Friss Ujság, 1927. június (32. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

4 ,­­ A BESZKÁRT plakátjai. Min­denütt a világon minden közleke­dési vállalat, de minden egyéb in­tézmény is, amely a közönség ki­szolgálásából él és jól él, siet a közönség minél nagyobb kényel­méről és minél udvariasabb ki­szolgálásáról gondoskodni. Csak Budapest közüzemeinél szokásos a diktátori hang, mellyel a villa­ny­­árammérő-óra azonnali kikapcso­lásával lehet fenyegetőzni. De minden eddigi közüzemi rendelke­zésen túl tesz most a BESZKÁRT igazgatósága, amikor rideg h­angú plakátokon közli az utazó közön­séggel, hogy a kalauzok 10, sőt 1 pengősöket sem tartoznak felvál­tani s a közönség előre megszá­molt viteldíjat aprópénzben azon­nal nyújtsa át, mielőtt a kalauz­nak kérnie kellene. Szép, szép ez a fegyelem, de nem értjük, miért uszítja egymásra a BESZKÁRT igazgatósága a közönséget és a szegény agyonstrapált kalauzokat.­­Az ilyen diktátori plakátokkal csak azt érik el, hogy a közönség maliciózusabb része utazni fog a kalauzokra. Külföldön az ilyen kérelmeknek megtalálják az olyan hangját, amelyet mindenki szíve­sen fogad s vigyáznak, hogy a kö­zönség és a személyzet békéjét semmi se zavarja. — Tűrhetetlen taktika az, amit az autóbusz körül művelnek. Az autó­buszüzem oly drága Budapesten, annyi igazgató ül a vezetőségben, hogy semmiképpen nem akarnak, vagy nem tudnak a viteldíjleszállí­­tásra gondolni. A városházi pártok is fel vannak háborodva azon, ami az autóbusz körül történik. Most az autóbuszüzemet be akarják olvasz­tani a Beszkárba. Ez ellen nem lenne semmi kifogásunk, ha a Besz­­kárt vezetősége jó volna, azonban a Beszkárt olyan rosszul vezetik, a vezérigazgató állandóan szabadsá­gon van, helyettesei nem mernek, vagy nem tudnak intézkedni s igy felvetődik az a kérdés, miért kell ebbe a rossz üzembe még egy mási­kat is beledobni. A városi üzemek egyesítése nagyon is célszerű volna, de azt megelőzőleg rendet kellene teremteni a Beszkártnál. — Meghalt Petőfi életrajzírója, Ferenczy Zoltán tanár, a Tudomá­nyos Akadémia főkönyvtárosa 70 éves korában. Kolozsvárról szárma­zott, ahol már 23 éves korában egye­temi magántanár volt, későbben igazgatója lett a budapesti egyete­mi könyvtárnak. Maradandó mun­kája Petőfi életrajza, de tömérdek tanulmánya jelent meg Petőfi költé­szetéről is, ő fordította az olasz klasszikusokat magyarra és sok tu­dományos és irodalmi társaság vezető tagja volt. Tegnap még hos­szan elbeszélgetett környezetével, éjjel egy órakor álmában meghalt. Régi szivbaja okozta halálát. — Megszűnik egy maláriafészek Pesterzsébeten. Jelentőségteljes lé­pés történt Pesterzsébeten, a város eddig elhanyagolt részének fejlesz­tése ügyében. Chikán Béla polgár­mester a képviselőtestület közgyűlé­sén a jelenvoltak helyeslése közben fejtegette, hogy lecsapolásra kerül az u. n. Kakastó, amely eddig való­ságos maláriafészek volt és állandó fertőzéssel fenyegette a városnak ezt a részét. A nagyszabású tervet 90 ezer négyszögöles terület rendezése és parcellázása keretében hajtják végre. Ez a terület a Magyar- és­­Védsey-utca, Erzsébet-tér, régi gyepmestertelep, Lázár-utca között lévő kakastói részből és a Ferenc József-, Magyar- és Nagykőrösi­­utak között fekvő úgynevezett Klin­­ger-ma­iori részből áll. A tervek sze­rint a telektulajdonosok uccák és terek céljára területet engednek át és gondoskodnak az úttest burkolá­sáról. Ugyancsak a telektulajdono­sok építik ki a vízvezetéket és meg­felelő számú közkutakat állítanak fel. A parcellázási terv kiadásától számított egy éven belül 100 lakó­házat építenek, fásítanak és óvodát építenek ,hatszáz négyszögöles tel­ken. A közgyűlés helyesléssel vette tudomásul a bejelentést, amely Pesterzsébet fejlődése „ szempontjá­ból komoly jelentőséggel bír­. Tömeges elájulások a pesterzsé­beti bérmanapon. Ma délelőtt Pest­erzsébeten Hanauer István váci megyés püspök bérmanapot tar­tott és ez­ alkalommal a római ka­tolikus templom zsúfolásig meg­telt a hívőkkel. A templomban olyan nagy­­volt a hőség, hogy a tömeg­ben