Friss Ujság, 1923. június (28. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

Gyengültek a termés­kilátások. A legelők és rétek kiégése fenyeget A májusi eső télen hónap az első napok hideg időjárása után jelenté­keny kárt okozott a mezőgazdaság min­den ágában. A növényzet fejlődésénél mostanában naponként megismétlődő csapadék volna kívánatos, mert a meleg és száraz időben a talaj jóformán tel­jesen elvesztette nedvtartalmát és némi javulás csak kiadós és csapadékos jú­niustól várható. A májusi idő még aránylag a búzában okozta a legkeve­sebb kárt, mert az őszi vetések jól fel­használták a téli nedvességet és e té­ren nincs aggodalomra ok. Nagyobb a pusztulás azonban a ta­vaszi kalászosokban, mert az árpa és a zab, beérkezett jelentések szerint, az ország legtöbb helyén fejlődésében teljesen visszamaradt s az alsó levelük elgárgult. Ezek után árpában és zab­ban még csak közepesen jó termésre sincs kilátás. Ugyancsak megromlottak a terméskilátások répában és cukor­répában, amely rosszul kelt ki a szá­raz­földben és csak­ ott nem szenvedett sokat a kánikulától, ahol kellő öntö­zéssel és ápolással pótolják az eső hiá­nyát A legelők és rétek kiégése is fe­nyeget, ha rövidesen a június nem pó­tolja a mezőgazdaságban olyan fontos májusi zivatarokat s ebben az esetben az idén újra mutatkozni fog az előző két évhez hasonlóan a sajnálatos ta­karmányhiány, melynek szomorú kö­vetkezményei a hús és a tej egyre fo­kozódó drágulásában ismét mutatkozni fognak. Az elevenen eltemetett médium. Egy amerikai orvos borzalmas kísérlete. Ponyvaregények íróinak fantáziáját is felülmúlja annak az eseménynek híre, melyet amerikai lapokban ol­vasunk. Mexikóban vándorcirkusz társasá­gokkal egy­ Corby dr. nevű orvos járt szerte az országban és hipnotikus­ mu­tatványokkal produkálta magát Dr. Corby nemrégiben Mexikó egyik vá­rosába, Tampicoba érkezett ah­ol az egyik társadalmi egyesület estélyén aikarta hipnotikus mutatványait be­mutatni. A hatóságok azonban ezt nem engedélyezték, mire a doktor a város Dona Cecília nevű külvárosában fogott hozzá előre hirdetett mutatvá­nyának kiviteléhez. A doktor megállapodott egy Charles E. Reed nevű matrózzal, hogy na­gyobb összeg ellenében hipnotikus álomban engedje magát eltemetni és az összeget három nap múlva, mikor a sírból kiássák, kézihez kapja­ A mat­róz beleegyezett, Corby dr. megásatott egy szabályosan hat rab mély sírgöd­­röt, majd koporsót vásárolt, melyet vászonnal béleltetett ki és melynek fedelébe négy szelelőlyukat fúrtak. Ezekbe a szelelőlyukakba csöveket il­lesztettek, melyek arra szolgáltak, hogy a föld színe fölé vezetve, levegőt juttassanak a sírban fekvő embernek. Ezután Corby dr. hipnotizálta a mat­rózt és teljesen szabályszerűen meg­történt a temetés. A koporsóba még egy elektromos jelzőkészüléket is el­helyeztek, melynek segítségével az ál­landó megfigyelés alatt álló sirhant figyelmeztethette a külvilágot, hogy m­ történik odalent A temetés szom­baton délután történt. Hétfőn délig semmi rendellenesség nem volt észlel­hető, de hétfőn délben az eltemetett matróz fészkelődni kezdett koporsójá­ban és füléből valami fehér anyag kezdett folyni, mire Corby dr. a jelző­lámpa jelzései nyomán elrendelte az exhumálást, óriási tömeg gyűlt össze ehez az aktushoz. A koporsót kiemel­ték és a doktor hosszas fáradozás után felébresztette a hipnotizált matrózt. Ez jóideig nem értette meg, hol van és mi történt vele, majd iszonyatos szomjúságról panaszkodott. Néhány perc múlva azonban megjelent a helyszínen a tampicoi rendőrség, mely megtudván a történteket, azonnal le­tartóztatta a doktort és a matrózt. Az amerikai konzulátus azonban, tekin­tettel arra, hogy úgy a doktor, mint a matróz, nem mexikói, hanem amerikai állampolgárok, közbelépett és a mexi­kói