Friss Ujság, 1925. június (30. évfolyam, 123-143. szám)
1925-06-03 / 123. szám
2 FRISS ÚJSÁG , 1925 június 8.1 Benioky legitimista segítséggel készítette el a támadást a Kormányzó személye ellen ■**" Bécs, június 2. *1 "A Wiener Allemeine Zeitung, vezér, cikkében a Beniczky esetről ezeket írja: Beniczky nyugalmzott miniszterhez közelálló politikai körökben már hetek óta tudtak arról, hogy Bernzky az első kínálkozó alkalommal akciót kezdeményez a kormányfő személyének kompromittálására és arra, hogy őt állítsa a két szociáldemokrata szerkesztő meggyilkolása ügyének középpontjába. Ezt a tervet már hosszabb idővel ezelőtt közölték olyan személyiségekkel, akik mint buzgó legitimisták minden eszközzel el akarták érni a királyi családnak Lequeitióból Magyarországba való visszatérését és ennek a Magyarország számára is veszélyes tervnek megvalósítására zavart igyekeznek kelteni. " Kétségtelenül hazugság, hogy a kormányzó bármiképen is a gonosztevők mellett ázott volna és annak a személynek szavahihetőségére nézve, akire Beniarry hivatkozik, jellemző az a tény, hogy az illetőt a második királypuccs után elbocsátották a hadsereg kötelékéből. — Budapesti politikai körökben írja tovább a lap . Benicziky Ödön leleplezései és sértései a legnagyobb megütközést keltették, úgy a kormány vezető tagjait, mint az ellenzék kiemelkedő személyiségeit nemcsak a lehető legnagyobb megütközésre késztette a dolog, hanem mindezek a magyar állam érdekeire való tekintettel egyúttal azon a véleményen is vannak, hogy Beniczky tanúvallomása és a benne foglalt vádak az ország számára épen a jelen pillanatban a legnagyobb nehézségeket vonhatják maguk után. Épem olyan időben, amikor a Népszövetség Génfben új ülésre ült össza, hogy kifejezetten Magyarországot érintő kérdéseket tárgyaljon, azt kívánta volna az állam érdeke, hogy Beniczky várjon még tanúvallomása nyilvánosságra hozatalával. Hiszen a kisantant máris nehéz feladatok elé állította az országot, minthogy — mint Génfből Budapestre érkezett hírek mondják — a bukaresti értekezletnek Magyarország szigorúbb ellenőrzésére vonatkozó határozatait akarják szőnyegre hozni. Attól kell tartani, hogy Magyarországgal szemben ellenséges politikusok e vádakat arra fogják felhasználni, hogy csak kiélezzék a Magyarország elleni hangulatot, anélkül, hogy e tanúvallomás beható és lelkiismeretes megvizsgálását bevárnák. A miniszterelnök helyettese nyilatkozott az újságírók előtt Vass József dr. népjóléti és munkaügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese, ma este Rakovszky Iván belügyminiszter és dr. Ángyán Béla sajtófőnök társaságában a népjóléti minisztériumban fogadta a sajtó képviselőit. Beniczky vallomásában — mondotta Vass miniszter — semmi bizonyítékot nem találunk olyan irányban, hogy a Somogyi—Bacsó - gyilkosság elkövetői kik voltak, neveket felhajít a vallomás, bizonyítékot azonban nem tartalmaz. A vallomás inkább azt a benyomást teszi, mintha Beniczkynek csak az lett volna a célja, hogy az egész ügy ódiumát igen magasan álló személyre akarja visszavezetni s oly formában állítja be a kérdést, mintha nem éppen parancs alakjában, hanem — Der Wunsch ist der Valer des Gedankens (a vágy a gondolatnak az atyja) — igen magas helyen kell keresni a gyilkosság értelmi szerzőjét. Ha teljesen eltekintünk attól, hogy az államfő személyéről van szó és objektív szemmel nézve mérlegre tesszük a vallomást, állításokon, gyanúsításokon és gyanításokon felül nem találunk benne semmit. Ezek közül a gyanúsítások közül, mint már előbb egykorú okmányok betekintése révén megállapítást nyert, egyetlenegy sem tartalmazza az igazságnak egyetemernyijét sem. Kénytelen tehát rámutatni arra, hogy egy másik szempont jut előtérbe. Nem az volt a fő cél, hogy e sokszor emlegetett vallomással rátereljék a tettesekre a nyomozó hatóságok figyelmét, hanem az, hogy példátlan perfidiával