Friss Ujság, 1923. március (28. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

X/ !­­ Nagy Ernő (újra a belügyminiszter felé): Méltó társa önnek! Rakovszk­y Iván belügyminiszter (in­gerülten kiáltja Nagy, Ernő felé): Ki­kérem magamnak ezt a durva hangot! Erre óriási zaj tör ki a Ház min­den oldalán. A belügyminiszter kifa­­kadására a jobboldalon teljes erővel tör ki a felháborodás, izgatott kiáltá­sok röpködnek Nagy Ernő felé. Urbanics Kálmán felpattan a helyé­ről és Nagy Ernő felé kiáltja: — Disznó! A lárma nem csillapodik, mire az elnök az ülést felfüggeszti. A Nép gárdája. Szünet után Rupert felolvassa , Az Ember egyik számából Zsirkay János levelét, amelyben boldog újévet kíván Göndör Ferencnek. Ott van a Népnél Jákó János, akiről köztudomású, hogy az A. B. C. pénzét elsikkasztotta és több mint egy évig fogházban ült. Ott van Kalmár Simon, aki Somogyi Béla helyére ült éjjeli szerkesztőnek, ami­kor Somogyit meggyilkolták. Ott van Hollaender Sámuel, aki Hollós­ Sán­dor néven ismeretes a szegedi botrány­ból kifolyólag, amikor a teljesen ártat­lan szegedi főrabbit megrágalmazta. Enről saját rokonai jelentették ki, hogy Wertheim-Szekr­ingeiket felfe­­szítette. Pikler Emil: Csupa gentleman! Rupert* Kádár Lehelről és Lendvai Istvánról, akik szintén bolsevista cik­keiket írták, nem is akarok szólni. A kereszténységet csak tiszta ajkakról lehet hirdetni. Ez a két orgánum dúlta fel a viszonyokat és ezek miatt szen­ved az ország hite, neve. A kormány súlyos mulasztást köve­tett el, amikor nem óvta meg a kor­mányzat attól, hogy ezeket a lapokat meglátogassa és a látogatásával meg­tisztelje. Azt kérdi interpellációjában, hogyan volt lehetséges, hogy az államfő meg­látogatta ezt a két lapot, továbbá haj­landó-e a kormány arról nyilakozni, hogy ezek a lapok tényleg nem része­sülnek támogatásban. A belügyminiszter válaszol. Rakovszky Iván , belügyimniszter: Tiltakozik az ellen a mod ellen, amely­­lyel Rupert a kormányzó személyét a vitába bevonta. A kormányzó látoga­­tásával egy új magyar kulturális vál­lalatot akart megtisztelni és nem,kí­vánt az ott nyomtatott lapok politiká­ja tekintetében állást foglalni. aranyat, ei0*t$t, ba. É'il­afllSl “Islogat ne adjan el fenti. **'* **■■«***•»* m­ig meg nem hallgatja Fischer ésEisner RákAeal-utar*Vasíftca -árok ! Roboz Bála öngyilkos kísérlete a f­őkapitányságon. Fölvágta ereit sorsa miatti bánatában.­­ Állapota súlyosra fordult. A napokban a román hatóságok ki­utasították Roboz Imre és Roboz Béla fivéreket Erdélyből és toloncuton Deb­recenbe vitték őket. Robozék a kom­­mün bukása után a Pesti Élet című lapot szerkesztették Budapesten, ké­sőbb pedig a megszállott területen fej­tettek ki hazafiatlan működést. Debre­cenből a Roboz-fivéreket behozták a budapesti főkapitányság épületébe, a­hol ma éjjel 12 órakor a rendőri fog­da egyik cellájában Roboz Béla öngyil­kossági kísérletet követett el. Roboz Béla ma éjjel 12 órakor saját vallomása szerint sorsa feletti elkese­redésében öngyilkossági szándékból a cellaajtó üvegtábláját benyomta és egy üvegcseréppel mindkét kezén az ere­ket­­felvágta. A fogda folyosóján szolgálatot telje­sítő rendőr figyelmes lett az üvegcső­römpölésre, besietett a cellába és Ro­boz Bélát megakadályozta abban, hogy önmagán még súlyosabbb sérüléseket ejtsen. Előhívták az ügyeleti szolgála­tot teljesítő rendőrorvost, aki azt ál­lapította meg, hogy Roboz Béla az ön­gyilkossági kísérlet következtében könnyebb sérüléseket szenvedett. Ro­boz sérüléseit a rendőrorvos bekötözte és továbbra