Friss Ujság, 1924. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

^ XXIX. évfolyam, 51. szám. Ára 300 Korona Budapest, 1924. március 1. Szombat — SlHSis |||| Pl Ifi SÍI J&ÍR á0r®3i BUDAPEST* ^H^Berlóczy­ utca ti. sz. _ __. . PHd­I tomI SjjéS: P®3 tífk­ók áKm­flW Szerkesztőségi telefon 137—511 este 10 óra­M ELŐFIZETÉSI ÁRA i toS&BHH **&* 5—68* — Igazgatóság! telefon 137—51* — v... n-i ^ |M Kiadóhivatal telefon 38—58. IZJÍKI jjj * — — 300 K jjyp jjjjjjj jjjjjjji jjjjjl ^j|Lá|j|p^ A nagy hóviharban elakadnak a vonatok 86 százalékos a drágulás január óta A magyar sport A háború utáni Magyarország teste-telke sínyli az elmúlt tíz esz­tendőt, de még ebben a nagy le­­rongyoltságában is állja a ver­senyt a szellemi és testi mérkőzé­sek során. Eddig azonban éppen ott volt a hiba, hogy a magyar nép úgy szellemi, mint testi téren nagyszerű tehetségek példányait termelte ki magából de a nagy ál­talános kultúra hiányzott. Mindig voltak nagyszerű bajvívóink, kitű­nő sportbajnokaink, de a nép álta­lános egészsége és testi fejlődése messzire hátra maradt. Most új testnevelési törvényen vitázik a nemzetgyűlés. A kultusz­miniszter javaslata általánossá akarja enni a jövő generáció sport­szerű testi nevelését s most már állami támogatással végre megin­dul a nép testi nevelése. Eddig ezt a feladatot társadalmi sportegye­sületek teljesítették Budapesten, le nem kicsi­nyelhető eredménnyel. A magyar sportbajnokok világsikere­ket arattak, ezt el kell ismernünk. De a nép testi nevelésének szem­pontjából mégis vigyázni kell, hogy ne az a pesti üzleti sportszel­lem érvényesüljön az új generáció testedzésében, hanem a lényeg az általános egészségápolás és testi kultúra legyen. Nem a verseny, nem a milliós jövedelmeket bizto­sító mérkőzés a fontos, hanem az a sportszellem, amely az angol nép minden rétegét áthatja, amely el­lenféllé frisseségben tartja a tö­megeket, fegyelemre és önérzetre neveli az ifjúságot Pesten azonban ettől nagyon elkülönbözik a sport­szellem. Kétségtelenül népszerű nálunk is a sport, de csak mint lát­ványosság. Harminc—negyvenezer ember nézi végig, ha tíz—tizenkét ember küzd a bajnoki győzelemért és a mi sportegyesületeink, mint bármely más látványossági válla­lat, ettől a páratlanul nagy és há­lás közönségtől befolyó jövedelem­re helyezi a fősúlyt, s nálunk a sportbajnokok primadonnák. A mi népünknek nem erre van szüksége, hanem arra, hogy az a negyven és százezer ember, aki ma a versenyeket nézi, az is sportban edzett egészséges testi életet éljen. Nem a nézők előtt való mérkőzés a fontos, hanem, hogy a százezrek és a vidék milliói szakszerű test­edzésben nemesítsék, fejlesszék a magyar emberanyagot. Ami pedig a testi kultúra fej­lesztését illeti, éppen a mai pesti népszerű sportszellemű, az a nagy jövedelmű üzleti verseny téteti szóvá velünk, hogy mi is a volta­­képen­ rendeltetése azoknak a te­kintélyes jövedelmeknek, amelye­ket a sportegyesületek egy-egy versenyen beszednek. Talán éppen ezeket a jövedelmeket kellene az országos testnevelési alap céljaira fordítani. Vagy még annál is fon­tosabb volna, amint az egyik szo­cialista szónok meg is említette a nemzetgyűlésen, ha a tüdővész el­leni küzdelmen kezdenék a test­nevelést és fürdőket építenénk a vidéken, az üzleti sport jövedel­méből. ról van szó, hogy a kormány hozzá­nyúl az egész gazdasági élethez, de