem kevesebbre becsülöm An­drássy­t most, amikor­ ezt a Pálfor­­dulást megtette, mint annakelőtte. Még arról az árulásról akarok megemlékezni, amelyet Ausztria követett el Magyarország­­ellen. Elárultak és cserbenhagytak ben­nünket. Kérem az elnök urat, hogy az idő előr­ehaladottsága miatt beszé­demet délután folytathassam. Rusovszky elnök az ülést délután is egy óráig felfüggesztette.­zanak Apponyi és Rákosi Jenő ma­gyar politikájához. Andrássy válasza : személyes megtám­adtatás címén. Ő levonta a következményeket, amikor hátat fordított a szabadelvű­ségnek. Nem jól teszik — mondotta — azok a zsidók akik nem vettek részt a forradalomban, hogy mindent be akarnak szennyezni. Ha minden zsidó olyan­ lett volna, mint Vázsonyi, akkor nem lett volna antiszemitizmus. E­laratta, kora fisával családi jó A délutáni ülés. lenségeskedésben állott v­olna­ , s csak a politikáját helytelenítette. Végül kijelenti, hogy Sándor Pál tá­madásai nem tartják vissza attól, hogy továbbra is a keresztény irány­zat művé legyen. POLITIKAI HÍREK. Hatósági mészárszékek szaporításá­val törik le az uzsora­húsárakat. Az élőmarfia ára hetek óta esett és 40—öte0 százalékkal olcsóbb ma, mint néhány héttel előbb volt. Da­cára ennek a jelentékeny áresésnek, Budapest fogyasztóinak még ma is éppen olyan drágán kell vásárolnia a húst, mint a legmagasabb husárok idején. Ez a hallatlan húsuzsora feltűnt a közélelmezési miniszternek és Ma­­yer János elhatározta, hogy nem fogja tovább tűrni a mészárosoknak ezt az uzsoráját­­és letöri. Ma délelőtt magához hivatta a fő­város képviselőit, köztük Vajna Ede fővárosi tanácsnokot, a közélelmezé­si ügyosztály vezetőjét és közölte velük, hogy­ a főváros fogyasztóinak érdekében meg kell szüntetni azokat a magas húsárakat, amelyeket a mé­szárosok diktálnak a fogyasztókra. A miniszternek az a terve, hogy a főváros szaporítsa a hatósági mé­szárszékeket, ezekben olcsó húst árusítson s igy törje le a mészárosok által űzött uzsorát. A mai értekezlet eredményeképpen a főváros meg­kezdi az előkészületeket a hatósági mészárszékek szaporítása céljából. Holnap kezdődnek a magyar-cseh gazdasági tárgyalások. Prágából jelenüil*, hogy az odaér­kezett,, nagye? bizottság, amelynek még be kellett várni néhány magyar szakember megérkezését is, holnap folytatja a cseh megbízottakkal a politikai és pénzügyi tárgyalásokat. A prágai tárgyalásokkal párhuzamo­san — mint azt tudvalevőleg a brucki tárgyalások során megállapí­tották :­ Budapesten két albizottság tanácskozik a gazdasági és közleke­dési ügyekről; ezekre a tárgyalások­ra Prágából 30 személyből álló cseh bizottság utazik június 5 és 10-ike között a magyar fővárosba. A képviselők magasabb fizetést akarnak. A mai délutáni ülés alatt­­Rákov­­szk­y k­irtöklésével a képviselők fizetési r­iátát taint­skodtak. A 3000 koro­nás fizetésből nem tudnak megélni. Ebben a­ tárgyban még tanácskozáso­kat fognak folytatni.­ ­Kormánypárti szónok a költségve­­­v­­és ellen. A kisasdggjirjtja* ma élénken tár­­gyalták, hogy Berk­­i Gyula kisgazda* párti képviseli^ a költségvetés ellen iratkozott fel. Általában ugy magya­rázzák, hogy­ Berky ki fog lépni a

Next