megkonstruált politikai hajszát indítsanak meg a kormányzó személyén keresztül a kormány ellen. Politikailag sokféleképpen oszolhatnak meg az ország polgárai. Nem szeretné azonban feltételezni semmiféle politikai irányzatról sem azt, hogy elfelejti azt, hogy az állam struktúrájának záróköve a legfőbb tekintély, az államfő, melyet vagy a király, vagy a kormányzó képvisel. Ezt nem tudja egyetlen irányzatról sem feltételezni, mert ha ezt feltételezné, azt kellene mondania, hogy az az irányzat kimondottan destruálni akarja az állam egész szerkezetét, forradalmat akar csinálni. Irányzatokról ezt nem tételezi fel, egyik-másik emberről azonban úgy látszik, fel kell tételeznie. Az egész vallomás nem jelent egyebet, mint azt, hogy a konszolidáció útján keservesen, de mégis előrehaladó országnak irányzékát ezekről a sínekről át akarják váltani egy másik vágányra, a forradalomra. Ennek felismerése a kormányt arra indítja, hogy ennek a váltóállításnak megakadályozására minden intézkedést, meglegyen. A kormány nem fogja tűrni azt, hogy a legfelsőbb tekintély megingatásán keresztül destruálják az államot, hogy a kormányzót vénasszonyos mendemondák alapján belevonják a politikának többé-kevésbé szennyes mocsarába , hogy ez akár a parlament, akár a sajtó vagy a közvélemény útján megtörténhessék. A kormány e momentum fontosságának felismerésében elhatározta magát arra, hogy ezekben a kérdésekben nem fog engedékenységet tanúsítani. A közvélemény azzal sincsen tisztában, hogy miért tartóztatták le Beniczky Ödönt Beniczky Ödönt egy korábbi ügy miatt elítélték, s büntetésének kitöltésére haladékot kapott. Beniczky letartóztatására vonatkozóan kijelentette a belügyminiszter, hogy Beniczky Ödön abban a pillanatban, amikor vallomását több példányban készítette elő és egyet leadott az ügyészségen, a többit pedig a bel- és talán a külföldi közvélemény elé tárta, megsértette a hivatali titoktartást, ennek folytán megszűnt az a feltevés, hogy neki haladékot lehet adni, tehát a tizennégynapi büntetése azonnal esedékessé vált. Ezért tartóztatták le Beniczky Ödönt, nyilatkozatot tenni, mert a részleteket nem ismerem teljesen. De egyenesen megdöbbenve értesültem Beniczky letartóztatásáról, ami olyan áramlatokról tesz tanúságot a hatalom birtokosainál, amelyek ha megerősödnek, egyetlen ember személyes szabadsága sem látszik biztosítottnak. Andrássy Gyula gróf a következőket mondotta:’ — Nagyon csodálkozom ezen a letartóztatáson, mert hiszen előbb pörbe kellett volna fogni a volt belügyminisztert és csak azután lett volna letartóztatható. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ez az ügy fogja foglalkoztatni a nemzetgyűlést is és ha napirend előtti fölszólalásra nem is ad a házelnök engedélyt, az interpellációs jog nem vonható kétségbe és ezen az után mindenesetre tisztázni lehet, sőt kell, hogy a letartóztatáshoz volt-e és van-e joga az ügyészségnek. Magáról Beniczky vallomásáról egyelőre nem óhajtok nyilatkozni, csak annyit jegyzek meg, hogy ha az ügy bíróság elé kerül, részletesen fogok vallani mindarról, amiről ebben az ügyben tudomásom van. Pallavicini György őrgróf igy nyilatkozott: — Föl vagyok háborodva azon, hogy ..Az Újság 11 pünkösdvasárnapi számát Beniczky vallomásának közlése miatt elkobozták. Föl vagyok háborodva egyrészt azért, mivel rendületlen neve vagyok a sajtószabadságnak és ellensége mindenféle erőszakos rendőri beavatkozásnak, másrészt azért, mivel nem is tudom magyarázatát adni az elkobzó rendelkezésnek. Igen élénken és pontosan emlékszem azokra az eseményekre, amezeknek tanúja voltam és ha rákerül a sor, a bíróság előtt részletes, kimerítő, az ügyeket tisztázó vallomást teszek. Meg vagyok győződve egyébként arról, hogy Beniczky vallomásának nagy jelentősége van és el sem tudom képzelni, hogy hatásában ne legyenek súlyos következmények. Friedrich István a következő nyilatkozatot