Friss Ujság, 1926. július (31. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-24 / 165. szám

2 * iM ai oldal • _ V ————- j ............... XXXI* évfolyam, 165. szám. Ara 800 korona Budapest, 1926 julius 24., szombat POLITIKAI NAPILAP — ***. f* g? IA ■ A •“““i'Ki&litit.*10**” — Mi H fHmi Ka |Syt lg|? BeiHal mm SstivM BUDAPEST, ív., gerlóczy­ utca u. sz. előfizetési Ara, ■JH H m, mm Hff sgl lyzSa BM s«tv.íZió«íjí wofoo 137-51: este 10 száisi Helybe hathoz hordva, vidéken pl»t«is2éL ij|M BMBT flj 9 H 9 IW 9 KiadóWvaWiiLfof38-58. i muu ilw iiim la líra Fni/Df 171T2 * hétköznapon _ 800 K HH |H| mmh fflB BbsK vSHShv 18BMM W9M Rákócziét 34. Telefon : József 118—20. VI. ker LjjjBa m\\l ÜlQ . vasárnap------ 1500 „ IHI OH 8H mwk Andrássy­ út 7. IV. ker., Kecskeméti­ utca 14. Letartóztattak két gyermekgyilkos anyát Titokzatos homály a dunai hulla körül A magyar országút elhanyagoltsága évszázados si­ralma a magyar életnek. Eszten­dőről esztendőre Széchenyi István óta mindenki, aki komolyan nézi és látja ennek az országnak pőr­éé sa­­untgmpen vergődő erejét, sok­­ezerszer el­panaszolta, hogy az or­szág újjáépítését az utakon kell kezdeni. Mert a jó úthálózat biz­tosítja az ország egészséges vér­keringését, a föld terményeinek jobb értékesítését, a városok köny­­nyebb és olcsóbb élelmezését, szó­val a javak gyorsabb s egyenlete­sebb kicserélődését. A főváros min­den felelős tényezője sürgeti a környék és a főváros közötti utak portalanítását, mert a főváros köz­egészségének egyik legnagyobb átka az Alföldről beözönlő por, de mennyivel jobban fojtogatja a fő­városnál is a vidék£ városokat az a tapadó alföldi por, amely Európa közepén a dúsan termő magyar Al­földet a tuberkolózis fészkévé tet­te. Szóval nemcsak az ország for­galmának fellendítése, de az ország egészsége is azt parancsolná, hogy az elhanyagolt úthálózat rendbe­hozásával rakjuk le az alapját a jövendő fejlődésének. Tavaly ilyen­kor Rakovszky belügyminiszter lehatás útjáról megérkezve, köte­lező ígéretet tett, hogy az ország első nagy közmunkája az utak rendbehozása lesz. Azóta elmúlt egy esztendő. Itt állunk az aratás előtt, a termés gyors betakarítása és értékesítése az elhanyagolt utak miatt késedelmet szenved. De újra itt van az esztendőről esztendőre megismétlődő nyári vigasztalás: a pénzügyminisztériumban többmil­­liárd­os Rothschild-kölcsönről tár­gyalnak, amelynek nyolcvankét százalékát útépítésre akarják for­dítani. Néhány nap múlva augusz­tus lesz, a szérükön már cséplik a magyar gabonát, az államvasutak a közlekedés javítására teherautó­járatokat tervez, de az utak járha­­tatlansága miatt mindez csak ígé­ret és álom. Ezért jó volna, ha a pénzügyminisztériumban az útépí­tési kölcsönről tárgyaló utak ha­marosan befejeznék az ankétozást és egnyszer már komolyan hozzá­látnának a magyar utak rendbe­hozásához. Addig, amíg az út­hálózatot rendbe nem­ hozzák, hiá­ba építtet a kultuszminiszter ta­nyai iskolákat és hiába szaval a Faluszövetség rádión az alföldi gazdáknak, nincs meg a kultúrfej­­lődés lehetősége, mert csak az uta­kon át indulhat meg a terméke­nyítő eleven élet A hazaérkező hercegprímás ünnepélyes fogadtatása a nyugati pályaudvaron Csernoch János dr. hercegprímás pén­teken éjjel, 12 óra előtt néhány perccel érkezett meg Budapestre amerikai út­járól, ahol oly nagy dicsőséget szerzett Magyarországnak a csikágói euchariz­tikus kongresszuson. A hazaérkező egy­házfejedelmet, aki egy magas életkor súlyával terhelten vállalkozott a nagy feladatra, rendkívül meleg ünnepléssel fogadták a nyugati pályaudvaron, ahol üdvözlésére­­ megjelent valamennyi ható­ság és intézmény képviselője. Képünk a fogadtatás jelenetét mutatja be, amelyről lapunk más helyén közlünk részletes tu­dósítást. Véres féltékenység! dráma Csepelen A 23 éves vőlegény rálőtt 17 éves menyasszonyára, azután ön­magát lőtte főbe — Szabó István állapota élet­veszté­ses, hi­gy Istók Erzsébet súlyos sebbel fekszik, de életben marad — Amikor a forró szerelem szakítással, majd pedig revolverlövésekkel végződik Csepelen a Pasti-úti villamosmegálló előtt, véres féltékenységi dráma játszó­dott le tegnap este. Szabó István 23 éves volt pénzügyőri szemlész lelőtte ifjú menyasszonyát, a 17 éves Nagy Istók Erzsébetet, utána maga ellen fordította fegyverét és főbelőtte magát. A merény­let óriási izgalmat keltett a környéken. Csakhamar egész tömeg vette körül a Szabó István évek óta a csepeli Steam petróleumgyárban volt szolgálatban, mint pénzügyőr. A gondosan öltözködő, csinos fiatalember több, mint egy évvel vérző és eszméletlen állapotban lévő fia­talokat. Pár perc alatt megérkeztek a pesterzsébeti mentők, akik mindkettőjü­ket beszállították a csepeli gyári kór­házba, ahol azonnal műtétet végeztek rajtuk. A férfi állapota éleveszélyes, a leány sebe is súlyos, azonban az orvo­sok remélik, hogy meg lehet menteni az életnek, ezelőtt egy Csepelen rendezett bál alkal­mával megismerkedett Csepel egyik leg­szebb leányával,­ a 17 esztendős Nagy­rét­ek Erzsébettel. Sokat táncoltak együtt ezen a báli éjszakán, hajnalban a fiú haza is kísérte a leányt. Ettől a naptól fogva többször találkoztak. A két fiatal teremtést mind gyakrab­ban látták az esti órákban Csepelen sé­tálgatni és ezeknek a sétáknak a híre csakhamar eljutott a leány szüleinek fü­lébe is. Nagy-Istók Erzsébet apja na­gyon jómódú vendéglős Csepelen. Ott van a vendéglője mindjárt a csepeli híd után a villamosmegálló mellett, ahol a Duna-ucca elágazik a hosszú egyenes Pesti-uccától. A Nagy-Istók-féle vendég­lő nagyszerű üzlet volt, de tulajdono­sának még egy virágzó foglalkozása volt, fuvarozott, hatalmas istállója volt Halálos szerelemmel kezdődött a véres dráma

Next