Friss Ujság, 1923. június (28. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

XXVII. évfolyam, 122. asám. ára 25 korona Budapest, 1923. junius 2. Szombat politikai, napilap apt.BAA BR 8/®k m rffe ““^SStefii2S"‘**a Ktíjteo: taxi­,* bor*... videVe* jjpi Imf W m lE ifi ip 'lm. Éra fH küldesse! egy pooapr.------K 500.­ ||gW§|­­|gh M §|g Nyosri* telefon 32-99. Ketyedevre-------------------------K 1400.­ gg| K® SaSG &B§ 550 WM j»fa KjEi QBR &5S CSK FIÓKKIADÓHIVATALOK : V.. Honvtt­e. 8. Episzéia ára:ZZ i 111W W W W wKi W z A rákosszentmihályi rémdráma szörnyű részletei Molnár a szeretőjét , 50 százalékos javítást kaptak a tisztviselők A véres pér. Három napi nyomozás után a budapesti államrendőrség csaknem minden részletében felderítette a rákosszentmihályi borzalmas gyil­kosságot. Budapest közönségét a gyilkosság első hírei érthető iz­galomba sodorták, mert az embe­rek biztonsági érzetét kissé megren­dítette az a jelenség, hogy a fővá­ros közvetlen közelében négy em­bernek vész nyoma igen rövid időn belül és ennek a négy embernek az életét senki sem tartja számon, senki sem kérdi, hol vannak, merre lettek ők. A nyomozás sikere után meggyőződött róla a közönség, hogy­­ a közbiztonság jó kezekben van, s mert íme, ami pár nap előtt a leg­­izgatóbb titokzatossággal neheze­dett a kedélyekre, ma már a gyilkos beismerő vallomása után csak a borzalmasságával hat az idegekre. Annyi bizonyos már, hogy mind a négy gyilkosságot Molnár Tóth Jó­zsef követte el. Hogy a négyszeres gyilkosság mellékkörülményei való­ban olyanok, amilyeneknek a gyil­kos előadta, ezt a további nyomozás fogja kideríteni. De bármilyenek voltak a körülmények, amelyből ez a borzalmas emberirtás kisarjad­­zott, bizonyos, az emberi elvete­mültségnek szinte példátlanul álló megnyilvánulásával állunk szem­közt. A háború és a háborút követő esztendők kissé hozzászoktattak a vérszaghoz. De ezekben a véres cse­lekedetekben volt valami, ami leg­alább magyarázhatóvá tette az em­bernek ember ellen való állati tá­madását. Gyűlölet, harag, lihegő fanatizmus, félrevezetetts­ég, korlá­toltság játszottak közre ezeknél a megszégyenítő cselekedeteknél. De a rákosszentmihályi gyilkost az em­beri szenvedélyek legutál­a­tosabbj­a, a kapzsiság és a könnyű meggazda­godás vágya hajszolta bele a bűnbe. Hideg számítással dolgozott, csak a milliók csábították és e milliók miatt olyanok életét oltotta ki, akik­kel még ellenséges viszonyban sem állott. Az első embert megölte, mert pénze volt, a többieket azért, mert attól tartott,, hogy elárulják őt. Mindenkit eltüntetett az élők sorá­ból, akiről feltehette, hogy a véres kezekkel szerzett pénz élvezetében megzavarhatják, így szülte az első bűn a másik hármat. A mai kort semmi sem, jellemzi jobban, mint a könnyű meggazda­godás vágya. Az emberek beleélték magukat abba a kényelmes gondo­latba, hogy munkából nem lehet megélni, munkából nem lehet meg­gazdagodni. Ez az állítás csak rész­ben igaz: munkából csak keserve­sen lehet megélni, viszont igaz, hogy meggazdagodni egyáltalán nem lehet belőle. De hát miért, kell egy szegénytéscikrement országban rmeggazdagod? Ezt a kérdést meg­szívlelhetnék nemcsak a szegény emberek, de