Friss Ujság, 1922. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-01 / 172. szám

a tartásáról szóló javaslatok. A jövedel­mi adó rendszerét nem akarja meg­változtatni, csak­­ a kulcsot emeli a mai viszonyoknak megfelelőleg.­ Igyekezni fog az egész adórend­szerben igazságot elérni és így a községi pótadó túlságos eme­lését meg fogja akadályozni. Az eredmény az lesz, h­ogy az igaz­ságtalanság megszűnik, nyugalom áll be, a közgazdasági életben és az állam­­háztartás­ rendbe jön. Éhez kell a kül­föld belátása is, de ezt csak akkor várhatjuk, ha belső ügyeinket magunk hozzuk rendbe. Optimisztikusan néz a jövőbe és nem érli a korona árfolya­mának rohamos esését. Ha mégis ez a helyzet, nincs más oka, mint a márka esése. Ila a tengeren egy gálya sülyed, a kis­ csónakban ülőknek nem szabad tétlenül nézniük, hanem evezőhöz kell nyulniük. A va­­lutaesés­nek nem tulajdonít jelentő­séget. Ila a belső okokat megszüntet­jük, segíteni fogunk. Intézkedni fog az elszaporodott magánbankok meg­­rendszabály­ozásá­t illetőleg. Reméli, hogy a bevétel fokozása következtében helyreáll a rend és nem fog bennünk aggasztani a reparáció kérdése sem, amely az egy centimé alá szállt már­kával megszűnt létezni. ,A jóvátételi bizottságok még mű­ködni fognak egy darabig és a ceruzát és papirost a­­ békesség kedvéért meg fogjuk fizetni. Jóvátételt fizetni azon­ban nem fogunk. (Taps a jobbolda­lon.)­ A nemzetgyűlés­ azután általános­ságban elfogadja a felhatalmazási javaslatot. Azután 49 indítvány, illetve határo­zati javaslat felett szavaznak. Az ösz­­szes ellenzéki javaslatokat a szakmi­niszterek hozzászólása után elutasít­ják. A kormánypárti javaslatok közül elfogadják Széchényi Viktor, a falusi tűzoltóság szervezésére vonatkozó ja­vaslatát. Elutasítják Gömbös Gyula két javaslatát is. Az Eckhardt-féle indít­ványra csak holnap kerül a­­ sor. Bh­aSUSí ékszert, aranyat, ezüstöt, ha E9Bh111(1f8Sb%5b misfogat ne adjan ’ki senki asb'M Hagaz&'saaBis&’a mj2 meg nem hallgatja* PlfffaöFfi* SífWflSi ékszerészek legmagasabb árait. Rákóczi--tit,­27. Vas*utca sarok. POLITIKAI HÍREK. A románok behívásának ügye, úgy hírlik, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök foglalkozni fog a rom­á­­nok behívásának ügyével, amennyiben Sándor Pál interpellációjára válaszol. Bethlen beszéde után Friedrich István, Csik­érti András, Pekár Gyula és má­sok is hozzá fognak szólni a kérdés­hez és állítólag leleplezésekre készül­nél­. Ami az Eckhardt-féle indítványt il­leti, annak sorsa felől­ nem lehet két­ség. Sokan azt várják, hogy Eckhardt­ már ma vissza fogja vonni határozati javaslatát, am­enniyiben ez nem törté­nik meg holnap, úgy a Ház többsége és a kormány bizonnyal az indítvány ellen foglalnak állást. A felemelt házbéradó húsz szá­zalékát lakásépítésre használják. Nagyjelentőségű intézkedést tartal­maz az indemnitási javaslat 17. szaka­sza, amely kimondja, hogy 1922. au­gusztus 1-étől kezdve az 1918. évi ál­lami házbéradó alapjául vett haszon­érték 60 százaléka fizetendő kincs­tári haszon részesedés fejében, akkor, ha az 1917. november 1-én fizetett ház­bérösszeg négyszeresére emeltetett..­hhez még 20—20 százalék járul olyan­ házbértöbblet után, amely a négysze­res emelésnél nagyobb emelés követ­­­keztében áll elő. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy az építke­zések előmozdítása érdekében megbíz­hatja a magyar pénzügyi szindikátust jelzálogkötvények kibocsátására. A kaposvári választást Kaposvárról jelentik: Ulain Ferenc egységespárti 3104, Szemző Ernő pár­­tonkívüli 2010 szavazatot­ kapott. A kerület megválasztott képviselőjének Ulain Ferenc dr.