Friss Ujság, 1923. február (28. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

XXVIIL évfolyam, 25. szám* Ara 10 korona Budapest, 1923. február 1. CifitortSk POLITIKA£ NAPILAP 13,6ftxktée. Ara, Helybei: kdikex hordva, vtó&ea pod­a­­ra*­­koldónel egy hécaprm^. —. — ... K 200*— hegyrdérre—. — _ K 560*— Egyes szára árra 10 kor.F­RISS UJSH SZERKESZTŐSÉG. IGAZGATÓSÁG ts KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, IV., GERLÓCZY­ UTCA 11. Sz_ SaarfcesEt£cié?! telefon 137-51. — Igazgatósági telefon 137-51 .— Kiadóhivatal! telefon 38-58. Nyomdai telefon 32-99. FIÓKKIADÓHIVATALOK: V., Hont M-u. 8. (Kálmán-u. sarok). — VII., Rákóczi-út 34. sz. (Telefon : József 118—20). — VI., Andrássy­ út 6. Telefon: 195— 59. — IV. Kecskeméti­ utca 14. Ismét drágult a kávéház és tejcsarnok Nem boldogul a fra némettel Kitelepítik az irodákat a magánlakásokból Hüingsfi kérdések a Nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlés ma a nemzetek szö­vetsége egyesség­okmányának módosí­tásáról szóló javaslatot tárgyalta. Apponyi Albert gróf kifejtette, hogy a külpolitikai helyzet igen komoly. A kisántánt rendszeres akciót akar Ma­gyarország ellen. A kisántánt 5.000.000 emberével és 3000 ágyújával szentben nekünk­­35.000 emberünk van. Ilyen körülmények között támadó szándé­kunkról beszélni, nélkülöz minden ko­molyságot. A trianoni szerződés vilá­gosan rendelkezik a katonai ellenőrzés felől, melyet kizárólag a főhatalmakra biz a második ellenőrző tényező, a nemzetek szövetsége. Semmiféle idegen tényező ebbe a kérdésbe befolyást nem gyakorolhat­ (Taps.) Daruváry Géza külügyminiszteri A­m­i a­ cseh külügyminiszter legutóbb elhangzott beszédét illeti, osztja azt a nézetet, hogy ez a konciliánsabb hang kedvezőbb atmoszféra kezdete lehet. Ami az állítólagos magyar fegyverke­zésre vonatkozik, erről az egyetlen kompetens fórum, a katonai ellenőrző bizottság már közbudomásra hozta vizsgálatának eredményét. Az állító­la­­­gos határincidenseket rendkívül felfúj­ták. Mi az igazság tiszta fegyvereivel küzdünk. Bízunk a helyzet­­kedvező alakulásában, és a legutóbbi hit­eket úgy fogjuk fel, mint a vihar utáni menny­dörgést és villámlást. Kérem a javaslat elfogadását. Következett ez egyes külállamokkal kötendő kereskedelmi szerződésekre vonatkozó javaslat tárgyalása. Sándor Pál azt kifogásolta, hogy a kiviteli engedélyeket szinte árulják. Szabadság kell a kereskedelemnek ! Ma már nem áll az, hogy csak a zsidók kezében van a kereskedelem, ma már mindenki belátja, hogy a kereskede­lem tisztességes foglalkozás, amely hozzájárul mindenképpen az ország gazdasági fejlődésének fokozásához. Szükség van azonban arra, hogy a ke­resked­elmet kereskedelmi szerződések­kel alapozzák meg. Magyarország az egyetlen állam, amely azzal dicseked­hetik, hogy a nemzetgyűlés által meg­adott felhatalmazások dacára nem tu­dott egyetlen egri állammal sem keres­kedelmi szerződést kötni. Nagyatádi Szabó István föld mi­vel­én miniszter cáfolja azt az állítást, hogy a kiviteli engedélyekkel házalnak, Lers Vilmos báró felszólalása után Déness István azt fejtegette, hogy a cu­kor azért drágult meg, mert a határt elzárták a cseh cukor elől. A napirend megállapítása után a Ház az interpellációkra járt át Rupert Rezső interpellált a földre­form végrehajtása körüli hibák tár­­gyáb­an, mire Nagy Emil közbeszólt: Tíz perc elég az ilyen szamárságokból. Azután Várnai Dániel interpellált a ,,Független Szemle­" betiltása ügyében. Az a cikk, amely elsősorban szolgált okul a betiltásra, ,,a kurzus vallási mérlege" című cikk, valóban a kurzus vallási mérlege. Ez a cikk csupa tár­gyilagos megállapításokat tartalmaz s