is a cellában hagyta. Roboz Béla az éjszakát aránylag nyugodtan töltötte el. Állapota azon­ban ma délben rosszabbra fordult. A rendőrorvos újból megvizsgálta és in­tézkedett, hogy Robozt haladéktalanul szállítsák a rabkórházba. Ez meg is történt. Robozt ma délután átszállí­tották a rabkórházba. FRISS ÚJSÁG 1923 március 1. Polónyi Dezsőt három hóti fogházra ás 40 ezer korona pénzbüntetésre ítélték. A bíróság Miskolczy ügyész megrágalmazásában mondotta ki bűnösnek. Emlékezetes még, hogy Szász Zoltán és társai ü­gyének tárgyalásán Mis­kolczy Ágost ügyész ki­jelen­tette, hogy tudomása van egy telefonbeszélgetés­ről, amelyet Szász Zoltán és védője, Vámbéry Rusztem folytattak egymás­sal. Polónyi Dezső nyilatkozott az egyik napilapban az ügyésznek erről a kijelentéséről, amely nagy feltűnést keltett annak idején. Polónyi ellen nyi­latkozata miatt az ügyészség hivatal­ból üldözendő rágalmazás címén eljá­rást indított. Az ügyet ma tárgyalta a büntetőtör­­vényszéken Töréky Géza kúriáj író tanácsa. Polónyi Dezső kihallgatása során kijelentette, hogy nem akarta sérteni az ügyészt, majd pedig Thury ügyész tartotta meg vádbeszédét, a­melyben azt fejtegette, hogy Polónyi megrágalmazta Miskolczy ügyészt. Ki­jelenti, hogy a valódiság bizonyítása nem sikerült Polónyinak. Hangsúlyoz­za, hogy Miskolczy hivatalos köteles­ségét teljesítette akkor, amikor a cen­zúra jelentését a bíróság asztalára le­tette, mert arról értesült, hogy Szász Zoltán nem beteg és ki akarja magát vonni a tárgyaláson való megjelenés­től. Kéri Polónyi megbüntetését. Csernyáinszky Aladár védő szerint különös, soha elő nem fordult dolog volt, ho­gy az ügyész bemutatta a tele­­foncenzúra jelentését és bizonyítékul használta fel azt, amit a védő védett­jével telefonon beszélgetett Ha valaki a telefonbeszélgetést arra haszpólja fel, hogy a nyilvános tárgyaláson azt köz­hírré tegye, ez már a telefontitok meg­sértése és a büntetőtörvénykönyvbe ütközik.­­ A bíróság ezután hosszas tanácsko­zás után bűnösnek mondotta ki Poló­nyi Dezsőt rágalmazás vétségében és ezért három hónapi fogházra és 40 ezer korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolása azt mondja, hogy Polónyi olyanokat állított Miskolczy ügyészről, amelyek valódiság esetén alkalmasak lettek volna arra, hogy Miskolczy ellen a bűnvádi eljárást megindítsák­. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, Polónyi fellebbezett. 1100—2600 S aranyér)­sssrgg vesz NNSZE3RUM ékszerész, VII. ker.,.István-ut 37. szám. Holnap viszik át az ügyészségre a letartóztatott bankigazgatókat. A Wiener Commerzial Bank ügyében vidéken is nyomoznak­ — Eddig­ egy milliárdnyi értéket foglaltak le. Megírtuk, hogy a Wiener Commer­­zial Bank igazgatóit, név szerint Báron Ottót, Márkus Sándort, Pogány Mik­lóst és Gál Lászlót előzetes letartóz­tatásba helyezték. A rendőrség csalás és hűtlen kezelés bűntette címén tartóztatta le az igaz­gatókat, akik felfolyamodást jelentettek be a letartóztatás ellen. A nyomozás eddigi adataiból pedig beigazolódott, hogy az igazgatók igen sok esetben a valuta- és értékpapír­üzletekkel milliós veszteségeket szen­vedtek. A veszteségeket azonban nem a saját számlájukra, hanem a bankéra írták, míg viszont a nyereséget a ma­guk javára könyvelték el. A vizsgálat tovább folyik egyrészt abban az irányban, hogy megállapít­sák, mely cégekkel állottak üzleti ösz­­szeköttetésben és melyik cégeknek voltak üzletrészesei a letartóztatott di­rektorok, de azt is meg akarja álla­pítani a rendőrség, hogy nem rejtet­tek-e el az