-t hirdették ki. m 8$ A­MVi *g» 580-1000.1®, hát SS fia ÉS S S% £ ezüstöt 14-46-ig, mH brilliánsért mindenkinél többet fizet: BISC HI TZ, Hunyadi'trr i!U'./.ei'ész. f­RISS ÚJSÁG A kormány nem tiltja be a szabadelvű lapokat Rakovszky belügyminiszter beszéde a nermetgyűlésben. — A kormány újra szabályozza az internáltat. Érdekes beszédet mondott a nemzet­gyűlés m­ai ülésén R­ikovszky Iván belügyminiszter. Foglalkozott a sajtó kérdésével s kijelentette, hogy a kor­mány a múltra vonatkozóan nem akar­ja a sajtót megrendszabályozni, ellené­­­ben, h­a a jövőben izgatni f­og vala­mely lap az állami rend ellen, ez ellen élni fog a kivételes hatalommal. Ez a kijelentés válasznak tekinthető az Eckhardt Tibor-féle indítványra, a­mely tudvalevőleg arról szólt, hogy a kormány tiltsa be az Est, a Világ, a Magyarország és a Pesti Napló clusó szabadelvű lapokat. A belügyminiszter beszéde szerint a kormány erre nem kapható. A kényes, veszedelmes kér­dés ezzel - legalább egyelőre — ki­kapcsoltnak látszik. Rakovszky bel­­ü­gyminiszter beszéde elején az internálás kérdésével foglalkozott. Az internálás révén — mondotta — ártalmatlanná akarunk tenni olyan egyéneket, akik veszedelmesek már az államra. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Felkiáltások: Ki bírálja el? Hébert Ede dr.: Rendőrállam! (Nagy zaj.) Rakovszky Iván belügyminiszter: Ha valaki veszedelmes az államra, előre nem tudjuk megállapítani meddig tart az a határidő, ameddig ez a veszede­lem fennforog. Kénytelenek vagyunk tehát vele szemben így eljárni. Klárik Ferenc: Ez aztán a jogállam! Rainprecht­­Antal: Spicli rendszer! (Nagy zaj.) Patacsi Dénes: Rendes ember nem jön ellentétbe a rendőrséggel. (Derült­ség.) Rakovszky Iván: Nemcsak munká­sok vannak internálva, hanem sokan olyanok, akik sohasem voltak munka-­­sok, hanem oda állnak a munkások élére és vezetik azokat, mint a nyájat. Az internálásnak a munkásság ellen semmi éle nincs, ki internáló táborok­ban tulajdonképpen árdrágítóknak van helyük. Peyer Károly: Akik jó pénzért kisza­badulnak! (Zaj a jobboldalon és a kö­zépen.) Felkiáltások a kormánypárton: Ne rágalmazzon! Halljunk neveket! Peyer Károly: Nem adnak nyugtát róla! Propper Sándor: Köztudomású dol­gok ezek! Rakovszky Iván belügyminiszter: Bejelentem, hogy a közel­jövőben az internálás kér­dését újabb rendelettel szándéko­zom szabályozni, amely rendelet lehetővé teszi, hogy a tényleges végrehajtás terén az igaz­ságtalanságok kikülönböltessenek. Azok a bizonytalan megállapítások, amelyek és jelenlegi jogrend mellett az­­ internálást lehetővé teszik, túlságosan­­ nagy hatalmat biztosítanak a vidéki közigazgatási hatóságoknak. Azt hi­szem, hogy ha pontosabban körülírva soroljuk fel, sokkal kevesebb vissza­élés fog történni.­­Az előzetes őrizetbe­­vétel tekintetében kijelenthetem, hogy azt sokkal szűkebb körre akarom szo­­­rítani. A rendőri felügyeletet majdnem teljes egészében meg akarom szün­tetni.­­ (Felkiáltások a Szociáldemokrata ,­Pár-. tón: Csak majdnem!?) Qlyu: egyének! kerülnek majd csak rendőri felügyelet alá, akikről joggal lehet feltételezni,­ hogy itthon, vagy a külföldön veszé-■ lyes, államellenes agitációt aka­ra!; ki­­fejteni. Rakovszky Iván belügyminiszter: Az internáló táborokban összesen hét-,­ nyolcszáz ember van, ezeknek a leg­nagyobb része árdrágító és csavargó,­ a politikai internáltak száma mindös­­­­­sze 150—200-at lehet is­. Amikor a internáltak száma 3000-ről 200-ra apad­ le, akkor minden objektív embernek­­ be kell látni azt, hogy az intézmény a­ haladás stádiumában van. 1 . A sajtó ügye.