Friss Ujság, 1922. február (27. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
~ 1 * * LilL • XXVII. évfolyam, 26. szám. V Ara 2 korona Budapest) 1922 február 1. Szerda POLITIKAI NAPILAP ■■ 8^11^ ELŐFIZETÉSI ARA, ggp EffiTTj|| SHB| ||§ BUDAPEST, IV., GERLÓCZY UTCA 11. SZ Helyben házhoz hordva, vidéken postai ax& tfjgg \j$S|8V Effigj fefttj \glSt. SvöS Szerkesztésérr telefon 137-51. — Igazgatósági küldéssel egy hónapra---------------K 35.— eHf ^Sfie^v KÍ®? £$3! Hm ^®Iost|w ffcSJ telefon 137-51. — Kiadóhivatal! telefon 38-58. Negyedévre... — — — —. — —- — K 90.— |||| ^|y||by ®||§ lj|®| |flag| |||||fl|MWM Nyomdai telefon 32-99. ^Sr^zzzzzzz rEK:; llBllil Ullllllb [sy(niteSir:Sfert:;2kor. 1 1 BSw w w WHlvl 6. szám. ^ ívj Kecskeméti utca 14. szám. 2400 millió korona a közalkalmazottaknak A Romanovoknak nem kell már a cári trón Félhivatalos beszámoló az izsáki zsidókról el történt a választóidői bizottságban. Szigorúan titkolják a történteket. — A politikai tudósítók a sajátságos titkolózás ellen. — A politika hívei. A választójogi bizottság ma este kezdte meg a kormány választójogi törvényjavaslatának tárgyalását. Az ülés délután öt órától a késő éjszakai órákig tartott. A sajtónak nincs módjában, hogy ebben az országos jelentőségű alkotmányjogi kérdésben kötelességszerűen és híven tájékoztassa a közvéleményt, mert a bizottság minden eddigi gyakorlattal ellentétben hivatalosan jelentést nem adott ki, sőt tagjainak a sajtótájékoztatását határozatával megtiltotta. A bizottságnak mai határozata, mely az eddigi gyakorlattal szembehelyezkedik, annál feltűnőbb, mert előzetesen intézkedés történt, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel részletes gyorsírói feljegyzések alapján készült hivatalos tudósítás adassák ki és az a sajtóban közöltessék. A bizottság többsége azonban végül is úgy döntött, hogy a nyilvánosság tájékoztatását mellőzi. Ebben az ügyben az országgyűlési tudósítók szindikátusa szerdán délelőtt 11 órakor rendkívüli ülést tart Haller csatlakozott az ellenzékhez. Ma délelőtt a parlament folyosóin az ellenzéki vezérek tanácskozást tartottak a választójogi javaslattal kapcsolatban. A megbeszélésen részt vett Haller István is, aki kijelentette, hogy a párt tegnap esti értekezletén a kormánytól kívánságaira vonatkozólag határozott ígéretet nem kapott és éppen ezért, miután a továbbiakra nézve nincsen sok kilátása engedményekre, bejelentette a választójogi ellenzéknek, hogy csatlakozik hozzájuk. A megbeszélésen többek között Andrássy, Friedrich, Rassay és Haller vettek részt és részletesen megállapodtak abban, hogy a választójogi javaslat tárgyalása alatt, sőt már a bizottsági tárgyalások alatt is teljesen egyöntetűleg fognak fellépni a javaslattal szemben, annál is inkább, mert értesülésünk szerint Bethlen szigorúan ragaszkodni fog az eredeti javaslathoz. Elhalasztják a genuai konferenciát. Paris, január 31. (Havas) Diplomáciai körökben mindinkább terjed az a nézet, hogy a génuai értekezlet összehívása némi késedelmet szenved, mert a meghívottak nagy számánál fogva az anyagi előkészületek túlságosan nagy terhet jelentenek Olaszország számára. Az angol kormány hír szerint készséggel hajlandó a tárgyalások elhalasztásába beleegyezni, mert a jobban előkészített értekezlettől több reménnyel lehet sikert várni. Francia részről úgy vélekednek, hogy kívánatos volna előbb a legégetőbb problémákat elintézni a szövetségesek között, mielőtt belefognának Európa felépítésének óriási horderejű munkájába. Évi kétezernégyszáz sífüs Mell a közhisitíssekkils segélyezést?1. A pénzügyminiszter törvényjavaslata a köztisztviselői segélyekről. A megélhetés ma még nehezebb, mint bármikor volt és a magyar korona értékének javulása csak nem akar elkövetkezni Ez az indító oka annak a törvényjavaslatnak, amelyet a pénzügyminiszter ma terjesztett a nemzetgyűlés elé a köztisztviselői segélyeknek a duplájára való emeléséről. A törvény február 1-én lépne életbe. A polgári tisztviselők rendkívüli segélyeinek fölemelésével egyidejűleg fölhatalmazást kér a