Friss Ujság, 1923. június (28. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-02 / 122. szám
XXVII. évfolyam, 122. asám. ára 25 korona Budapest, 1923. junius 2. Szombat politikai, napilap apt.BAA BR 8/®k m rffe ““^SStefii2S"‘**a Ktíjteo: taxi,* bor*... videVe* jjpi Imf W m lE ifi ip 'lm. Éra fH küldesse! egy pooapr.------K 500. ||gW§||gh M §|g Nyosri* telefon 32-99. Ketyedevre-------------------------K 1400. gg| K® SaSG &B§ 550 WM j»fa KjEi QBR &5S CSK FIÓKKIADÓHIVATALOK : V.. Honvtte. 8. Episzéia ára:ZZ i 111W W W W wKi W z A rákosszentmihályi rémdráma szörnyű részletei Molnár a szeretőjét , 50 százalékos javítást kaptak a tisztviselők A véres pér. Három napi nyomozás után a budapesti államrendőrség csaknem minden részletében felderítette a rákosszentmihályi borzalmas gyilkosságot. Budapest közönségét a gyilkosság első hírei érthető izgalomba sodorták, mert az emberek biztonsági érzetét kissé megrendítette az a jelenség, hogy a főváros közvetlen közelében négy embernek vész nyoma igen rövid időn belül és ennek a négy embernek az életét senki sem tartja számon, senki sem kérdi, hol vannak, merre lettek ők. A nyomozás sikere után meggyőződött róla a közönség, hogy a közbiztonság jó kezekben van, s mert íme, ami pár nap előtt a legizgatóbb titokzatossággal nehezedett a kedélyekre, ma már a gyilkos beismerő vallomása után csak a borzalmasságával hat az idegekre. Annyi bizonyos már, hogy mind a négy gyilkosságot Molnár Tóth József követte el. Hogy a négyszeres gyilkosság mellékkörülményei valóban olyanok, amilyeneknek a gyilkos előadta, ezt a további nyomozás fogja kideríteni. De bármilyenek voltak a körülmények, amelyből ez a borzalmas emberirtás kisarjadzott, bizonyos, az emberi elvetemültségnek szinte példátlanul álló megnyilvánulásával állunk szemközt. A háború és a háborút követő esztendők kissé hozzászoktattak a vérszaghoz. De ezekben a véres cselekedetekben volt valami, ami legalább magyarázhatóvá tette az embernek ember ellen való állati támadását. Gyűlölet, harag, lihegő fanatizmus, félrevezetettség, korlátoltság játszottak közre ezeknél a megszégyenítő cselekedeteknél. De a rákosszentmihályi gyilkost az emberi szenvedélyek legutálatosabbja, a kapzsiság és a könnyű meggazdagodás vágya hajszolta bele a bűnbe. Hideg számítással dolgozott, csak a milliók csábították és e milliók miatt olyanok életét oltotta ki, akikkel még ellenséges viszonyban sem állott. Az első embert megölte, mert pénze volt, a többieket azért, mert attól tartott,, hogy elárulják őt. Mindenkit eltüntetett az élők sorából, akiről feltehette, hogy a véres kezekkel szerzett pénz élvezetében megzavarhatják, így szülte az első bűn a másik hármat. A mai kort semmi sem, jellemzi jobban, mint a könnyű meggazdagodás vágya. Az emberek beleélték magukat abba a kényelmes gondolatba, hogy munkából nem lehet megélni, munkából nem lehet meggazdagodni. Ez az állítás csak részben igaz: munkából csak keservesen lehet megélni, viszont igaz, hogy meggazdagodni egyáltalán nem lehet belőle. De hát miért, kell egy szegénytéscikrement országban rmeggazdagod? Ezt a kérdést megszívlelhetnék nemcsak a szegény emberek, de azok is, akik úgy az emberek élete, mint az ország szerencsétlen sorsa árán igyekszenek könnyű szerrel milliókat összeharácsolni. Jelenet az országos kutyaversenypel. Az egyik vizsgázó betörőt fogott. Hajnali Tóth Jissef, a rákosszentmihályi szörnyeiét. Megölte a nagyapát, a nagyanyát, leányt, az unokát, hogy pénzeket megkaparintsa. iszonyú bűneit töredelmesen bevallotta. — Lachmanné szeme láttára lőtte agyon Kövessnét és fiát. — Az A rákosszentmihályi gyilkosság titokzatosságát mára megszüntette Molnár Tóth József részletes beismerő vallomása, mely a szörnyűséges, párját ritkító bűnténynek jóformán minden részletére világosságot deríted. A vallatások során megtört Molnár Tóth József s bár eleinte még igyekezett vallomásai során a saját bűnösségén enyhíteni, ma délután két órakor a központi nyomozó osztály Vámházkörúti hivatali szobájában történt részletes jegyzőkönyvi kihallgatása alkalmával Kén József dr. rendőrtanácsos előtt teljes részletességgel tette meg beismerő vallomását. A jegyzőkönyv felvétele előtt a rendőri nyomozás tisztázta, hogy tulajdonképpen hány tagból állott a Lachmann család. Lachmann András pékmester négy év előtt tért vissza Amerikából feleségével és leányával, a férjétől elváltan élő Követ* Lőrincnével s ennek fiával, a 17 éves Követ* Gyulával. Lachmannék 27 éves Ferenc, fia künn maradt Amerikában. Lachmannék három évvel ezelőtt szerezték rákosszentmihályi villájukat, ahol teljesen visszavonult életet éltek. Hogy gyilkolták meg az öreg Lachmannt? Molnár Tóth József Lachmannékkal