­ A belügyminiszter ezután rátért a­­ sajtó felett gyakorolt kivételes­ hala- l■ lom kérdésére. A következőket ,mond­ta: A belügyi kormány a megadott jo­gával nem fog élni mindaddig, amíg a lapok a konstrukció és nem a de­strukció útján-­­halminak. Nem hajlandó a múltba visszany­u­­lóan élni ezzel az eszközzel, nem hajlandó a múltban elkövetett bűnöket ma megtorolni. Ezt az eszközt a kormány csak a leg­végső esetben kívánja igénybe venni, akkor, ha újabb rendszeres aknamun­ka folynék az állam rendje ellen. A rendkívüli intézkedések joga azért szükséges, hogy újabb forradalom és kommunizmus ne sújthassa ezt az or­szágot. Különbséget kell tennünk, mert vannak jó- és vannak rosszhiszemű egyének. A múltban is voltak ilyenek. Jóhiszeműek azok, akik a kormány ellen foglalnak állást és nem az állam ellen, akik a kormányt akarják buk­tatni és nem az államot. Kérem ezeket a jóhiszemű urakat, hogy ismerjék meg önmagukat és szívleljék meg, ne­hogy ismét a kormányt támadva, az államot buktassák meg. A rosszhiszeműeket pedig arra ké­rem, hogy ismerjenek meg bennünket-, hogy mi becsületesen teljesíteni fog­juk kötelességünket, hogy az állam elleni minden izgatást megakadályoz­zunk. Nagyon­­hitványan és nagyon gyáván teljesítenénk mi kötelességün­ket, ha nem szabnánk szembe ezekkel a velleitá­sokkal. Azt tartom, hogy ez a szegény ország már eleget szenve­dett. A választásokkal kapcsolatos visszaélésekre vonatkozóan ezeket mondotta a mi­niszter: Beszélhetünk egyes ellenzéki jelöl­tek és más ellenzéki férfiak letartózta­tásáról, azután gyűlések betiltásáról és nyomtatványok, illetve plakátok el­kobzásáról. Ami az egyes ellenzéki kép­viselők, letartóztatását illeti, a hatósá­gok csupán olyan egyénekkel szemben jártak el ilyen módon, akiket az ok­tóbrista jelző alatt szoktak összefog­lalni. Azok a hatósági közegek, ame­lyek már egyszer tapasztalták, hogy hová vezet a közigazgatási hatóságok gyengesége, tudják, hogy kétszeresen kell figyelniök, hogy­­ a forradalmat megelőzzék, hogy lazítások, izgatások ne fordulhassanak elő. Ha ezek az urak nem tanultak és nem felejtettek el újból ugyanazokat a jelszavakat, ugyanazokat az alacsony indulatokra ható izgatásokat használ­ják, illetve követik el, mint, a múltban, nekünk a hatósági közegeknek ta­nulnunk kell és tudnunk kell, h hogy a gyöngeség hova vezet, nekünk gondos­kodni kell arról, hogy ne ismétlődhes­sék meg többé a forradalom. Vizsgálóbizottság a papírkérdés dolgában. A délelőtti­ ülés utolsó szónoka Pal­­lavicini­­őrgróf volt, aki visszatérve a minapi, az újságpapír manipulációk­kal foglalkozó beszédére, pótindítványt nyújtott be, amely szerint válasszon a nemzetgyűlés kilenc- tagn bizottságot, amely a papír­­kérdés megvizsgálására hivatott. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ezt nem lehet beadni Popavicini György őrgróf: Én csak módosítani akarom az inditván­yomat. Bethlen István gróf mini­sztereln­ök' Oak- - visszavonhatja, de módosítani ■nem lehet. Az elnök,­­ házszab­ályok ennek, a lehetőségét nem adják meg Tudomásom van mondja Pallavi­­cini , hogy bizonyos lapoknak ol­csóbb pániét adtak kiviteli engedélyet,­­révén e­z a páriame­nti bizottság előtt lisztázható volna, Kal­ács L­ászló­ ide­jében, amikor a miniszterelnök úrral együ­t­tn­ ifm­.1. •./ cMenzék padjain, együtt küzdő Hank ír -közélet tisztasága érdekében. Ebben az egyben a minis­­­tercimb ti. rn! most is egyformán gon­dolkozom é. remélem, nem­ fogja tűrni, .hegy., fi .h'Ugijiegölt visszaéléseket kö­vessenek el i nassaaazaaDEBsaoisiaiaoBaaBBBasaaaBaaas fránya!, éjistül, ' ébsnB®r«*kets régi ezüst- és aranypénzekül, érmeket a legmagasabb j­api áron csak mi váitjek be. Semesfém feldol­gozó és beváltó, VI 1., Dob­ utca- 10. sa. 1922. augusztus 1. Az ántáisi mmn Sári MöMfasüRápsiy siss&szÉfifiásÉ!. Ismeretes, hogy a sévresi béke ellen, amely hasonlóan megnyomori­­­­tolla Volt török szövetségesünket, mint a trianoni béke