azok is, akik úgy az emberek élete, mint az ország sze­rencsétlen sorsa árán igyekszenek könnyű szerrel milliókat összehará­csolni. Jelenet az országos kutyaversenypel. Az egyik vizsgázó betörőt fogott. Hajnali Tóth Jissef, a rákosszentmihályi szörnyeiét. Megölte a nagyapát, a nagyanyát, leányt, az unokát, hogy pénzeket megkaparintsa. iszonyú bűneit töredelmesen bevallotta. — Lachmanné szeme láttára lőtte agyon Kövessnét és fiát. — Az A rákosszentmihályi gyilkosság ti­tokzatosságát mára megszüntette Mol­nár Tóth József részletes beismerő val­lomása, mely a szörnyűséges, párját ritkító bűnténynek jóformán minden részletére világosságot deríted. A val­latások során megtört Molnár Tóth József s bár eleinte még igyekezett vallomásai során a saját bűnösségén enyhíteni, ma délután két órakor a központi nyomozó osztály Vámház­­körúti hivatali szobájában történt rész­letes jegyzőkönyvi kihallgatása alkal­mával Kén­­ József dr. rendőrtanácsos előtt teljes részletességgel tette meg beismerő vallomását. A jegyzőkönyv felvétele előtt a rend­őri nyomozás tisztázta, hogy tulajdon­képpen hány tagból állott a Lachmann család. Lachmann András pékmester négy év előtt tért vissza Amerikából feleségével és leányával, a férjétől el­váltan élő Követ* Lőrincnével s ennek fiával, a 17 éves Követ* Gyulával. Lachmannék 27 éves Ferenc, fia künn maradt Amerikában. Lachmannék há­rom évvel ezelőtt szerezték rákos­szentmihályi villájukat, ahol teljesen visszavonult életet éltek. Hogy gyilkolták meg az öreg Lach­m­annt? Molnár Tóth József Lachm­annékkal Kövess Lőrincné révén ismerkedett meg 1922 januárjában az Országház­i ká­véházban. A fiatal asszony szenvedé­lyesen játszott a tőzsdén s ezért járt el az Országház-kávéházba a zugtőzs öregasszonyt később megfojtotta, dések közé. Molnár Tóth József, aki dési születésű, 21 éves, nős keresk­e, deseged s a Molnár nevet tulajdonkép­pen jogtalanul használja, szem­et ve­tett a csinos asszonyra, akinek a dol­lárjai is izgatták őt s az első megis­merkedés után udvarolt is az asszony­nak. Egy ízben kihallgatta az asszony beszélgetését egy Ritter nevű medikus­sal, akitől Kövessné gyorsan ölő mér­get kért azzal, hogy van egy barátnője, aki iszákos férjét akarja láb alól el­tenni. A medikus természetesen vona­kodott erre a célra mérget adni, de Tóth Józsefnek szeget ütött fejébe a beszélgetés és ettől kezdve figyelni kezdte az asszonyt. Mikor Rákosszent­­mihályon a családhoz is bejáratos lett, látta, hogy az öreg Lachmann és leá­nya, Kövessné között állandó a vívó­dás az asszony tőzsdézései­­miatt s hogy az öreg ’ Lachmanné is leánya pártján van. Mikor a múlt év májusá­ban Kövessné áruba bocsátotta éderp­­otina aranyóráját és láncát, Tóth ké­telkedni kezdett a mesében, amelyet Lachmanné és leánya az öreg Lach­­­manni Amerikába való visszautazásáról elé tálaltak s gyanút fogott. Később egy alkalommal az Öreg asszonyt ?... leányát a rákosszentmihályi villa ud­varán levő külön házikóban, egy égő mécs elült térdenállva imádkozni lát­ta, gyanúja megerősödött s mikor Lachmann összes ruháit is a villáiban találta, vállalómi fogta Kövessné­, aki aztán bevallotta, hogy az öreg Lach­­mannit a mult év