Friss Ujság, 1924. június (29. évfolyam, 105-127. szám)

1924-06-01 / 105. szám

­dorffék k­ritikája Most már kezd egy kicsit ho­mályos és nyugtalanító lenni, hogy miként is állunk azzal az erdélyi egyensúlyozó politikával, amelyről Csongrádon még oly fölényes öntudattal hirdette Beth­len István gróf, hogy ő bizony az idők diktálta erdélyi furfanggal kormányozza a magyar konszoli­dáció irányt-vetett hajóját a ki­lengésektől viharos forradalmi vizekről a liberális demokrácia boldog csendes tengerére. Ennek a kormányzási furfangnak egyik erőpróbájához értünk a fővárosi törvényjavaslattal és azt kell látnunk, hogy Wolffék titkos szö­vetségesei Bethlen saját pártjá­ban lázadást szitnak a kormány szándékaival szemben s a jobb­oldali szélsőség egy váratlan sakkhúzással keresztül húzza Bethlen számításait. Néhány nap előtt még a miniszterelnök hatá­rozott nyíltsággal ajtót mutat Wolff Károlynak s leköti magát a liberális ellenzéknek tett ígére­téhez, hogy Budapest huszonkét választókerülete választja majd a főváros új törvényhatósági bi­zottságát. Mára aztán a már el­szigeteltnek látszó Wolff Károly titkos fegyvertársai a fajvédő ál­láspont mellett tömörülnek zárt sorokba­n megtörtént, hogy a nem­zetgyűlés közigazgatási bizottsá­gában a Wolffék által követelt tíz választókerület mellett szavaz a kormánypárt három tagja is. Most tehát bekövetkezett az a helyzet, hogy ha Bethlen István gróf nem akar zátonyra futni egész politikai koncepciójával, nyíltan fel kell vetnie pártjával szemben a kérdést: Ki akarja hát a polgári demokrácia új útján kö­vetni. Mi már s velünk az egész főváros polgársága régen hirdeti, hogy a Wolffék szőrmenti enyhe simogatása és dédelgetése végze­tesen megbosszulhatja magát, íme bekövetkezett. Mikor a kor­­mánysajtó már boldogan újsá­golta, hogy Wolffék elszigetelése befejezett tény, Wolffnak titkos fegyvertársai akadnak a kor­mány táborában s mikor Bethlen nyíltan megbélyegezi az antisze­mitizmus lovagjait, a kormány egyik legexponáltabb tagja na­gyon furcsán hangzó üzenetet ri­kolt világgá a bugaci pusztán. Itt valami kisiklás történt. Nem akarjuk azt mondani, hogy kide­rült a nagy erdélyi furfang félt­ve őrzött titka a demokráciáról, de ha őszintének akarjuk elfo­gadni Bethlen miniszterelnök csongrádi álláspontját, akkor h­a saját pártja patkánylázadása most a leghatározottabb nyílt ál­lásfoglalást követeli Wolffékkal szemben. Vagy hogyan képzeli Bethlen miniszterelnök a fővá­rosi polgárság egységes frontját, ha az ő háta mögött Wolff Károly taktikája még mindig halomra döntheti minden jószándékú terveit. f f//­­ Hal szamunk 10 oldal Ára 1500 korona, hétköznapon 800 korona. XXIX. évfolyam, 105. szám, Budapest, 1924. junius^1/Vasernap POLITIKAI NAPILAP flEgfo M .4^ M E§ fl A ■ A — gggnjip fs® HaSnall Mg1!;? |j$ SS §§§ Eri MEnnYI BUDAPEST, fv. gerlóczy­ utca it. SL ELŐFIZETÉSI Aha , gfiL­g §*I IS| BH mm Wk a»B» 9p Sierkc.itSrfgl telefon 137—511 Ml. 10 ÍI­WJ RSi XftSPv VML OHtt EflBfo MB 5—68. — Ivazgatrisési tekftm 137—51. — Helyben házhoz hordva, vidéken pástéi ax4t- §5rff Nösspk 1mr3 JCiedéhivatali telefon 38—58. káld.-M.l ezY hón.pr.-K IZOM.- gK, (Mg] íBíl ESÉ — ■ pB­ V3& M­H ■■ Mj HH .'JOKKI­ADÓ HIVATALOK V. Hoiw4*eL & Ncjv«J.'vr.-------------------k soooo.— ||§j «§5­3*jg san lifei ejjijjEM Hal nH jap OS BkO ig&gsm aal HM (Kiimane. ,erok). T.1.1 107-42. vn. Rtt*. i inww IwVfSH Híresztelések Bethlen és Bratianu találkozásáról Háborús hangulat Amerika és Japán között ................................................................. Korunk a születő csodák kora, minden nap női varázst kotyvaszt az ember. Villámra jár a vándor bocskora s ezer mérföldre látunk szikra-szemmel A rádió a legfrissebb csoda, a resből idelopja egy kis műszer, hogy mit ad a newyorki opera... s hallgatjuk mámorosan, kába füllel. A Lipótváros kövér zsúrjain nem pletyka jár most, nyeglén nem beszélnek. A légnek láthatatlan húrjain hallunk csodás és távoli zenéket. A Spitzné keble boldogan dagad, mert épp az angol trónbeszédet hallja . . . A Blumné szíve majdnem megszakad, míg Jadlowker a szerelmét bevallja, így van ez most... azaz pardon kérem, elfelejtettem, hogy Pesten lakom. S bár mindenütt van rádió , e téren nálunk még mindig nincsen semmi nyom. Bethlen és Bratianu találkoznak / ' . ... '­­ • ' * . ' ' Magyar-román közeledés. — Nagyvárad