Friss Ujság, 1922. december (27. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
•:C ífíFk jé . . . / A v98. no.v A . /1Z vlA y XXVIL évfolyanára 5 korona Budapest, 1922. decenber 1. Péntek POLITIKAI napilap wmm FUk v Cl 19 H M dUPk “KBKBSi1^a8kivlTAL.ATO^0 ahx. |rf ire i w® | i i M |r1 fi llirara Egyes számára 5 korona. j|J |yj |fjj §jj§ vfpr flpwi A görög kormány bátran ment a halálba Gömbös levele József főhercegről és Friedrichről Vizipuskával a tüntető diákok ellen előbb való megkötése, ha nem akarjuk, hogy a hadsereg bolsevizmusban felbomoljék. Nyékhegyi ezredes könyvéből citál ezután hasonló részleteket, majd rátér Károly királynak Vilmos császárhoz október 20-án intézett táviratára, amelyben Károly király bejelenti, hogy a belső rend és a monarchia a legnagyobb veszedelemben forog. Mást nem tehet, minthogy huszonnégy órán belül különbékét és fegyverszünetet kér. Következik a délszláv nemzeti tanácsnak kikiáltása, majd Zágrábban az önálló szlovén állam megalakulása. Karl Novák osztrák történetíró „A katasztrófához vezető út“ című munkájában élesen kritizálja a gyermekes Károly királyt, aki fölött egy klikk uralkodik. A császár — Ajrymond Karl Novák — mindent meglazított s mindent elrontott. Fejedelmi nihilistának mondja. Senki sem gondolt a mentésre, a föld kifordult a sarkából, az osztrák-magyar monarchia már meghalt és a katonákat még mindig kényszeritetté lk a harcolásra. Nagy Vince sorban felsorolja bizonyítékait, végül a tárgyaláson jelenlevő Atzél Imre főügyészhelyetteshez fordul és felszólítja, miért nem helyezik Károlyi Mihály bűntársait is, a Károlyi-kabinet tagjait. Friedrich Istvánnal és nagyatádi Szabó Istvánnal egyetemben vád alá. Horváth Dénes a kincstár jogi képviselője, kijelenti, hogy ők ebben nem intézkedhetnek, ez a nemzetgyűlés dolga. , A tárgyalást holnap folytatják. Az ifjúság. A Szózat költőjével kegyeletsértő módon bántak el azok a középiskolai tanulók, akik Az áldozat című tragédiát végig nézték a Nemzeti Színházban. Nem firtatjuk, hogy Vörösmarty Mihály tragédiája azon a magas irodalmi színvonalon áll-e, amely hetedik és nyolcadik osztályú gimnazisták irodalmi igényét, előkelő ízlését, tudását kielégítheti. De bizonyos, hogy a Nemzeti Színházban ezerszerte silányabb darabok bemutatásánál véresre tapsolta tenyerét az az ifjúság, mely Vörösmarty Mihály tragédiáját kikacagta. Persze, Vörösmarty nem kurzusköltő, nem tart fenn összeköttetést az ifjúsággal, nem szaval, nem ki■eleg neki, nem dicséri a hibáit és nem mondja erénynek a bűneit. Hiszen ha Vörösmarty még élne és politizálna! És ha úgy politizálna, amint azt a főigazgató előírja! Micsoda taps, lelkes éljenzés rázná meg a színház falait. A politikusnak és a politikájának tapsolnának és a politikája miatt megbocsátanák neki a tragédiáját. Mert az ifjúság elfogultsággal, előre elkészített, a tanároktól sugalmazott ítélettel lépi át a színház küszöbét és az irodalom, meg a művészet csarnokát, ízlését, lelkesedését, véleményét a politika irányítja és ez a politika a mindenkori rend-szer politikája. Igen-igen, nagy ama tanárok és tanítók száma, akik lel- l kesedtek a kommünért és a lelkese- désnek ugyanaz a lángja lobogott magasan, mikor a kommün megbukott és jött a kurzus. A kommün alatt a kommunizmust dicsőítették az ifjúságnak, most a kurzus