május 10-én Lach­manné és K­övesné előzetes megbe­ szélés alapján revolverrel agyonlőtték, Tóth József titoktartást ígért ugyan, azonban a titok felfedezése után kezé­ben tar­totta az egész családot és igye­kezett azt arra használni fel, hogy be­lőle magának anyagi hasznot szerez­zen. Hogy ölte meg Tóth József Kövessnét és fiát? Az öreg Lachmann meggyilkolása után Kövessné korlátlanul hódolt tőzsdeszenvedélyének állandóan kon­­treminált s rövid idő leforgása alatt majdnem minden pénzét elvesztette. Ekkor már az anya és leánya között is rosszra fordult a viszony. Kövessné anyjától folyton a jussát követelte é­­ emiatt napirenden voltak a heves ös­-­­szeszólalkozások. Ez év január 5-én, délután ismét nagy veszekedés volt a János­ utcai villa ebédlőjében, ahol a család tagjain kívül Tóth József is je­len volt. Kövessné ismét a jussát kö­vetelte az öregasszonytól, majd a két nő egymásnak cselt és ütni-verni kezdték egymást. Kövessné ekkor be­­­rohant a szomszéd szobába, ahonnan­ azzal a revolverrel tért vissza, amely­ből az öreg Lachmannt már agyonlőtt­­ék, hogy anyjával is leszámoljon. Tóth József ekkor felugrott, kicsa­varta Kövessné kezéből a fegyvert és azzal most ő lőtte agyon az anyja és a fia jelenlétében Kövessnét. A tizen­hét éves Kövess Gyula az ajtó felé fu­tott, hogy fellármázza a környéket, de ekkor Tóth József a fiú után szaladt, és ebédlő ajtóban elkapta és közvetlen közelből halántékon lőtte a nagyanyja szeme láttára. A kettős gyilkosság után Lachmanné sírva kérte Tóth Józsefet, hogy ölje meg őt is, ez azonban most azt köve­telte az öregasszonytól, hogy írassa rá a házát. Lachmanné segített a gyilkosnak lánya és unokája elföldelésében. Emberileg alig érthető, ami ezután történt. Lachmanné a gyilkos felszólí­tására segédkezett ennek a két hulla eltakarításában. A fiú holttestét egy bá­dog ládába tették, amelyet Tóth azzal rendelt meg egy József-körúti bádogos­nál, hogy zsírt akar Cseh-Szlovákiába szállítani. Az öregasszonnyal együtt, gyömöszölték be ebbe a ládába a­­fiatal Kövess Gyula holttestét, amelyet addig egy pamlag alatt rejtegettek. A bádog ládát Tóth maga cinkelte be s aztán az öregasszonnyal együtt ásták el a­­ mosókonyha földjében. Kövessné ré­­­­szére már nem készítettek külön ko­­­­porsót, mert anyja sajnálta a koporsó költségeit. Éjszaka ásott Tó­h a villa bejáratához közel egy félméter mély gödröt és kötélen eresztette le ebbe Kövessné hulláját. Később mégis ké­szíttetett egy bádogfedelet, felásta a sírt s a födelet a holttest fölé helyezve, azt ujból elföldlelte. Lschrr,annét Ker­ozsay jelenlétében gyilkolta­ meg Tóth. Ezután vitte ki Tóth a villába a Ka­­­­nozsa­n-házaspárt, majd Lachmannét rávette, hogy költözzön be Budapestre a Hunnia-szállóba addig, amig a vil­láért a pénzt megkapja Kanozsayéktól. Az eladást Tóth közvet­ette s az volt a terv, hogy az üzlet lebonyolítása után Lach­m­anné visszamegy Amerikába a fiához. Február ötödikén Tóth azzal csalta ki az öregasszonyt, hogy K­ano­­zsayék ki akarják fizetni a bútorok ik­é­d, Kanozsayék nem voltak otthon és mikor Lachmanné leült az ebédlőben. Tóth József hurkot dobott a nyakába és megfojtotta. Ekkor lépett be a gyilk

Next