Magyarországot, a török nemzet nagy része­­állást fog­lalt és Kemal pasa vezetésével hadse­reget szervezett, amely azóta változó szerencsével harcol a görögök ellen. A görög kormánynak legújabban az az ötlete támadt, hogy a békekötés gyorsítása végett megszállja K­onstam­­­linápolyt, amelyet tudvalevően "m­ég " mindig az antant tart megszállás alatt. Görögországnak ez az erőszakosko­dása az antantnak persze nem tet­szik és most„ különösen Anglia az, amely erélyesen lép föl az eddig ál­tala biztatott és dédelgetett görögök­kel szemben, úgy látszik, van is fo­ganatja Anglia e lépésének, mert a londoni görög követ tagadni kezdi, hogy a görögök Konstantinápoly meg­szállását tervezték. Törökbarát arculat Angliában, London, július 31. Konstantinápolyból jelentik: Tow­­shend tábornok Kemal Musztafa basá­val Rómában megbeszélést folytatott, amelyet török hivatalos körökben ked­vezően ítélnek­ meg. A beszélgetéstől kielégítő eredményeket várnak. A tá­bornok kijelentette, hogy az angol alsóházban napról-napra­­ mindinkább e­zért nyernek azok a pártok, amelyek­­a török igények jogosultságát hangoz­­tatják. Egy idő óta Angliában török­barát áramlat mutatkozik. Torrshend tábornok a miniszterelnökkel és a ve­zérkar főnökével is tárgyalt. HÍREK mindenfelől — Száraz, derült idő. A Meteoro­lógiai Intézet jelenti: Hazánkban az idő túlnyomóan derült, száraz volt. Hőmérséklet emelkedett. Maximum 27 fok Celsius Egerben, minimum 7 fok Celsius Debrecenben.­ Jóslat: Túl­nyomóan száraz, derült idő. __ Az Újságíró egyesület rendkívüli közgyűlése a fizetésjavítások ügyében. A Magyarországi Újságírók Egyesü­lete vasárnap délután rendkívüli köz-­­gyűlést tartott, melynek tárgya a drá­gaság és az újságírók • helyzete volt Márkus Miksa elnök bejelentette a közgyűlésnek, hogy a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőjét, Béla H Henrike­t a cseh kormány kitiltotta Prágából és Cseh,Szlovákia területéről. A közgyű­lés köszönetet szavazott B Béla Henrik­nek, ellenséges földön kifejtett bátor és hazafias munkájáért. A közgyűlés bűnös és kényelmű kísérletnek bélye­gezte a nemzetgyűlésen elhangzott in­dítványt, amely négy lapnak meg­szüntetésére irányult. Ezután az új­ságírók fizetésének elengedhetetlen ja­vítását tárgyalják meg. Zoltán Andor, Balassa József és mások , felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta a választmány javaslatát, azap.lv úgy szólt, hogy az elnökség a többi újságírói egyesület vezetőségének be­kapcsolásával sürgősen és haladékta­lanul megindítja az újságírók fizeté­sének rendezése ügyében a mozgal­mat. — Repülés a világ körül. London­ból jelentik: Ii­ake őrnagy és társai, akik a világot akarják körülrepülni, elérték Labore várost. Útjuk Queri­­ból igen sü­ly­es légköri viszonyok kö­zött folt­­ le. Útközben benzinkészle­tük kiegészítése céljából le kelel szállniuk,­ miközben heves vihar vette meg őket, úgy hogy csak­ nagy lő­­feszítéssé tudták járművüket bizton­ságba helyezni . — Iparosok, akik buzavalutáért dol­goznak. Hódmezővásárhelyről jelen­tik: A hódmezővásárhelyi iparosság kezdeményezésére Szent István n'nb'an chidifie­zővásárhelyen országos ipbro-­­i dn­gress­zu­si halanak, amelyen el a­­árják határoz­ ni. Iiogy a folytonos áringadozások m­­iatt­­áttérnek a huza­­­­nluiára. A korvni bognárok be sem várták az országos iparoskongresszus döntését, hanem már most ezen az alapon dolgoznál, és­­erről beadvány­ban ért­esí­telték az Árvizsgáló­ Bizott­ságot.. A beadványban, kiemelik, hogy míg békében­­egy keréktalp 1­20 korona volt, ami 6—7 kiló búzának felelt meg, a­­mostani 240—250­ korona nem felel meg ennek, azért az 5000 koronás búzaárat véve alapul, 300—350 koro­nát kérnek egy keréktalpért.

Next