Friss Ujság, 1921. augusztus (26. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-17 / 181. szám

.141 V. Az ujházsbnöi praté­ni hatásáról A politika hírei. • •• - (frj.ál Gaszton, a nemzetgyűlés új el­nöke., lila' foglalta el hivatalát.. Az ülés­­ szünete közben Kenéz Béla alelnök és a nemzetgyűlés tisztviselői kara üdvö­zölte az­ uj elnököt, akit­ ugyancsak a szünet alatt felkeresett a parlamenti újságírók szindikátusa.­­ •.Lenkei­ Gusztáv üdvözlő szárdíra Gaál Gaszton többek­ között így felelt: — Meg vagyok győződve, hogy a mi munkánk, a nemzetgyűlés munkája nem hozza meg az eredményt, ha nem­­­ támogatja a sajtó, mert a mi munkánk csak akkor válhatik eredményessé, ha a nemzet tömegei közé azt kiviszi a nemzet idegrendszere, a sajtó. Éppen azért kérem önöket, ennek a szegény Magyarországnak nevében, hogy min­dig a tárgyilagosságot szolgálják, tisz­tán a­­magyar hazafiságot tartsák szem előtt és szolgálják- azt velem együtt s akkor hiszem, hogy az önök közremű­ködésével a nagy nyilvánosság a sajtó­­közreműködésével — a nemzet­gyűlés l­e fogja tölteni azt a feladatot, amelyre­­hivatva van. Előkészületek a kiürítendő területeikre való bevonulásra. Vasárnap délelőtt a külügyminiszté­riumban Báthfry Mik­ós gróf külügymi­niszter elnöklésével értekezletet tartot­tak, mellyen a kiürítendő területek mi­niszteri b­iztosai és pedig Meskó Zoltán, Patacsi Dénes, Koszó István, Szabó Jó­zsef (budapesti) "és­ Szilárd Béla nem­zetgyűlési­ képviselők is megjelentek. A megbeszélés eredményeként a minisz­­­­teri biztos­ok még vasárnap este­­.Ka­posvárra utaztak, ahol már útrakészen állnak bádoki Soós Károly altábornagy a, kiürítendő terület katonai parancs­noka és dr. Kiszely Gyula kormány­­­­biztos. Take Jonesen a Habsburgok ellen, Kolozsvár, augusztus 16. Az Új Kelet című itteni­­lap Take Jonescuval folytatott interjúját közli. A külügyminisztert megkérdezték, hogy milyen álláspontot foglal el Promdia a­­ Habsburg-trófirajutással szemben? Take Jonescu úgy válaszolt, hogy Ro­mánia csakúgy, mint Csehország és Jugoszlávia, a békeszerződés megsze­gését látná a Habsburgok visszatéré­sében. Nemcsak a trónra jutást, hanem az erre irányuló kísérletet sem­ fogják tűrni. . A tudósító megkérdezte, hogy vaj­jon igazak-e azok a jelentések, hogy az ánlant felszólítaná a magijai­ kor­mányt a háborús bűnösök kiszolgálta­tására. — Erről mit sem tudok — Válaszolt: Take Jonescu. . . Az újságíró ama megjegyzésére, hogy az utóbbi időben ismét sokat be­szélnek a magyar-román államszövet­ség­ tervéről, Take­ Jonescu a követke­zőket mondta: — Itt csak magánszemélyek­­ beszél­getéséről lehet szó. Hivatalos tárgyalá­sokat ez ügyben nem folytattak. Ami engem illet, én az államszövetség el­lensége vagyok. ___________­­ m .1 friss újság ^­­­031. 17. Sándor Pál bírálata a pénzügyminiszter politiká­járól­ ­•••Pénzpocságolás­ van mindenütt. — óriási állampénzek a Futuránál,­­ ’K nemztesgyőlés mai­ ülését Gyzrítl Gasz­tón, aki ma elnökölt­ először, hosszabb beszéddel nyitotta meg, amelyben’ & következőket mondta: — Méltóztassék megengedni, hogy az első szó, amelyet e helyről önökhöz in­tézek, a köszönet és a hála szava le­gyen azért a mérhetetlen megtisztelte­­tésért, hogy a nemzetgyűlés bizalmából i­­ ezt a helyet elfoglalhatom. Meggyőződése szerint a Ház ülésein mindig tárgyilagos