Friss Ujság, 1926. május (31. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-01 / 98. szám
Munkában május A természet nagy műhelyében a teremtő, alkotó munka indulásának lendülete pompázik, csak a magyar műhelyek állanak dologtalanul, a magyar munkáskarok hiába várják az ígért tavaszi lendületet. Pedig az idén az lett volna az igazi májusi ünnep, ha minden magyar munkás szerszámot foghatott volna a hosszú, kénytelen és kény értelen pihenés után. Ebben a vigasztalan, munkátlan tavaszban azonban mégis kivirágzott egy szerény, vigasztaló törvénytervezet, amely végre enyhíteni hivatott a munkanélküliség nyomorán. Májusra elkészült a ninpj||né||kliség elleni biztosításról szóló törvényjavaslat. Két nap múlva összeülnek a népjóléti minisztériumban az összes érdekeltségek, hogy megvitassák ennek az égetően sürgős májusi palántának a sorsát. Amint előre sejtettük, máris késleltető, fagyos szelet fúj a nagytőke a törvényjavaslat ellen. Az a szociális érzéketlenség, amely a magyar termelés egyetlen céljának, a befektetett tőke minél nagyobb hasznát látja, nem törődve a munkásnyomor égető kérdésével, máris azon siránkozik, hogy a munkanélküli biztosítás évi 25 millió aranykoronával terheli a gyáripart. A nagytőke siet gáncsot vetni s a Baross Szövetségbe tömörült gazdasági reakció el akarja hitetni a közvéleménnyel, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás a termelés versenyképességét veszélyezteti. Ez a májusi bomba már csirájában el akarja tiporni az esztendők óta ígért és várva-várt szociális törvényalkotás első, félénk, kezdő lépését. Reméljük, hogy a népjóléti miniszter kellő eréllyel megértteti ezekkel a bőzsebű és nagyétvágyú urakkal, hogy a magyar termelő munkának két egyenlő jogú és értékű tényezője a magyar munkásság és a tőke. Az ország törvényhozása esztendők óta tétlenül nézi, hogy a magyar termelés egyik tényezője a munkásság, a munkanélküliség vigasztalan nyomorában pusztul, pedig az ország érdeke elsősorban a dolgozó nép jólétének, megélhetésének biztosítása. Azok az érdekek, amelyek hamis beállítással a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvényt újabb halogatással akarják elgáncsolni, merényletet követnek el az ország békéje és közrendje és a magyar munka termelő ereje ellen. 1 7/gr.■" ásásai.jóra natafrfbB JjEE oJLdaJL Ára 1500 korona, hétköznapon 800 korona XXXI. évfolyam, 98. szám, Budapest, 1926 május 1., szombat POLITIKAI NAPILAP HBIjHldfeJfc ■■ ■ Jfc H Hfe ~ 91 Hl W hm ■ ■ ■ ■■ BUDAPEST, jv., gerlóczy utca u. sz. EI.OFiZETF.SI ARABjM MB HS USk SztrhcMtézi telefon 137—51 e.re 10 Gráléi kodv., „idaco pinái .zī a BH muk ■ ■ ■ 6 **' KiadóhnwuéiUofss-Is.-41' — Nrl:;r,;;;r;■» ho“aF,ra------- - - gi för9| ■ mmwk ■ H M fiókkiadóavatalok: v„ r. ----------------- - -'ouu“ ’ ■ 11 99 99 9JB- 91BBH 99 Teidon.107-45.vnu, FnVfiC Y73m áfa* hétköznapon 800 K íjJ§£ ISSI 9H BRSBF ^^^^^9 Rákóczi-út 34. Telefon :Józ»1U 18 — 20. VI. ker., alflU úlu. vasárnap — 1500 9 H BB Bl H ^B^^ ^B^^ ^BBbiJB^H^^1 Aodiány-út 7. IV. ker., Kecskeméti-utca 11 » ............................... A Leher-perben hétfőn hirdetik ki az ítéletet A férjgyilkos Jakabházynét felmentették Ki az igazi koplalóművész Künn a Plasztikonban, mint tudnivaló, vígan koplal most egy német koplaló. Üvegből szerkesztett kalilban lakik s koplal rendületlen negyvenöt napig. Sokan megcsodálják, mégse tudom én: minek itt egy német gyomorfenomén ? E téren miénk már rég a diadal, hiszen három éve koplal a magyar. Forró szerelem — hideg halál A neves fővárosi zenetanár barátnője megunta életét — Ez a halálba! — Tömeges öngyilkosságok Zsolt Nándor , zeneakadémiai tanár Wahrmahn-ucca 8. szám alatt lévő lakásán öngyilkosságot, követett el Bíró Matild, 21 éves úrileány. Zsolt Nándor, aki körülbelül két éve jó barátságban volt a szőkehaju, szép leánnyal, tegnap éjfél után jött haza s már az előszobában erős gázszagot érzett.. Rosszat sejtett ésbenézett a konyhába, ahol a földön elterülve, eszméletlen állapotban találta Bíró Matildot, aki a gázcsapot szájába véve, követte el tragikus tettét. Zsolt Nándor három évvel ezelőtt ismerkedett meg Biró Matilddal. A zeneakadémiai tanár ebben az időben ,egy rosszul sikerült, csalódott házasság szenvedéseivel volt tele. A háború alatt Zsolt Nándor Angliában tartózkodott, internálták és internáltságában írta meg hatalmas szimfóniáját, amelyet 1920-ban mutatott be a Budapesti Filharmóniai Társaság. A szimfóniának sikere volt. Sikerei közepette ismerkedett meg az egyik báró Wodianer leánnyal, akit később feleségül vett. Alig fél évvel később azon, bán Zsolt Nándor elvált feleségétől. Elválása után sokat panaszkodott barátainak, hogy nem tud megnyugodni, felzaklatott idegei lehetetlenné teszik számára, hogy tovább dolgozzon. Nyugalmat és békét jelentett a számára Biró Matilddal való megismerkedése. Zsolt Nándor ujjongva beszélte barátainak, hogy végre elérte azt, ami után vágyódott, egy tiszta, fiatal leány őszinte, komoly szerelmét. Zsolt Nándornak csak így fájt, hogy ezt a leányt, akit nagyon megszeretett, nem vihette állandóan magával, nem járhatott vele azokba az előkelő társaságokba, amelyekben a zeneakadémiai tanár megfordult. Emiatt állandó féltékenységi jeleneteket rögtönzött a szerencsétlen leány. A tragikus éjszakán Biró Matild megint egyedül maradt otthon, amikor Zsolt Nándor eltávozott hazulról. Mire barátja éjfél után visszaérkezett, Biró Matildot megölte a világító gáz, amellyel öngyilkosságát elkövette. Egy cédulára írva ezeket a sorokat találtak holtteste mellett: A szanálás üvegszekrénye alatt rágcsáljuk kínunkban az üvegfalat. Egy a vigaszunk... hogy miszter Smith szerint már úgy rendbe jött itt minden, mint a pinty.