semmit sem tesz arra nézve, hogy ja­vuljon a fix fizetésűek és a munkabér­­ből élők helyzete, amely napról-napra rosszabbodik. Január hónapban az ösz­­szes közszükséglet cikkek ára 48 szá­zalékkal emelkedett, februárban 60 százalékkal, összesem tehát több mint 100 százalékkal. Ezzel szemben a leg­nagyobb munkabéremelés is csak 50 százalékos volt. Olyan rettenetes álla­potok vannak, amelyek, félő, hogy könnyen kirobbanhatnak. Látjuk, hogy a külföldön a­z indexrendszer min­denütt bevált. Kéri, hogy a Ház hol­nap is tartson ülést és árom foglalkoz­zék a drágaásg kérdésével Bethlen 60 százalékos béremelést hirdet Bethlen István gróf miniszterelnök kéri, hogy a s­áz az elnök napirendi indítványát fogadja el, mert hiszen a szerdai napirendre van kitűzve a valo­rizációs törvényjavaslat, amellyel kap­csolatban az ellenzék a drágasággal is foglalkozhatik. Más tárgyaknál is vette m­agának az ellenzék azt a szabadságot, hogy bár nem függött szorosan össze a tárggyal, mégis foglalkozott a drá­gasággal. Annál inkább megteheti ezt most, amikor a valorizációs törvényja­vaslatról lesz szó. Farkas István kifo­gásaira akar még néhány megjegyzést tenni, különösen arra, hogy a kormány nem foglalkozik a drágaság kérdésével és a kormány nem tesz aban intézke­dést, hogy a munkabérek kövessék a drágaságot. Egy kormánynak se lehet hivatása, hogy a munkabérek maxi­mális vagy minimális mértékét meg­állapítsa. Ez csak ott lehetséges, ahol ő a munkaadó s itt követendő példát sta­tuálhat. Ezt meg is tette, mert a már­ciusi fizetéseket a közalkalmazottaknál 60%-kal felemelte. úgy értesült, hogy a mnkaadók­­ követik e tekintetben az államot. Kábák Lajos: Rosszul van informálva! Bethlen István gróf miniszterelnök: Az indexrendszert illetően megengedi, hogy bizonyos államokban rátérjek az indexrendszerre. Figyelmezteti a túlol­dalt, hogy ugyanakkor, amikor Német­országban rátértek az indexrendszerre, kimondták, hogy többet kell dolgozni. Kabók Lajos: A miniszterelnök úr felbiztatja a munkaadókat! Bethlen István gróf miniszterelnök. Az indexrendszer tekintetében már ki­fejtette álláspontját és feleslegesnek tartja e tekintetben a további teoretikus viták kert az elnöki napirend elfoga­dását. Barthos Andor, Pakots József és Per­­laky György hozzászólása után a több­ség az elnöki napirendet fogadta el. Ludendorff Hitler . ‘ ^........■ .,? «£/ KHW jf­f ........ 7 A hófúvások szerte az országban Vonatok akadtak el a hóban • A hófúvások az esti órákban erősbödnek Holnap szár itt a március, az első Tavaszi hónap s az időjárás csak nem­ akar enyhülni, Budapesten ma egész nap szibériai hideg volt s éles szél se­perte végig az utcákat. A hideg estére m­ég növekedett Az éjszakai órákban nagy hófúvásokról érkeznek híradá­sok az ország minden részéből. Az államvasutak igazgatóságától kap. pott értesülés szerint ma ismét erős hófúvások voltak a dunántúli, különö­sen a balatonmenti és bakonyi vonala­kon, továbbá Moson-Magyaróvár körül, valamint a nyírségi vonalon. A tapol­cai vonalon a Budapestre délelőtt 10 óra 5 perckor esedékes 1117. számú vonat 6­ óráig volt elakadva Balaton,­füred körül a hóban és csak délután 7 órakor érkezett meg a keleti pályaud­varra. A keleti pályaudvarról reggel 6 órakor elindult 1112. számú vonat Polgárdi és Balatonkenese között el­akad, és még este 8 órakor is a hóban volt. A