Friss Ujság, 1923. március (28. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
X/ ! Nagy Ernő (újra a belügyminiszter felé): Méltó társa önnek! Rakovszky Iván belügyminiszter (ingerülten kiáltja Nagy, Ernő felé): Kikérem magamnak ezt a durva hangot! Erre óriási zaj tör ki a Ház minden oldalán. A belügyminiszter kifakadására a jobboldalon teljes erővel tör ki a felháborodás, izgatott kiáltások röpködnek Nagy Ernő felé. Urbanics Kálmán felpattan a helyéről és Nagy Ernő felé kiáltja: — Disznó! A lárma nem csillapodik, mire az elnök az ülést felfüggeszti. A Nép gárdája. Szünet után Rupert felolvassa , Az Ember egyik számából Zsirkay János levelét, amelyben boldog újévet kíván Göndör Ferencnek. Ott van a Népnél Jákó János, akiről köztudomású, hogy az A. B. C. pénzét elsikkasztotta és több mint egy évig fogházban ült. Ott van Kalmár Simon, aki Somogyi Béla helyére ült éjjeli szerkesztőnek, amikor Somogyit meggyilkolták. Ott van Hollaender Sámuel, aki Hollós Sándor néven ismeretes a szegedi botrányból kifolyólag, amikor a teljesen ártatlan szegedi főrabbit megrágalmazta. Enről saját rokonai jelentették ki, hogy Wertheim-Szekringeiket felfeszítette. Pikler Emil: Csupa gentleman! Rupert* Kádár Lehelről és Lendvai Istvánról, akik szintén bolsevista cikkeiket írták, nem is akarok szólni. A kereszténységet csak tiszta ajkakról lehet hirdetni. Ez a két orgánum dúlta fel a viszonyokat és ezek miatt szenved az ország hite, neve. A kormány súlyos mulasztást követett el, amikor nem óvta meg a kormányzat attól, hogy ezeket a lapokat meglátogassa és a látogatásával megtisztelje. Azt kérdi interpellációjában, hogyan volt lehetséges, hogy az államfő meglátogatta ezt a két lapot, továbbá hajlandó-e a kormány arról nyilakozni, hogy ezek a lapok tényleg nem részesülnek támogatásban. A belügyminiszter válaszol. Rakovszky Iván , belügyimniszter: Tiltakozik az ellen a mod ellen, amelylyel Rupert a kormányzó személyét a vitába bevonta. A kormányzó látogatásával egy új magyar kulturális vállalatot akart megtisztelni és nem,kívánt az ott nyomtatott lapok politikája tekintetében állást foglalni. aranyat, ei0*t$t, ba. É'ilafllSl “Islogat ne adjan el fenti. **'* **■■«***•»* mig meg nem hallgatja Fischer ésEisner RákAeal-utar*Vasíftca -árok ! Roboz Bála öngyilkos kísérlete a főkapitányságon. Fölvágta ereit sorsa miatti bánatában. Állapota súlyosra fordult. A napokban a román hatóságok kiutasították Roboz Imre és Roboz Béla fivéreket Erdélyből és toloncuton Debrecenbe vitték őket. Robozék a kommün bukása után a Pesti Élet című lapot szerkesztették Budapesten, később pedig a megszállott területen fejtettek ki hazafiatlan működést. Debrecenből a Roboz-fivéreket behozták a budapesti főkapitányság épületébe, ahol ma éjjel 12 órakor a rendőri fogda egyik cellájában Roboz Béla öngyilkossági kísérletet követett el. Roboz Béla ma éjjel 12 órakor saját vallomása szerint sorsa feletti elkeseredésében öngyilkossági szándékból a cellaajtó üvegtábláját benyomta és egy üvegcseréppel mindkét kezén az ereketfelvágta. A fogda folyosóján szolgálatot teljesítő rendőr figyelmes lett az üvegcsőrömpölésre, besietett a cellába és Roboz Bélát megakadályozta abban, hogy önmagán még súlyosabbb sérüléseket ejtsen. Előhívták az ügyeleti szolgálatot teljesítő rendőrorvost, aki azt állapította meg, hogy Roboz Béla az öngyilkossági kísérlet következtében könnyebb sérüléseket szenvedett. Roboz sérüléseit a rendőrorvos bekötözte és továbbra