Friss Ujság, 1921. július (26. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

Ára 1 korona. XXVI. évfolyam 142. szám.____________Budapest, 1921. julius 1. Péntek POLITIKAI NAPILAP ff­SZERKESZTŐSÉG IGAZGATÓSA* rag FRISS UJSAC SS5 1 harang. H­IBI W W' fin VII StrKtffiSah Bombamerénylet Sándor szerb trónörökös ellen Elmebeteg rokkant kiirtotta családját Szökdösnek a kommunisták a váci fegyházból .s A belgrádi merénylet. Két nappal ezelőtt emlékezetes­ évfordulót jelzett a kalendárium. 1­918. június 28-án történt, hogy nejb bérencek és orgyilkosok a Szerajevé utcáján agyonlőtték az osztrák-magyar monarchia trón­örökösét és nejét és ezzel szabadí­tották fel a világháborút. Az ak­kori izgága és minden véres ese- Ijajcedetre elszánt Szerbia hangu­lata dördült a szerajevói revol­verben és csodálatos játéka a vé­letlennek, hogy éppen tegnap, két nappal ,a szerajevói évforduló után ismét bomba robbant a sö­tét Balkánon. Szerbia leendő ki­rálya, de ezidőszerint már tény­leges uralkodója, Sándor régens­­herceg ellen követett el bomba­merényletet Belgrádban egy Ma­gyarországról származó szerb fiatalember, akinek népét Szent István birodalmának testéből tép­ték ki és csatolták nagy Jugo­szláviához.­­A szerb hivatalos jelentés sze­rint a merényletet kommunista követte el. Hogy ez az értesülés mennyire fedi a valóságot, azt e pillanatban még nem tudjuk. ■Mert nem váratlan jelenség ez, ami most bekövetkezett. Horvátországban, a Jugoszláv bi­rodalomnak egy másik hatalmas országrészében is fenyegető nép­­mozgalom van kitörőben. A szer­­bek elleni elégedetlenség ott is tetőpontjára hágott és a Radics Vezérlete alatt álló horvát paraszt­párt, az ország legnagyobb politi­kai pártja nyíltan hirdeti, hogy tál akar szakadni Szerbiától. A tegnapi merénylet — akár ■kommunista követte el, akár nem — egy tényt mindenesetre igazol: hogy nincs rend Jugoszláviában. Az új birodalom nem a békés egyetértés pillérein­­ nyugszik és az egymáshoz forrasztott népek nem részesülnek egyforma szere­­tetben és elbánásban. És ezért várnak még szörnyű megrázkód­tatások —a belsők és bizonyára külsők is — erre az új balkáni nagyhatalomra, valamint a többi­­re is, amelyek gyönge alapokon épültek és össze kell omlaniok, mert az erőszak és önkény terem­tette meg őket, nem pedig az ezer esztendős történeti múlt. Sándor herceg hiába megy sietve Lon­donba, hogy eljegyezze magának az­­angol király leányát s ezáltal támasztékot kapjon az angol di­nasztiában. Egy erőszakkal össze­­kalapált birodalmat, amely a né­pek elégedetlenségétől korhad és roskad, nem lehet még a legkitű­nőbb házassággal sem rendbe­­ boami­­ban. Másodszor lehetetlen azért, mert tudom, hogy Kérit milyen módon ke­verték bele a gyilkosságba, mint ahogy­ engem is belekevertek. — A forradalmat megelőző napon, október 30-ikán egy bizalmas értekez­let volt, amelyen igen tisztelt barátom és mártírhalált halt vezérem, Korvin­árévi Ottó . . . Elnök: Azonnal megbüntetem, hogy mer ilyet mondani. Természetesen most ön saját magát is mártírnak érzi. Korvint halálos ítélet alapján végezték ki, ön ellen e kijelentése miatt bűnvádi eljárást lehet indítani, figyelmeztetem, vigyázzon a szavaira. Tanú: Ezen a gyűlésen a forradalom kitörésének módjáról volt szó. Novem­ber 4-ikére határoztuk el a forradalom kitörését. Miután a katonaság a Káro­lyi-párt oldalán volt, megkértük Káro­lyit, küldjön ki valakit a katonaság képviseletében. — Károlyi Kérit küldte ki. Miközben erről határoztunk, egy, munkás fölszó­lalt, mi lesz Tiszával és mi lesz a töb­biekkel. Ezeket őszerinte meg kellett volna gyilkolni. Kéri ezt határozottan ellenezte. Elnök: Ezen a gyűlésen miben álla­podtak