Friss Ujság, 1922. október (27. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

Ára vasár- és ünnepnapon 5 korona^iK^Üköznapon 4 korona. XXVII. évfolyam, 223. szám, Budapest, 1922. október 1. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben , házhoz hordva, vidéken postai szét­küldéssel egy hónapra—____... K 70.— Negyedévre — _ — — — — ... — K 180.— Fm/oc nám jut? * h®^5znap°n - - - -4 k°r» L'Jjf Cd JtUlii UlU • vasár- és ünnepnapon 5 kor. Fiit ÍME SZERKESZTŐSÉG. IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATALI BUDAPEST, IV., GERLÓCZY­ UTCA 11. SZ. Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgató­sági telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon S8-S1« Nyomdai telefon 32-99* FIÓKKIADÓHIVATALOK, V., Hoovtt-*. 8. (Kálmán-u. sarok). — VII., Rákóczi-út 34. m. (Telefon­­ József 118—20). — VI., Andrissy-út 6. szám­ — IV . Kecskeméti-utca 14. alány Enyhült az angol-tó Óriási valutalopás egy budapesti bankban Népszövetség tanácsából kibukott a kisántáni kurzus és féllipolifika. A magyar szigeten rettenetes földrengés pusztított. A sziklákat és hegyeket, a Kárpátok remek bérckoszorúját elpusztította a föld­rengés, megcsonkítva, védtelenül állanak sík partjaink, melyek kö­­rü­l egy ellenséges óceán tombol. Helyzetünk tehát felette nehéz, vigyáznunk kell, hogy még meg­maradt partjainkat ne ragadja el az éhes tenger. Olyan állami és társadalmi életre kell berendezkednünk, a­mely nem kerül szembe az euró­pai politikával és világnézettel; ha ezt m­eg nem cselekedjü­k, a jövő reményétől fosztjuk meg Magyarországot. Ha a magyar­ságnak mai lelkiállapota a ret­tenetes katasztrófa után nem tud, vagy nem akar hozzá idomulni a győzelmes antant véleményéhez, ez még nem jelenti azt, hogy ki kell élezni az ellentéteket a kül­földdel szemben. Hogy mi ma­gunkban mit gondolunk, ahol a külföldnek semmi köze. Hogy mit tervezünk a közeli vagy későbbi jövőben, ahoz sincs most és nem is lehet semmi köze. De hogy mit cselekszünk és hogy mi történik nálunk a nyílt, színen, az igenis nem közömbös a külföld szem­pontjából. Abból az alkalomból mondjuk ezt, hogy ma egy kurzus-ujság megtámadta Bánffy Miklós gróf külügyminisztert és Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi minisz­tert, amiért szóba álltak egy ne­ves külföldi szabadkőművessel. Ez a neves szabadkőműves tagja a Népszövetségnek, vezérlő alak­ja az e­urópai szabadkőművesség­ének s a­ látszat arra vall, hogy barátja­ -Magyarországnak, mert hiszen külügyminiszterünk aján­latára jött ide, hogy meggyőződ­jék a külföldön rólunk terjesztett vádak alaptalanságáról. Ez az ember éppen úgy használhat, mint árthat Magyarországnak. A mi érdekünk természetesen az, hogy használjon, de ezt a célt nem érhetjük el úgy, ha akad magyar újság, amely hadjáratot indít az olyan politikus ellen, aki a sor­sunk iránt érdeklődő külföldi elő­kelőséggel még csak szóba is áll, így csak minél több ellenséget szerzünk magunknak. Nekünk semmi közünk ahoz, hogy a sor­sunk iránt érdeklődő külföldi po­litikus szabadkőműves-e, vagy sem. Csak azt szabad mérlegel­nünk, hogy jót akar-e velünk, vagy rosszat. Mióta a világ áll, az a gyakor­lat, hogy a külpolitikában­­a leg­ellentétesebb világnézletű­ és ész­járású népek szövetkeznek egy­mással. Hogy fért össze a szabad francia köztársaság a cár zsarno­ki Oroszországéval? Mégis évti­zedeken keresztül véd- és dacszö­vetség volt közöttük. Hogy fér össze Anglia a szovjet kormány­­nyal? Mégis gazdasági megálla-­ podást köt vele. Micsoda irtóztató távolság választja el az igazhitű muzu­lmánt a bolsevizmustól? Ke­­malbasa mégis véd- és dacszövet­ségre jenétt Leninekkel. A hirdetményeket, melyeken az uzsorabívósá­g tudtul adja, akiket büntetett meg árdrágítás miatt, ál­landóan embercsoportok olvasgatják Próbáljanak meg tehát a kur­zusbeli urak az orrukon túl is lát­ni és külpolitikánkba ne vigyék bele a maguk heccelődéseit és nyel­völtögetéseit. Budapest utcáin. — Mit ér, — mond­ja egy bölényes bácsi, — ha lebün­­tetnek egy pár nyuzat s a többi sok ezer tovább garázdálkodik! [a cukor eladási árába ezt a magasabb részesedést is belekalkulálják és így­­ megint drágább lesz a cukor. Viszont a közönségen a cukor­jegyekkel segíte­­­­nek, azonban sokkal kisebbek lesznek­­ a fejadagok, mint ahogy eddig hiresz­­■ lelték. Felemelték a hatósági liszt, kenyér és zsir árát. A főváros egy nap se mulasztja el, hogy valaminek az árát ne emelje. Ma a tanács arról értesíti a közönséget, hogy a hatósági lisztnek kicsinyben való árai október 1-től kezdődőleg a következők: finom tésztaliszt vagy bú­zadara kgként 42 K, főzőliszt kgként 30 K, búzakenyérliszt, vagy rozsliszt kg.