Friss Ujság, 1926. július (31. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-10 / 153. szám

2 lakik. A villa már roskatag, ezért kell átépíteni. Eleinte 60,majd 450 milliót irányoztak erre, célra. .. BüchlerJózsef,, A.Városi kommunitás egyik fötisztviselője meg akarta "kerülni a bizottságot. Folkusházy alpolgármester hosszabb beszédben fejtette ki az átépítés szükségét, mire a pénzügyi bizottság megszavazta a javaslatot. Drága a fürdők belépődíja... ... A Széchenyi-fürdő kiépítésére 25 milliárdot kér,a tanács... Havas Rezső'' azt tartja, hogy ' Másutt is kellene ilyen,népfürdőt felállítani, elsősorban pedig a Józsefvárosban. Felkéri a szociálpoltikai ügyosztály jelenlegi vezetőjét, hogy ismertesse, a fürdőépítések ügyét. Kiss Jenő: .A Széchenyi-népfürdői beléptidíjakat haigyen magasnak tartja. A népfürdő 12.500 koronás belépődíjjal elképzelhetetlen. Nem exkluzív fürdő kell,mint amilyen a Margit-szigeten van, nem luxus,mert egy persget mai napáig már nagyon nehéz megkeresni. Új jegyármegállapítást kér. Szőke Sándor ! A népfürdő nem luxus, de meglepőivé látja, hogy az uszoda helyett nagy tervekkel jönnek és nyerészkedési vállrílátót akar létesíteni a főváros. Hozzájárul az uszoda építéséhez, de a luxusfürdőhöz nem. . . Wolff Károly1:, A terv szép és grandiózus, de felesleges volt a költségeket az eredeti 6 milliárdról 25 milliárdradagasztani.'' " Bródy Ernő: ‘Az uszoda rentábilis. Mikor folyton arról, beszélünk, hogy adjanak munka alkalmat, akkor nem lehet elhalasztani az építést.. Nemcsak a Széchenyi-fürdőnél, de a többi kerületben is fürdőt kell építeni, ez nem luxus. Azonnal meg kell kezdeni az építést. Folkusházy szavazásra tette fel a kérdést. A bizottság nagy többséggel megszavazta a Széchenyi-fürdő mellé tervezett nép- és strandfürdőt. Napirendszerint következetta Gellirt-fürdő továbbfejlesztése és termálfürdő építésének terve, hat és félmiliárd korona költséggel. Bérezes tanácsnok: A fürdők milliárdokat fognak jövedelmezni a fővárosnak. . . ’ Baracs Marcell: Luxust csinálnak a Gellért-fürdőben, mialatt éhezünk. Ez az igazság. • Wolff Károly: A Gellért-fürdő • építése éppúgy rentábilis, mint a Széchenyifürdőé. — Elfogadásra ajánlja a javaslatot. ' : ' Rövid szünet után a szavazás következett. A pénzügyi bizottság 9 szóval 4 ellenében elfogadta a tanács javaslatát a Gellér-fürdő fejlesztése és termálfürdő létesítésére vonatkozóan. Színpadról a grófi kastélyba Wenckheim Lajosné grófné, Hoffmann Pálma, az ismert, budapesti szépség, akinek regényes a házassága. Wenckheim Lajos gróffal országszerte nagy port vert fel. lg » bér-és nemilategateoket gyökeresen !)DN &£&&& Dr. Mitzger 5 hírneves intézete, Budapest, Józsefköret 3. szám. Legújabb „Salvarian“ oltások Vérvizsgálat. Méltányos díjtétel kedvező feltételek mellett. — Rendelés reggel 8 órától este 6 óráig. FRISS ÚJSÁG 1926:Ítlíu 110 A „tigris hadosztály" bottal akarta visszavenni a megszállt területeket A bíróság súlyosan megbélyegezte az értelmetlen bonmentést . Nemzetgyalázás bűncselekményével vádolva állott ma kilenc ember a törvényszék Publik-tanácsa előtt. Az ügyészség vádirata elmondta, hogy ez év elején a fajvédő párt klubjában összeismerkedett Vankay János orvostanhallgató és Kovács Jenő fővárosiszámvevőségi tiszt. A két ember, elhatározta, hogy titkos szervezkedés által mozgalmat kezd a magyar határok felszabadítása érdekében. Vankay ezután Tiboldi András vasutassal és Benedek Lajos nyugalmazott őrnaggyal a vidéket