Friss Ujság, 1923. január (28. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
E XXV 111. évfolyam, 1. szám. Ara 10 korona Budapest, 1923. január 3. Szer POLITIKAI NAPILAP MMáMA BB ffl ATO. ZS&L “BHKKI2T«^&n^£ATO . THTwl KB (UbbbS MM VS By kM BTB mmM tUrWim Budapest, rv., gerlóczy-utca i tLCnZETESl Aha, BM-----M m ^ B| M m* «i m *** SMrkcztőnc^i telelő. 137^1. - ig.ej. Helyben , házhoz hordva, vidéken postai oADS9K telefon 137-51. Kiadóhivatali telefon 3 küldéssel egy hónapra — . K 200.— |ggg|" ^68 Nyomdai telefon 32-99. N^gecévr.____________________K 560^- Hl HH ^ H9 ^ MM n Bl Wl ttlMBk H*Bi FIÓKKIADÓHIVATALOK i V„ Honve ■ ■' H ^ mUBm BmBBBB (Kálmán-.. ..rok), - VII., Rákóczi-II. Egye. számára 10 kor. | | ■ V W V W VfBlI ^'3^ Külföldi diplomaták újévkor a kormányzónál Megint öt koronával emelték a liszt árát Egész ország ünnepelte Petőfi emlékét íI'í- • rí^í^/C /<%/] \ "1 n l ] C^\ J " // i m i u U y / MaMorszfó hivatási. Schioppa nuncius, a Vatikán magyarországi képviselője, igen sok szeretettel, tisztelettel és nagyrabecsüléssel nyilatkozott Magyarország magas kultúrájáról és fejlett civilizációjáról abban a beszédben, amellyel újév napján a diplomáciai testület nevében az ország kormányzóját üdvözölte. Ez a kultúra és civilizáció nem mai keletű, nagy múltja ,van és gyökérszálai belenyúlnak abba a liberális korszakba, amelyet a kurzus minden rossz szülőanyjának mond. Értse tehát meg a Wolff- Gömbös-féle fajvédelmi szövetkezet a pápai nuncius szavaiból, hogy Magyarország igen tekintélyes erkölcsi tőkét gyűjtött a múltban és ha az európai kultúrnépeknek jó véleményük van rólunk, ezt a jó véleményt a sokat szidott, sárig csepült liberális korszaknak köszönhetjük. De Wolff és Gömbös sokkal elvakultabbak és sokkal inkább ragaszkodnak tévedéseikhez, kisiklásaikhoz és gyűlölettől átitatott politikájukhoz, semhogy az okos szó eltántoríthatná őket attól az állásfoglalástól, amelyhez a ,,aza nevében oly csökönyösen ragaszkodnak. De nemcsak ez a fajvédelmi szövetkezet tart ki az évek bizonyító ereje ellenére álláspontja m lett, hanem kitart a nagyántánt is, melyet éppúgy nem lehet meggyőzni politikájának helytelen voltáról, mint Gömböséket. Az ántánt hatalmak igen jól tudják, hogy Magyarország kultúrája és civilizációja mily magas színvonalon áll. És a trianoni békeszerződés mégis harmadára csonkította meg az országot. Így bántak el azzal az országgal, mely a múltban történelmi hivatást teljestett a kultúa és civilizáció terén ésamelyről a pápai nuncius azt mondotta, h hogy történelmi hivatás a b béke, kultúra és a civilizált rétek boldogulásának egyik legértékesebb tényezőjévé jelöli . Igen, Magyarország teljesszer forrja ezt , hivatását, mégpedig mindama akadályok ellenére is, amelyeket az antanthatalmak eléje gördítenek. Pedig ezek e akadályok igen jelentősendm át hidalhatatlanok. Millerend, szarma köztársaság elnöke talán abban az órában, amelyben pauicius a mi törteh atásunkat méltatta, akkor fogy a békeszerződéseken Uv. változtatni. Ezt izénte Ty-tcat és agykori szövetségeseinknek ujt napján Millerand. És ezt j t, gondoljuk, hogy az olyan magasztaló szavakat, amilyenekkel a mi: gyötört nemzetünket akaryékoztatni jóbarátaink, azok fülébe kellene harsogni, akik minduntan a kultúra és civilizáció szükségét emlegetik, de ugyanekkor oly politikát követnek, amelysúrolása a kultúrának és civilizációnak. Nehéz, igen nehéz feladat lesz ránk nézve kulturhivatást teljesíteni, amelynek misszionáriusául Schioppa kijelölt bennünket Nehéz lesz, mert kulturhivatásunk elé nem a barbárok, hanem a kultúrnépek gördítenek akadályokat. A IMI missziók üdvözölték a