hatóságok azzal a feltétellel, hogy azonnal elhagyják az államot, szaba­don is bocsátották mindkettőjüket. FRISS ÚJSÁG 1923 június 2. Németország új fizetési tervezete­ 80, illetve 80 milliárdnyi aranymárkát ajánl fel. kormány — mint ismeretes — a pá­risi konferencián ugyancsak évi rész­letekben történő fizetést javasol és harminckét évi részletfizetést ajánlott A német kormány most harminchat­­éves részletfizetést ajánl fel egy és egynegyed milliárd évi részletekben. Ennek az összegnek fedezetéül szol­gálna ötszázmillió aranymárka erejéig a német vasutak jövedelme, további ötszázmillió márkát jelent a német magángazdaság kezessége, végül ren­delkezésre állnak a vámbevételek, a szeszmonopólium és esetleg a megte­remtendő dohánymonopólium. A né­met ajánlat jelenlegi értéke harminc­­milliárd aranymárkát tesz ki és annak harminchat évre kiszámított összér­téke, mintegy nyolcvan milliárd. Parlamenti körökben híre jár, hogy a német kormány ajánlatának új alapja annak a befolyásnak a következménye, amelyet a centrumpárt és szociáldemo­krata párt vezérei a kormányra gyako­roltak. A pártvezérek vitték keresztül, hogy a kormány évi részleteik fizeté­sére határozta el magát. Bécs, május 31. A Neue Freie Presse berlini tudósí­tója úgy értesül, hogy a német kor­mány a szövetségeseknek memoran­dum alakjában adja meg a jóvátételre vonatkozó legújabb válaszát Ez a me­morandum magyarázatául fog szol­gálni a legutóbbi jegyzéknek és Cuno dr. birodalmi kancellár azért válasz­totta ezt a formát mert úgy óhajt eljárni, mint a tisztességes kereskedő, aki az első jegyzékébe lefektetett aján­latán — melyről azt közölte, hogy an­nál többet nem fizethet — nem változ­tathat. A memorandum a következő fizetési tervezetet fogja tartalmazni: A német kormány négyévi morató­riumot kér. Időközben kisebb nemzet­közi kölcsönt vennének fel, amely nem jóvátételi fizetésekre, hanem a német pénzügyek rendezésére és a márka stabilizálására volna fordítandó. A mo­ratórium lejárta után a német kor­mány évi részletekben akarja jóvá­té­teli adósságát megfizetni. Az angol Tőzsdések és postások, akik együtt jártak a tilosba. Annak idején részletesen megemlé­keztünk a titkos telefonok ügyéről, a­melyben a rendőrség nagyszabású nyomozást végeztetvén, megállapította, hogy több budapesti tőzsdés és bank­bizományos összeköttetésbe lépett né­hány posta- és távírda-tisztviselővel és irodahelyiségeik, valamint a tőzsde kö­zött titkos telefonösszeköttetést létesí­tettek. A nyomozás lefolytatása után a ki­rályi ügyészség vádat is emelt Lányai Rezső és Lányai Jenő posta- és távírda műszaki ellenőrök ellen megvesztege­tés büntette, továbbá Guttmann Géza bankár, Révész Gyula cégvezető, Vass Béla­­ tőzsdeügynök, Davidsohn Horác, Glasz Tibor és Mérő Bernát bankbizo­­msányosose ellen bűnsegédi bűnrészes­ség miatt. A vádirat szerint Guttmann Géza 1920. decemberében magához kérette Lónyai Rezsőt és felszólította őt, hogy Nádor­ utcai irodája és tőzs­dei fülkéje között létesítsen telefon­összeköttetést. Lónyai a megbeszélés során erre hajlandó is volt és Gutt­­mann Gézával, valamint Révész Gyula cégvezetővel megállapodott, hogy 50 ezer korona jutalom ellenében megcsi­nálja ezt a titkos összeköttetést. A munka megkezdése előtt a telefonigaz­gatóságtól engedélyt­ kértek, de dacá­ra annak, hogy az engedélyt nem ad­ták meg, a telefont felszerelték és üzembe helyezték. Lónyai Rezső Vass Béla­­ tőzsdeügy­nökkel is összeköttetésbe lépett és 1921 december elején 85.000 korona jutalom ellenében Vass irodája és a Hazai Bank, valamint a Hitelbank kö­zött telefonösszeköttetést létesített. A királyi ügyészség a nyomozás és a vizsgálat adatai alapján Lónyai Je­nőt viszont azzal vádolja, hogy 1921 tavaszán Davidsohn Horác felhívására irodája és a tőzsde