Friss Ujság, 1924. október (29. évfolyam, 204-230. szám)
1924-10-01 / 204. szám
* !m XXIX. évfolyam, 204. wh, Af8 HUO M8FOI88 Szerda POLITIKAI NAPILAP B ■ . előfizetési Ara ■ £§§_£ vf És JÉ! |É toL/® HeMten hizht honira, rWáfcrrs mist.! n» 1|| Égi i|| |1& Sfeff * ^ 1^^0^38—55. i pina UuuflBu Egfts szám §ra • VMÍrD»p^*_ _ 1500 i ■ HIBww VWIIM «•£ A honvédelmi miniszter panasza Szolnok miatt Egy pénzügyi főtanácsos agyonlőtt egy alezredest Wolffék Ripka ellen A főváros az október 8-ára öszszehívott kibővített tanácsülés programmjába újból felvette az általános kereseti adónak öt százalékról tíz százalékra való felemelését. Már két hónappal ezelőtt megpróbálkozott a főváros a nagyarányú adóemelésekkel és a tervezgetésekkel szemben támadt óriási felzúdulás következtében azonban kénytelenek voltak az adóterveket a napirendről levenni. Most a régi terv megvalósítása éppen olyan ellenszenves mindenki előtt, mint amilyen két hónap előtt volt. Ripka Ferenc kormánybiztos akciójának a nyílt elgáncsolása volna ez az adóemelés, mert amíg Ripka gazdasági engedményeket akar elérni,• könnyebbé akarja tenni a főváros lakosságának a megélhetését és meg akarja teremteni végre Budapesten gazdasági téren a konszolidációt, addig ez a szerencsétlen új adóemelési terv éppen a főváros gazdasági viszonyainak konszolidálódása útjába hengerget mázsás szikladarabokat és keresztezi mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a főváros élére állított jóakaratú, és jószándéku fér£i a fr--kormánynál kierőszakolt s amelyeket a főváros közönségének jobb megélhetése érdekében az ország vezetőinél még ezután kieszközölhet. Még Terstyánszky kormánybiztossága idején történt, hogy a főváros megpróbálkozott a jövedelmi adónak községi célokra való pótlékolásával. Ez sem volt más, mint burkolt adóemelés, amihez pedig a kibővített tanácsülésnek joga sem lehet. A sajtó és az érdekképviseletek tiltakozása után Terstyánszky akkori kormánybiztos is erélyesen ellene szegült a terv végrehajtásának és az egész tervezetet azzal vétette le a napirendről, hogy serkmiféle törvénytelenséget nem enged az elnöklete alatt ülésezőtanácselőtt ■■tárgyaltatni. Elképzelhetetlen, hogy most az új próbálkozás ne találja szemben magát Ripka kormánybiztossal. A kormánybiztos nem engedheti, hogy elgáncsolják Wolffék azt a programmját, amelynek megvalósítása felé reménykedve néz a főváros egész közönsége. De a kormánynak is kötelessége, hogy felemelje tiltakozó szavát Budapest közönségének újabb megnyomorítása ellen. A főváros gazdasági konszolidációjának megteremtése nemcsak szociális, de politikai érdeje is, mert a konszolidáció végeredményében a kormány helyzetének a megkönnyebbülését is jelenti. Egy gazdaságilag konszolidált fővárost ss egy gazdaságilag konszolidált Magyarországot könnyebb kormányozni, mint az olyat, amelyben nyomorgó, elégedetlen tömegek laknak. Vigyázat! Az új adóemelés nemcsak Ripkát gáncsolhatja el, de a kormány helyzetét is súlyosbíthatja. A minisztertanács foglalkozott a szolnoki ítélettel .A honvédelmi miniszter panasszal élt a szolnoki tárgyalás miatt. Példáját követi a belügyminiszter is. — Korányi bemutatta az arany költségvetést. — Szó sincs kormányválságról. A politikai világ nagy érdeklődéssel fordult a mai minisztertanács felé, amely este 8 órától 11 óráig tartott s amely hivatva volt a kormány eljárását megállapítani a szolnoki ítélettel teremtett politikai helyzettel szemben. Ez meg is történt. A minisztertanácsból kiszivárgott hírek szerint a kormány tagjai között teljes az egyértelműség és sikerült elsimítani azokat az ellentéteket, amelyeket a szolnoki ítélet a kabinet tagjai között keltett vagy kelthetett és amelyeket Rakovszky tegnapi beretvaéles nyilatkozata elég súlyosaknak tüntetett fel. úgy látszik, Rakovszky megbékélt és Bethlen megtalálta a módját annak, hogy kormányában az egyetértést továbbra is fentartsa. Kormányválságról — ez idő szerint legalább — szó sincsen. Mi történt a minisztertanácsban . 