kormányzót. Schioppa pápai nuncius szép szavai Magyarországról. Újév délelőttjén a Budapesten időző külföldi diplomaták ünneplés kihallgatáson keresték fel Horthy Miklós kormányzót, hogy üdvözletüket átadják. Megérkezésükkor a díszszázad üdvözölt minden egyes diplomatát. Az üdvözlő beszédet francia nyelven Schioppa Lőrinc pápai nuncius, mint a legidősebb követ, mondotta. A beszéd így hangzott: Főméltóságu Urt A mai nap különösen fontos esemény Magyarország történelmében. Ez az első eset, amikor majdnem az Öszszes nemzetek diplomáciai képviselői együtt jelentek meg a független Magyarország államfője előtt, örvendetes előjelnek vehető, hogy ittlétünkre az újévi jókivonatok kicserélése adott al-' kalmat, rftára nézve pedig nagy megtsztelető, hogy mint a diplomáciai ijpar d.' y. 'legöregebbje), éjtel SÍM aki Főméltóságod hazáját oly sok téri úti szépséggel és gazfagsággal, oly magas kultúrával, oly fejlett civilizációval és oly dicsőségteljes nyittat áldotta meg, továbbra is olra Magyarországot, hogy szerencsi' s teljesíthesse, történelmi hívat, , mely őt a béke, a kultúra és a civiliált nemzetek boldogulásának egyik legértékesebb tényezőjévé jelöli ki. Ez az a kívánság, amelyet a diplomáciai testület azoknak az uralkodókénak és államfőknek nevében, akiket képviselni szerencséje van, úgyszintén a saját nevében a nemes magyar nemzet irányában nyilvánít. Ehez a kívánsághoz, Főméltóság Ur, a személyének boldogsága és kormányzásának sikeressége iránt táplált nagyon őszinte jókívánságainkat fűzzük. A kormányzó a következő, szintén francia nyelvű beszédben válaszolt: Kegyelmes Uram, Szívem mélyéből köszönöm Nagyméltóságodnak és a diplomáciai miszsziók jelenlévő főnökeinek a jókivonatokat, amelyeket Magyarország és személyem boldogságáért kifejezésre juttatni méltóztatott Valóban a békés munkára irányuló politikával reméli Magyarország teljesíteni azt nelmi hivatást, amelyet a gviselés számára kijelölt, amit Ön őt eejtett kultúra és egy dicsséges admirmut enyéke.nek részesítette, i Magyarország réme az összes nemzetek hathatósításabra számíthat a békének ellen a munkájában, amelyben aldogulásának és jövő fejlődésének alapjait látja. Kérem Nagyméltóságodat és Önöket, igen tisztelt missziófő urak, hogy az általuk Magyarországon olyan képviselt uralkodóknak és államfőknek tolmácsolják szerencsekívánatait, amelyeket személyes boldogsága enemzetük jóléte iránt táplálék. A beszédek után a kormányzószélgetett a diplomatákkal. Petőfit ünnepelte Szilveszter napján az egész ország. Rákosi Jenő beszédei a Petőfi-Társaságban és az újságírók ünnepén — Fáklyásmenet — Szilveszter éjszaka a Petőfi-szobornál. — A költő szülővárosa és a vidék is ünnepelt. Az idei Szilveszter napján Petőfi halhatatlan emléke valósággal felvillanyozta a fáradt és közönyös Budapestet és ragyogó és lelkes ünnepet varázsolt a főváros utcáira, amelyeken százezrekre menő tömegek mozogtak, hogy Petőfi emlékét ünnepelve lelkeikben, kegyeletes zarándokutat tegyenek a halhatatlan költő szobrához. Szilveszter napján Petőfiünnepeket rendezett a fővárosnak majdnem minden számottevő testülete, este ünnepélyesen kivilágított utcasorok, feldíszített utcák és terek és nemzetiszínű kokárdás közönség adózott Petőfi emlékének. A Petőfi Társaság díszközgyűlése. Vasárnap délelőtt, Petőfi Sándor születésének századik évfordulója alkalmából hangversennyel egybekötött díszközgyűlést tartott a Petőfi Társaság a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az ünnepélyen a kormányzó és József főherceg családjaikkal jelentek meg. Nagyszámú és díszes közönség töltötte meg a nagytermet és a Budai Dalárda énekes Pekár Gyula elnöki