az igazságnak megfelelően állapítja meg, hogy a kurzus harmadik évében a keresztény felekezetek rosszabb vi­szonyban vannak egymással, mint vol­tak azelőtt. Forgács Miklós, Fábián Béla és Mes­­kó Zoltán interpellációi után az ülés negyed öt óra után véget ért. Kitelepítik az mnikit a iuitínkitásokis. Lakásrazzia, a fővárosban, —■ A tőkeerős vállalatokat irodáik céljaira építkezésre kötelezik. A fővárosban néhány nap óta lakás­­razzia folyik. A népjóléti miniszter rendeletére felkutatják és összeírják azokat a lakáshelyiségeket, amelyeket irodák és üzletek céljaira használnak. Az összeírást hétfőn kezdték meg és szombaton már be is fejezik az adat­gyűjtést, amelyről nyomban jelentést tesznek a népjóléti minisztériumnak. ötven bíró és magas állású tisztviselő vezeti a lakásrazziát az egyes kerüle­tekben. Az irodákban és üzleti helyisé­gekben gondos helyszíni szemlét tar­tanak és ahol azt látják, hogy kompfétt konyhával és más helyiséggel bíró la­kást foglaltak le iroda céljaira, ott jegy­zőkönyvet vesznek fel és pontosan be­jegyzik az összes adatokat. Ez az összeírás a minisztertanács felhatalmazása alapján történik, Petrí­­v­hevich Horváth Emil báró népjóléti minisztériumi államtitkár javaslatára, aki a lakásínséget az irodai és üzleti célokra lefoglalt lakások felszabadítá­sával kívánja enyhíteni. A további el­járást az adatgyűjtés eredményétől te­szik függővé. Amennyiben több száz olyan helyiséget találnak, amely lakás céljaira alkalmas, akkor az ott levő irodákat ki fogják telepíteni és a tőke­­erős üzleti vállalatokat kényszeríteni akarják arra, hogy az irodai helyisé­­geik elhelyezésére építkezzenek. A népjóléti állam­ti­tkárnak az a ter­ve, hogy a tavasszal már megkezdenék az építkezéseket és az irodák még ez év folyamán beköltözhetnének az új helyiségekbe, amelyeket esetleg egy épülettömbön építenének. Az állam ehez az építési akcióhoz nem járulna hozzá, a tőkeerős vállalatok saját költ­ségükre építkeznének, csak arról lehet szó, hogy bizonyos kedvezményekben részesülnének. Ez az intézkedés nem érinti azokat, akiknek a saját lakásukban van az iro­dájuk vagy a műhelyük, így például az építész, aki saját lakásában rendezte be az irodáját vagy a kalapkészítő, aki odahaza dolgozik,” természetesen za­vartalanul megmaradna lakása birto­kában, csak azoknak a komplett laká­soknak a felszabadításáról van szó, a­melyeket most kizárólag irodák vagy üzleti helyiségek céljaira használnak. A Friss Újság értesülése szerint a razzia során már eddig is nagyon sok olyan helyiséget találtak, amelyekben most irodai személyzet dolgozik. Kü­lönösen a körutakon és általában a for­galmasabb útvonalakon bukkantak ilyen helyiségekre. A körúton számos olyan öt-hatszobás lakást találtak, a­melyeket üzleti vállalatok foglaltak le a maguk céljaira. Ezeket a lakásokat részben átalakították már, a konyhát legtöbb helyen­­raktárnak használják, e helyiségek azonban aránylag csekély költséggel ismét átadhatók volnának eredeti rendeltetésüknek. A razzia kiterjed azokra a lakások­ra is, amelyeket most állami vagy köz­hivatalok tartanak elfoglalva. Ezeket is beköltözhetővé teszik, hogy az állam is építkezzék és elhelyezze így a most lakásokba­­telepített hivatalait. Az adat­gyűjtés anyaga annak idején a minisz­tertanács elé kerül és a későbbi tárgya­lásokba belevonják az érdekeltségek képviselőit is. Spanyolország sziklás vidékein, ahol nagyobb madarak kóborolnak a magasban, újabban repülőgépről szedik le ügyes vadászok a jég vándorait. MMCMMMMMWMMMMMMMMM­MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMOMMMM Ismét felemelték a kávéházi és televika­árakat. A zsír­akció céljaira a sertéskivitel után természetbeni illetéket követel a főváros. — Miért drágul a gyufa?