kezdte járni, szervezőmunkájuk azon, ban eredménytelen maradt. Kovács János, Soltész Pál aszódi hivatalnokkal, majd Proffinger Fülöp balassagyarmati MÁM szikalauzzal lépett összeköttetésbe, akiket szintén megnyert a titkos szervezkedés céljainak. . ., Soltész Preuszner cipészsegédet és Borbély Imre kertészsegédet nyerte meg és a,, két iparoslegény is"nekikezdett a szervezkedésnek. Fogadalmat tettek, és másokkal is fogadalmat tétettek. Preuszner és Borbély átszöktek Csehországba és elárulták a mozgalmát. A csehek nem vették komolyan a két iparoslegénynek a bemondását, amelyek arról, szólottak, hogy azsítim tigrishadosztály, amely 2 millió emberből áll, megfogja támadnni a felvidéket. Preusznert és Borbélyt egyszerűen" kitoloncolták a csehek s a két ember igy került a Markóuccai fogházba. Bottal akartak bemáskozni a felvidékre Tankgy János erdélyi származású orvostanhallgatót hallgatták ki elsőnek. Elmondotta, hogy husvétkor akartak betörni a Felvidékre. — Ösztönszerüleg jutott eszünkbe — vallotta Vankay, hogy a szent húsvétot kellene felhasználni,mint a féltémadás szimbólumát, hogy azelfoglalt magyar területeket felszabadítsuk. Elhatároztuk, hogy húsvétkor betörünk Cseh-. ..Szlovákiába és Romániába- Puszta bottal is bemegyünk és meglepetésszerűen megtámadjuk az ellenséget . Publik elnök: Milliós hadseregek állnak nyakig felfegyverkezve és akkor maguk bottal pórbálnak hazafiaskodni? Vankay: Mi tudtuk, hogy szervezkedésre, toborzásra szükség nincsen, mert ,akik erre elszánták magukat,márszervezve vannak. — Katonái „ diktatúráról is beszéltünk. További vallomásában elmondja még Vankay, az elnök kérdéseire, hogy a román betörést úgy tervezték, hogy annak kiinduló pontja Püspökladány, lesz. Az elnök megbélyegzi Vankayék , hazafiságát Vankay ezután felolvasta a maga szerkesztette fogadalmat, amely így hangzik: „Fogadom, hogy hazánk területi integritásának érdekében minden tőlem telhető áldozatra kész vagyok, e célra rendelkezésre állok. . Isten ,engem úgy verjen, vaagy úgy áldjon a ' Publik elnök előrehajolt székében és emelt, hangon a következőkkel fordult azorvostanhallgató felé: .. — Súlyosan meg kell bélyegezni az ilyen eljárást,, vegye tudomásul, az nem hazafiság, amit önök cselekedtek, az hazafiatlanság.. Ennek a szegény hazának úgyis elég már a baja. Hogy jönnek maguk ahhoz, hogy az ország helyzetét még ilyen egyéni akciókkal is súlyosítsák. Az ilyenekkel csak ' diszkreditálják és nevetségessé teszik a hazafiság szent fogalmát. Kovács János vádlott kezdi aztán védekezését és ezeket'mondja: — Ha sokáig várunk. — dobbant Kovács János — akkor tönkre fog menni, megfog halni az ország. • — Nem fog tönkremenni, — kiáltja harsány hangon Publik elnök — nem fog meghalni az ország. Ilyet ne mondjon, megtiltom önnek. Most pedig feleljen arra, mikor akarták maguk megtámadni a cseheket. — A tömegszuggesztióra számítva, feltámadás napján akartunk támadni. Arra számítottunk, hogy feltámadáskora tömeg meg fog mozdulni. A többi vádlott kihallgatása után, szuronyos fogházőt Preussner István cipész, segédet állítja a bíróság elé. A cipészsegéd, aki a vádiratszerint elárulta a tigris hadosztályt, átkozódik és mitidesifétaképen tagadja, hogy ő elárulta volna az akciót. ' — Jobb lett voln — mondja Publik elnök a kaptafánál maradnia. ' : — Hazaáruló! — szólal meg a vádlottak padján Van egy, medikus.. .... Két nyugalmazott őrnagy a vádlottak tervéről Gyürki Sándor őrnagy, tanú, vallomásában elmondja, hogy