Friss Ujság, 1925. március (30. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
JUSS március L ságnak, iparnak, kereskedelemnek, tudománynak, művészetnek és közművelődésnek és általában a különböző élethivatásoknak bizonyos szervezetei és intézetei megválasztanak. A választás az országgyűlés tartamára történik. A választás titkos, örökös jogon tagok a Habsburg-háznak a 35. évet betöltött Magyarországon lakó, magyar állampolgár tagjai; a főrendiházi tagsággal felruházott főnemesi családok maguk közül választanak felannyi tagot, mint a törvényhatóságok. Ezek közül azok választók, akik egyenes földadóban legalább évi 3000 aranykoronát fizetnek. A törvényhatóságok közgyűléseiken választják meg a felsőházi tagokat A törvényhatóságok legkevesebb 1, legfeljebb 4 tagot választhatnak aszerint hogy hány országgyűlési képviselőjük van. Választ még az Országos Mezőgazdasági Kamara 6, a kereskedelmi és iparkamarák 6, ügyvédi kamarák 2, közjegyzői kamarák 1, mérnöki kamarák 2, tudományos akadémia 3, a budapesti egyetem minden kara 1, a közgazdasági egyetem 1, a többi egyetemek egyenként 1—1, a József Műegyetem 2, a bányászati főiskola 1, állatorvosi főiskola 1, gazdasági akadémiák összesen 1, a Képzőművészeti Főiskola 1, a Zeneakadémia 1, a tőzsde 1tagot A kományzó élethosszig, vagy a hiányzó tagok pótlására nevezhet ki tagokat Élethossziglan legfeljebb 40 tagot nevezhet ki, de figyelemmel kell lennie arra, hogy a felsőházban nem képviselt élethivatások és vallásfelekezetek legalább egy taggal képviselve legyenek. Ha a kormányzói tiszt az államfői hatalom gyakorlásának végleges rendezése előtt üresedik meg, a kormányzót a magyar állampolgárok közül az országgyűlés két háza titkos szavazással együttes ülésben választja meg. Az evégre szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni Amíg az új kormányzó az esküt le nem tette, a halaszthatatlan államfői tennivalókat az 1920. I. t-e. II. szakaszának korlátai között a minisztertanács látja el. Elkészült a valorizációs javaslat Pesthy Pál igazságügyminiszter ma egy nyilatkozatban kijelentette, hogy elkészült a valorizációs javaslat. Reméljük, hogy ebben a javaslatban a kormány gondoskodni fog arról is, hogy az életbiztosítási díjak is valorizálva kerüljenek kifizetésre. Ezer és ezer ember várja ettől nyomorúságos helyzetének megjavulását és az eddigi méltánytalanságnak megszüntetése elsőrangú kötelessége az államnak. Az igazságügyminiszter nyilatkozata, amely éppenséggel nem felel meg a közönség várakozásának, így szól: — Ami a valorizációt illeti, már elkészítettem az erre vonatkozó javaslatokat, most a kereskedelemügyi és a pénzügyminisztérium foglalkozik a kérdéssel. A javaslatban szó van a családi és egyéb magánjogi viszonylatokból, továbbá balesetekből eredő járadékok valorizációjáról, természetesen magánalkalmazottak nyugdíjainak valorizációjáról is. Miután ez az elsőrangú szociális kérdés szoros összefüggésben áll az általános pénzügyi helyzettel, természetesen csakis a pénzügyminiszter hivatott arra, hogy döntő módon befolyjon ezeknek a kérdéseknek elintézésébe. A Józsefvárosi Demokrata Kör vacsorája A Józsefvárosi demokrata kör a Fővárosi szabadelvű párt részvételével ma igen látogatott politikai vacsorát rendezett, melyet megjelent Heinrich Ferenc, Ugrón Gábor, Sándor Pál, Bárczy István és még számosan a szabadelvű polgárság