igazgatók egyes bankokban hamis neveken értékpapírokat és kész­pénzt. Körülbelül húsz budapesti bank­cégre terjedt ki a rendőrség nyomor­zása. Ezeknél a cégeknél ma a délutáni órákig már házk­utatást is tartottak a detektívek és több helyen elrendelték a bűnügyi zárlatot a cégek vagyonára. Eddig körülbelül egy milliárd értékű részvényt, értékpapírt és készpénzt foglalt le a rendőrség. A rendőrség nyomozása vidékre is kiterjedt. A főkapitányságról egy rend­őrtisztviselőt küldtek ki Orosházára és Békéscsabára, hogy az ott működő bankok vezetőit hallgassák ki az ügy­ben. Ez a két bank ugyanis a Wiener Commerzial Bank kötelékéhez tarto­zott és a letartóztatott igazgatók üz­leti összeköttetésben állottak ezekkel a bankokkal. A vidéki nyomozás elsősor­ban Márkus Sándor igazgató két fivé­rének, Márkus Pálnak és Józsefnek üz­leteire terjed ki. A Wiener Commerzial Bank letar­tóztatott volt igazgatóit csütörtökön este szállítják át az ügyészség Markó­­utcai fogházába, ahol a soros vizsgáló­­bíró­ folytatja az igazgatók kihallga­tását. A K­iltség detícitje 40 ás félmilliárt­. A ma benyújtott költségvetés érdekes számai, Kállay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén nyújtotta be az 1922—23-as zárszámadási esztendő költségvetését. A költség­vetés szerint az összes állami bevételek 152.802 131.200 koronát, az állami összes kiadások pe­dig 193.455.324.700 koronát tesznek ki. A deficit tehát 16.652.890.500 korona. A rendes költségvetési kiadások főbb tételei ezek: kormányzó tisztelet­­díja 12.000.000 korona, kormányzóság 184.157.000, nemzetgyűlés 108.104.000, külügy 2.208,896.000, belügy 8.208,942.000 pénzügy 16.901,157.000, vallás- és köz­oktatásügy 6.249,766.000, igazságügy 2.429,144.000, népjólét 5.005,972.000, hon­védelem 12.766,330.000, állami vezetek (postatakarék, államvasut és állami vasgyárak) 55.573,111.000, állami birto­kok (erdő- és mezőgazdaság, selyem­­tenyésztés) 1.170,960.000, nyugdíjak 1.870,707.500. Átmeneti rendkívüli kiadások: kormányzóság 12,250.000, nemzetgyű­lés 990.000, honvédelem 2.574,366.000. Az állami költségvetés részletezésé­nél a következő érdekesebb tételeket említjük meg: a háborús utóköltségek focim alatt elszámoltatnak a követke­zők: .A békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos költségek 5.764.666.000, a volt monarchia központi intézményei­nek felszámolása 21,877.000­­. Ugyancsak ebben a fejezetben tud­juk meg, hogy a közszolgálati al­kalmazottak természetbeni ellátása 26.450.000. 000 K-t tesz ki. A békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos költségek címén tudjuk meg, hogy a budapesti hntdntbizottsá­­gok 850 millióba kerülnek a magyar államnak. A földbirtokrendezés cím alatt szá­molják el a Vitézi Rend Széktartósága költségeit, amelyek összesen 5.300.000 koronát tesznek ki. A diplomáciai költségek így alakul­nak: Magyarország a hágai állandó bíróság költségeiből hárommillió ma­gyar korona részt vállalt az idén. A prágai követségi épület vásárlása kö­zel 97.000.000, a belgrádié 80.000.000 koronába, míg a párisi követségi épü­let vételárának törlesztése 100.000.000 koronába került. A budapesti ál­lami rendőrség összes kiadásai évi 2.130.000. 000 koronát tesznek ki.­­ Vámilleték révén az önálló magyar­­ vámterület 9 milliárdot és 200 milliót­­ jövedelmez. A dohányon 10 milliárdot és 703 milliót vesz be a magyar állam, még­pedig belföldről 9 milliárdot és 700 milliót, külföldről pontosan egy milliárdot.