4- nyirf#(p*Mrtawa«e-'41folyékáról tunász-' tónk’ jólértesült helyről a következő felvilágosítást kapta: Bethlen miniszterelnök ma reggel vette át hivatala vezetését és hogy a politikai helyzetről tájékozódást szerezzen, rendkívüli miniszertanácsra hívta össze a kormány tagjait. Elsősorban Korányi pénzügyminiszter ismertette az aranyköltségvetést A minisztertanácsnak majdnem egész idejét ez a tárgy foglalta le. Foglalkozott azután a minisztertanács a szolnoki ítélet által teremtett helyzettel is és megállapította, hogy •• a bíróiítélet ellen elhangzott kifogások és aggályok csupán perorvoslat útján bírálhatók el és miután a jelen esetben a királyi ügyészség felebbezést is jelentett be, egyéb intézkedésekre szükség nincs. Egyébként a honvédelmi miniszter bejelentette a minisztertanácsnak, hogy a tárgyaláson észlelt egyes jelenségek miatt máris panasszal élt az igazságügyminiszterhez, akihez a belügyminiszter a tényállás felderítése után, ha szükségesnek mutatkozik, ugyancsak panasszal fog fordulni. Az igazságügyminiszternek módjában áll ezen eseteikben a felügyeleti vizsgálatot elrendelni és ennek kapcsán a szükséges intékedéseket megtenni. Miután az elsőfokú ítélet a vádlottakat felmentette, természetes, hogy a nyomozás a tettesek felkutatása után tovább folyik. Kormányválság nincs, és nem felelnek meg a kabinet tagjai közt felmerült ellentétekről szóló hírek a valóságnak. A minisztertanács különben is csak epizódszerűen foglalkozott a kérdéssel. ■ * Mi az a felügyeleti vizsgálat? Jólértesült forrásunk egy kérdésünkre megmagyarázta, hogy az igazságügyminiszter által elrendelendő felügyeleti vizsgálat lényege miben áll. A törvény értelmében bármely állampolgárnak jogában áll a bírói eljárás után panasszal fordulni az igazságügyminiszterhez, aki ebben az esetben köteles elrendelni a vizsgálatot Ez a vizsgálat természetszerűen nem vonatkozik az ítéletre, hanem csak arra, hogy a bíróság perrendszerűen járt-e el, nem követett-e el mulasztást és vonatkozik az egész bitói eljárásra és a tárgyalás vezetésére. Minthogy a honvédelmi miniszter a szolnoki eljárás ellen panasszal élt, az igazságügyminiszter kötelességszerűen elrendelte a felügyeleti vizsgálatot. Ettől függetlnül folyik tovább a nyomozás a csongrádi merénylet tetteseinek kinyomozására, érzelmekkel fogadták, mára megváltozott a helyzet és a vizsgálat vezetésével Schreiber Lajos dr. államtitkárt bízták meg. Ulain nyílt levele Rakovszkyhoz. Ulain Ferenc alaposan ki akarja aknázni a Szolnokon szerzett dicsőséget és ma vakmerő nyílt levelet intézett Rakovszky belügyminiszterhez, úgy látszik nemcsak politikai, de ügyvédi babérokra is pályázik s ezért Ulain egyre reklámot csinál magának. Nyílt levelében egyébként a következőket mondja: Belügyminiszter úr jön a szolnoki bombaper tárgyával kapcsolatosan a mai napon egy hivatalos nyilatkozatot tett, amely szerint ön „a közrend fentartásáért a felelősséget magától kénytelen volna elhárítani", ha a szolnoki tárgyaláson történt bizonyos ténykedések „megismétlődése ellen kellő garanciák nem állanának rendelkezésére". Ez a