igazságnak és a lel­­keket megnyugtató törvényes szempon­toknak kell érvényesülniük. Vitás kér­désekben tehát nem fog makacsul ra­gaszkodni a m­aga felfogásához. Ez azonban — folytatta — nem je­lenti azt, hogy minden lényeges kér­désben pártok vagy egyének felfogása szerint ingadozom. Nem férfi az és nem méltó erre­ a díszes állásra, ha állás­­foglalásának lényeges indokait nem önmagából, hanem az őt környező po­­­­­­litikai áramlatok pilan­atról-pillanatra­­ változó hullámzásából meríti. ■ Az a szerencsétlen helyzet, amelybe hazánk és nemzetünk önhibáján kívül került, amelybe az úgynevezett béke­szerződés bennünket juttatott, amely a '­­szövetségi' hűség becsületes megtartá­sáért és a ránk' kényszerűért önvédel­mi 'harc' becsületes,­ bátor és férfias vé­j­­megvivásáért úgy ítélt halálra­ egy - jobb­­ - sorsra érdemes nemzetet, amelyet nem ért, hanem egy angol államférfi, igen ta­­­plalóan nemzetközi bűntettnek jellem­zett, fokozottabb kötelességet hárít a­­'nemzetgyűlés minden 'tagjára, hogy a nemzeti lét megmentése érdekében fél­­­­re kell tenni minden párttekintetét. Sándor Pál szólalt fel elsőnek az ingában nagyon­ 1 váltságról szóló törvényjavaslat folyta-­­tólagos tárgyalásához. Másfél év óta ülünk itt, — mondja — de nem tettünk semmit, hogy az ország gazdagodását elősegítsük.­­ A pénzügyminisztert eddig hűsége­sen támogatta minden javaslatában,­ de meg kell vallania, hogy­­­­a pénzügym­iniszter terve nem tel­jesen sikerült. A mi belpolitikánk, bárki­­legyen­­ is az oka, nem akar megnyugodni. " Amíg a stirák­ kérdés véglegesen megoldva nincs, a közgazdasági kér­dések nem oldhatók meg. Fél, hogy rossz világ következik, ha Hegedűs elhagyja a miniszteri széket. Késztetésen foglalkozik az adókérdéssel általában. Az adózás mértékének is meg van a határa és ezen a határon már régen túl va­gyunk. Húsz milliárd bevételt és 26 milliárd kiadást ebből a nyomorult, szegény országból kihozni lehetel­lenség. Nem bízik­ a pénzügyminisz­ter bevételi és kiadási előterjeszté­seiben, de egy bizonyos, hogy nem sikerült a pénzpocséklást meg­akadályozni A föld volt az, a­mely­­ a háború alatt legtöbbet nyert. (Nagy zaj.)* Igen, én ezt­ el fogom mondani, ha önök­ más véleményen vannak is. A gazda vett mindent, aranyat, ezüstöt. Felkiáltások: Mi nem, járunk Kio­tókra. ■ Dánér Béla: A magyar kisgazdák nem mennek Riviérára. Sándor Pál: Ha, a kisgazdatársa­­dalom olyan,­szegény, akkor h­ogyan tudják megszavazni ezt a­ javaslatot. A kormány" rovására írom,"' hogy nem valósította meg a földreformot. ■Csontos Imre: A zsidók adják' á­­­h földet' a magyaroknak , és i­eiek­je­­nek kereskedőknek! Sándor Pál Hiszen­ eddig azt-m­on­­dottuk, az a baj, hogy a zsidók elfogy­­atják a kereskedelmi pozíciókat! Ha a v­a­lutai ingadozás soká tart, tönkre megyünk. Van-e valami kereskedelmi pro­­ grammja a pénzügyminiszternek­? Tett-e valamit­ a kormán­y a ker­es­­kedelem­ érdekében. Nincs ország­ a világon, ahol olyan drága volna a szén, mint nálunk. Kimutattam ipar a múltkor egy interpellációm­ban, hogy mindert vagyonnál milliókkal f­izetik drágábban a magyarok a­ sze­­net, mint másutt. Erre a, interpellá­­ció sora­ feleletet máig nem kaptam. huszonhat milliós társaságnak száz milliókra menő kölcsönt ad. " Azután nem tudom megérteni azt sem, hogyha a kormány pénzt ad ki, miért nem gyakorolja