-ként 19 K, a hatósági kenyér ára ok­­t­­óber 2-tól kezdve kgként 20 korona.­­A főváros a községi zsírt és szalonnát­­ október hónapban tovább árusítja a budapesti élelmezési jegy I. 9. és I. 10. sz. együttes szelvényeire. Október 1-től kezdődőleg a hatósági zsír és szalonna ára kgként 300 K (eddig 200 K volt), tehát a kettős szelvény ellenében vá­sárolható 40 deka zsir vagy szalonna ára 120 K. A tanács figyelmezteti úgy a közönséget, mint az árusokat, hogy a kijelölt két szelvényt az élelmezési jegyről egy darabban kell levágni, mert azok csak így érvényesek és zsír csak­is az egy darabban beszolgáltatott együttes két szelvény ellenében vásá­rolható.­­ Húsz koronára emelik a villamosok viteldíját. Alig egy hónapja annak, hogy a Bu­dapesti Egyesített Villamosvasút igaz­gatósága a tarifa tizenöt koronára­­ való felemelésével ismét erőtelje­sen növelte az általános drágaságot és most a főváros közlekedésügyi bizott­ságában újból a villamos viteldíj eme­léséről tanácskoznak. A városházán különböző hírek terjedtek el az emelés mértékéről. Jól informált helyen azon­ban határozottan állítják,­ hogy a tari­fáért legalább is húsz koronára emelik fel. A viteldij újabb emelését az igazga­tóság az anyagdráguláson felül azzal­­ kívánja megokolni, hogy a gyárakban­­ végrehajtott béremelések után a villa-­l­mos vasutak alkalmazottainak a bérét is kénytelenek emelni. A viteldijeme­­­lés végleges mértékét illetően hétfőn, vagy kedden döntenek. Kiviteli tartalom Szefidet! a kiviteli illeték emelésével akarják letörni a drágaságot. Megdrágult a hatósági kenyér, liszt és zsír is. — Drágább lesz a cukor, mert emelik az állami részesedést. — Húsz koronára drágítják a villamost. A magasabb irányárak piacra csalták a burgonyát. Megírtuk, hogy a tegnapi miniszter­­tanács nagyobbrészt a drágaság kér­désével foglalkozott. A hús- és zsír­­drágaság letörésére f­érffy Béla köz­­élelmezési miniszter tett előterjesztést s azt javasolta, hogy az élőállatok ki­vitele után az illetékeket emeljék fel s az igy származó többlet­bevételt olcsó húsellátásra fordítsák. A mezőgazda­­sági termények kivitelénél is illeték­felemelés révén gondolja a miniszter a drágaság csökkentését elérni. A szak­­miniszterek megállapodtak abban, hogy szükségesnek látják, hogy a drá­gaság kérdésével akár a nemzetgyűlés­ben, akár a drágasági bizottságban, vagy pedig más természetű szakérte­kezleteken, de végre is alaposan fog­lalkozzanak. A pénzügyi orvoslását a drágasági kérdésnek abban látják, hogy az adóreformok folytán az any­a­­gi bevételek olyanok lesznek, hog­y semmi néven nevezendő újabb és to­vábbi bankjegyszaporításra nem lesz szükség. Ezzel a korona értéke állan-­­ dósul és a minduntalan való drágasá­­­­gi folyamat megállítható le­nne. Ez idő szerint tehát egyedül ez a sovány gon­dolat az, amely a kormányt a drága­ság kérdésében vezérli. Pedig a drá­gaság csökkentésére más mód, mint az élelmiszerkivitel és különösen az élőállatkivitel teljes megszüntetése,­­ nincs. Minden egyéb csak hiábavaló próbálkozás. •­­ Magasabb állami részesedéssel drágítják a cukrot is. A pénzügyminiszternek a cukorgyára­sokkal napokon át folytatott tárgya­lásai még nem értek ugyan véget, de értesülésünk szerint a miniszter már­is megállapodott a gyárosokkal abban, hogy a múlt évben életbeléptését sza­badforgalmat ismét korlátozni fogják, úgy hogy az állam maga fogja végez­ni a cukor elosztását és a behozatal ezután is szabad lesz. Az állami része­sedés azonban ezután is szabad lesz, ami természetesen annyit jelent, hogy A tej ára és a tejvállalatok alkal­mazottainak béremelése. Megírtuk, hogy a tejvállalatok alkal­mazottaik bérmozgalmára hivatkozva akarják emelni a tej árát. A vállalatok vezetői ma a közélelmezési miniszter­nél a tejárak emelésének szükségessé­gét újabb érvekkel akarták igazolni és a tejfeldolgozó vállalatokra akarják hárítani az emelés ódiumát. A mai tárgyalások nem vezettek eredményre, az Árvizsgáló Bizottság a jövő héten, a tejvállalatok adatainak felülvizsgálása­­ után dönt csak, hozzájárul-e a tejárak­­ újabb emeléséhez. A tejvállalatok egyéb­­­ként alkalmazottaikkal is tárgyaltak , s a tárgyalások eredményeként a­­ sztrájkot hétfő reggelig felfüggesz­­­­tették. A jég tájékoztató árát­­ az Országos Központi Árvizsgáló Bi­­­­zottság elnöke újra megállapította. E­­­szerint a jég tájékoztató ára legalább­­ egy métermázsa eladásának esetében­­ a termelő helyen való átvétel mellett

Next