Friss Ujság, 1922. szeptember (27. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-01 / 198. szám

ji XVn. évfolyam, 198. vám. Ura 4 korona Budapest, 1922. ageptamber l. Péntek POLITIKAI NAPILAP OienZKTSU Arai HaWmi Uikw hordva, vkUhn postai kAlddaad agy hdaapva___________K |L— Najryoddvra —. lMr* Emiukiín:i%^4 kor.FRISS UJSÍC IUlKI||T0lt^OA10*TAlA6 BUDAPEST. (V., BERLÓCZY UTCA 11. SE SwAmtSOif WlST-il. - KlWon 117-S1. — KlwláMntell t.lefsn M.li Nyomdai talefon 32-99. FIÓK KIADÓHIVATALOK, V., Hoovéd-o. A (Kilmion. urak). - vn., Rdkdaci-ttt 34. n (Telefon ? Jóstad 113—20). — VI., Andritsy# 6. mám. — lVn Kecskeméti-utca 14. tuba Németország jegyzéke a magyar kormányhoz Megszűnt a háborús veszedelem Betiltották a kereskedők nagygyűlését Több barátot - kevesebb ellenséget. Ha külsőségekben nem nyilvánult is meg, de valójában rendkívül izgalmas külpolitikai napokat élt át Magyarország és talán nem egy olyan pillanat előtt állottunk, hogy belesodródunk újból egy középeurópai fegyveres összeütközésbe. Prágából és Belgrádból, ahonnan a fegyvercsörtetés megindult, ilyen hangokat már nem igen hallunk, mert Olaszország kemény fellépése meghökkentette a felfuvalkodott Balkán-államokat és eltérítette őket attól a vakmerő szándékuktól, hogy Ausztria tetemén keresztül nyújtsanak kezet egymásnak, amit mi nem nézhettünk volna tétlenül. Amikor azonban annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy a jelzett vészes eshetőség felhője elvonult fölöttünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy vulkánon élünk és anélkül, hogy ijesztgetni akarnánk, kell, hogy el legyünk készülve arra, hogy előbb vagy utóbb, szinte akaratunk ellenére meg kell védenünk érdekeinket. Mai elgyengült szervezetünk mellett azonban ezt a végszükségből következő lépést csak akkor tehetjük meg, ha minél több barátot és minél kevesebb ellenséget szerzünk magunknak. Tudjuk a háború előtti évtizedekből, a világháború lefolyásából és későbbi tapasztalatokból, hogy egész Európában Németország volt a legmegbízhatóbb barátunk. Igaz ugyan, hogy jelen siralmas pénzügyi és politikai helyzetében nem tehet sokat értünk, de a benne szunnyadó őserő máról-holnapra olyan helyzetbe hozhatja, hogy újból tényezővé válhatik földrészünkön. És éppen a német birodalom egyik tekintélyes képviselője intézett, megengedjük, sok tekintetben jogtalan támadást ellenünk, amit azonban bizonyára nem tett volna meg, ha a német közvélemény nagy részét, a haladó irányzatú polgárságot és munkásságot nem tudná maga mögött. A másik, szerintünk még súlyosabb eset, az az egyelőre meg nem cáfolt híradás, hogy a német birodalmi kormány egy hozzánk intézett jegyzékében panaszt tett ellenünk, hogy köztársaság-ellenes németek, akik az állam ellenségei, Magyarországon bizonyos reakciós körökkel érintkezést tartanak fönn , és támogatást találnak. Reméljük, hogy a Bethlen-kormány, nemcsak azért, mert a német birodalom mai közjogi helyzetét mindenképpen tiszteletben kell tartanunk, hanem a súlyos külpolitikai helyzetet mérlegelve, meg fogja találni a válaszadásnak azt a módját, amely teljesen kielégíti Németországot és annak közvéleményét. Mert éppenséggel nem fényes elszigeteltségünket nem szabad azzal nagyobbítanunk, hogy régi barátainkat is elidegenítsük. ” A franciák a megszállott területeken azzal szórakoznak, hogy tankfelvonulásokat rendeznek. A tankokból óriási maskarákat csinálnak, egyiket kacsának, másikat tevének, csigának stb. maszkírozzák, így válik békeidőben a legrettenetesebb öldöklő gépezet a mulatság eszközévé. A rendőrség betiltotta a kereskedők tiltakozó nagygyűlését Az árrazziákon történt sérelmeiket határozati javaslatban akarták szóvá tenni. — „Kezdjék az árrazziákat a gazdáknál." — Az üzletek bezárásával fenyegetőznek a kereskedők. A Fűszerkereskedők Országos Egyesülete, valamennyi kereskedelmi és ipari érdekeltség bevonásával ma délután három órára nagygyűlést hívott egybe a régi képviselőház üléstermébe, ahol az árrazziák miatt történt sérelmeiket akarták megbeszélni. A nagygyűlést a főkapitányság betiltotta azzal