a felügyeletet. Anarchia ugyan nincs, de pénzpo­­csékolás van nálunk. A jóvá­tétel­i bizottság Németországban borzasz­tóam működött. Mi előre megmond­hatjuk, hogy mi nem adhatunk a jóvátételi bizottságnak semmit Ko­rnélém­, hogy a nyu­gati államok be­­lelátják, hogy­ Magyarország az­­az ország, amelyet a legártatla­nabb­il a­­ legsúlyosabban támadtak. Ezután Szili Bálint, majd­­ Szilágyi Lajos szólalt fel. A pénzügy­miniszter pénzügyi Dőli­­­Ilkája iránt bizalmatlansággal­ visel­tetik. Néni azért bizalmatlan a pénz­ügyminiszter iránt, mert a jóvátételt bizottsággal, nem számolt. A földet már tavaly őszszel meg­ígérték a népnek, de még most sincs. Ezért a felelősség a kormányra és a kisgazdapártra hárul. Nem mondja, hogy nagyatádi Szabó István eltá­vozott a program­m­jától, de elmerült hivatalos teendőiben, elhanyagolja a pártot és annak programmját. Megengedte azt, hogy a párt az ag­rárprogramtól feltávolodjék és köz­jogi párttá alakuljon. A javaslatot még a­ részletes tárgyalás alapjául se fogadja el. Az uj tanonciskola. A kereskedelemügyi minszter 1881. .év­i XVI. törvénycikkben ir­atott ipar­­törvény módositásával kapjcsolatosan a tanonciskolák refom­járól­ is gondos­kodik. .. törvényjavaslati lényege a kö­vetkező: " U­jr Minden község, amelyben a törvény szerint tanonciskola látogatására k­ö­teles iparos, kereskedő tanoncok szá­ma megy­venét eléri,. a.-tanoncok okta­tásától- a tanonciskola felállítása által köteles gondoskodni Amennyiben va­lamely községben az iparostanoncok és kereskedő ■ tanoncok szépia -külön nem éri el a negyvenet, az illető köz­ség az iparosok, kereskedők és tanon­cok oktatásáról köteles­­gondoskodni.. A tanonciskolát a községeken s az ál­­lamon kívül az ipari­ és a kereskedelmi érdekképviseletek, ipari és kereskedel­mi vállalatok tulajdonosai, valamint fe­­lekezetek is létesíthetnek,­­amennyiben erre­­ a vallás- és közoktatásügyi m­­­­gisztertől engedélyt kapnak. "Az állam és a községek által fentartott tanoncis­kolákban beh­atási díjat, tandíjat nem ígyütt szedni. Más iskolafentartó az en­gedély okmányokban megállapított be­hatási és tandíjat szedh­eti.. A tanon­cok tanszereiről a munkaadó köteles gondoskodni. A tanonciskolákban a tanév 10 hó­­napig tart. A tanítás ideje heti kilenc óra, ebből hetenkint 1 órát a hit és erkölcstan tanítására kell fordítani. Tanítani csak köznapokon lehet a ta­nítás este hat óra utánra nem terjed­het.. Az iskola látogatására szükséges időt a gyermek és fiatalkorú tanoncok napi munkaidejébe be kell számí­tani A tanonciskolák a vallás- és közokta­tásügyi miniszter fenhatósága alatt állanak. "­ ­ Megkaptam a Futura Hreylegét. 26 millió korona alaptőké­vel alakult vállalat, m­­elyhez az ál­lam 2 millióval járult hozzá. Ennek a Futurának, amely részvénytársa­ság és nem szövetkezet, van tíz leányintézete, hat kirendeltsége és négy külföldi képviselete. A Futura 26 milliónyi alaptőkével szemben 5 milliárdos hitelt, vett igénybe. A fő­­alapítói a Hangya és az OKII. Budavári: Ez a két fájó sebe a zsidóknak. ( Sándor Pál: Nekünk a legkevésbé fáj, nekünk a legkellemesebb Buda­vári Lászlót különösen, ha verse­ket ir. Bródy Ernő: Ódákat. (Nagy de­rültség.) Sándor Pál: Én csak azt kérde­zem, hogy szabad-e kisemberek pén­zéből, a súlyos adókból az államnak ilyen riskant üzleteket csinálni? Az állam