vezérei közül. A vendégeket Csécsi Nagy Miklós, a Józsefvárosi kör elnöke üdvözölte s hangoztatta, hogy a főváros mai kormányzása egyaránt megtagadása volt nemcsak a lakosság többsége felfogásának, de jól felfogott érdekeinek is, a főváros életének úgy anyagi mint erkölcsi lezüllésére vezetett ez a gazdálkodás és a pusztulás sivár képét tárja elénk. Létérdekünk parancsszavára kötelességünkké vált, hogy e rendszerrel szemben a jogegyenlőség a tiszta szabadelvű gondolat alapján a polgárság egységes frontját megalkossuk. A négyszáz főnyi hallgatóság zajosan ünnepelte a liberális polgárság tömörülésének eszméjét és a..liberális polgári front zászlóshordozót. FRISS ÚJSÁG Eltemették Leher Amáliát Szakadó esőben 3000 főnyi tömeg kísérte utolsó útjára a Csanádi sírboltban pihen Amália holtteste Messze künn Kőbánya mögött, jó egyórás villamosútnyira a Rókus-kórházi állomástól délután két órakor már hatalmas tömeg feketéllik a rákoskeresztúri új katolikus temető gyászháza előtt. Legalább 3000 ember. A temetési szertartást csak 3 órakor kezdik, de déli 12 óra után már valósággal öntötték az érkező villamoskocsik a közönséget. Javarészt egyszerű, viseltes ruhájú, szegény emberek, legnagyobbrészt nők, akik a nagyváros száz különböző szögletéből verődtek együvé, hogy a szerencsétlen Leher Amáliát utolsó útjára elkísérjék. Jobb ruhát, divatos öltözéket csak elvétve látni a nagy tömegben. Hervadt, ráncos arcú koravén asszonyok, sápadt, esetlen, tágranyitott szemű fiatal lányok szoronganak a rendőrkordon mögött, amely négyszögben fogja körül a gyászház előtti térséget. Nyugodtan viselkednek, a rend fentartására kivonult erős rendőri készültségnek nagyon könnyű a dolga. A tér szinte fekete a sok esernyőtől, az emberek türelmesen panasz nélkül várakoznak a fáradhatatlanul kopogó ólmos, őszies esőben. Igazi temetésnek való idő. Szürke az ég és sáros a föld, a temetői fák kopár ágboga gyászosan mered az átázott sírok fölé. A gyászházhoz vezető úton szünet nélkül özönlenek az újabb érkezők. A gyászház és a temető közt valami sáncféle húzódik azt is ellepi a kiváncsiak tömege. A gyászház 1. számú halottastermében állították föl Leier Amália ravatalát. A lépcsős bejárat fölött fekete függönyök omlanak kétoldalt, előttük örökzöld és a temetkezési vállalat közönyös arcú, díszruhás emberei. Odabent nehéz, fekete drapériák fedik el a szürke falakat. Az ablakokon gyászleplek. A templomik, gyászos homályt csupán az emelvényen elhelyezett koporsót világítja meg a körülötte égő 21 gyertya. Kettős koporsó őrzi Amália holttestét. A belső ércből van, a külső díszesen aranyozott, világosbarna fakoporsó. Az oldalán szűkszavú felirás: Leirer Amália élt 27 évet. A koporsón két hatalmas koszorú, a meggyilkolt leány apja helyezte oda őket délelőtt. A ravatal körül csupa örökzöld. A halottasterem délelőtt még telve volt érdeklődőkkel, 12 óra után zárták el a közönség elől. Az idő múlásával az embereket mindinkább elfogja a türelmetlenség. Itt is, ott is zavar, tolongás támad, néhol a rendőröknek kell beavatkozniok. — Hol az apa? — terjed a kérdés szájról-szájra. Háromnegyed háromkor bérautó fordul be a gyászház előtti térre. A rendőrök tisztelegnek, az autóból az öreg Lehrer száll ki Lóránt nevű fiával. Egyszerre minden szem arra fordul, a tömeg hirtelen elcsöndesedik. Leirer Lőrinc lehajtott fővel, mozdulatlan arccal