is a cellában hagyta. Roboz Béla az éjszakát aránylag nyugodtan töltötte el. Állapota azonban ma délben rosszabbra fordult. A rendőrorvos újból megvizsgálta és intézkedett, hogy Robozt haladéktalanul szállítsák a rabkórházba. Ez meg is történt. Robozt ma délután átszállították a rabkórházba. FRISS ÚJSÁG 1923 március 1. Polónyi Dezsőt három hóti fogházra ás 40 ezer korona pénzbüntetésre ítélték. A bíróság Miskolczy ügyész megrágalmazásában mondotta ki bűnösnek. Emlékezetes még, hogy Szász Zoltán és társai ügyének tárgyalásán Miskolczy Ágost ügyész kijelentette, hogy tudomása van egy telefonbeszélgetésről, amelyet Szász Zoltán és védője, Vámbéry Rusztem folytattak egymással. Polónyi Dezső nyilatkozott az egyik napilapban az ügyésznek erről a kijelentéséről, amely nagy feltűnést keltett annak idején. Polónyi ellen nyilatkozata miatt az ügyészség hivatalból üldözendő rágalmazás címén eljárást indított. Az ügyet ma tárgyalta a büntetőtörvényszéken Töréky Géza kúriáj író tanácsa. Polónyi Dezső kihallgatása során kijelentette, hogy nem akarta sérteni az ügyészt, majd pedig Thury ügyész tartotta meg vádbeszédét, amelyben azt fejtegette, hogy Polónyi megrágalmazta Miskolczy ügyészt. Kijelenti, hogy a valódiság bizonyítása nem sikerült Polónyinak. Hangsúlyozza, hogy Miskolczy hivatalos kötelességét teljesítette akkor, amikor a cenzúra jelentését a bíróság asztalára letette, mert arról értesült, hogy Szász Zoltán nem beteg és ki akarja magát vonni a tárgyaláson való megjelenéstől. Kéri Polónyi megbüntetését. Csernyáinszky Aladár védő szerint különös, soha elő nem fordult dolog volt, hogy az ügyész bemutatta a telefoncenzúra jelentését és bizonyítékul használta fel azt, amit a védő védettjével telefonon beszélgetett Ha valaki a telefonbeszélgetést arra haszpólja fel, hogy a nyilvános tárgyaláson azt közhírré tegye, ez már a telefontitok megsértése és a büntetőtörvénykönyvbe ütközik. A bíróság ezután hosszas tanácskozás után bűnösnek mondotta ki Polónyi Dezsőt rágalmazás vétségében és ezért három hónapi fogházra és 40 ezer korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolása azt mondja, hogy Polónyi olyanokat állított Miskolczy ügyészről, amelyek valódiság esetén alkalmasak lettek volna arra, hogy Miskolczy ellen a bűnvádi eljárást megindítsák. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, Polónyi fellebbezett. 1100—2600 S aranyér)sssrgg vesz NNSZE3RUM ékszerész, VII. ker.,.István-ut 37. szám. Holnap viszik át az ügyészségre a letartóztatott bankigazgatókat. A Wiener Commerzial Bank ügyében vidéken is nyomoznak — Eddig egy milliárdnyi értéket foglaltak le. Megírtuk, hogy a Wiener Commerzial Bank igazgatóit, név szerint Báron Ottót, Márkus Sándort, Pogány Miklóst és Gál Lászlót előzetes letartóztatásba helyezték. A rendőrség csalás és hűtlen kezelés bűntette címén tartóztatta le az igazgatókat, akik felfolyamodást jelentettek be a letartóztatás ellen. A nyomozás eddigi adataiból pedig beigazolódott, hogy az igazgatók igen sok esetben a valuta- és értékpapírüzletekkel milliós veszteségeket szenvedtek. A veszteségeket azonban nem a saját számlájukra, hanem a bankéra írták, míg viszont a nyereséget a maguk javára könyvelték el. A vizsgálat tovább folyik egyrészt abban az irányban, hogy megállapítsák, mely cégekkel állottak üzleti öszszeköttetésben és melyik cégeknek voltak üzletrészesei a letartóztatott direktorok, de azt is meg akarja állapítani a rendőrség, hogy nem rejtettek-e