­­ A várható földadó bevételét ponto­san, 10 milliárdban fixírozza a pénzügy­­­­miniszter, a forgalmi adóét 18 mil­liárdban, az értékpapírforgalmi adóét­­ 1.750.000, a fényűzés­­forgalmi adóét­­ pontosan 1 milliárdban, a szeszadóét­­ 19 millióban, a cukoradóét 4 milliárd­­ és 710 millióban. Az egyes népirodák 1.240.000 koro­nába, a népgombo­zó kirendeltségek 122 millióba kerülnek. A hadirokkan­tak, háborús árvák ellátása, ösztöndí­jak, hadiözvegyek segítsége, állami művégtaggyár stb., szóval a háborúk áldozatairól való gondoskodással kap­­p­csolatos kiadások összege 3.086.000.000 korona. Gyermekvédelemre 865 milliót költ az állam, ebbe értendő az anya- és csecsemővédelem, az állami gyer­­mekmenhelyek fentartása, a hét éven aluli és hét éven felüli gyermekek gon­dozási díja, a gyermeknyaraltatási ak­ció stb. A munkásbiztosítás összkiadá­­si összege 47 és fél millió. A Budapesti Mentő Egyesület évi egy milliót kap. Nem lesi lyukas női-, férfi-, gyermek­harisnyáséi és keztyilje •nert minőségben a legjobbat, árban a legolcsóbbat nyajtja Schmidek és Barna kizárólagos harisnya és keztyilkülönlegességük áruháza Budapest, Vili., Rákóczi­ út 57/a. (Luther-palota. ) Harisnyák minden létező cipő­színben. Vidéki megmenedlsek pontosban és megbízhatóan eszközöltetnek. Bajorország önálló államelnököt választ. Nagy botrányok a bajor tartományi ülésen. München, február 28. A bajor tartományi gyűlés teljes ülé­sén a bajor néppárt indítványt nyúj­tott be, mely azt kívánja, hogy nép­szavazással válasszanak az ország élére önálló államelnököt. Az indítvány benyújtásánál olyan viharos jelenetek játszódtak le, amilyenek a bajor par­lament történetében eddig ritkán for­dultak elő. Miután a bajor néppárt és a bajor középpárt szónokai a javaslat érdeké­ben, a szociáldemokraták, a demokra­ták és a parasztpártiak a­ javaslat el­len beszéltek, a kommunista Eisenber­­ger lépett a­ szónoki emelvényre és a jobboldal viharos ellentmondásai kö­zött kijelentette, hogy arcátlan kép­­mutatás az az állítás, hogy a néppárt által kívánt államelnök a pártok felett állna. Az államelnök csupán a mon­archia szoll­áscsinálója lenne s előre­törést jelentene a német birodalom egységének megbontására. A jobboldali pártok azáltal, hogy a javaslat mellett szóltak, hazaárulást követtek el. Ezekre a szavakra a jobboldalon a képviselők felháborodásuknak hangos felkiáltásokban adtak kifejezést. A nagy lármában az elnök szavát sem lehetett hallani. A ház mindkét olda­­­láról nagyszámú izgatott képviselő csoportosult a szónoki emelvény körül. Gráf bajor néppárti képviselő Eisen­­bergerhez sietett és ütést mért rá. A s­áz másik oldaláról Probst szociáldemo­krata képviselő sietett oda, ki Gráfot erőszakkal félrehúzta és fenyegetően egy széket emelt rá. Végre több kép­viselő közbelépésére sikerült a nagy izgalmat lecsillapítani. A szavazásnál végül a bajor néppárt indítványát elfogadták. " KÖZGAZDASÁG. Az Első Magyar Papíripar Rt. közli, hogy az 1921. évre vonatkozó mér­lege a Cseh­-Szlovákiában fennálló ál­talánosan ismert súlyos közgazda­­sági viszonyok következtében 6 millió 172.463,51 korona veszteséggel zárult. Az igazgatóság jelentése szerint az 1922. üzleti évben sem javultak a vi­szonyok, sőt a vállalatot gyárüzemé­nek szünetelése következtében továb­bi igen lényeges veszteségek érték." Székrekedés ellen 15 perc alatt biztosan hat% »H­ID1 N« Kétféle csomagolásban, egyik felnőttek részére* a másik gyermekek részére. Orvosilag kipróbálva és ajánlva­ . Kapható a minden gy rgy­szer­tárban. Főraktár: Pádnál Szent Antal gyógyszertár Budapes­t,­ IX., Ferenc-korút 22.

Next