Friss Ujság, 1923. július (28. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
1923. július T. FRISS ÚJSÁG Mi az oka az idei nyár hűvös időjárásának? Az időjárás tekintetében az utóbbi időben nagyon különös jelenségek folytak le. Azokra a rendellenességekre vonatkozóan, amelyek manapság az időjárási helyzetben mutatkoznak, rendkívül érdekes megállapításokat tartalmaz dr. C. C. Abbot-nak, az Amerikai Tudományos Akadémia titkárának az időjárási helyzetről tett jelentése. A tudós professzor szerint a nap négy százalékkal kevesebb hőt sugároz most, mint 15 hónappal ezelőtt. Ez a változás aggasztóan rendkívüli, az utolsó 50 esztendő legforróbb nyara az 1921-1 volt, míg a legutóbbi december hónap a nap lehűlésének legalacsonyabb stádiumában szokatlan ellentétek mutatkoztak. A meleg 30 év alatt maximumát a délkeleti államokban érte el, míg ugyancsak ennyi idő alatt a nem tapasztalt hideg uralkodott az északnyugati államokban. Amerika egy részében január hó folyamán emberemlékezet óta nem tapasztalt hóviharok dühöngtek. Az Atlanti óceán északi hajójáratai a rendkívüli nagyságú jéghegyek következtében nem egyszer kénytelenek voltak útirányt változtatni. A tudós jelentés szerint az ötödik jégkorszak felé haladunk. A föld történetében négyszer volt jégkorszak, amelyek közül az utolsó nyolc millió mérföld területet borított el. Az angol akadémiai titkár jelentését ebből a szempontból kiegészíti dr. W. D. Matthews, az amerikai Természettani Múzeum igazgatója, amely szerint: — Éppen annyira lehetséges az, hogy egy újabb jégkorszaknak megyünk elébe, mint az, hogy éppen kimenőben vagyunk belőle egy melegebb korszak felé. Addig, amíg nem találtuk meg e változás okát, nem igen beszélhetünk a klímáról. Ha megállapítást nyerne, hogy a jég a sarkok körül állandóan halmozódik, akkor ebből az a valószínű következtetés volna levonható, hogy valamelyik következő esztendőben az időjárás hűvösre fog fordulni. A kérdés egyébként nyílt kérdés és a megoldást mindenesetre elő fogja sejteni az a jelentés, amelyet Donald MacMillan kapitánytól várunk, aki az északi sark felkutatására mostanában indult el. A kapitány gőzöse a Bowdoin, már elhagyta Wiscassel kikötőjét, most már Labrador fölött,ismeretlen utakon tör észak felé. Eszerint a tudósok maguk sincsenek tisztában azzal, hogy mi okozza a mostanában az egész világon egyaránt mutatkozó hűvös időjárást. Szerintük az időjárás hűvössége az északi sark jégtömegeivel Van összefüggésben és éppen ezért csak akkor lehet végleges ítéletet mondani erről a kérdésről, ha majd sikerülni fog a sarkról, vagy közvetlen közeléből megbízható adatokat szerezni. Temetik Gál Istvánt. Irta: Lynkeusz. A város határszélein csavargók, ahol salátás kertek és lucernások zöldelnek a széjjelszórt és gondozatlan házikók között. A gyalogút mentén, mely a lucernáson vezet keresztül, egy leány a heverést a zöld kárpitos földön. Féloldalt fekszik, fejét a karján és néhány iskolás könyvön pihenteti. Dereka alatt vastag pamutkendő, hogy a harmatos fűtől át ne nedvesedjék a ruhája. Úgy tesz, mintha aludna, de az arckifejezésből látom, hogy csak színleli az alvást. Megszólítom. — Valami bajod van, kis lányom? Nem felel. Szemeit lehunyva tartja és szabályos lélegzetvétellel tovább szimulálja az alvást. Újból megszólítom: — Jól esik elheverni az iskolaórákat? Erre a kérdésre felnyitja a szemét, lusta mozdulattal felemelkedik egy kissé és rákönyököl a jobb karjára. Választ még most se ad. — Miért nem felelsz, ha kérdeznék? Letép egy fűszálat, rágni