és Szatmár visszaadá­sáról írnak a nagyváradi lapok. Diplomáciai körökben a Besszará­­biai kérdés kiéleződése óta hét lakat­tal őrzött titkos megbeszélések­­vív­nak Magyarország és Románia viszo­nyáról. A külföldi sajtóba kiszivárgott hírek szerint Románia bizalmas utón kérdést intézett a magyar kormányhoz, hogy milyen feltételek mellett garan­tálná Magyarország semlegességét egy esetleges orosz támadás esetén. E hír nyomán sok fantasztikus hír terjedt el Budapesten is, míg most Az Újság és a Neues Pester Journal konkrét for­mában közli a hírt, hogy a közeljövő­ben Bethlen István gróf semleges te­rületen találkozni fog Bratianu román miniszterelnökkel. A két lap tudni véli, hogy komoly közeledésről folynak a megbeszéléseik. Ez a szenzációs hír annál figyelemre méltóbb, mert az erdélyi és a buka­resti sajtó sokkal messzebb menő kombinációkat közöl minden hiva­talos cáfolat nélkül. Egyes erdélyi magyar nyelvű lapok, köztük a Nagy­váradi Napló azt a hírt is közölték, hogy területi engedmények is szóba kerülhetnek és határozott formá­­ban emlegetik Szatmár és Nagy­várad visszacsatolásának lehető­ségét. Hivatalos helyen ridegen elzárkóz­nak e hírek megerősítésétől, de Er­délyben, ahol szigorú cenzúra műkö­dik, a magyar-román közeledésről ter­jesztett híreket a cenzúra átbocsátotta, ami kétségtelenül amellet szól, hogy Románia szívesen venné, ha a közele­dés komolyra fordulna. Románia szo­rult helyzetét most még fokozza lő­szerkészletének pusztulása is, de már előzőleg is Erdélyben állandóan tartja magát a hír, hogy Mária királyné európai körútjának kudarca után ko­moly diplomáciai akciót akar indítani a román-magyar közeledés érdekében. Ennek első tünete, hogy Tattarescu román kisebbségi miniszter újabb tár­ gyalásokat kezdett az erdélyi magyar párt vezéreivel s a junius elején Bras­sóban tartandó magyarpárti nagygyű­lés úgy lehet jelentős eredményekről f­ég beszámolni az erdélyi magyarság sorsának enyhülését illetőleg. Kétségkívül a legnagyobb várakozás­sal tekinthetünk a román-magyar kö­zeledés fejleményei elé. A tönkrement tőzsde­­bizományos Krausz Simon nevében akart csalást elkövetni Nagystílű szélhámost fogott el a rendőrség. A véletlenen múlott, hogy egy kör­mönfont szélhámos nem követett el csalást Krausz Simon bankigazgató nevére való hivatkozással Krausz Si­­­m­on, az Angol-Magyar Bank alelnöke a Dunapalota-szálló egyik szobájában rendezte be városi irodáját. Ma dél­előtt a szálló szobafőnökét telefonhoz hívták, s a telefonban megszólalt egy férfi hangja: — Halló! Itt, Krausz Simon alelnök úr titkára beszél. Az alelnök kéreti a szobafőnök urat, legyen szives két hölgyismerőse részére két csinos szo­bát rezerválni A hölgyek még ma megérkeznek. A telefonáló ezután, mintha utólag jutott volna eszébe, — könnyedén oda­vetette még: — Ja igen. Azt üzeni még az alelnök úr, hogyha a hölgyeknek valami cso­magot hoznak, tessék átvenni és ki­­fizetni Ma délelőtt azután, amikor Hámos detektívfőfelügyelő szokásos ellenőrző körútján éppen a Dunapalota-szálló előcsarnokába lépett, megjelent ott egy öreg hordár egy csomaggal, s közölte a főportással, hogy Krausz Simon nevére szól a csomag, s 3 millió 600 ezer koronát kell kapnia. Hámos főfelügyelő gyanúsnak találta a kóc­­madzaggal átkötött csomagot, kinyi­totta, s csakhamar kiderült, hogy nem volt más, mint egy üres skatulya. A szálló szobafőnöke csak most mon­dotta el Hámos detektivfőfelügyelőnek a délelőtti telefonálás­­történetét. A de­tektívfőfelügyelő­­ erre megkérdezte a hordárt, hogy ki adta át neki a cso­magot, mire az elmondotta, hogy a Vilmos császár­ után, a Seemann-kávé­­ház előtt egy elegáns fiatalembertől kapta a csomagot azzal, hogy vigye a szállóba s hozza el a 3 millió 600 ezer koronát. A fiatalember a kávéház előtt fogja őt várni a pénzzel. Hámos detektívfőfelügyelő prost már előre küldte a hordárt, ő maga pedig két detektív kíséretében utána indult. A Seemann-káv­éház előtt csak­ugyan ott volt a fiatalember, aki gya­nútlanul kezdett beszélgetni a hordár­ral. Ebben a pillanatban hozzáléptek a detektívek és igazolásra szólították fel. Az illető fényképes igazolvánnyal bizonyította, hogy Szilágyi István a neve és tőzsdebizományos, tagja a tőzsdének, de tönkre jutott s ezzel a szélhámoskodással akart gyorsan pénz­­hez jutni. Bevitték a főkapitányságra, ahol letartóztatták.

Next