magasztos mivoltáról szónokolnak neki. Ez a rákfenéje minden bajunknak. Az iskolába bevitték a politikát és ezzel súlyos válságba sodorták az ifjúság lelkületét. Ma azt prédikálták neki, hogy az ég piros, hol nap ugyanebből a szájból kellett hallania, hogy az ég nem piros, ha- nem kék. Miben és kinek higgyen az ifjúság! Hogyan erősödjék meg a tudományba vetett hite és bizalma, ha azt látja, hogy tanárai az egyik szélsőségből a másikba sodorják. Mondjuk ki nyíltan és kíméletlenül: az ifjúság a tanárok kezében politikai eszköz a tanár privát céljainak kiküzdésére. A tanár itt csak annyiban hibás, hogy nem tud kemény nyakú, dacos és hajlíthatatlan lenni. Az igazi bűnös a kurzus, mely a tanárt arra kényszeríti, hogy ne a tudományt, hanem a politikát szolgálja, ha magasba akar jutni. És a tanár gyönge és a politikát szolgálja. Az áldozat előadása közben történt szomorú események mindennél ékesszólóbban mondják, hogy ezzel a rendszerrel szakítani kell. Magyarországnak sose volt oly nagy szüksége, mint most komoly képzettségű és nagy képességű középosztályra. A mai tanuló ifjúság a mi jövendő középosztályunk. Ez az ország gerince, amelyekekkor ,gonddal kell erőteljessé fejlesztsia. Ne tördeljék már most politikai, fele-kezeti és faji gyűlölködéssel darabokra ezt a gerincet, mert sorvadásnak indul az egész szervezet. Az új szultán már el is foglalta trónját Képünk azt a jelenetet ábrázolja, amint török tisztek és külföldiek várják a szultánt, aki most jelenik meg először a szelamlikon. Mit jelentett József főherceg 918 október 23-án a hadseregi főparancsnokságnak? Károlyi Mihály gróf vagyonelkobzási perének mai tárgyalása. Károlyi Mihály gróf vagyonekobzási perének mai tárgyalásán Horváth Dénes, a kincstár képviselője, Károlyi Mihálynak a sztrájkok rendezésében való szereplését ismerteti. Bizonyítani kívánja, hogy a Károlyi-kormány 1918 november 1-én parancsot küldött a fegyverletételre a katonai parancsnokságokhoz s ezzel hűtlenséget követett el Károlyi. H hadseregparancsnokok tanukénti kihallgatását kéri, hogy fegyveres haderővel meg lehetett volna akadályozni a megszállást Búza Barna elmondta, hogy egy munkásküldöttségnek Wekerle miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány magáévá tette a király óhajtását és minden erejével támogatja a Cerninféle békekötés mielőbbi megvalósulását. Tanúkat jelent be, hogy a sztrájkot nem Károlyi rendezte, ds csak a Cernin-féle béke mellett igyekezett hangulatot kelteni, mégpedig a külügyminiszter egyenes felkérésére. A magyar kormány nem rendelt el fegyverletételt abban az értelemben, ahogyan az például Világosnál és Szedánnál történt Károlyi mindig hangoztatta, hogy a külföldet és a nemzetiségeinket is gazdasági argumentumokkal kell meggyőzni Búza Barna és Nagy Vince kérik, hogy a fegyverfetétel kérdéséről szóló bizonyítékokat adandó alkalommal kimerítő tényállás keretében terjeszthessék a bíróság elé. A kincstár képviselőjének arra a további fejtegetésére, hogy Károlyinak jelentékeny része volt a forradalmi katonatanások megszervezésében és a katonaság hűségének megingatásában, Nagy Vince felsorolja az ellenbizonyítékokat. A háború negyedik évében a katonák már mind politizáltak, a fegyelem meglazulásához nem kellett katonatanács. Budapesten Friedrich István körül csoportosult a