kezdi a mellső fogaival s anélkül, hogy rám nézne, megszólal: — Nem azért fekszem itt, mint hogy ha az iskola elől bujkálnék. Édesanyám mondta, hogy jöjjek ide a rétre és maradjak itt délig, mert halott van a lakásunkban. Én idejöttem, a három testvérem meg elment a rokonokhoz és ott lesznek délig. — És kicsoda a halott? A leányka prost már szaporítja a szót. Szemeit folyton a fűszálra meresztette, melyet ujjai közt morzsolgatott s ugy beszélt, "mintha leckét mondana el az iskolában. — Gál István a halott. Nálunk lakott a feleségével. Már az ősz óta ki se mozdul az ágyból. Tüdőbajos volt és másnap hajnalban meghalt. A tisztiorvos kint járt már és el akarta szállíttatni István bácsit, mert csak egy szobából meg konyhából áll a lakásunk. De édesanyám nagyon kérte a doktor urat, hogy hagyja a lakásban István bácsit, majd felravatalozzuk odahaza. Mert anyuka nagyon szerette István bácsit, aki hét éves korában árván maradt és anyuka magához vette és azóta nálunk van. Tavaly megnősült és a felesége is hozzánk jött. Ők a konyhában laktak, mi a szobában. Csak huszonhárom éves volt. — És micsoda mestersége volt István bácsinak? — Asztalos. Kijárt dolgozni az erzsébetkirályné-uli fűrészgyárba, de az ősz óta nem dolgozott. Mindig beteg volt, sokat köhögött. -- Miből élt, ha nem járt munkába? — A felesége zsákokat foltozott, meg az apukám is adott nekik néha valamit. — Ki a te apukád? — Horváth István. — Mi a mestersége? — Villamos kalauz. — És hol laktok? — Itt a közelben. Amerikai út öt alatt. Ez a beszélgetés pillanatok alatt pergett le. Aki hallotta volna, abban új fogalmak keltek volna életre a jóságról, gyöngédségről, önfeláldozásról és az emberszeretetről. Fejemet önkéntelenül a házikó felé fordítottam, melynek fedele alatt a szeretetnek ez a csodás virága kisarjolt s úgy néztem a sárgás, igénytelen külsejű földszinté, háza, mint a legragyogóbb ékszerek irigylésre méltó foglalatát. — Oszt mikor temetik Gál Istvánt? — Péntek délután. — Péntek délután . . . Ma még csak szerda . . . Három napig lesztek együtt a halottal? — István bácsi a konyhában halt meg, de ma átviszik a szobába és mi leszünk a temetésig a konyhában. — Hatan alusztok egy konyhában? Édes gyermekem, azt hiszem, a tiszti orvos mégsem engedte meg, hogy a lakásból temessék István bácsit. — De megengedte. Anyuka sírt, könyörgött. Azt mondta, ha eddig együtt volt vele, hagyják őt itt addig, amíg eltemetik. A doktor bácsi soká gondolkozott és megsajnálta anyukát. Azt mondta, hogy ilyen kis lakásban, ahol ennyien laknak ,nem szabad meghagyni a halottat. De mégis meghagyta. — Tudod-e kislányom, hogy ebből baja lehet még a doktor bácsinak? A gyerek szemei ijedtté kerekednek. Félénken, kissé elszontyolodva mondja: — Jót tett, hát miért esnék baja? Ez a gyermeki együgyüség elérzékenyít és melegséggel" árasztja el szivemet. Micsoda boldogságos lelkiállapot, amikor a gyerek hisz a jó feltétlen malmában és amikor a léleknek még sejtelme sincs arról, hogy a jóság is szabályok, rendeletek és törvények közé van szorítva és ezek a kieszelt szabályok, rendeletek és törvények előbbre valók, mint a jóság és hogy a jóság sokszor beleütközik az emberi ész gyártotta paragrafusokba. Célszerűbb, okosabb, egészségesebb a halottat elszállittatni az otthonból. De ott egy asszony, akinek fáj az, ami okosabb és célszerűbb és az orvos kénytelen megtagadni magában az orvost, hogy szenvedést ne okozzon egy szerető aszszony szívének. Micsoda lelki összeütközés a hivatalnok és az ember között! És micsoda felemelő