Friss Ujság, 1924. április (29. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

XXIX. évfolyam, 70. szám. Ura 180 korona Budapest, 1924. április 1. Kedd . T . fflr” mPgj| §1 arai Hl ül 111 iftglil gíjm bud­afest!* tv« gerlóczy-utca n. sz. ELŐFIZETÉS!’ABA 4 gBLyn 81 " fjp| ||fP | 10^_ériiá! *** -----------IfsliSSr fül ifilffi fii aank B B—B Btaríli^lVsi RÓKH^OH^TALOK - V, H.nvrAo. «. -------------------k 3M*0. h MM K gSg HE uf| ggs jSs­­9HH| trn nn ma Bea MSJM feAUa (Kiim,*«. T.I. iot 4?. vn_ r.w­SfWSf t7rR1 efa * ketWSnrape* - — WM­­K BHb bB 5sPjS ^ raSraSh eai-ii* 34. Tel . Jrnivrf UR-20. VI.. Kaw flffl . vasircap___... IBM K B® BBp ®l Qg BTmHm at 9, T st. 195—59, IV . Kecskeméti-ut-s 14 Az ellenzék eláll az obstrukciótól Walkó miniszter összetűzött a bankvezérekkel imwiwwwMwmMwinmMMMiMH A bíró ne politizáljon­­ Magyarország igazságügyminisz­­tere vasárnap gyönki választói előtt fejtegette az ország politikai helyzetét. Meleg optimizmussal hirdette azt az unalomig hangozta­tott igazságot, amelyet ma a ma­gyar közélet valamennyi komoly tényezője egyértelműen magáénak vall, hogy bármily súlyos megpró­báltatásokat hozzon átmenetileg a külföldi kölcsönre épített újjáépí­tési terv, nekünk ezt a kölcsönt és annak feltételeit el kell fogadnunk, mert ha­ nehézségeket támaszta­nánk, súlyosabb megpróbáltatások várnának ránk, mint amilyenen a közelmúltban Németország keresz­tülment.. Mindezt szóral­ szóra, aláírjuk és hangos szóval ismételjük az igaz­­ságü­gyminiszter ama megállapítá­sát,­ hogy egész exisztenciánk azon fordul meg, hogy sikerül-e a kor­mánynak a külföldön Magyaror­szág számára megértést teremteni. Itt kapcsolódik be a mi mondani szalónk az igazságügyminiszter be­szédébe. Sajnos, még egyre sírai tünetek mutatkoznak éppen­ az igazságügyminiszter úr körében, a­melyek egy cseppet sem alkalma­sak arra, hogy Magyarország iránt a külföld bizalmát növeljék. Itt tart például­­a Piroska testvérek szabadonbocsátásának és csongrádi ünneplésének ügye és a Francia Kiss Mihálynál vendégeskedő ma­gyar biró esete. A magyar biró tisztes talárja a forradalmak előtt mindig magasan fölötte állott a napi politikának és bármily szennyesen csapkodtak is a szenvedélyek, az igazságszolgál­tatás független papjai soh­a sem fe­ledkeztek meg arról, hogy a párt­­politika­ játékszerévé dobják oda az igazság mérlegét. " Ez csak a legújabb idők vívmá­nya, hogy a­ magyar bíró kezében inog a mérleg és titkos kezek meg megbillenthetik az igazság serpe­nyőjét. Amikor az igazságügymi­niszter politikai beszámolót mond, erre nézve is hallani szerettük vol­na az igazságügyminiszter szavát. Pesthy Pál igazságügy miniszter egyéniségét és eddigi nyilatkoza­tait, ismerve, azt hisszük, hogy szinte feleslegesnek tartotta vá­lasztói előtt is ismételni azt, amit a parlamentben ígért: a törvények megtartatásáról Már­pedig a magyar közvéle­mény ennek a fogadalomnak a nagy nyilvánosság előtt való meg­ismétlését és komoly megvalósítá­sát várta. Végre is gyilkossággal terhelt vádlottak szabadonbocsátá­­sa és nyilvános ünneplése igazság­ügyi hatóságok közreműködésével egyetlen rendezett jogviszonyok között élő államban sem lehetséges. "Amikor tehát Magyarország igaz­ságügyminisztere a külföld bizal­mában és hitelében látja a magyar nép boldogulásának egyetlen re­ménységét, akkor első szent köte­lessége a magyar bírót visszaállí­tani a napi politika és elfogultság fölé emelkedő szentelt oltár elé, ahol az igazság mérlegét nem rán­gathatja a tömegindulat, a barát­­vás és kamasáz elfogultsága. A tavasz nehezen születik meg a­z idén. De ha kisüt a nap, töme­gével jelennek meg a sís­íkéretők a dunai korzón. Indituiy a numerus eltörléséről — A nemzetgyűllés