fegyelmezetlen, katonatisztek serege, akiknek aktív része volt a katonatanács megalapításában. Idéz Garami könyvéből, amely szerint Friedrich rátámadt Károlyira, hogy miért olyan kishítű, miért nem akarja, hogy a katonaság rátérjen a forradalom útjára. Az öszszeomlásnak a végső lökést a csehekkel, majd más nemzetiségekkel való királyi megbeszélések adták meg. A király Dalmáciát, sőt a Muraközt is a jugoszlávoknak akarta adni. Hivatkozik az október 16-iki királyi manifesztumra, amely felszólítja a monarchia népeit, hogy alakítsanak nemzeti és katonatanácsokat. Tisza kijelentésének hatása. Szünet után Nagy Vince részletesen foglalkozik a katonai és polgári front félbe akasztásának okaival Tisza István grófnak október 18-án a képviselőházban tett kijelentését idézi, amely szerint „nem akarunk tovább szemfényvesztő játékot űzni, elismerem, hogy a háborút elvesztettük." Majd megismételte: „elvesztettük a háborút, a háború megnyeréséhez semmi reményünk nem lehet, keresnünk kell tehát a békét." Tisza István ezzel a kijelentésével igazat adott Károlyi Mihály október 17-iki fejtegetéseinek. Boroevics tábornok Tisza kijelentésére október 23-án a legfőbb hadvezetőség elé terjesztett bejelentésében azt írja, hogy az valóságos szerecsétlenség volt a fronton küzdő katonákra nézve. József főherceg, mint a honvédhadosztály parancsnoka, október 26-án az Armeeoberkommandonak azt jelenti, hogy kritikus hangulat uralkodik kint a fronton katonái között, akik önkényes elvonulásról beszélnek. Egy ezrede határozottan megtagadta az engedelmességet, gépfegyverekkel elbarrikádozta magát, a többi ezred is összeköttetésben áll ezzel a lázadó ezred,dél. Hiányzik minden erő, amely ezt a rettenetességet letörhesse. Más csapatok is igy fognak cselekedni. Az it k rrt krt n háfL'dnn/sho mineSI ! POLITIKAI HÍREK. A nemzetgyűlés ülése. A nemzetgyűlés mai ülésén Szilágyi Lajos kifogásolta Fáy Gyulának azt az indítványát, amely szerint a törvényhatósági tisztviselők választását halasszák el 1923-ra, amikor a közigazgatási törvény életbe lép. Hasonló értelemben szólal fel a szocialista Rothenstein Mór is. Rakovszky Iván belügyminiszter cáfolja Szilágyit azután György Imre szólal fel, aki a közigazgatási bizottságok munkáját kifogásolja. Nevezetesebb dolog az ülésen nem történt Megmarad a lakáshivatal. Több lapban az a hír jelent meg, hogy a lakáshivatalt rövidesen megszüntetik. Vass József népjóléti miniszter kijelentette, hogy a lakáshivatalra szükség van és amennyiben a lakáshivatal bizonyos pontokon munkásságát nem tudja közmegelégedésre ellátni, ennek főkép az az oka, hogy vannak feladatok amelyeket a mai viszonyok között egyáltalán lehetetlen megoldani. A miniszteri nyilatkozatból kiderül, hogy a lakáshivatal megszüntetéséről nincs szó. Készül az új rendtörvény. A most készülő belügyi törvényjavaslatok során, mint jelentettük, az úgynevezett rendtörvény elkészítése közeledik a befejezéshez. Ebben a rendtörvényben mindazokat a kérdéseket óhajtja tisztázni a kormány, amelyek a kivételes hatalom megszüntetése után még megoldatlanok maradtak és ez idő szerint rendeletileg vannak szabályozva, mint maga az internálási jog is. Ezzel kapcsolatban egyik szakasz elintézné a sajtókérdést, közelebbről a lapok engedélyezési és betiltási jogát is- Értesülésünk szerint erre vonat.