Friss Ujság, 1923. március (28. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

a . r .,,/ Kállay pénzügyminiszter beszéde a költségvetésről. Kállay pénzügyminiszter ma be­nyújtott költségvetéséből első­sor­ban az derül ki, hogy a deficit több, mint negyven milliárd. Bármily nagy ez a szám, nem kell tőle túl­ságosan megijedni. Békebeli koro­nákban ez összeg 80 milliót jelent s békeidőben ilyen deficittel meg tud­tunk birkózni a pénz értékének sü­­lyedése nélkül. Igaz, hogy akkor Nagy-Magyarországban éltünk!__ A pénzügyminiszter egyébként semmi újat nem mondott Az eddig járt után kiván tovább haladni. Nehéz, keserves út, s ki tudja hova vezet?* Kállay pénzügyminiszter ma a költ­ségvetés benyújtásával kapcsolatban nagyobb beszédet mondott a nemzet­gyűlésen. Az ország pénzügyi helyzetét vázolta és nagyjában a következőket mondta: A forgalmi adók előirányzata 34 mil­­liárdot tesz ki. Ez a legnagyobb bevé­tel. Ez az adó még fokozható. A fo­gyasztási adó 10,8 milliárddal szerepel. A háború előtti államadósságok terhe mintegy 400 milliárdot tesz ki. A másik igen jelentékeny tétel a költségvetésben a közalkalmazottak természetbeni ellátása. Ez 24 milliárd koronával szerepel. Kétségtelen, hogy ez a megterheltetés olyan nagy, hogy tovább ilyen mértékben fenn nem tart­ható. Rendet csak úgy teremthetünk, ha a tisztviselőkön és rokkantakon kí­vül mindenkit kirekesztünk a termé­szetbeni ellátásból. Az államvasutak deficitje mintegy 25 milliárd. A leg­főbb baj a kibontakozást illetőleg az, hogy állandóan igénybe kell vennünk a bankóprést. Fontos a hadsereg gazdálkodásának kérdése. A trianoni szerződés akadá­lyozza meg azt, hogy el­érem, olyan mó­don rendezkedjünk be, mint ami a vi­szonyoknak megfelel,­­mert a zsoldos hadsereg nem felel meg a mi viszo­nyainknak. Grieger Miklós: Sok a törzstiszt, több mint a baka. Kállay Tibor pénzügyminiszter: Ez­zel a kérdéssel komolyan kell foglal­koznunk, ha kiadásainkat úgy akarjuk leszállítani, hogy azok megfeleljenek a viszonyoknak, annál is inkább, mert mi békés nemzet vagyunk. A kivitel tekintetében a tilalmi listát, teljesen törölni kellene. Állandóan szem előtt kell tartani a végcélt, a szabad gazdálkodásra való áttérést. A lakástermelés emelésére csak akkor vállalkozhatunk, ha a parlament elha­tározza, hogy megfelelő összeget bo­csát a pénzügyi kormányzat rendel­kezésére. Bíztam abban egykor, hogy a­ kapitalista Európa segítségünkre fog sietni és sikerülni fog állami kölcsönt kapnunk. Ez a reményem azonban nem vált valóra, éppen ezért minden belső erőt és lehetőséget fel kell használnunk az ország talpraállítására. Ezekben mutattam rá a költségvetés legfőbb szempontjaira. Rámutattam a bevéte­lekre és kiadásokra és hangsúlyozha­tom újból, hogy nem szabad új kiadá­sokat előirányoznunk anélkül, hogy megfelelő bevételekről ne gondoskod­junk. Óriási drágításra készül a főváros. A külföldi kölcsönök törlesztését a közönség fokozottabb megadóztatá­sával akarják megoldani.­­ A vigalmi-, szálloda-, pezsgő- és fogyasz­tási adók felemelését, a közlekedési vállalatok viteldíjának drágítását és a közlekedési adó életbeléptetését tervezik. A főváros pénzügyi osztálya ezidő­­szerint állandóan a külföldi törlesztési tervezeten dolgozik. Az illetékes kö­röknek az a véleménye, hogy a székes­­főváros külföldi kölcsöneinek törlesz­téséhez szükséges összeget csakis fo­kozott adóztatással lehet előteremteni. Egyelőre még az adónemek biztosítá­sának kérdésével foglalkoznak, mert az eddig érvényben levő összes adóneme­ket továbbra is fenn akarják tartani, így a szállodai adó fentartása ügyében is tett lépéseket a pénzügyi osztály, mert ezt az adónemet a belügyminisz­ter csak a jövő évi január 1-ig enge­délyezte. Ezenkívül új alapokra kíván­ják fektetni a vigalmi adó, a pezsgő­adó, a fogyasztási adók és az új kere­seti adó behajtására vonatkozó ren­delkezéseket és szó van arról is, hogy ezeket az adónemeket lényegesen fel­emelik, ehhez azonban a belügyminisz­ter és a pénzügyminiszter előzetes jó­váhagyását fogják előbb kikérni. A főváros taggása elrendelte a