Kovács János felkérte, , hogy támogassa az akciót , és szolgáltasson fegyvereket. Haáltalános felkelés indul, — mondotta — először az irredenta csapatok mennek áta határokon, azután majd, követik, őket a sorkatonák. Kovács a tanúnak arra a kérdésére,, hogy a felelős tényezők vatnak-e a dologról,'' igennel válaszolt. " — De én — úgymond Gyürki őrnagy, — kijelentettem,hogy ezt nem hiszem, fegyverek kiszolgáltatásáról szó ■ nem lehet, majd felhívtam a rendőrség figyelmét, nehogy ezek a fantasztikus'fújt alemberek valami bolondságot csináljanak. Benedek Alajos, nyugalmazott őrnagy tanúvallomásában elmondja, hogy többször beszéltek az akcióról, ő le is utazott a román határszélre. — A terv az volt — úgymond — hogy átmegyünk fegyver nélkül s az akció majd ott folyik le. Azután az egész akció vízbe esett. ) Az elnök: ön, aki őrnagy volt, hogy képzelte el ezt? Hiszen tudhatja, hogy a románok milyen erősen fel vannak fegyverkezve. — Sikerül az,akció — válaszoljaa nyugalmazott őrnagy, — csak mindenki olyan legény legyen, mint én vagyok. Egyedül, puszta kézzel is átmegyek én a román határon. — Ez nagyon szép öntől, —feleli Publik elnök — de mégis . . . — Üssenek, agyon.,— folytatja Benedek őrnagy — én azzal sem törődöm. — No, azt mégse — akasztja meg, szavában Publik elnök. — A bátorságnak is megvan a határa, ezzel igazán nem lehet használni a hazának. „A legnagyobb veszedelem, hogy mindenki a hazát akarja megmenteni", — mondja az ügyész Felföldy Elemér ügyészségi álésnak tartotta meg ezután vádbeszédét.— Félve szólalok meg — kezdte Felföldy ügyész, — talán furcsának, groteszknek tűnik fel, hogy itt, a magyar bíróság zemében, magyar ügyész áll fel vádat emelni ebben az ügyben, de ez csak a laikus előtt furcsa, mert az ember nem tudja, hogy nevessen-e, vagy boszszánkódjék. Ha közelebbről vizsgáljuk meg az ügyet, észrevesszük, hogy milyen súlyos bűncselekményeket követtek el a vádlottak. Meggondolatlanul, a józan ész teljes félreértésével, mindenáron hazát akartak menteni. Szerencsétlen országunk egyik legnagyobb veszedelme, hogy itt mindenki a hazát akarja megmenteni, ahelyett, hogy rábíznák a honmentést azokra, akiknek ez a hivatása. Nem lehet bolond fejjela falnak szaladni. Amit tettek, az diszkreditálása, nevetségessé tétele volt, a hazafiságnak. Kéri, hogy a vádlottakat bűnösöknek mondja ki a bíróság. », Az ítélet A védőbeszédek után, a bíróság meghozta ítéletét. Vankay Jánost három hónapi államfogházra ítélte, Kroszinger Fülöpöt, Soltész Pált és Kovács Jánost ugyancsak három-három hónapi államfogházra, Kroszinger Gézát 1, Devtsch Zoltánt és ifj. Szepesi Istvánt 2—2 hónapi államfogházra ítélte. Ezenkívül elitéit© a törvényszék valamennyiüket 100—100 ezer korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre. Preussner Istvánt a magyar állam és nemzet megbecsülése elleni vétségben is bűnösnek mondta ki a törvényszék és ezért, összbüntetésül 2 évi fogházra és kétszer 100.000 korona pénzbüntetésre ítélte. A büntetésből két és fél hónapot kitöltöttnek vett a bíróság. Borbély Imrét pedig a bíróság felmentette. — A trianoni katonai rendelkezések végrehajtásáról szóló törvény értelmében — hangzik az indokolás — tilos az olyan szervezet alakítása, vagy az abba való belépés, amely fegyveres erővé alakulhat át. A vádlottak vallomása alapján megállapítást nyert, hogy 1926 elején abból a célból, hogy a, Cseh-,Szlovákiát és Romániát megtámadják,, szövetkeztek. Ezzel a cselekményükkel tehát az említett