tudat, hogy az ember diadalmaskodik. — Gyere hozzánk és maradj nálunk, Jung István bácsit eltemetik. Itt lakunk a közelben, van akkora lányunk, mint te, vele eljátszhatsz. Menj haza és kérd meg az anyádat, hogy engedjen el hozzánk. Látod, ott az utca sarkán azt a kétemeletes házat? Ott lakunk első emelet három ajtószám alatt. A leányka felugrott, magára kapta a kendőt, összeszedte könyveit és arra felé futott, amerre laktak. Én is haza mentem és vártam a leánykát. Dél lett, a gyerek nem jött el. Estig vártam, de a gyerek nem mutatkozott. Péntek délután halottat vittek el az ablakom alatt. Gál Istvánttemették. Sok szegény ember kísérte a koporsót és az emberek közt felismertem a kislányt is. Keservesen zokogott . . . Eszébe se jutott, hogy ezuttán kényelmesebb lesz az otthona. Lemondott a honvédelmi miniszter. Utóda írói Csáky tábornok. Politikai körökben nagy feltűnést kelt, hogy Belitska Sándor honvédelmi miniszter váratlanul lemondott állásáról. A kormányzó a lemondást elfogadta s már ki is nevezte Belitska utódját Csáky Károly gróf tábornok szentélyében. Belitska váratlan lemondásának okairól politikai körökben többféle híresztelés kering. Legelterjedtebb nézet az, hogy Belitska a Kovács-testvérek bűnügyében folytatott nyomozás körülményei folytán hagyta ott állását. Más verzió szerint sem ez, sem egyéb politikai ok nem bírta Belitskát a távozásra, lemondási szándéka éppenséggel nem mai keletű. Belitska Sándor igen érdemes munkát végzett Csonka-Magyarország hadügyének fejlesztése körül. Szigvérig a konszolidáció embere volt, egyedül a belső rend politikáját szolgálta, távozását úgy a katonai, mint politikai körök sajnálják. Utóda Csáky Károly gróf szolgálaton kívüli magyar királyi tábornok, a kinek a honvédség szervezése körül érdemei vannak. Lemondás és kinevezés. A Magyar Távirat Iroda jelenti: A hivatalos lap holnapi száma a következő kormányzói kéziratokat közli: A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Belizsika Sándor altábornagyot saját kérelmére magyar királyi honvédelmi miniszteri állásától felmentem és kőrösszeghi és adorjáni gróf Csáky Károly szolgálatonkivüli viszonybeli magyar királyi tábornokot magyar királyi honvédelmi miniszterré kinevezem. Az illetőkhöz intézett kézirataimat ide zárva megküldöm. Kelt Gödöllőn, 1923. junius hó 28 napján. Horthy s. k. Bethlen István gróf, s. k. Kedves Belitska altábornagy! Sajnálattal értesültem, hogy megrendült egészségi állapota miatt miniszteri állásától megválni kénytelen. Amidőn önt ennélfogva a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a magyar királyi honvédelmi miniszteri állásától saját kérelmére felmentem, fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálataiért teljes elismerésemet és köszönetemet fejezem ki. Kelt Gödöllőn, 1923. junius hó 28. napján. Horthy s. k. Bethlen István grófi, s. k. Kedves gróf Csáky tábornok! A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére önt magyar királyi honvédelmi miniszterré kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1923. junius hó 28. napján. Horthy s. k. Bethlen István gróf, s. k. A franciák úli németet halálra ítéltek. Berlin, június 30. A Berliner Zeitung a. M. jelenti Parisból. A Petit Parisiennek jelentik Mainzból. A mainzi haditörvényszék tegnap hét német embert vasúti szabotázs miatt halálra ítélt. A vádirat szerint a tényállás a következő: Posenheimban 25-ről 20-ára virradó éjjel egy síndarabot dugtak az egyik váltóba, hogy a wiesbaden-strassburgi gyorsvonat kisiklását idézzék