Kövess Lőrincné révén ismerkedett meg 1922 januárjában az Országházi kávéházban. A fiatal asszony szenvedélyesen játszott a tőzsdén s ezért járt el az Országház-kávéházba a zugtőzs öregasszonyt később megfojtotta, dések közé. Molnár Tóth József, aki dési születésű, 21 éves, nős kereske, deseged s a Molnár nevet tulajdonképpen jogtalanul használja, szemet vetett a csinos asszonyra, akinek a dollárjai is izgatták őt s az első megismerkedés után udvarolt is az asszonynak. Egy ízben kihallgatta az asszony beszélgetését egy Ritter nevű medikussal, akitől Kövessné gyorsan ölő mérget kért azzal, hogy van egy barátnője, aki iszákos férjét akarja láb alól eltenni. A medikus természetesen vonakodott erre a célra mérget adni, de Tóth Józsefnek szeget ütött fejébe a beszélgetés és ettől kezdve figyelni kezdte az asszonyt. Mikor Rákosszentmihályon a családhoz is bejáratos lett, látta, hogy az öreg Lachmann és leánya, Kövessné között állandó a vívódás az asszony tőzsdézéseimiatt s hogy az öreg ’ Lachmanné is leánya pártján van. Mikor a múlt év májusában Kövessné áruba bocsátotta éderpotina aranyóráját és láncát, Tóth kételkedni kezdett a mesében, amelyet Lachmanné és leánya az öreg Lachmanni Amerikába való visszautazásáról elé tálaltak s gyanút fogott. Később egy alkalommal az Öreg asszonyt ?... leányát a rákosszentmihályi villa udvarán levő külön házikóban, egy égő mécs elült térdenállva imádkozni látta, gyanúja megerősödött s mikor Lachmann összes ruháit is a villáiban találta, vállalómi fogta Kövessné, aki aztán bevallotta, hogy az öreg Lachmannit a mult év május 10-én Lachmanné és Kövesné előzetes megbe szélés alapján revolverrel agyonlőtték, Tóth József titoktartást ígért ugyan, azonban a titok felfedezése után kezében tartotta az egész családot és igyekezett azt arra használni fel, hogy belőle magának anyagi hasznot szerezzen. Hogy ölte meg Tóth József Kövessnét és fiát? Az öreg Lachmann meggyilkolása után Kövessné korlátlanul hódolt tőzsdeszenvedélyének állandóan kontreminált s rövid idő leforgása alatt majdnem minden pénzét elvesztette. Ekkor már az anya és leánya között is rosszra fordult a viszony. Kövessné anyjától folyton a jussát követelte é emiatt napirenden voltak a heves ös-szeszólalkozások. Ez év január 5-én, délután ismét nagy veszekedés volt a János utcai villa ebédlőjében, ahol a család tagjain kívül Tóth József is jelen volt. Kövessné ismét a jussát követelte az öregasszonytól, majd a két nő egymásnak cselt és ütni-verni kezdték egymást. Kövessné ekkor berohant a szomszéd szobába, ahonnan azzal a revolverrel tért vissza, amelyből az öreg Lachmannt már agyonlőtték, hogy anyjával is leszámoljon. Tóth József ekkor felugrott, kicsavarta Kövessné kezéből a fegyvert és azzal most ő lőtte agyon az anyja és a fia jelenlétében Kövessnét. A tizenhét éves Kövess Gyula az ajtó felé futott, hogy fellármázza a környéket, de ekkor Tóth József a fiú után szaladt, és ebédlő ajtóban elkapta és közvetlen közelből halántékon lőtte a nagyanyja szeme láttára. A kettős gyilkosság után Lachmanné sírva kérte Tóth Józsefet, hogy ölje meg őt is, ez azonban most azt követelte az öregasszonytól, hogy írassa rá a házát. Lachmanné segített a gyilkosnak lánya és unokája elföldelésében. Emberileg alig érthető, ami ezután történt. Lachmanné a gyilkos felszólítására segédkezett ennek a két hulla eltakarításában. A fiú holttestét egy bádog ládába tették, amelyet Tóth azzal rendelt meg egy József-körúti bádogosnál, hogy zsírt akar Cseh-Szlovákiába szállítani. Az öregasszonnyal együtt, gyömöszölték be ebbe a ládába afiatal Kövess Gyula holttestét, amelyet addig egy pamlag alatt rejtegettek. A bádog ládát Tóth maga cinkelte be s aztán az öregasszonnyal együtt ásták el a mosókonyha földjében. Kövessné részére már nem készítettek külön koporsót, mert anyja sajnálta a koporsó költségeit. Éjszaka ásott Tóh a villa bejáratához közel egy félméter mély gödröt és kötélen eresztette le ebbe Kövessné hulláját. Később mégis készíttetett egy bádogfedelet, felásta a sírt s a födelet a holttest fölé helyezve, azt ujból elföldlelte. Lschrr,annét Kerozsay jelenlétében gyilkolta meg Tóth. Ezután vitte ki Tóth a villába a Kanozsan-házaspárt, majd Lachmannét rávette, hogy költözzön be Budapestre a Hunnia-szállóba addig, amig a villáért a pénzt megkapja Kanozsayéktól. Az eladást Tóth közvetette s az volt a terv, hogy az üzlet lebonyolítása után Lachmanné visszamegy Amerikába a fiához. Február ötödikén Tóth azzal csalta ki az öregasszonyt, hogy Kanozsayék ki akarják fizetni a bútorok ikéd, Kanozsayék nem voltak otthon és mikor Lachmanné leült az ebédlőben. Tóth József hurkot dobott a nyakába és megfojtotta. Ekkor lépett be a gyilk