törvény minden törvényes, kritériumát kimerítették és ezért megkellett őket büntetni. Enyhítő körülménynek vette a bíróság — Preussner kivételével, aki társait, pénzért árulta el, a cseheknek — vádlottak büntetlen előéletét és szűk látókörüket. Az ügyész és,a vádlottak fellebbeztek. A munkanélküliség miatt negyedmillió lélek éhezik Budapesten A szakszervezeti tanács kimutatása A Szakszervezeti tanács a júniusi munkanélküliségről július havában is jelentést adott ki, amely szerint 3,9 százalékkal több szakszervezeti tag volt munka nélkül, mint 1924 júniusban és 13,1 százalékkal több, miint 1925 október végén, amikor minden építkezési munka szünetelt. A budapesti és környéki szakszervezetekben június végén 25.558 teljesen munkanélküli volt nyilvántartva. A fővárosra esik ebből 16.052 szakszervezeti tag. Ha figyelembe vesszük Budapest és környékén a betegsegélyezésre biztosított munkások számát és tudjuk, hogy a munkások 17 és fél százaléka van munka nélkül, akkor megállapításunk szerint a főváros környékén 56.000 munkanélküli ipari munkás vann azokon kívül, akik hetenként legalább két-három napot dolgoznak. Ez az 56.000 munkanélküli, azt jelenti,, hogy több mint negyedmillió léleknek nincsen meg a napi kenyere és nyomorog.. Rendkívül súlyos a helyzet, a faiparban, ahol az asztalosok 44,9 százaléka, az esztergályosok 35,4, a gépmunkások 32,1, a kefekötők 44, a kárpitosok 31 százalékának nincsen munkája. A vasiparban még mindig 8201 szakszervezeti tag van munka nélkül. Az építőiparban 4746, a pékeknél és molnároknál 741, a mészárosok és hentesek közül 685, a pincérségben 639. A szakszervezeti tanács jelentésének adatai mellett azonban nagy számban nyomorognak még Budapesten a'' más társadalmi osztályok ' elesettjei is. Ha ezeket hozzászámítjuk, akkor, sajnos, a félmilliót is megközelíti talán az éhezők tömege. Az ózdi kertészt családirtással vádolták, de a szerelem miatt ítélték el Csütörtökön tárgyalta a miskolcitörvényszék Schmiedt Mihály ózdi kertész bűnügyét, akit az ügyészség négyrendbeli gyilkossági kísérlet bűntette miatt helyezett vád alá. Schmiedt ez év januárjának 23-ára virradó éjjelén egy nagy láda faszenet vitt be abba a szobába, ahol a családja aludt és tüzet gyújtva, a fejlődő gázzal akarta családját megmérgezni. Hogy nagyobb legyen a füst, a szoba kályhájának, csövét is kihúzta a helyéről. A család tagjai, .41, műkből fölébredve, " réízülten " látták, hogy Schmiedt mit akar,É s könyörögni kezdtek az ajtóban álló Schmiedtnek, nyissa ki azt, mert különben megfulladnak. Majd mikor látták, hogy a kertész nem hajlandó az ajtót kinyitni, erővel akartak kihatolni, de Schmiedt oly erővel tartotta be kívülről az ajtót, hogy minden igyekezetük eredménytelen maradt. Szerencséjükre Schmiedt időnkéntkinyitotta egy kissé az ajtót, hogy az így támadt résen keresztül megnézze, hogy a gáz végzett-e már a családjával, aminek az volt a következménye, hogy az ajtónyitások révén beáramló friss levegő, a család tagjait életben tartotta Több mint három óra hosszat tartott ez a kegyetlen kínzás. Ekkor Schmiedt, látván, hogy tervét nem sikerült keresztülvinnie, abbahagyta a dolgot. Családtagjai feljelentést adtak be ellene gyilkossági kísérlet címén. Ugyancsak felje- lentést tettek ellene egy 14 éves leánynyal folytatott szerelmi viszonya miatt, amely miatt akarta a családjátis, kiirtani. A tárgyaláson Schmiedt kijelentette, hogy mindkét feljelentés ügyében ártatlannak érzi magát. A négyszeres gyű