között 32.000 koro­náért vállalta a titkos telefonösszeköt­tetés létesítését és később megállapo­dott abban is, hogy két másik tőzsdés irodáját összeköti a tőzsdével és ezen munkák végrehajtásáért összesen 90 ezer koronát kapott. Megismerkedett időközben Lónyai Jenő Glasz Tiborral is, akinek irodáját a Herm­es Bankkal, a Hazai Bankkal és az Országház-ká­­véházzal kötötte össze 80.000 korona jutalomért. Mérő Bernát két irodája között pe­dig ugyancsak 30.000 korona jutalom ellenében létesített összeköttetést. An­nak idején valamennyi gyanúsítottat letartóztatta a rendőrség és átszállí­totta a királyi ügyészség fogházába, ahonnan különböző óvadékok ellené­ben a vádtanács később szabadlábra helyezte őket. A budapesti büntetőtörvényszék hol­nap kezdi meg a főtárgyalást, ez érde­kes ügyben. Innen-onnan. — Akik megölték haragosukat. Jak­­sics József mohácsi földmives régi el­lensége volt Bavits Antal és Jaksics Mi­hály földmiveseknek. Ahol csak tehette, ismerősei előtt megvádolta a két föld­­mivest, mire ezek, hogy ellenségük vá­daskodását megszüntessék, 1922 feb­ruár 26-án a Margitka-szigeten egy mulatság alkalmával Jaksics Józsefet megölték. A pécsi törvényszék ember­ölés bűntettéért Bavits Antalt 12 évi fegyházra, Jaksics Mihályt pedig 10 évi fegyházra ítélte. A tábla az elsőrendű vádlott büntetését 10 évi fegyházra, a másodrendűét pedig 5 évi fegyházbün­tetésre szállította le, melyet ma a Kú­rián Ráth Zsigmond dr. büntetőtanácsa jóváhagyott . Kettős házasság miatt letartóz­tatták. Führer Jakabné, született Kel­­ner Regina feljelentést tett a főkapi­tányságon, hogy férje, akihez 1922-ben ment nőül, házasságuk után néhány nap múlva 12.000 szokos hozománnyal megszökött A főkapitányságon megin­dították a nyomozást és megállapítot­ták, hogy Führer Jakab már hat év óta nős. Nemrégiben Führer Jakab válókeresetet adott be második felesé­ge ellen, mert első felesége megneszel­te második házasságát s ő válással igyekezett tehát menekülni a büntetés elől. A főkapitányság nemrégiben ar­ról értesült, hogy Führer Jakab Buda­pestre érkezik. Dienes Imre detektív­­nek sikerült is őt letartóztatni, amikor Führer éppen a budapesti izraelita hitközségnél akart eljárni válási ügyé­ben. — Álkapitány, aki ablakokat ver be. Tegnap éjszaka Pestszentlőrincen a Wlassics Gyula­ utca 103. számú ház lakói nagy csörömpölésre ébredtek: valaki a ház utcára nyíló valamennyi ablakait betörte. Majd bezörgetett a házban lakó Udvardy Ferenc orvos­­tanhallgató ablakán, Rónay százados­nak mutatkozott be és Krizsán nevű főhadnagy után érdeklődött. A külö­nös látogató elmondotta, hogy a ház valamikor az övé volt és az új háztu­lajdonossal szeretne leszámolni, aki tudomása szerint Krizsán főhadnagy. Miután tudomására adták, hogy ilyen nevű ember a házban nem lakik, eltá­vozott. A ház lakói feljelentést tettek ellene, mire az állítólagos Rónay szó­­századost előállították a kispesti kapi­tányságra. Kiderült róla, hogy Rónay István 25 éves magánhivatalnok, akit a kecskeméti törvényszék lopás­a miatt köröz. Letartóztatták, f­elemeiték a buzaváltság árát. A hivatalos lap legújabb száma hozza a pénzügyminiszter rendeletét, amely a júniusban fizetett váltságbúza árát mé­­termázsánként 2600 koronában álla­pítja meg. — A bolgár miniszter ellopott arany tárcája. F­aludi Oszkár dr. ügyvéd, a bolgár követség jogtanácsosa, feljelen­tést tett a rendőrségen szobaleánya, Varga Mária ellen, aki az ügyvédnél lakó Sztojanovics Iván bolgár megha­talmazott minisztertől egy arany ciga­rettatárcát és különböző nagyértékű rendjelet és ruhaneműt lopott el. A leányt letartóztatták s az ügyet ma tárgyalta Krayser dr. Ítélőtáblás bíró tanácsa, amely a tolvaj szobaleányt 4 hónapi fogházbüntetésre ítélte. Az elszegényedett Magyarország, London, június L . A Davy Mail G. Ward Pace tollából Budapestről keltezett cikket közöl „Magyarország rossz úton“? „Fenn­ akarják tartani a látszatot" címmel. A cikkíró, ki Foch marsallt lengyelor­szági és csehszlovákiai útján­­kisérte és ezután kereste fel Budapestet cik­kének elején megjegyzi, hogy Buda­pesten több vezetőemberrel volt alkal­ma beszélgetést folytatni, kik őt a ma­gyarországi helyzetről informálták. A cikkírónak feltűnt hogy mily sorban beszélnek Budapesten angolul. Az or­­szág általános képéről azt mondja, hogy az hű tükörképe pénzügyi hely­­zetének. Mint különös érdekességet jegyzi meg, hogy egy magasállásű­ tisztviselővel volt alkalma beszélni, ki­nek jól vasalt és fényezett gallérja foszlott volt. Magyarország természeti kincsekben és kultúrában gazdag ország, azonban a trianoni békeszerződés tönkre tette. Politikai szempontból kétségtelen, hogy Magyarország saját maga okozta romlását, mert visszaélt az uralma alatt élő nemzetiségek jogaival. Ezért Magyarország most büntetésben része­sült, mert hárommillió magyar lakos került Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia uralma alá. Magyarország külföldi kölcsöneinek kérdésében az angol kormány barátsá­gos magatartást tanúsított, mert an­­gol érdekek is kívánják­, hogy a kis és tehetséges magyar nemzet újra talpra álljon. A háború alatt a Magyarorszá­­gon tartózkodó angoloknak a hatósá­gok teljes mozgási" szabadságot enge­délyeztek. Űrnapi körmenet a Várban. Ebben az évben is fényes külsőségek között ünnepelte meg a hivatalos Ma­gyarország Űrnapját Reggel kilenc órakor kezdődött az ünnepi körmenet a budavári Koronázó-templomban Ki­lenc óra előtt már gyülekeztek a tem­plom körül az összes egyesületek és küldöttségek: a kormány tagjai, mi­nisztériumok, bíróságok, kongregációk, a női és férfi szerzetesrendek tagjai, az egyes plébániák, a Ferenc József­­intézet növendékei, a cserkészcsapatok és iskolásgyermekek. Háromnegyed ki­lenc órakor érkezett meg Izabella ki­rályi hercegasszony leányával, Gab­riella királyi hercegnővel, József ki­rályi herceg és József Ferenc királyi herceg, Auguszta királyi hercegasz­­szony, Zsófia és Magdolna királyi her­cegnővel. Pontosan kilenc órakor ér­kezett Horthy Miklósné a kormányzó felesége. A nemzetgyűlést Szcitovszky Béla házelnök és Karafiáth Jenő háznagy, a kormányzót Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter képviselte. Ott volt Ippg Hohenlohe Klodvigné hercegné, Zichy Gabriella grófnő, Vass József népjóléti miniszter, Bársony János, a Magyar Tudományegyetem rektora, Siegescu József és Nőt­tér Antal dékán, Degré Miklós, a Kúria elnöke, Sipőcz Jenő főpolgármester és Városy tanács­nok, a Műegyetem rektora,­­ Apponyi Albert gróf, Mészáros János érseki helytartó, Csiszarik János c. püspök, Skerlecz Iván báró, Bárczy István ál­lamtitkár. A honvédséget nagy tiszti küldöttség élén Than báró altábornagy képviselte. Kivonult a koronaőrség is Halász Gyula testőrkapitány-alezredes vezeté­sével. A rendre Székely Vladimír fő­tanácsos és Sándor Albert főfelügyelő ügyelt fel. Kivonult a helyőrség egy díszszázada is Szabó János százados parancsnoklásával Az ünnepi mise pontosan kilenc óra­­kor kezdődött és Nemes Antal mon­dotta fényes papi segédlettel Mise alatt a templom ének­­es zenekara Sugár Viktor karnagy vezetésével Liszt Fe­renc Koronázó miséjét adta elő. A mise végeztével érkezett meg Schioppa Lő­rinc pápai nuncius, aki rövid imát mondott, majd magára öltötte az egy­házi ruhát. Ekkor megindult az impo­záns körm­enet a Werbőczy-utcán, a Nádor-téren, Uri-utcán, Diszy-téren és a Tárnok-utcán keresztül. Az útvona­lon virágos díszben álltak az úrnapi oltárok és a házak ablakaiban minden­hol ünnepi fények csillogtak. A kör­menet végeztével a templomban ün­­nepies Te Deum volt.

Next