el az igazgatók egyes bankokban hamis neveken értékpapírokat és készpénzt. Körülbelül húsz budapesti bankcégre terjedt ki a rendőrség nyomorzása. Ezeknél a cégeknél ma a délutáni órákig már házkutatást is tartottak a detektívek és több helyen elrendelték a bűnügyi zárlatot a cégek vagyonára. Eddig körülbelül egy milliárd értékű részvényt, értékpapírt és készpénzt foglalt le a rendőrség. A rendőrség nyomozása vidékre is kiterjedt. A főkapitányságról egy rendőrtisztviselőt küldtek ki Orosházára és Békéscsabára, hogy az ott működő bankok vezetőit hallgassák ki az ügyben. Ez a két bank ugyanis a Wiener Commerzial Bank kötelékéhez tartozott és a letartóztatott igazgatók üzleti összeköttetésben állottak ezekkel a bankokkal. A vidéki nyomozás elsősorban Márkus Sándor igazgató két fivérének, Márkus Pálnak és Józsefnek üzleteire terjed ki. A Wiener Commerzial Bank letartóztatott volt igazgatóit csütörtökön este szállítják át az ügyészség Markóutcai fogházába, ahol a soros vizsgálóbíró folytatja az igazgatók kihallgatását. A Kiltség detícitje 40 ás félmilliárt. A ma benyújtott költségvetés érdekes számai, Kállay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén nyújtotta be az 1922—23-as zárszámadási esztendő költségvetését. A költségvetés szerint az összes állami bevételek 152.802 131.200 koronát, az állami összes kiadások pedig 193.455.324.700 koronát tesznek ki. A deficit tehát 16.652.890.500 korona. A rendes költségvetési kiadások főbb tételei ezek: kormányzó tiszteletdíja 12.000.000 korona, kormányzóság 184.157.000, nemzetgyűlés 108.104.000, külügy 2.208,896.000, belügy 8.208,942.000 pénzügy 16.901,157.000, vallás- és közoktatásügy 6.249,766.000, igazságügy 2.429,144.000, népjólét 5.005,972.000, honvédelem 12.766,330.000, állami vezetek (postatakarék, államvasut és állami vasgyárak) 55.573,111.000, állami birtokok (erdő- és mezőgazdaság, selyemtenyésztés) 1.170,960.000, nyugdíjak 1.870,707.500. Átmeneti rendkívüli kiadások: kormányzóság 12,250.000, nemzetgyűlés 990.000, honvédelem 2.574,366.000. Az állami költségvetés részletezésénél a következő érdekesebb tételeket említjük meg: a háborús utóköltségek focim alatt elszámoltatnak a következők: .A békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos költségek 5.764.666.000, a volt monarchia központi intézményeinek felszámolása 21,877.000. Ugyancsak ebben a fejezetben tudjuk meg, hogy a közszolgálati alkalmazottak természetbeni ellátása 26.450.000. 000 K-t tesz ki. A békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos költségek címén tudjuk meg, hogy a budapesti hntdntbizottságok 850 millióba kerülnek a magyar államnak. A földbirtokrendezés cím alatt számolják el a Vitézi Rend Széktartósága költségeit, amelyek összesen 5.300.000 koronát tesznek ki. A diplomáciai költségek így alakulnak: Magyarország a hágai állandó bíróság költségeiből hárommillió magyar korona részt vállalt az idén. A prágai követségi épület vásárlása közel 97.000.000, a belgrádié 80.000.000 koronába, míg a párisi követségi épület vételárának törlesztése 100.000.000 koronába került. A budapesti állami rendőrség összes kiadásai évi 2.130.000. 