Friss Ujság, 1926. július (31. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-24 / 165. szám
2 * iM ai oldal • _ V ————- j ............... XXXI* évfolyam, 165. szám. Ara 800 korona Budapest, 1926 julius 24., szombat POLITIKAI NAPILAP — ***. f* g? IA ■ A •“““i'Ki&litit.*10**” — Mi H fHmi Ka |Syt lg|? BeiHal mm SstivM BUDAPEST, ív., gerlóczy utca u. sz. előfizetési Ara, ■JH H m, mm Hff sgl lyzSa BM s«tv.íZió«íjí wofoo 137-51: este 10 száisi Helybe hathoz hordva, vidéken pl»t«is2éL ij|M BMBT flj 9 H 9 IW 9 KiadóWvaWiiLfof38-58. i muu ilw iiim la líra Fni/Df 171T2 * hétköznapon _ 800 K HH |H| mmh fflB BbsK vSHShv 18BMM W9M Rákócziét 34. Telefon : József 118—20. VI. ker LjjjBa m\\l ÜlQ . vasárnap------ 1500 „ IHI OH 8H mwk Andrássy út 7. IV. ker., Kecskeméti utca 14. Letartóztattak két gyermekgyilkos anyát Titokzatos homály a dunai hulla körül A magyar országút elhanyagoltsága évszázados siralma a magyar életnek. Esztendőről esztendőre Széchenyi István óta mindenki, aki komolyan nézi és látja ennek az országnak pőréé sauntgmpen vergődő erejét, sokezerszer elpanaszolta, hogy az ország újjáépítését az utakon kell kezdeni. Mert a jó úthálózat biztosítja az ország egészséges vérkeringését, a föld terményeinek jobb értékesítését, a városok könynyebb és olcsóbb élelmezését, szóval a javak gyorsabb s egyenletesebb kicserélődését. A főváros minden felelős tényezője sürgeti a környék és a főváros közötti utak portalanítását, mert a főváros közegészségének egyik legnagyobb átka az Alföldről beözönlő por, de mennyivel jobban fojtogatja a fővárosnál is a vidék£ városokat az a tapadó alföldi por, amely Európa közepén a dúsan termő magyar Alföldet a tuberkolózis fészkévé tette. Szóval nemcsak az ország forgalmának fellendítése, de az ország egészsége is azt parancsolná, hogy az elhanyagolt úthálózat rendbehozásával rakjuk le az alapját a jövendő fejlődésének. Tavaly ilyenkor Rakovszky belügyminiszter lehatás útjáról megérkezve, kötelező ígéretet tett, hogy az ország első nagy közmunkája az utak rendbehozása lesz. Azóta elmúlt egy esztendő. Itt állunk az aratás előtt, a termés gyors betakarítása és értékesítése az elhanyagolt utak miatt késedelmet szenved. De újra itt van az esztendőről esztendőre megismétlődő nyári vigasztalás: a pénzügyminisztériumban többmilliárdos Rothschild-kölcsönről tárgyalnak, amelynek nyolcvankét százalékát útépítésre akarják fordítani. Néhány nap múlva augusztus lesz, a szérükön már cséplik a magyar gabonát, az államvasutak a közlekedés javítására teherautójáratokat tervez, de az utak járhatatlansága miatt mindez csak ígéret és álom. Ezért jó volna, ha a pénzügyminisztériumban az útépítési kölcsönről tárgyaló utak hamarosan befejeznék az ankétozást és egnyszer már komolyan hozzálátnának a magyar utak rendbehozásához. Addig, amíg az úthálózatot rendbe nem hozzák, hiába építtet a kultuszminiszter tanyai iskolákat és hiába szaval a Faluszövetség rádión az alföldi gazdáknak, nincs meg a kultúrfejlődés lehetősége, mert csak az utakon át indulhat meg a termékenyítő eleven élet A hazaérkező hercegprímás ünnepélyes fogadtatása a nyugati pályaudvaron Csernoch János dr. hercegprímás pénteken éjjel, 12 óra előtt néhány perccel érkezett meg Budapestre amerikai útjáról, ahol oly nagy dicsőséget szerzett Magyarországnak a csikágói euchariztikus kongresszuson. A hazaérkező egyházfejedelmet, aki egy magas életkor súlyával terhelten vállalkozott a nagy feladatra, rendkívül meleg ünnepléssel fogadták a nyugati pályaudvaron, ahol üdvözlésére megjelent valamennyi hatóság és intézmény képviselője. Képünk a fogadtatás jelenetét mutatja be, amelyről lapunk más helyén közlünk részletes tudósítást. Véres féltékenység! dráma Csepelen A 23 éves vőlegény rálőtt 17 éves menyasszonyára, azután önmagát lőtte főbe — Szabó István állapota életvesztéses, higy Istók Erzsébet súlyos sebbel fekszik, de életben marad — Amikor a forró szerelem szakítással, majd pedig revolverlövésekkel végződik Csepelen a Pasti-úti villamosmegálló előtt, véres féltékenységi dráma játszódott le tegnap este. Szabó István 23 éves volt pénzügyőri szemlész lelőtte ifjú menyasszonyát, a 17 éves Nagy Istók Erzsébetet, utána maga ellen fordította fegyverét és főbelőtte magát. A merénylet óriási izgalmat keltett a környéken. Csakhamar egész tömeg vette körül a Szabó István évek óta a csepeli Steam petróleumgyárban volt szolgálatban, mint pénzügyőr. A gondosan öltözködő, csinos fiatalember több, mint egy évvel vérző és eszméletlen állapotban lévő fiatalokat. Pár perc alatt megérkeztek a pesterzsébeti mentők, akik mindkettőjüket beszállították a csepeli gyári kórházba, ahol azonnal műtétet végeztek rajtuk. A férfi állapota éleveszélyes, a leány sebe is súlyos, azonban az orvosok remélik, hogy meg lehet menteni az életnek, ezelőtt egy Csepelen rendezett bál alkalmával megismerkedett Csepel egyik legszebb leányával, a 17 esztendős Nagyrétek Erzsébettel. Sokat táncoltak együtt ezen a báli éjszakán, hajnalban a fiú haza is kísérte a leányt. Ettől a naptól fogva többször találkoztak. A két fiatal teremtést mind gyakrabban látták az esti órákban Csepelen sétálgatni és ezeknek a sétáknak a híre csakhamar eljutott a leány szüleinek fülébe is. Nagy-Istók Erzsébet apja nagyon jómódú vendéglős Csepelen. Ott van a vendéglője mindjárt a csepeli híd után a villamosmegálló mellett, ahol a Duna-ucca elágazik a hosszú egyenes Pesti-uccától. A Nagy-Istók-féle vendéglő nagyszerű üzlet volt, de tulajdonosának még egy virágzó foglalkozása volt, fuvarozott, hatalmas istállója volt Halálos szerelemmel kezdődött a véres dráma