m. kir. honvédségi csendőrség és államrendőrség tagjai részére engedélyezett átszervezési, karhatalmi és készenléti együttes pótdíjaknak a fölemelésére is és a fölemelés kiterjeszkedik a folyam- és vámőrség tagjaira is. Ezeknek az intézkedéseknek az 1921 —22. költségvetési évnek hátralevő öt hónapjára összesen ezermillió koronára van szükség, ami azt jelenti, hogy ezek az illetményjavítások egy évre átszámítva, 2400 millió koronát tesznek ki. Erre a célra az 1921—22. költségvetési évben összesen 850 millió korona hitelt bocsájtanak a kormány rendelkezésére. Ezekkel az intézkedésekkel egyidejűleg komoly intézkedések történnek az alkalmazottak létszámának 10.000 fővel való apasztása iránt. Nyugalomba kell helyezni azokat, akiknek a szabályszerű elbánás alá vonás napjáig számítva, legalább húszévi tényleg eltöltött szolgálati idejük van. Hivatalból, vagyis az illetőknek kérelme nélkül végkielégíteni kell azokat a tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akiknek a szabályszerű elbánás alá vonás napjáig számítva, húsz évnél kevesebb tényleg eltöltött szolgálati idejük van. A fentiek szerint nyugalomba helyezendő tisztviselőka nyugalombahelyezés helyett végkielégítésüket kérhetik. A törvényjavaslat felhatalmazást kér a közoktatásügyi miniszter számára, hogy az államsegélyt élvező tanári, tanítói és óvónői állásokat felülvizsgálja abból a szempontból, hogy állami segélyezésük és állásuk fentartása indoolt-e, amennyiben pedig nem indokolt, az adott államsegélyt 1922. június hó végével beszüntethesse. Ezeket az új államháztartási kiadásokat a pénzügyminiszter a következő új jövedelmekből szándékozik fedezni. Az általános forgalmi adó kulcsa az adóalapnak 3 százaléka lesz. Egyes fényűzési tárgyakra a fényűzési forgalmi adó kulcsát 20 százalékra emelheti fel A közigazgatási hatóságokhoz intézett beadványok illetékei 50illérről 5 koronára, 1 koronáról 10 koronára, eddigi 1 koronánál magasabb bélyegilletéknél pedig 20 koronára emelkednek. Felemelik a ki- és beviteli engedélyekért beadott folyamodványok és egyéb kérvények illetékeit is. . .■' ö Januárban sajátságos vallási szertartás színhelyei az orosz városok. Egyes hívők buzgóságukban a napok által megszentelt vízben, —15 fokos hidegben megfürödnek nagy tömeg jelenlétében. M Kálmán és Szterényi az iparngról. — A nemzetgyűlés ülése. — A nemzetgyűlés ma folytatta az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Az első szakaszhoz Szterényi József báró szólal fel. — A magyar kisipar jelentős faktora volt mindig a magyar kultúrának. Szükséges, hogy mezőgazdasági és más irányú iparunkat fejlesszük és egyben csökkentsük a külföldi iparcikkek behozatalát. Rátér az előadó beszédére, mely szembeállítja a liberalizmust a keresztény irányzat politikájával az ipar kérdéseiben. A liberalizmus sohasem állott szemben a keresztény gondolattal Sajnálattal látja, hogy a közszállítások terén a kisipar nem részesül elég támogatásban. Nagy tévedés az ipartörvénytől várni az ipar megerősödését, fejlődését, sőt ez a javaslat, ha törvényerőre emelkedik, törvényes akadálya lesz annak, hogy a kisipar fokozatosan közép- és gyáriparrá legyen. Eléri azt a képesítésnek túlhajtása folytán. S nagy kiábrándulás lesz a vége a túlhajtott képesítéshez való kötöttségnek. A mostani javaslat visszafejleszteni akarja a képesítés rendszerét. Bizonyos mértékig nem is lehet rendeletek nélkül szabályozni az ipari kérdéseket, de itt oly tömege van a rendeleteknek, mely példátlan. Jöhet egy tisztultabb liberalizmus . . ( Ereki: Nem biztos.. Szterényi: Jöhet egy liberalizmus.. * Ereki: Mely a kapitalizmust védi. Szterényi: Soha a kapitalizmus védelme nem volt olyan nagy, mint az önök irányzatában. Idézhetnék a lapjaikból... Szterényit innen kezdve mintegy tíz percig állandóan zavarja közbeszólásaival Ereki Károly és a személyes kérdések özöne után Szterényi folytatja beszédét. — Túlzások vannak a törvényben. Ilyen túlzás, hogy az utóbbi időben a közel és távol keletről ideszármazott szokás, a manikűrözdő képesítéshez lesz kötve.