ülése. —­­ A nemzetgyűlés ma folytatta a közép­iskolai reformról szóló javaslat tárgya­lását. Bozsik Pál volt az első szónok, akinek beszédére válaszolva, Klebels­­berg Kunó gróf kultuszminiszter kifej­ti, hogy esze ágában sem volt azokat az érdemeket kisebbíteni, amelyeket a ka­tolikus egyház, különösen a jezsuiták szereztek a tanrügy terén. Kéri a kép­visel­őket, hogy ne lépjenek erre a tér­re, mert soha olyan nagy szükség nem nőtt Magyarországon a nagy felekezetek közötti egyetértésre, mint most. Több népiskola kellene. Drózdy Győző beszélt azután a ja­vaslat ellen. Ennek a javaslatnak meg kellett volna valósítania az ingyenes népoktatást. Ez a javaslat antidem­o­­kratikus, mert nem teszi lehetővé, hogy a középiskolákat a nép széles rétegei is látogathassák. A mai iskolarendszer az osztrák iskolarendszer lemásolása. Kulturális téren nem történt hosszú ideig egyéb, minthogy szolgailag átvet­tük az osztrák példákat Magyarorszá­gon igen sok mulasztás történt a nép­oktatás terén. Még ma is van többszáz község, ahol egyáltalában nincs népis­kola. Eszkerydlyos Jánosi Az orosházai ha­tárban csak egy népiskola van. A numerus clausus ellen. Drozdy Győző: Szóvá teszi ezután a Staller István-féle rendeletet, amely szerint az elemi iskola sikeres elvégzé­se után csak külön felvételi vizsga leté­telével lehet belépni a középiskolába. Ez nem egyéb, mint külön kis m­um­ierus clausus, hogy az alsóbb fokot elvégzett tanulókat titkos beavatkozással arra kényszerítsék, hogy közülük a zsidó ta­nulók távol maradjanak a középiskolá­tól. A gyakorlat azonban megcáfolja ezt a rendeletet is, mert a gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy a zsidó tanulók ,akik ál­talában jobb viszonyok közt élnek, könnyebben elvégezhették az ele­mi is­kolákat és így a középiskolákba is be­juthatnak. Szegény zsidótanuló pedig úgysem megy középiskolába. Kis Menyhért: Szegény zsidó? Olyan is van? Esztergályos János: nemcsak szegény ébredő van, hanem szegény zsidó is. Kis Menyhért: Az ébredők mind sze­gények ! Propper Sándor: A handléfoglalko­­zást miért nem sajátítják ki?. (Zaj.) Esztergályos János: Szegény földmi­­velő zsidók is vannak. Drozdy Győző: Szegény falusi gyer­mekek sínylették meg a Haller-féle ren­deletet. E rendelet ellen az egész tár­sadalom tiltakozik. Scitov­szky Béla elnök megszakítja a szónokot és a következő kijelentést te­szi:— A képviselő úr beszéde előbbi részében a következő kitételt használta: „khmeretekkel teletömött szamarakat állított ki, viszont gondolkodni t­udó gyermekeket a mai középoktatás nem tud produkálni." A képviselő úr ezzel a kijelentésével megsértette a tanári kar összességét, valamint a középisko­lát végzett polgárokat is. Nem­ tudom, végzett-e a képviselő úr középiskolát, mindenesetre ezért a kijelentésért a leghatározottabban rendreutasítom. Drozdy Győző ezután több képviselő aláírásával határozati javaslatot nyúj­tott be a numerus clausus eltörlésére. A­­ fegyelmileg elmozdított tanerők ügyével akar még foglalkozni. A kur­zus elején Zilahi-Kiss Jenő tanácsos és Haller István kultuszminiszter száz és száz becsületes, kitűnő pedagógust moz­dított el, illetve fosztott meg állásától, igazságtalan, bornírt ítéletekkel. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy az ítéleteket kritizálhatja ugyan, de eb­ben a kritikájában parlamentáris ki­fejezést használjon. Drozdy Győző: Tessék egy szótárt adni, amelyben szót találok arra, hogy aljas politikai boszúból tisztességes, be­csületes embereket állásuktól, kenye­rük­től, családi tűzhelyüktől megfosz­tottak. Gaz, bornirt és aljas eljárás ez. Ugyanazok, akik belehajszolták a tan­erőket a szervezetbe, vagy a kommu­nista pártba, jelentkeztek a fehér ter­ror idején az inkvizitori asztalnál, íme, itt van Zilahi.Kiss Jenő, akinek egy nyugtája van a kezemben arról, hogy a kopiman alatt odáig jutott, hogy ru­hákat rekvirált. Olyan ember, aki cik­ket írt a szekularizációról és az összes forradalmi reformokat követelte, ilyen e­mber mer odaülni és kidobni embere­ket állásukból azért, mert a fehér ter­ror idején nem voltak hajlandók vele együtt köpönyeget fordítani. Felolvas a főváros tanácsának a forradalom idején kibocsátott rendeleteiből, majd így folytatja: Zilahi-Kiss Jenő mellett a főinkvizitor Mosdóssi, tanfelügyelő, aki a kom­mant nagy lelkesedéssel szolgálta ! NMNHMMM­NM­MMMM­M­«N végig. Amikor a Kazinczy­ utcai ortodox izraelita iskola tantestülete nem volt hajlandó a tanácsköztársaságnak defe­­rálni, akkor ez a tanfelügyelő rájuk írt, hogy ha nem teljesítik a parancso­kat, elcsapja őket. Ugyanez az ember a fehér­ terror idején elsőrangú kurzista lett. Adjon a miniszter megnyugtató választ arra, hogy haladéktalanul intéz­kedni fog, hogy ezek az igazságtalanul üldözött emberek ne hurcolják arcukon azt a szégyenbélyeget, amelyet a kurzus csőcseléke nyomott rájuk. A javaslatot nem fogadja el. Alföldi­ Béla beszéde után az ülés 3 órakor véget ért. A Duna el fogja önteni az alsó rakodó partokat Budapestet, nem fenyegeti árvíz. — boa felvidéki veszedelem. — Köz­ségek a víz alatt, csolnakon közle­kedik a lakosság. Jólehet a Duna felső folyásán tovább is árad, az­­áradák mértékében némi csökkenés állt be, úgy hogy a folyam­­atérnyikség véleménye szerint legfeljebb még 50 centiméteres emelkedésről lehet szó Budapesten, ahol a Duna magas­sága ma reggelre már délné az 5,20 m­étert A Duna tehát átmenetileg el fogja önteni az alsó rakodópartokat, ezzel azonban nem okoz kárt, mert a raktárakat már teljesen kiürítették. Ezután­­ valószínűleg még ma este bekövetkezik és fokozatosan folytatódik az apadás. A budai oldal alsó rakodópartjai már víz alatt vannak s víz borítja az út, el­helyezett kikötőhidak nagy részét is. Az árvízvédelmi hatóságok minden in­tézkedést megtettek, hogy az óbudai Aranyárok és Lőporfalemdülő környé­ke veszedelem nélkül maradjon. A bu­dai Dunaparton végig­­állandó munká­ban vannak az ott felszerelt gőzszivaly­­tyúk, hogy a túlterhelt csatornákat te­hermentesítsék. A felvidéki árvízveszedelem m­áa, áh!, növekszik. Sátoraljaújhelyen — mint megírtuk — megszűnt, az árvíz. Az ottani polgár­mester előterjesztésére a kormány 20 millió koronát és 50 mázsa lisztet utalt ki az árvízkárosultaknak, melyet ma ki is osztottak. A pusztítás nyomainak eltakarítása megfeszített erővel folyik. Egy­es földszintes kis házak és pince­­lakások­ a part mentén ma is víz alatt vannak. A felvidéki folyók megáradása kö­vetkeztében Borsod, Zemplén és A­bánj vármegyék síkföldi részeit fenyegető árvízveszedelem­ azonban növekvőben van, egyes­ helyeken a víz magassága miatt a lakosság csak csónakon­­ közle­­kedhetik,­­sok­ helyütt a termények és háziállatok biztonságba helyezésére­ kell gondolni, mert az ár a községet már teljesen körülzárta. Cseh területen az árvíz Szomotor é­s Bodrogszerdahely között áttörte a csapi vasútvonal töltését. Mindkét község víz alatt áll. A Bodrog egyre árad, Sáros­patakon az úgynevezett Fazekas-sor­ban viz alatt. A lakosság az árvíz sújtotta te­rületén csak csónakon közlekedhetik. Hasonló a helyzet Berzéte, Sajóhidvég, Köröm és Girincs községeiben, Tokaj környékén teljes pusztulás fenyegeti a községeket. Bodrogkeresztúron­ is kila­koltatják a lakossá­got. Szegyi község­ből érkezett hírek szerint a környék falvait teljesen elöntötte a víz, m­ely a telefonpóznákat is kidöntötte és így a telefonérintkezés is lehetetlen a me­gye székhelyével.

Next