tette: — A magam részéről ehhez az ügyhöz több hozzászólni valóm volna, de természetesen csak az esetben, ha engem tanúként kihallgatnának. Ekkor tudniillik köteles vagyok nemcsak az igazat elmondani, de ezenkívül nem szabad elhallgatnom semmit, amit tudok. Kérdés azonban, hogy erre kíváncsi lesz-e valaki? E pillanatban csak ennyit mondhatok, mert először át akarom alaposan tanulmányozni napló jegyzeteimet. Mit mondanak a kormányzóságnál? Magasházy László alezredes, a kormányzó első adjutánsa a következőket jelentette ki: — Csak annyit mondhatok, hogy Beniczky vallomását elejétől végig elolvastam és abból egyetlenegy szó sem igaz. Ezt különben bizonyítani is tudom. A honvédfőparancsnokság előreláthatóan az ügy legszigorúbb kivizsgálását fogja elrendelni, amint azt a katonai becsület hozza magával. A honvédfőparancsnokságnak erre vonatkozó rendelkezéseit azonban még nem ismerem és így részletes fölvilágosítással ebben az ügyben pent szolgálhatok. A szociáldemokraták álláspontja Farkas István a szociáldemokrata párt részéről a következőkben nyilatkozott: — Az a nagy tanácskozás, amit a kormány ebben az ügyben folytat, az igazságügyminisztériumban, az ügyészségen és a miniszterelnök helyettesénél, mutatja, hogy a Somogyi-gyilkosság ügyének súlyos ténye olyan jelentőségű, hogy ezt elaltatni többé nem lehet. A magyarországi szociáldemokrata, párt mindent meg fog tenni, hogy ezt az ügyet a legapróbb részletekig tisztázza. Amennyiben a kormány részéről kísérlet történnék arra nézve, hogy ez az ügy a Ház elé ne kerüljön abban a formában, ahogy eredetileg terveztük, gondoskodni fogunk arról hogy más formában foglalkozzék a nemzetgyűlés ezzel a kérdéssel. Minthogy Bethlen István gróf miniseterelnök tudvalevőleg Genfben időzik, a Beniczky-ügynek sem igazságszolgáltatási, sem politikai fejleményei nem vettek még határozott irányt. A kormány ma egész nap tanácskozást folytatott ugyan, de utasításokat vár Genfből a tovább követendő magatartás dolgában. Politikai körökben az a vélemény, hogy az ügy a nemzetgyűlés holnapi ülésén valamilyen formában szóba kerül és viharokat fog előidézni. Az ellenzék napirend előtt kívánja szóvá tenni Beniczky letartóztatását és az „Az Újság** Hogy helyezte el Deniczky a politikai bombát Beniczky május 30-án, szombaton jelentkezett a budapesti I. vegyesdandárparancsnokság ügyészénél és kérte az ügyészt, hogy június 6-ika helyett már most hallgassa ki. Beniczky ugyanis értesítést kapott a budapesti királyi ügyészségtől, hogy azt a kétheti fogházbüntetését, melyet Sréter István volt honvédelmi miniszter megsértése miatt ki kell töltenie, június 2-án reggel meg kell kezdenie. Beniczky nem akarta, hogy június 6-án fogházőrök kísérjék át a fogházból a honvéd-ügyészséghez és miután ezzel kellően megokolta,, hogy miért kívánja korábbi kihallgatását, a dandárparancsnokság ügyésze azonnal hozzá akart fogni a kihallgatáshoz. Beniczky erre elővett egy terjedelmes iratot és kijelentve, hogy ez az irat Hétfőn délelőtt féltizenkettőkor két detektív kereste Beniczkyt a Muzeumucca 5. számú házban lévő lakásán. Mivel Beniczkyt nem találták otthon, félkettőkor újra jelentkeztek , az egész lakást átkutatták. Három óra tájban újból jelentkeztek a detektívek és Beniczkyt, akit ekkor már otthon találtak, bevitték a főkapitányságra. _ _ A Horváth Antal főtanácsos kihirdette Beniczky előtt a letartóztatásról szóló végzést és Schreiber rendőrkapitány két detektivel nyomban át is szállította Beniczkyt a Markó-utcai fogházba. A fogház irodájában elszedték Beniczkytől a zsebkését és a pénztárcáját, nyakkendőjét és cipőzsinórját, azonban meghagyták s a második emelet egyik cellájába csukták. A rendőri sajtóiroda az esetről ezt a párszavas jelentést adta ki: „A főkapitányság a mai napon Beniczky Ödön, volt belügyminisztert letartóztatta. Budapest, 1925. junius 1.