meg? Tanú: Elhatároztuk, hogy november 4-ikén lesz a forradalom. A munkás­ság követelte Vázsonyi, Lukachibh, Wekerle meggyilkolását és Korvin- Klein Ottó csendesítette le őket, hogy mi nem egyének, hanem osztályok el­len harcolunk. Elnök­­ön valami beadványt inté­zett hozzám, amelyben bizonyos dol­gokat tudomásomra hoz. Mondja el ezt szóval is. . Földalatti mozgalom. Tanú: Amikor a gyűjtőből­­ Markó-­ utcai fogházba kisértek, akkor szaba­dult ki Gábor Andor. Fülembe súgta, hagyjam magam elitélni kommunista bűncselekmény miatt, mert ha felmen­tenek, bele­vonnak a Tisza-gyilkossági bűnpörbe. Láthatom, hogy Kérit és Fé­nyest milyen naiv bizonyítékok alap­ján vonták bele a Tisza-pörbe. Elnök: Tudja azt, hogy október, 31-ikére virradó éjszaka tervszerűleg megszállták a főváros összes középü­leteit? Tanú: Azt tudom, hogy a megszál­lási tervek november 4-ikére elő vol­tak készítve. De olyanok, akikről nem is tudtunk, kirobbantották azt már 36-án éjjel és így lehetetlenné tették a­ mi forradalmunkat. Tanú: Nekünk az volt a legállapo­dtásunk, hogy mivel nem tudunk ko­molyabb egyezséget kötni, tűrni fogjuk ezt a forradalmat és még várunk. Az elnök: Kikből állott ez az önök­ szélső csoportja? Tanú: Korvin-Klein Ottó, Vágó Béla, László Jenő, továbbá a Vörös Újság későbbi munkatársai, Révay, Lengyel, én és még többen, azután a kispesti erzsébetfalvai és csepeli gyári munká­sokból. Ez egy földalatti mozgalom volt, mindenki csak a saját feladatáról tudott, a többieket nem is ismerte. Az elnök: Például Garami Emie, tu­­dott a N­épök Buzgalmától. - Sorozzák a gyermekeket az ...... .ikai gyermeknyaraltatási akció or­vosai. Szabály szerint csak rosszul táplált gyermekeket szabad fel­venni. A forradalmat a kommunisták november 4-ikére tervezték. Egy kommunista sajtómunkás vallomása a Tisza-perben. A mai tárgyalás megnyitása után Várkonyi Oszkár dr., Kéri Pál egyik védője, előterjesztést kívánt tenni a védelem szabadságának flagráns meg­sértése miatt, az elnök azonban meg­vonta tőle a szót, mire Várkonyi ösz­­szecsomagolta iratait és elhagyta a tárgyaló­termet. Ilosvay Gusztáv nyugalmazott ha­tárrendőrségi főnök a következő tanú, aki ezt mondotta: — Nekem az a meggyőződésem, ha a rendőrség úgy járt volna el, ahogy kell, ezt a gyilkossági ügyet könnyen ki lehetett volna deríteni. Elnök: Az a kérdésem, mondotta-e ön a hadosztálybíróság előtt, hogy uta­sítást adtak a rendőrségi osztálynak az akták félretételére? Tanú: Ezt nem mondottam, az ak­kori körülmények között az ügyet nem lehetett kideríteni, különösen mert a közönség kiencven százaléka is a rend­őrség ellen dolgozott. -Fényes: Én tanú urat, mint kiváló szakembert ismertem meg és megér­tem, hogy az állásából való elmozdítá­sát sérelmesnek tartja. A? 15.13 ta­lán még ma is tartó forradalomban két sérelem érte tanú urat. Meg tudom érteni az elkeseredését, az objektivitá­sát azonban elveszíteni még nem sza­bad. Mi most itten nem a Tisza-gyil­kosságot tárgyaljuk, mert ez a tárgya­lás pletyka alapján folyik. A tanú urat is érte sérelem, de mennyivel nagyobb sérelem ért engem, aki másfél év óta szuronyok közt ülök, megbilincselt kéz­zel és még­sem veszítem­ el az objek­tivitásomat. Megtámadnak olyan embe­reket, akik nem érdemlik meg. Aki még most is „kommunista sajtómunkás.“ Fogházőr kíséri Borosst a tárgyaló­terembe. Az általános kérdések során elmondja, hogy Boross László a neve, foglalkozása pedig kommunista sajtó­munkás. Elnök­ ön valaki előtt azt állította, hogy Kéri a Tisza-gyilkosságba bele van avatva. Tanú: Ilyet nem mondhattam, ez le­hetetlen. Először azért, mert teljesen meg vagyok győződve, hogy Kérik Béla lehetett rése a Tisza-gyilkosság­

Next