­­ Harminc koronánál drágábban nem szabad árulni a tojást. A kávéházi árakat legutóbb január 16 án állapította meg az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság. Az élelmicikkek és az üzemköltség drágu­lása következtében most ismét új ára­kat álapított meg, azaz a kávéházi és tejcsamóld cikkek árát jelentékenyen felemelte. Az új árak február 1-én lép­nek életbe. Holnaptól kezdve tehát a kávéházakban tejeskávé cukorral 44 (42), fényüzési adóval 50 (48) korona. Tea kannában cukorral és rummal vagy citrommal 44 (42), fényüzési adó­val 50 (48) korona. Tea cukorral 32 (30), fényüzési adóval 36 (34) korona. tejivócsarnokokban és kávémé­ré­sekben két deciliter tejeskávé két cu­korral 30 ,három deciliter három cu­korral 44 korona. Tejeskávé utcán át kimérve, cukor nélkül deciliterenkint 9 korona, tej 12 korona felszolgálva és­­ 10 korona a fogyasztó edényébe ki-­­ mérve utcán át. Tea cukorral és rum­­­­mal vagy citrommal 28, egy deciliter feketekávé egy kockacukorral 14, kakaó 49, tejben rizs 38, tejfeles túró 60 korona. Tejfel deciliterenkint 40 korona. Ezek az árak forgalmi adóval együtt értendők. A főváros részt­­von a sertésátviteli illetékből. A főváros — mint ismeretes — újabb zsirakciót­ tervez, amely korántsem lesz olyan méretű, mint a tavalyi, mert csak az ellátatlanokat és azokat szán­dékoznak az olcsó akciózsírban része­síteni, akik szegénységüket hatósági bizonyítvánnyal igazolják. A zsirakció — eddigi megállapítás szerint — leg­jobb esetben a kora őszi hónapokban kezdődik. A főváros azonban már most igyekszik felhalmozni a zsírkészletet és miután az az igyekezete, hogy a szalámikivitelnél természetbeni illeté­ket kapjon, meghiúsult, most a sertés­­kiviteli illetékekből kíván természetbeni illetékekben részesülni. Az érdekeltek hevesen tiltakoznak az ilyen megadóz­tatás ellen és készpénzben akarják az illetéket leróni Ebben az ügyben ta­nácskozások folynak, végleges döntési azonban még nem történt. 14 korona egy skatulya gyufa, A Magyar Távirati­­Iroda jelenti. A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent pénzügyminiszteri rendelet a gyufa utáni kincstári részesedést az eddigi dobozonkénti 1 korona 60 fil­lérről 2 korona 90 fillérre emelte fel, ami az adóval együtt 3 koronát tesz ki. Ennek folytán, valamint a nyersanya­gok árának, a munkabéreknek és a­ vasúti fuvarköltségeknek nagymérvű emelkedése következtében, továbbá fi­gyelembe véve azt is, hogy a­ gyufát háromszoros forgalmi adó terheli, az Országos Árvizsgáló Bizottság közölte az érdekeltekkel, hogy a svéd gyufá­nak eddigi, dobozonként 10 koronás fogyasztói ára helyett február 1-étől dobozonkénti 14 koronás ára ellen­­ nincs kifogása. E félhivatalos köréshez csak azt tesszük hozzá, hogy az Első Kecske­méti Gyufagyár Részvénytársaságnak a hivatalos lapban közzétett múlt évi mérlege 8 millió korona alaptőke mel­lett 4.303.215 korona nyereséget tüntet fel. Ez a feltűnő nyereség élénken do­kumentálja azt, hogy miért kell a fo­gyasztóknak oly horribilis árat fizetni a gyufáért. A tojást nem szabad 30 koronánál drágábban adni. A tojás árát, mely a múlt hetekben már 24—25 koronára esett vissza, most ismét 34—35 koronáért árulják. A ha­tóság megokol­atla­­nnak tartja ezt a drágítást és közölte a tojáskereskedők­­kel hogy kötelesek naponta egy-egy koronával az árakat fokozatosan le­szállítani. Az árleszállításnak egész 30 koro­náig kellett megtörténnie, úgy hogy ma már 30 koronánál drágábban nem szabad az árusoknak a tojást eladni, különben az uzsorabírósággal gyűlik meg a bajuk.

Next