“ A fogháziroda napi jelentése szerint, Beniczky Ödön 47 éves magánzót sajtó útján elkövetett rágalmazás, illetve becsületsértés vétsége címén 14 napi fogházbüntetésre ítélték, ez a büntetés jogerőre emelkedvén, ennek a végrehajtása céljából fogadták be a Markó-uccai az ő vallomását tartalmazza, átadta azt a honvédügyésznek. Miután Beniczkynek más mondanivalója nem volt, egy rövid jegyzőkönyvet vettek fel és ahhoz mellékelték az előre írásba foglalt vallomást. Pünkösd vasárnapján reggel ez az vallomás szó szerint megjelent Az Újság című lapban. Beniczky elmondta ebben az iratban, hogy annak idején minő intézkedéseket tett Somogyi Béla és Bacsó Béla gyilkosainak kinyomozására s az állítólag kinyomozott tetteseket is megnevezi, egyúttal a kormányzó személyét is belekeveri az ügybe oly formában, hogy a hivatalos jelentés szerint ellene hamis vád vétsége, kormányzósértés vétsége és hivatali titoktartás megsértésének vétsége miatt az eljárás megindult a fogházba. A hivatalos jelentés szerint az ügyészség utasítására állították elő Beniczkyt a fogházba és szabályszerű törzskönyvezés után a II. emelet 11. szám alatt levő cellában helyezték el. Beniczky ma, azaz 1925. június 2-án reggel tartozott volna jelentkezni az ügyészségnél büntetése kitöltése végett. Arra vonatkozólag, hogy miért vezették elő Beniczky Ödönt félnappal korábban és miért utalták be már tegnap délután a fogházba, félhivatalosan azt a magyarázatát adják, hogy miután Beniczky a Bréter-ügyben rá kirótt büntetése elhalasztása után újabb bűncselekményt követett el, a halasztást az igazságügyi miniszter hatálytalanította és ezért történt meg a letartóztatás. Beniczky a Markó-uccai fogházban Mikor hétfőn délután Beniczky Ödönt a detektívek előállították a főkapitányságra, mindössze félóráig volt a rendőrségen s onnan két detektív egy rendőrségi autón az ügyészség Markó-uccai fogházába kísérte őt. Csakhamar megjött Sztrache Gusztáv főügyész telefonutasítása, amely szerint Beniczky Ödönt szabályszerűen át kell majd adni az ügyészség fogházának. Ezután megkezdődött a szokásos formalitás, törzskönyvezés és a cella kijelölése. Beniczky azzal a kéréssel fordult az alelnökhöz, hogy valamiképpen intézkedjenek, hogy ágyneműt, mosdószereket kaphasson a lakásáról. Ezt a kívánságát természetesen teljesítették. Telefonon beszéltek Beniczky lakásával és továbbították a fogságból Beniczky kívánságait. Azután megmotozták, elvették tőle azokat a zsebbeli tárgyait, amiket a fogházszabályok értelmében nem vihet a cellájába. Elszedték zsebkését, pénztárcáját és egyéb rekvizitumait. Az alelnök utasítására fogházőrök vezették föl Beniczkyt a cellájába , egy második emeleti cellába, mely villanyvilágítással is el van látva és a 11-es számot viseli , ahol rázárták az ajtót. A volt belügyminiszter letartóztatását és a vele lefolytatott különböző procedúrákat nyugalommal és hidegvérrel viselte. Alig tartózkodott a cellájában egy negyedóráig, kopogott a fogházőrnek, aki a fogházőrmesternek szólt és ez kérdezte meg, mi a kívánsága. — Intézkedjenek, hogy holnap kosztot kaphassak. Ma nem vacsorázom, de holnapra küldjenek valami ételt. Erre vonatkozólag is nyomban intézkedett a fogház őrszemélyzete. Volt még egy kívánsága Beniczkynek. írószereket és papirost kért, ezt azonban már nem teljesíthették, mert ehhez Kovács Péter ügyészségi alelnök engedélye szükséges, aki azonban Beniczky Ödön céljába zárása után nyomban elhagyta a fogházat. Beniczky egyelőre — mint fentebb megírtuk — a Sreter-ügyben remért kétheti fogházbüntetését szenvedi el. Az új bűncselekmények vádja miatt, való esetleges őrizetbevétele vagy letartóztatása csak e kétheti fogházbüntetés eltelte után történhetik meg. A politikai fejlemények Mit mondanak a legitimisták? Apponyi Albert gróf egy hírlapíró előtt a következő nyilatkozatot tette: " Az ügy lényegéről nem kívánok A volt belügyminiszter letartóztatása