az indokolással, hogy azon a hatóság intézkedéseit kritizálnák, s ez viszont a hatóságok tekintélyének megcsorbításával járna. A rendőrségnek az az álláspontja, hogy a gyűlést semmiesetre sem fogják engedélyezni, mert nem engedik meg a hatósági intézkedések ellen való agitációt. Határozati javaslat, amelyet nem terjeszthettek elő. A közgyűlés elé a kereskedők határozati javaslatot akartak terjeszteni, ami a gyűlés betiltása miatt természetesen nem történhetett meg. A határozati javaslatban felhívták a kormány figyelmét arra, hogy ha a drágaság komoly letörését akarja, akkor járjon el ugyanolyan eréllyel és ugyanazon nyilvánossággal a mezőgazdasági és nagyipari termelési ágaknál, mint ahogy ezt a kereskedőkkel szemben cselekszi, mert az árdrágítások a termelőknél kezdődnek. Kérik, hogy az érvizsgálatnál szakértőket is hallgassanak meg, mielőtt ítéleteket hoznak. . A határozati javaslat ezután így folytatja: Tiltakozunk és óvást emelünk apár tarthatatlan állapotok ellen, amikor egy nem szakértő hivatalos közeg egyszerű feljelentésére a feljelentés alaposságának felülvizsgálata és felülbírálata nélkül a kereskedőt az uzsorabíróság elé hurcolják, amely szakértői véleményt nem hallgat meg , s így pusztán laikus jelentés alapján hozza meg legsúlyosabb ítéleteit A közgyűlés ennélfogva kéri a kereskedelemügyi, belügyi és igazságügyi miniszterek legsürgősebb intézkedését, hogy a már eddig meghozott uzsorabírósági ítéletek jogerősek nem lesznek, s az elítélt kereskedőket mindeniemű zaklatástól, telefon-elvétel, stb.) a leghatározottabban meg fogják kímérni. Ezenkívül azt kívánják, hogy hatóságilag állapítsák meg a jogos haszonnak százalékát, hogy elkerülhetők legyenek a maihoz hasonló súlyos ítéletek. Végül pedig ezeket mondják a kereskedők. Amennyiben pedig — ami remélhetőleg nem fog bekövetkezni — jogos kérelmeink és indokolt javaslattaink eredménytelenül hangzanának el , s azt tapasztalnánk, hogy a kereskedelmet tovább is kétségbeesésbe és anyagi romlásba akarják taszítani, a magyar kereskedelem épp úgy meg fogja tudni védeni érdekeit, mint ahogy azt az agrárok teszik és még az üzletbecsukás gondolatától sem riadnak vissza, hogy jónevüket, üzleti tisztességüket és létérdeküket megvédhessék. A gyűlésen megjelent kereskedők, amint közölték velük a betiltó végzést, rendben szétoszlottak. Hír szerint megfelebbezik a főkapitány betiltó végzését. Paradicsom-termelők panasza. Az Árvizsgáló Bizottságnál jártai ma a konzervgyárosok s a konzervek irányárának megállapítását kérték. Elpanaszolták, hogy nem tudnak paradicsomot beszerezni, mire megnyugtatták őket, hogy a fennakadás csak egy-két napig tartott s most máig lesz elegendő paradicsom a piacokon. Ma reggel körülbelül 100 főnyi küldöttség érkezett a fővárosba akörnyékbeli falvakból. A küldöttség tagjai hét, Rákospalota, Veresegyháza, Mogyoród, Dunaharaszti, Csömör és Szada községek paradicsomtermelői voltak. Balogh József fóti bíró vezette a küldöttséget. A pályaudvarról egyenesen a közélelmezési minisztériumba mentek ahol Bod János államtitkárt keresték fel. Az államtitkárnak azt panaszolták el, hogy amíg nekik, paradicsomtermelőknek, 24 koronás maximális áron kell adni az áruikat, addig a többi közszükségleti cikkek és élelmiszerek árusítói és termelői folytonosát emelik az árakat. Nincs kifogásuk az ellen, hogy a paradicsomot maximálták. Ha azonban ez megtörtént, úgy arról is gondoskodjanak a hatóságok, hogy valamennyi árucikkeknek és élelmiszereknek az ára is maximálva legyen, ha ez nem történne meg ők arra is készek, hogy beszüntetik a fővárosban a paradicsomárusítást nem hoznak fel a piacokra paradicsomot. Az államtitkár megnyugtatta a küldöttség tagjait, akik innen az Árvizsgáló Bizottsághoz mentek át. Nyolc árdrágítási ügy. Az Árvizsgáló Bizottság mellett működő repülő uzsorabiróság ma délelőtt nyolc árdrágító ügyet tárgyalt Elsőnek a Szikszay-féle vendéglő tulajdonosát ítélték el 2000 koronára mert egy darab töltött paprikáért 71 koronát, egy adag dinnyéért pedig 51 koronát számított. Érdekesebb volt a következő eset.