fő­városi üzemek­­teljesítőképességének a megvizsgálását is, mert bár az árak­ nem sokkal olcsóbbak a piaci áraknál, az üzemek alig jövedelmeznek, ami­nek­ az oka a nagy adminisztráció mel­letti túlságosan nagy üzemköltség. Végül szó van a közlekedési vállalatok viteldíjának újabb emeléséről és a közlekedési adó életbeléptetéséről is, ha a külföldi kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzösszeget más módon előteremteni nem tudnák. Szóval — újabb hatalmas drágítást készítenek elő a fővárosnál. Razziák az élelmiszerpiacokon. Ma a húspiacokon az elsőrendű marhahús árát kilogrammonként 40 koronával, tehát újra tetemesen emel­ték. A hús ára megfizethetetlen. A marhahús: I-a 660­—760, II-a 420—640, sertéshús, I-a 860—900, Il-a 750—860, kocsonyahús 400—550, borjúhús, I-a 660-900, Il-a 500-660, birkahús 420- 480, zsírszalonna 860—900, zsír 1000— 1040, hús 980—1020, füstölt- és papri­kásszalonna 960, töpörtyű 740—780, császárhús 1300, disznósajt 680—800­­ kg.-onkint. A húspiacnak az élénk felhozatal és a lanyha kereslet ellenére is folyton fokozódó drágulását az sem mérsékeli, hogy az Árvizsgáló Bizottság detektív­­jei tegnap újra megkezdték a külső városrészekben a piaci árak felülvizs­gálását és különösen a tej és tejter­mékek, de a hús és zöldségfélék drá­­gítói közül igen sok piaci árust,­­ a piacon levőknek mintegy harminc szá­zalékát árdrágítás miatt feljelentettek. Az Árvizsgáló Bizottság detektívjei ezeket a razziákat most napról-napra folytatni fogják. A tejtermelők a tej árának felemelését kérik. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tejgazdasági bizottsága ülést tartott, amelyen Konkoly Thege Sán- átvette__y XXVlIL^évfolyam^ Ára 10 korona Budapest, 1923. március 1L. Csütörtök POLITIKAI NAPILAP — f ^ mm a M Jm ******Z£T&£giail$Í£,ATC*Xa . —7 , ass**-'* sl­r'fit Sw aBrela gBPBS H fi! MR Hh9| Budapest, jv., gerlóczy-utca u. sz. előfizetési Aha. ifijj___ 81 JM h mL Wl— KB BH ML®8 Kami iBs *■* ■»<■?­. telefon 137-51. - k­mS»*míp Helyben: fc.ihc. lordve, vidéken portéin*- BjHH| ■HBSf BS SOjk SS EK &n3 §3j|m H| telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-5*. kuieeWd egy hónapra___ _ _ K 200.­— ATVVptjl KHI -Bah H JHM ^M a Vájjak SsPl Nyomdai telefon 32-99. Negyedévre---------------------------------K 560.- K 3H WB H MR ■» ■ H8 M B — Wk g$f 1®§ ggg MM) FIÓKKIADOHIVATAI.OK , V., Honvéd­.. 8. HjS HB IP r. r«T KB H H HELHel in Jm wm. ES Bgfe&a KP ocáimán­a. «arok­. - vu., rac^-di m. «. Egyes szám ára 10 kor. §§ §§ ^ ffi."1 A főváros újabb árdrágításokat tervez Negyven és fél milliárd a költségvetés deficitje Tíz évre ítélték a román király merénylőit dár titkár a legutóbb végzett adatgyűj­tés alapján­ ismertette a tejgazdaságok súlyos helyzetét A tej termelési költ­sége az adatok szerint m­a literenként 2.3 kilogramm korpa árának felel meg, amivel szemben a termelők most csak 1.3 kgr. korpa árát kapják. A kérdés alapos megvitatása, után a tejtermelő gazdák elhatározták, hogy személye­sen fogják panaszaikat és kéréseiket előterjeszteni Bod János közélelmezé­si miniszternek. A m­iniszter a tejter­melő gazdák küldöttségét szerdán dél­ben fogadta az országházban. A mi­niszter kijelentette, hogy behatóan fog már a legközelebbi jövőben a tejkér­déssel foglalkozni s igyekszik olyan megoldási lehetőséget találni, amely a termelők és a fogyasztók érdekeit a lehetőség szerint egyaránt kilégíti. Még mindig nincs víz az emeleteken. A vízhiány miatt az iskolák bezárását sürgetik az igazgatók.