megy végig az önkéntelenül félrehúzódó emberek sorfala közt. Magas, szikár alakján fekete télikabát, ezüstfehér fején vadonatúj, fényes cilinderkalap. Szilárd léptekkel siet a halottasteremhez. A bejárás előtt leemeli a cilindert. A fényképészek nekiszegzik gépeiket. Odabent megáll a ravatal baloldali fejénél. Fejét lehajtva, némán mozgó ajkkal imádkozik. Member huszonkettedikén is kért Bébi, hogy másnap újból jöjjek el hozzá vacsorára, de megmondtam neki, hogy még jöhetek, mert fáj a vesém. — Nem szeretsz te engem apuskám — mondotta akkor Bébi — mert mindig úgy kéreted magad. — Ha jobban leszek, feljövök hozzád — mondottam távozásomkor Másnap délelőtt feküdtem, de délután felöltöztem és elmentem Bébihez. Ez délután úgy fél öt óra tájban lehetett. Másnap már nem nyitnak ajtót — Becsöngettem egyszer, kétszer, de nem válaszolt senki. Mivel említette az előző nap, hogy esetleg elmegy az Ernst Múzeumba egy árverésre, gondoltam, hogy talán ott lesz és utána mentem, de nem találtam. Visszamentem Bébi lakására, ismét csengettem néhányszor, de megint nem kaptam választ. Akkor lementem az utcára és a túlsó oldalon levő Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetébe mentem. Megkértem a szövetkezet egyik alkalmazottját, hogy mivel az utcán hideg van, ott maradhassak az üzletben és onnan néztem azután sokáig Bébi ablakait, hogy mikor lesz világosság, mikor jön haza a lányom. — Sokáig vártam az üzletben, de miután a lámpa csak nem akart kigyulladni és ezért ismételten felmentem, de ezúttal is hiába csengettem. Mielőtt eltávoztam volna, beszóltam Bébi szomszédjának, hogy adja át üzenetemet lányomnak. Megmondtam, hogy nagyon haragszom, mert idekéreteti, én betegen idejöttem és ő nincs itthon! Nem tudok tovább várni — mondtam a szomszédnak — és elmegyek. Ha ilyen rosszul érzem magam, akkor nem jövök, mert ágyban fekszem. Haza is mentem és vagy 17 napig feküdtem betegen. Leirer Lőrinc azt hitte, hogy elutazott a leánya A szerencsétlen Leirer Amália atyja ezután így folytatta: — Amikor újra talpra álltam, megint egyenesen a lányomhoz mentem. Megint csöngettem néhányszor, de ezúttal sem nyitottak ajtót. A szemben levő lakó kiáltotta felém a hosszas csengetésre, hogy a lányom elutazott és még nem jött vissza. — Teljes nyugalommal vettem ezt tu Leirer Lőrinc visszautasítja a gyanúsításokat Két hónapig kutatott a leánya után, akiről azt hitte, hogy egy török pasa szöktette meg Leirer Amália édesapjáról. Leirer Lőrincről az utóbbi időben tartott formában olyan Hírek jelentek meg, mintha kapcsolatba lehetne őt hozni a Terézkörúti borzalmas bűnténnyel. Leirer Lőrinc most egy nyilatkozatban visszautasítja ezeket a gyanúsításokat és elmondja, hogy milyen kétségbeejtette őt leányának váratlan eltűnése s hogy heteken át kutatott utána, míg végül kiderült a rablógyilkosság. Leirer Amália apjával akarta együtt tölteni a szent estét — December második felében — mondja Leher Lőrinc — egy vacsora alkalmával a lányom a lelkemre kötötte, hogy a karácsonyi szent estét okvetlenül töltsem nála. Megbeszéltem a vacsora programmját, majd eltávoztam. Amikor Bébitől (így nevezi a leányát) távoztam, már nagyon rosszul éreztem magam. Másfél éve, hogy gyakran megismétlődő vesefájdalmaim vannak. De. 3 s ASTHÍIfl Ha HMM Mindenütt kaphatót Főraktárt Török József •R.T. gyógyszertár*, Bortpeet, VL, Kirily-utcak*f \