Balatoni vonat forgalmát a dél­utáni órákban egészen meg kellett szüntetni. A keleti pályaudvarról dél­után 3 óra 20 per­ckor elindult 1116. számú személyvonat már csak Adony- Pusztaszabolcsig közlekedik. Szünetel továbbá a forgalom Jutás és Zirc, Vár­palota és Fejér-Zichiffalva, Sármellék és­­ Zalaapáti között is. A hófúvás az esti órákban erősbödik. Erős hófúvás volt a hegyeshalmi vo­nalom is, ami miatt az 5. számú gyors­vonat 162 percet, a 2. számú gyorsvo­nat 185 percet, a 11. számú személy­­vonat pedig 184 percet késett. Ezen ,a vonalon csak folytonos hóekejáratok­kal lehet a forgalmat fentartani. A nyírségi vonalakon Nyíregyháza és­­ Vásárosnamény, Nyíregyháza és Mátészalka, valamint Mátészalka és Csenger között van erősebb hófúvás. Hatvan százalékos béremelést hirdet Bethlen miniszterelnök Testnevelés és drágaság - A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés ma az országos t­est­nevelési alapról szóló javaslat tárgya­lását folytatta. Kéthly Anna kifejti, hogy a munkás­ság teljes test leromlottságban van. Tiltakozik az ellen, hogy a játszó gyer­mekek közé a felekezeti kérdést be­vigyék. Petrovicz Gyula elfogadja a javas­latot Rothenstein Mór hibáztatja, hogy a kormány nem intézkedik a munkás­­sportegyesületek támogatásáról é­­s a­zt kérdi, hogy miért van szükség az összeírásnál arra a rovatra, hogy az illetőnek mi a vallása. Gömbös Gyula bizalmatlan a kor­mány iránt de a javaslatot azért el­fogadja. Sokkal szívesebben látja a munkásokat délutánonként a sportpá­lyán, mint a szakszervezetekben. Meg kell adóztatni a totalizatőrt Várnai Dániel szerint nevetségesein kicsiny a lóversenyadózás, ezért kap kis összegeket a testnevelési alap. A földmivelési minisztérium elengedte a gazdag totalizatőrnek a 3 százalékos forgalmi adót a kenyér után azonban beszedik a forgalmi adót. A totalizatőrt meg kell adóztatni legalább 50 száza­lék erejéig. Szemtelenség, hogy az új versenypályához műutat akarnak épít­tetni. A tüdővész puszításáról olvas fel statisztikát, amely szerint körülbelül 130—140.000 tüdőbeteg van az ország­ban. Helyesebb volna a megszületendő leventék szüleit támogatni mint a Le­vente-egyesületet Karafiáth Jenő és Diniek Ödön fel­szólalása után Klebelsberg Kunó gróf közoktatási miniszter felel a­z elhang­zott beszédekre. A sport demokratizá­lását úgy érzi, hogy a falusi népre is gondolni kell annál is inkább, mert agrár állam vagyunk. A Ház a szocialisták kivételével elfo­gadja a javaslatot. A drágaság. Az elnök napirendi javaslatat tess, amely szerint a legközelebbi ülés szer­dán legyen. Farkas István azt javasolja, hogy tárgyalják a drágaság kérdését is. Az­ tfén elő Győrffy-eset Ideges ember az őrnagy ,hadbíró úr. A múlt é­v nyarán egy budai ven­déglőben mélyen megbotránkoztatta a vendégeket egy őrmester garázda vi­selkedése, aki részegségében a nem­zeti hadsereget is szidalmazta. A ven­déglőben történetesen jelen volt Kér János dr. törvényszéki bíró is, alá azonnal feljelentette az esetet a kato­nai ügyészségen. Az ügyben meg is tartották a fő tár­gyalást a hadbíróságon, a­melyet Győrffy László őrnagy-hadbíró veze­tett. Amikor a törvényszéki bíró, mint tanú el akarta mondani a tényállást, az őrnagy-hadbíró kérdőre vonta őt, helyes dolognak tartja-e, hogy részeg katona korcsmai viselkedése miatt pa­naszt emelt az ügyben? Kéry dr. m­

Next