­­ A fel­emelt vízdíjat nem hajthatja be a főváros. A vízszolgáltatásban mára ismét va­lami javulás állott be, azonban még mindig igen nagy­ területek vannak, attól az emeletekre egész nap egy cseppnyi víz nem jut. Buzáth alpol­gármester ma újra hivatalos nyilatko­zatot adott ki, amelyben bejelenti, hogy a vízszolgáltatásban újabb ja­vulás állott be. Megírtuk, hogy a vízmizéria az is­kolákban nagy veszedelemmel fenye­get nemcsak azért, mert a központi fűtés a vízhiány miatt szünetel és­ a tanulók állandóan ki vannak téve a meghűlés veszedelmének, hanem főleg azért, mert az emeleti félreeső helyek tisztántartása jóformán mindenütt le­hetetlenné vált. Számos iskola igaz­gatója tett már előterjesztést emiatt arra, hogy a vízhiány idejére rendel­jék el az iskolák bezárását. A vízkatasztrófa nagy anyagi káro­sodást is jelent a fővárosnak, így egy­részt a javítási munkálatok sok milliót fognak felemészteni, másrészt pedig elmarad a felemelt vízdijak behajtása is, amire pedig a főváros nagyon szá­mított. A felemelt vízdíjak ugyanis február elején, kevéssel a vízművek katasztrofális sérülése előtt léptek életbe. A közben történt szomorú ese­mények miatt azonban gondolni sem lehet arra, hogy ezeket a felemelt, részben előlegként beszedett vízdíja­­kat behajtsák. Buzáth János alpolgármester mai nyilatkozata szerint a munkálatok a kedvezőtlen esős időben is éjjel­nappal teljes erővel folynak. A víz­szolgáltatás az adott helyzetben több, mint amit kilátásba helyeztek. A leg­­uóbbi 24 óra alatt is 104.000 köbméter kifogástalanul tiszta és baktériummen­tes vizet szolgáltattak a balpartra, a a 740.000 lélek­számra fejenként mint­egy 140 liter víznek felel meg. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy ezt a mennyiséget mindenhova házhoz is szállítják,­ mert bár az éjszaka folya­mán a főtelep gépei 37 méteres nyo­mással szolgáltatták a vizet, ez a nyo­más a reggeli vízhasználat megkezdé­se után 8 órára már 12 méterrel esett, ami azt jelenti, hogy a magasabban fekvő részek emeletére a vizet fel­nyomni nem lehet. A csőhálózat azon­ban az egész városban nyomás alatt van. E­upert Rezső leleplezései az őszinte sajtóról. Interpelláció a kormányzó látogatása miatt. Rupert Rezső a nemzetgyűlés izgal­mas érdeklődése mellett hozta ma szóba interpelláció formájában a kor­mányzó minapi látogatását A Nép és a Szózat szerkesztőségében. Az inter­­­­pelláció keretében kiterjeszkedett e­­ két lap anyagi viszonyára, belső szer-­i vezetőre és szerkesztőségük összetéte­­­lére. „A Szózat közpénzekből él.‘‘ ! Mind a két lap — mondotta Rupert — szegényen kezdte és most külön nyomdájuk és palotájuk van. Hogy az ehez való pénzt honnan szerezték, nem tudja, de sejti, hogy megvágási alapon szerezték. Zsilinszky Endre: Alávaló hazugság! Rupert: A Szózat nem a saját ere­jéből, de közpénzekből él. Hogy milyen módon szerzi ez a lap a pénzt, arra elég megemlíteni, hogy elfogadott a zsidó mozisoktól pénzt. • A Nép pályafutása. Rupert Rezső: A Népet, mely test­vérharcot üzen és forradalmi hangon ir, hollandi pénzen csinálták. Meghoz­ták a hollandi milliókat, de a pénzek f­elszámolása körül csakhamar zavarok mutatkoztak. Ekkor jöttek Wolffék és Benárdék és hozták a segítséget. Felkiáltások a jobboldalon: Saját pénzükből. Rupert: Ez nem valószínű, mert hi­szen Benárd Ágoston fizetést húz a laptól. Egészen bizonyos, hogy valami közpénzt vittek oda Wolffék és Be­nárdék. Ismerteti a Szózatnak február 20-iki cikkét, amelyet Kenedi Géza írt s amelyben a cikkíró valósággal felhívja a magyar művest ifjúságot, hogy véres boszára ragadtassa magát. Tudvalevő, hogy ez az elaggott Kenedi Géza, aki jelenleg itt találja meg a ke­nyerét, azelőtt a liberalizmus zászló­hordozója volt. Patacsi Dénes: Változnak az idők, változnak az emberek! Rassay Károly: Az alkohol hatása azonban nem változik. Rupert: A Kenedi-féle cikk után este elkövetkezett a bombamerénylet. A Népet csak a Vörös Újsághoz lehet hasonlítani. Mindent megmagyaráz az a társaság, mely ezt a lapot csinálja. Nem akarok ezúttal Benárd Ágoston­ról, Kiss Menyhértről és Anka János­ról beszélni. Ezeknél sokkal kiválóbb alakokkal akarok foglalkozni. Zsirkay Jánosról akarok beszélni, aki mint egyik szerkesztője szerepel a lapnak. Ez a Zsirkay János Göndör Ferenc lapjának, Az Embernek, 1919. január 14-iki számában cikket irt, amelyben a diadalmas forradalmat ünnepelte, a­mely a márciusi forradalommal kez­dett tulajdonképp kibontakozni. Horváth Zoltán: Ezt is a Területvédő Liga megbízásából csinálták? Nagy Ernő (a belügyminiszter felé): A belügyminiszter úr képviselője! Rakovszky Iván belügyminiszter (kezével legyint): Ugyan kérem!

Next