000 koronát tesznek ki. Vámilleték révén az önálló magyar vámterület 9 milliárdot és 200 milliót jövedelmez. A dohányon 10 milliárdot és 703 milliót vesz be a magyar állam, mégpedig belföldről 9 milliárdot és 700 milliót, külföldről pontosan egy milliárdot. A várható földadó bevételét pontosan, 10 milliárdban fixírozza a pénzügyminiszter, a forgalmi adóét 18 milliárdban, az értékpapírforgalmi adóét 1.750.000, a fényűzésforgalmi adóét pontosan 1 milliárdban, a szeszadóét 19 millióban, a cukoradóét 4 milliárd és 710 millióban. Az egyes népirodák 1.240.000 koronába, a népgombozó kirendeltségek 122 millióba kerülnek. A hadirokkantak, háborús árvák ellátása, ösztöndíjak, hadiözvegyek segítsége, állami művégtaggyár stb., szóval a háborúk áldozatairól való gondoskodással kappcsolatos kiadások összege 3.086.000.000 korona. Gyermekvédelemre 865 milliót költ az állam, ebbe értendő az anya- és csecsemővédelem, az állami gyermekmenhelyek fentartása, a hét éven aluli és hét éven felüli gyermekek gondozási díja, a gyermeknyaraltatási akció stb. A munkásbiztosítás összkiadási összege 47 és fél millió. A Budapesti Mentő Egyesület évi egy milliót kap. Nem lesi lyukas női-, férfi-, gyermekharisnyáséi és keztyilje •nert minőségben a legjobbat, árban a legolcsóbbat nyajtja Schmidek és Barna kizárólagos harisnya és keztyilkülönlegességük áruháza Budapest, Vili., Rákóczi út 57/a. (Luther-palota. ) Harisnyák minden létező cipőszínben. Vidéki megmenedlsek pontosban és megbízhatóan eszközöltetnek. Bajorország önálló államelnököt választ. Nagy botrányok a bajor tartományi ülésen. München, február 28. A bajor tartományi gyűlés teljes ülésén a bajor néppárt indítványt nyújtott be, mely azt kívánja, hogy népszavazással válasszanak az ország élére önálló államelnököt. Az indítvány benyújtásánál olyan viharos jelenetek játszódtak le, amilyenek a bajor parlament történetében eddig ritkán fordultak elő. Miután a bajor néppárt és a bajor középpárt szónokai a javaslat érdekében, a szociáldemokraták, a demokraták és a parasztpártiak a javaslat ellen beszéltek, a kommunista Eisenberger lépett a szónoki emelvényre és a jobboldal viharos ellentmondásai között kijelentette, hogy arcátlan képmutatás az az állítás, hogy a néppárt által kívánt államelnök a pártok felett állna. Az államelnök csupán a monarchia szolláscsinálója lenne s előretörést jelentene a német birodalom egységének megbontására. A jobboldali pártok azáltal, hogy a javaslat mellett szóltak, hazaárulást követtek el. Ezekre a szavakra a jobboldalon a képviselők felháborodásuknak hangos felkiáltásokban adtak kifejezést. A nagy lármában az elnök szavát sem lehetett hallani. A ház mindkét oldaláról nagyszámú izgatott képviselő csoportosult a szónoki emelvény körül. Gráf bajor néppárti képviselő Eisenbergerhez sietett és ütést mért rá. A sáz másik oldaláról Probst szociáldemokrata képviselő sietett oda, ki Gráfot erőszakkal félrehúzta és fenyegetően egy széket emelt rá. Végre több képviselő közbelépésére sikerült a nagy izgalmat lecsillapítani. A szavazásnál végül a bajor néppárt indítványát elfogadták. " KÖZGAZDASÁG. Az Első Magyar Papíripar Rt. közli, hogy az 1921. évre vonatkozó mérlege a Cseh-Szlovákiában fennálló általánosan ismert súlyos közgazdasági viszonyok következtében 6 millió 172.463,51 korona veszteséggel zárult. Az igazgatóság jelentése szerint az 1922. üzleti évben sem javultak a viszonyok, sőt a vállalatot gyárüzemének szünetelése következtében további igen lényeges veszteségek érték." Székrekedés ellen 15 perc alatt biztosan hat% »HID1 N« Kétféle csomagolásban, egyik felnőttek részére* a másik gyermekek részére. Orvosilag kipróbálva és ajánlva . Kapható a minden gy rgyszertárban. Főraktár: Pádnál Szent Antal gyógyszertár Budapest, IX., Ferenc-korút 22.