elő. Lasse, Maur, Gruber, Hahne, Schneider, Dreier, Laul, Wrey és Köhler vádlottak egy szervezet tagjai voltak, melynek az volt a feladata, hogy szabotálásokat végezzen. Köhler rábírta Schneidert a szervezetbe való belépésre és hajlékról is gondoskodott részére. Sasse és Ureier ezenkívül április 3- án egy telefonfülkében szabotáltak. A szervezet négy tagja feljelentést tett a rendőrségen, mire a vádlottakat elfogták. A vádlottak — mint a Petit Parisien tudósítása mondja — nyomorukkal védekeztek és kijelentették, hogy nem volt tudomásuk a szervezet céljairól. A felelősség legnagyobb részét egy szökésben lévő társukra hárítják. A védők, akik francia nyelven tartották beszédeiket, azoknak a társadalmi köröknek erkölcsrontó hatására hivatkoztak, amelyekhez a vádlottak tartoznak. A haditörvényszék Lasse, Gruber, Hahne, Schneider, Dreier és Wrey vádlottakat halálra, Lantot életfogytig tartó fegyházra ítélte. Köhler szállótulajdonost öt évi börtönre és a perköltségek megfizetésére ítélték. aranyat. eiás öt, tb.-ISCJárassi mindenkinél drágábban vesz 5CKWARZ ékszerész, fauxsum* kfkus 21. Telefon: József I03-73. 3 Ipari és mezőgazdasági kiállítás Veszprémben. A Friss Újság kiküldött munkatársától A Dunántúl iparosainak és mezőgazdáinak nagy érdeklődése mellett tegnap nyitották meg Veszprémben, a polgári iskola termeiben az ipari és mezőgazdasági kiállítást. A kiállításon számos gyár és mezőgazdasági üzem képviselteti magát a termékeivel, amelyek közt különösen a mezőgazdasági gépek és iparcikkek keltenek feltűnést. Célja a kiállításnak a többtermelés előmozdítása a magyar iparosok és mezőgazdák közt. A kiállítást báró Wimmersperg kereskedelmi államtitkár nyitotta meg. A nagy és előkelő közönség soraiban ott látjik Rott Nándor veszprémi püspököt is. Az államtitkárt Hajagos Imre, a veszprémi ipartestület elnöke üdvözölte. Az üdvözlő beszédre az államtitkár hosszabb beszédben válaszolt, melyben méltatta a kiállítás jelentőségét a magyar iparra és a Dunántúl mezőgazdaságára. A megnyitó ünnepség a Hiszekegy eléneklésével ért véget. Az ünnepi ima elhangzása után a közönség betódult a kiállítási termekbe és nagy érdeklődéssel nézte a kiállított tárgyakat. Az első napon hétezer látogatója volt a kiállításnak. A mezőgazdasági gépkiállítás egyik legkiemelkedőbb része a budapesti Schuck-Nicholson gépgyár részvénytársaságnak az udvaron felállított magánjáró gőzcséplő garnitúrája, elevátorral kiegészítve. A legújabb rendszerű gépek, amelyeknek gyakorlati berendezése példaszerű, rendkívül megnyerték a szakemberek tetszését s több nagy uradalom megrendelést is tett a gyárnak Veszprémben időző képviselőjénél, Závozd főmérnöknél. A garnitúra szembetűnt Wimmersperg államtitkárnak is, aki Závozd főmérnöknél behatóan érdeklődött az új rendszerű gépek konstrukciója s teljesítménye iránt. A főmérnök beható, szakszerű magyarázattal szolgált, amelyet az államtitkár nagy érdeklődéssel hallgatott. A remekbe vált magánjáró gőzcséplőt egész napon át az érdeklődők egész serege állta körül, akik nem győzték dicsérni a szerkezet szellemes voltát, a gépek ügyes kivitelét. Máris megállapítható, hogy a Sehlick- Nicholson gépgyári részvénytársaság a Veszprémben rendezett ipari és mezőgazdasági kiállításon maradandó sikert aratott. Feltűnést keltett a kiállításon Hammang József puskaműves, fegyver- és lőszerkereskedő (Budapest, IX., Ferenc körút 6.) kiállítása. A sok, szebbnél-szebb fegyver között is kitűnt egy páros 20-as fegyver, mely úgy az államtitkárnak, mint a püspöknek, vala-