Friss Ujság, 1927. március (32. évfolyam, 48-73. szám)
1927-03-01 / 48. szám
A magyar paraszt , Thomas Albert úr, aki a háború alatt Franciaország muníciós minisztere volt, igen kellemes békebeli vendégnek mutatkozott. Mint honfitársai, ő is mézzel keveri a szavát és gondosan titkolja azt a vad, mindenekfelett álló gyűlölséget, amelyet a francia az ellensége iránt érez. Ám okos ember, kisujjában van az európai helyzet s amit Magyarországról mondott, az figyelemre méltó. Itt tartózkodásának utolsó napján Kecskeméten járt és amint mondotta, ott megismerkedett a magyar parasztttal. Megtetszett neki a magyar paraszt, amit abból látunk, hogy kijelentése szerint, a magyar paraszt éppen olyan, mint a francia. Nem megvetendő elismerés az, ha az önmagával eltelt gőgös francia nép egy vezető politikusa elismeri, hogy egy idegen nép parasztja olyan erkölcsi, értelmi magaslaton áll, mint az övé. Thomas innent mond nekünk újat. Tudjuk mi jól, hogy a magyar föld népe értelmesség, szorgalom, jóság és takarékosság dolgában az első helyen áll a világon. És nem az ő hibája, hogy gazdasági tekintetben nem áll olyan magasan, mint a francia vagy épen a dán paraszt, aki autón jár ki a földjeire és zongorára van odahaza. Törvényhozásunk csak most kezd komolyan foglalkozni a föld népével és ahol századok mulasztásait kell helyrehozni, ott bizony még nagyon sok a tennivaló. Nagy lépés lenne a kitűzött cél felé, ha a földbirtokreformot gyorsan és erélyesen hajtanák végre, ha pénzhez és házhoz juttatnák az új földtulajdonosokat és házhelyeseket. Thomas is észrevette, hogy a magyarföld népének a földművelés körül nem állanak rendelkezésére azok a modern technikai fölszerelések, amelyek a franciák földjét oly mesésen termékennyé teszik. Ez nemcsak pénz, de tanulás dolga is. A kormánynak módját kell ejtenie annak, hogy a magyar paraszt elsajátíthassa a modern földművelés, az okszerű trágyázás és a gépek felhasználásának tudományát Ebben a tekintetben bizony nem értük még el sem a francia, sem a dán vagy német paraszt nívóját. Pedig ennek a kérdésnek a megoldása fordul meg a jövő. Agrárország csak úgy lehet gazdag és boldog, ha a parasztja is gazdag és boldog. 0 3 / 1 11 rw/ium % lMCa.1 sgammili X Qlfl»l-^.4.u,-7-Tj. ..*s XXXII. évfolyam, 48. szám. Ara 6 fillér (750 K) Budapest, 1927 március 1., kedd POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI Ara* Helykén bárhoz hordva, vidéken postai szétküldéssel egy hónapra— _ - — 1 P. 40 l Negyedévre. — — — — — — — 4 P. Egyes szám ára: hétköznapon — vasárnap — — 1 fill. 12 filmFRISS UJSÁC SZERKESZTŐSÉG. IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, IV. GERLÓCZY UTCA II- S2. Szerkesztőségi telefon 137—511 este 10 órától 5—68. — Igazgatósági telefon 137—51. — Kiadóhivatali telefon 38—58. FIÓKKIADÓHIVATALOK* V. HoovAr-u. & (Kálmán-u. sarok). Telefon* 107—42. VIL ker* Rákóczi-út 34. Telefon: József 118—20. VL ker* Ajjdrásay-út 7. IV. kér* Kecskeméti-utca 14 Próbaforradalmat terveztek március 21-ére a kommunisták 62 kommunistát tartóztattak le Budapesten s a vidéken Hahó sincs messze az erkölcsvédelmi rendelettől A belügyminiszter ismeretes erkölcsvédelmi rendeletének már nemcsak Budapesten, hanem vidéken is megvannak a maga „áldozatai". A makói rendőrség is megkapta a belügyminiszter legutóbbi rendeletét az „erkölcsvédelem“ tárgyában. Alig telt el egy-két nap a rendelet életbelépése óta és már meg is született az első eljárás egy ittas makói polgár ellen, aki káromkodásával vétett a rendelet idevonatkozó pontja ellen. Vasárnap éjjel fél négy óra tájban a makói főtéren egy ittas polgár énekelni kezdett. Éneklés közben meg-megállt s a szüneteket káromkodással töltötte ki. Az őrszemes rendőr előállította az éjszakai baritonistát. Kiderült róla, hogy Magyart Jánosnak hívják, pincér és a makói Hessewffy-ucca lé.számú házban lakik. A belügyminiszter új rendelete értelmében rögtön megindították ellene az eljárást és valószínűleg komoly pénzbüntetéssel veszik el a vigkedélyű makói polgár kedvét a káromkodástól. Amint látjuk tehát, Makó messze van Jeruzsálemtől, de az erkölcsvédelmi rendelettől Makó sincs messze. "• A mészárosok vasárnap pihenni akarnak Zajos ipartestületi közgyűlés • A mészárosok harca a községi üzemek ellen Rendkívül viharos lefolyású ülést tartott vasárnap a mészárosok ipartestülete a régi képviselőházban. Mindjárt Bittner János elnök felszólalásánál kitört a vihar. Kórusban zúgott, az egész terem: — Eltörölni, a fogyasztási adót! Le vele! Ezután Bittner János a megszüntetendő községi üzemek ügyeinek megvizsgálásáról beszélt. Újra kitört a lárma: — Hallatlan, — kiabálták a mészárosok elkeseredetten — le a községi üzemekkel! Lengyel Lajos és társai indítványozták, hogy a közgyűlés kérje a központi vásárcsarnok vezetőségétől a fülkebérletállások revízióját. Indítványozták azt is,hogy az ipartestülettizes bizottságot küldjönki, amely Ripka főpolgármesterrel érintkezésbe fog lépni az élelmiszerüzemek leépítésének ügyében. A bizottságot megválasztották. Ezután Prohászka József és nyolcvannégy társának indítványa következett. Indítványozták, követelje a közgyűlés határozati javaslatban azt, hogy halat és baromfit se lehessen vasárnap árusítani és hogy a pestkörnyéki helységekben is tartsanak vasárnapi munkaszünetet a mészárosok. Ha pedig ez nem volna megoldható, akkor a budapesti mészárosok függesszék fel a vasárnapi munkaszünetet. Példátlan vihar tört ki erre. A mészárosok két vártra szakadtak. Az egyik rész zajosan megéljenezte az Indítványt, a másik rész f éktelen lármában tört ki: Vasárnap Pihenni akarunk, eleget dolgozunk hat napig! Mire a másik pártról így kiabálták vissza: Vasárnap is nyitva kell tartani! Nem megyünk vissza a középkorba! Likasok! A hangulat olyan feszültté és fenyegetővé vált, hogy az elnök tízperces állandó csengetés után eliunerálta, hogy a túlfűtött naugillatra való tekintettel a közgyűlést feloszlatja és Prohászkáékindítványa fölött majd egy rendkívüli közgyűlés fog dönteni.