megnyitója után Móra Ferenc elszavalta alkalmi költeményeit. Ezután Rákosi Jenő tartotta meg az ünnepi beszédét, amelyben Petőfi születésének és halálának misztériumaival foglalkozva kiemelte, hogy Petőfi apja szerb mészáros, anyja tót cselédleány volt s ezek gyermekében tündöklők legdicsőségesebben a magyar nemzeti géniusz. Majd a másik nagy misztériummal. Petőfi halálával foglalkozva, a következőket mondotta: — Petőfi egy volt Magyarországgal és Petőfinek el kellett buknia Magyarországgal. A sors űzte szöges korbácscsal a halálba. És mi kérjük őt, álljon ismét elénk a legkeservesebb időben, amely sokkal szomorúbb, mint az ő ideje volt, jöjjön ma közénk és szavalja el a Múzeum lépcsőjéről: Talpra magyar, ki a Haza... Az újságírók ünnepe. Vasárnap délután az Otthon Körben a Magyarországi Újságírók Egyesülete rendkívüli választmányi ülésen ünnepelte Petőfit, akinek emlékét Rákosi Jenő méltatta. — Szóval és írásban, költeményben és prózában — mondotta — a felvilágosodás fáklyahordozójaként, a magyar kultúra fáklyájaként ünnepüik ma Petőfit és elvégre ha tűzoszlop éppen nem is, de fáklyahordozók vagyunk mi, újságírók is, a kultúra szolgálatában. Igaz ugyan, hogy ma sokunk fáklyájának több a füstje, mint a lángja, de ez a kor hibája és nem a mienk. Petőfi ünneplése olyan dicsősége ennek a népnek, amely nem maradhat hatástalan. Nemcsak költő, hanem hős is volt, nagy magyar is volt, és mi büszkék lehetünk arra, hogy Petőfi újságíró is volt. A Központi Demokrata Körben Szilveszter estéjén ünnepelték Petőfi Sándor születésének centennáriumát. Bénii.Idek János nemzetgyül méltatása után Takálts - színház tagja Petőfi-ven Székely Ilona operaéne dalokat énekelt, végül olvasta fel Petőfiről sz Az ifjúság fáklyát Este hat órakor az egy, a szabadságiért irredentagyülekezett és innen már vonult fel a Dunaparton szoborhoz. Itt hazafi mondtak, több Petőfi es az Fluság’ képvisszofűztek a szobrr a Magyar Hiszek fáklyákkal voni utcáin. Hét óra útészes harangok úsztak a kór lágossagot ír .3? utcaoMH fiáherék lobor Pontban djj 1 ezer elültér gy körül. Harangi negyen öt ágyuloénkor egy székely ; a szoborhoz és a s. i ben koszorút helyez ra. A tömeg a Hírnök ; ó. ekene el. éj. o/inházak ünnnepi k ’ A 'inházak ünnepi előa. I Ifik Petőfi emlékének; Petőfi i gyaló dar okát vagy szavat lesz tettek marukba. Az O I Petőfi-ünnepély ■'■olt, melyet jen első felvonása követett Színház előti Költő és melyett Ifi. Ilak Magyarhoz vetett. A zinházban az Oli gadérost adták, a Király ''ai. pedig éjjel félegy órakor, a nagy ünneplések között , a János vitézt. A közönsé r. megtöltötte a színházakat és viharos tapsokkal köszönte meg az u. opi .,16- adásokat A vidék is ünnepelt Csonka-Magyarország egész térülén lelkes ünnepélyeket rendeztek Szilveszter napján Petőfi emlékezetére. A költő szülővárosában, Kiskunfélegyházán éjfélkor megkondult a nagyharang. A Piac téren felállított Petőfi-szobor villanyfényben úszott és ezrekre menő tömeg hullámzott a téren. A Petőfiszobor előtt kegyeletes ünnepség folyt le, amely újév napján délelőtt tizenegy órakor folytatódott. A Petőfi-szoborbizottság hatalmas koszorút helyezett el ezzel a felírással:agy fia születésének százéves évfordulója emlékére — szülővárosa." Békés vármegye minden községe megünnepelte Petőfi százéves emlékét. Békéscsabán és Gyulán Szilveszter napján áldoztak nyilvános népgyűlés keretében a költő emlékének. Tótkomlós, Békés, Endrőd és Gyoma az év első napján rendeztek ünnepélyeket, Orosháza, Mezőberény, Szeghalom és Kőröstarcsány január első felében tartja Petőfi ünnepét. Ezenkívül az ország számos helyén tartottak lelkes Petőfi-emlékünnepet