nyilatkozat félreérthetetlenül azt jelenti, hogy ön, belügyminiszter úr, nem tudja biztosítani az ország belső rendjét. Diósseghyek. Posztós detektívek, bihncsok, kényszervallatások és hasonló gyalázatosságok kétkülön megfeledkezett több jogrendbiztosító tényezőről, így kitűnő barátjáról, Nelényi-Hofbauer Imre helyettes főkapitányról, az álpuccsok és hamis vádak szánalmas szerkesztőjéről, továbbá az agent provokateurökről és Döhmel Ernőről, úgyszintén Andréka Károly helyettes főkapitány arról a Kovács-fivérek koronatanújáról, akit ön a nemzetgyűlés nyílt ülésén volt kénytelen dezavuálni. És megfeledkezett ön a kedvezményes részvényekről, a belső jogbiztonság és jogrend kipróbált és jól bevált eszközéről is. Ezért melegen ajánlom önnek, hogy a köznyugalom érdekében egy kiegészített pótnyilatkozatot adjon ki, és egyúttal sürgős törvényjavaslatot készítsen a magyar bírói intézmény eltörléséről és minden tisztességes magyar ember azonnali kitoloncolásáról; biztosíthatom róla, hogy, egy ilyen értelmű törvényjavaslat támogatásban és elismerésben fog részesülni az ön providenciális vezére, Bethlen István gróf részéről, mert akkor végre testet ölt az ige, és csakugyan az övé lesz az ország, a hatalom és a dicsőség. •• Ulain támadása Rakovszky és az államrendőrség ellen Politikai kavarodás a szolnoki ítélet körül • A politikai világban Rakovszky tegnapi nyilatkozata élénk feltűnést keltett. Jó hatást keltett abelügyminiszter erélyes fellépése a rendészeti hatóságok érdekében, másrészt aggályosnak tartják, hogy a miniszter bírói ítéletet kezd fel. Az a vélemény alakult ki, hogy a helyzet további alakulása Pesthy igazságügyminiszter magatartásától függ. Rakovszky újabb nyilatkozata. Rakovszky belügyminiszter ma a csongrádi ügyre vonatkozólag egy hírlapíró előtt így nyilatkozott: — Teljesen téves tegnapi nyilatkozatomnak az a beállítása, mintha a bíróság ítéletét kívántam volttá bírálat alá venni. A legrigorózusabb felfogás szerint is csak, a bírói ítéletet nem lehet kritika, tárgyává tenni, azonban a bíróság eljárásánál mutatkozó esetleges jelenségeket szóvá lehet tenni és ezek szóvá tevése egyáltalán nem ütközik abba a köteles tiszteletbe, amellyel a bíróság ítéleteit fogadnunk kell. Egy szóval sem mondottam, mintha azon a nézeten lennék, hogy a szolnoki bíróság ítéletét nem a legszentebb meggyőződése szerint hozta volna meg. Viszont egy minisztertől, akinek az ország közügyeinek valamilyen ágazatáért viselnie kell a felelősséget, nem lehet elvitatni azt a jogot, hogy a tárcáját érintő kérdésekre vonatkozólag a bíróság eljárását — tehát nem ítéletét — ha szükségesnek találja, szóvá ne tegye és resszortja érdekében ne igyekezzék megfelelő korrekciókat biztosítani. Schreiber államtikár vezeti a Diószeghy elleni vizsgálatot. Tegnap a belügyminiszter Nádasy országos főkapitányt bízta meg a Diószeghy miniszteri tanácsos elleni vizsgálattal. Miniprogy Nádosy megbízatását szabadelvű körökben vegyes i0sasBaBBaBBaaBaaaaHBaaaaaaaB*Baoaa*R*a Apponyi genfi beszéde ni® Araba collumsersítések Bőének A kisebbségi kérdők Grnfben címen a most olasz fenhatóság alatt álló tiroli németség lapja, a bozeni,Landsmann" igen érdekes vezércikket közöl, mely Apponyi Albert gróf szereplését és felszólalókénak mélyreható jelentőségét illusztrálta. A cikkíró, dr. Evald . Amenda figyelemmel kisérte Apponyi kisebbségi beszédét és figyelte azt a hatást, melyet a beszéd keltett;"megállapítja,hogy Apponyi beszéde' igen lényeges pontja volt a genfi népszövétységi tanácskozásnak. Ez a beszéd ékes