ennél a Futuránál egy és egy­negyed millárddal van érdekel­e. Általános tény az, hogy a­ vállalatok vesztettek. Vallószer­ünek tartom, hogy a Futura is vesztett. Ne­kem tudomásom van arról, hogy óriási összegeket vett a Fu­tur a kölcsön. Ezt a kölcsönt a bankoktól nem kapta. Ezt a hitelt­ tehát csak az OKH-tól vagy a Jlap­­gyáról kapta, vagyis az­­államtól. Nem tudom megérteni, hogy az ál­lam hogyan veheti magára azt a ri­zikót, h­ogy legújabb. Péter szerb király meghalt. Belgrád, augusztus 16. (Belgrádi sajtóiroda.) Péter ki­rály ma délután fél hat órakor meghalt. Belgrád, augusztus 16. (Belgrádi sajtóiroda). A királyi hatalmat további intézkedésig a minisztertanács gyakorolja. NETSLESS: — A pozsonyi keleti vásár kudarca. Bécsből jelentik: A Montagszeitung jelenti, hogy a pozsonyi Keleti­,Vásár siralmas kudaraittl végződött. Sem Ju­­goszlávia/sepri-riomártia, sem Magyar­ Ország nem­ mutatott semmiféle érdek­lődést s ez országokból nem is keresték fel a vásárt, így történt, hogy a kiál­lításon csak nagyon kevesen vettek részt.­­ — Beszámítható volt-e Kovács vizs­gálóbíró? A Tisza ríper mai tárgyalásán Minnich Károly dr. egyetemi tanár törvényszéki orvosszakértő terjesztet­­­­te elő szakértői véleményét Kovács Lajos dr. vizsgálóbíróról, aki szer­in­te gyenge szervezetűi, vérszegény és ideges ember volt. A vele való érint­kezés alapján­ arra­ a meggyőződésre jutott a tanár, hogy Kővári vizsgálón bíró elmebeteg volt.. Kovács­ László tartalékos főhadnagy tanúvallomásá­ban Hüllner rávonatkozó vallomását cáfolta meg. Majd Németh Ödön dr. törvényszéki orv­osszakértő mondott véleményt­­ Kovács vizsgálóbíróról aki sem­ elmezavarban, sem pedig ül­dözési mániában nem szenvedett. Ezt a véleményt Németh dr. Minnich ta­nár ellenkező­­véleményével szemben is fentartja. A tárgy­alást holnap foly­tatják. — Botrány a bécsi R­ingstrassen. Bécsből jelentik: Tegnapelőtt a Grand ftd­el cs Ah Schw­uttmer Sándor. A Ma­gyar Távlati ..Iroda volt szerkesztője megtámadta és fejbevágta Göndör Fe­rencet, aki viszont Schwim­ner ellent fordult. A verekedésbe beleavatkozott Jánosy Andor volt hadnagy is,, aki Göndör vétemére kelt. A botránynak a járókelők vetettek véget. Az ügynek a rendőrség előtt ..lesz folytatása. Schvimm­er támadó fellépésére az szolgáltatott okot, h­ogy Göndör Fe­renc az Ember című lapban cikket írt amelyben azt mondta, hogy az emig­ránsok közé jövevények tolakodtak akik spicliskednek.­­ A MFTR hajói f. hó 10-e­től­­kezd­ve Érd állomást kis víz miatt nem érintik. — Halálra ítéltek egy gyilkos T sza­­kaszvezérig. A múlt év ’ nfájus '29-án Paksi Ferc-M., tényleges 'szakaszvezető az esti óraidban ötre­állított a kiskunfél­egyházi Sas-szállóba­n és a szálló tulaj­donosától az­­ újonnan érkezett vendé­gek névsorát követelte. A tulajdonos átadta a névsort­ Paksinak, aki azután felment a szálló második emeletén lak­­­kó Karateic Ignác és Grosz Ilrovik ke­­reskedőkhöz és őket magával hurcolta. 1920. júniu­s 9-én Izsák és Or­go­vány között letartóztatta Hangya Gábor gaz­dát, akit azután előre megásott sírban halántékon lőtt, úgy hogy a gazda azonnal meghalt. A halottat annak rendje-módja szerint azonnal elhan­­tolták­ A budapesti, katonai törvény­szék több napi­ tárgyalás után gyilkos­ság büntev­ébe ii bűnösnek mondotta ki Paksit és késél általi halálra ítélte.

Next