egymásután lettek rosszul a bérmálandó gyermekek, sőt felnőt­tek is. Összesen negyvenen ájultak el és a pesterzsébeti mentők csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtak, a tömegesen előforduló rosszul­­létekben első segélyt nyújtani. — A svábhegyi szeretetház fel­avatása június 15-én fog végbe­menni. A most épült szeretetház amerikai gyűjtésekből befolyt pén­zen készült, már eddig is nyolcvan lakója van. — Megszüntették a villamosokon az utasok számának korlátozását. Budapest székesfőváros közlekedési r­t. igazgatósága ma megszüntette a január 20-ika óta életbe lépett kor­látozó rendeletet, amely megszabta, hogy a villamoskocsi belsejében és perronján hány utas állhat. Ez a rendelet, amelyet a tél utóján fellé­pett spanyoljárvány leküzdésére léptettek életbe, igen sok zavart okozott, mert az ilyképen korláto­zott utasszámú villamosok nem tud­ták zavartalanul lebonyolítani a forgalmat. A mai napon ez a korlá­tozó rendelkezés megszűnt.­­ A ház­felügyelők nem köröznek többé gyűjtőivet. Régi panasza Bu­dapest lakóinak, hogy a rossz gaz­dasági helyzetben levő lakókat ál­landóan zaklatják gyűjtőivekkel és már rendszerré v­ált az a régi szo­kás, hogy ha valamilyen intézmény­nek pénzre van szüksége akkor nem­csak az utcán gyűjt, hanem gyűj­tésre engedélyt szerez és eláraszt­ják. a fővárosi házfelügyelőket gyűjtőívekkel, akikkel egyszerűen úgy rendelkeznek, mintha a ház­felügyelőknek nem volna más dol­guk, mint végigkoldulni a lakókat. A házfelügyelők még amiatt is pa­naszkodnak, hogy még fenyegetés­től sem riadnak sokszor vissza, a­mikor nem akarják átvenni ezeket a gyűjtő­ivek­et. Most nyomatéko­san figyelmeztetnek minden ház­felügyelőt, hogy nem köteles gyűj­tőivet elfogadni és nem köteles semmiféle ilyen, vagy ehhez ha­sonló ingyenmunkát végezni. A Házfelügyelők Országos Egyesü­lete tiltakozik az ellen, hogy a ház­felügyelők munkaerejét gyűjtések­re vegyék igénybe és azt mondja,­ hogy akinek engedélye van gyűj­teni, az vigye személyesen a lakó­hoz, a házfelügyelőket azonban hagyják békében.­­ Június végéig be kell cserélni a régi koronabankjegyeket, mert azontúl csak az 500 000 és 1.000.000 koronás bankjegyek lesznek érvé­nyesek a folyó év végéig. A június végére kitűzött terminus után nem fogadják el teljes értékében a fél­millión aluli koronás bankókat fize­tési eszköznek.­­ A főváros újra tiltakozik a lakásfelszabadítás ellen a holnapi közgyűlésen. El is készült már a fő­város új lakbérleti szabályrendelete, mely tulajdonképpen meg akarja szorítani a szabad forgalmat. Az új szabályrendelet gondoskodni kí­ván arról, hogy a lakókat ne szol­gáltassák ki teljesen a háztulajdo­nosnak és mindenekelőtt a házbér havi fizetésének kedvezményét akarja tovább is biztosítani. De nemcsak a lakást, hanem az üzlet­iért is augusztus elsejétől kezdő­dően havi részletekben lehet fizetni. Mindez nagyon helyes és kívánatos, hogy a kormány a főváros erre vo­natkozó óhajainak teljes mértékben tegyen eleget. A háztulajdonosok persze meg akarják akadályozni en­nek a szabályrendeletnek az életbe­léptetését és eleve is fűt-fát igér­nek, csakhogy a főváros álláspontja ne jusson diadalra. A háztulajdo­nosok szövetségének elnöke még " belátást és mérsékletet" is ígér 1928 május elsejére és azt mondja, hogy nem lesznek tömeges felmon­dások. A pesti lakó azonban tudja mit tarthat ilyen háziúri ígéret fe­lől. A tapasztalat azt mutatja, hogy valahányszor a lakó elemi jogait akarja érvényesíteni, a háziurak­nál a legridegebb ellenállásra ta­lál. Ezer és ezer esetet tudunk, ami­kor a háziúr lakáscserénél, vagy lakáseladásnál a legkíméletlenebb és a legönzőbb módon jár el és nem engedi behurcolkodni házába a la­kót, mielőtt még külön nagy ösz­­szeget nem ad le neki. Mi tehát a háztulajdonosok egyesületének nem hiszünk és nem tartjuk megenged­hetőnek, hogy a lakókat kiszolgál­tassák a háztulajdonosok „belátásá­nak". Itt elsősorban és kizárólag­ a lakók érdekeit kell védeni, legalább a legközelebbi években, amikor még kevés lesz a lakás, mert remélhető­leg nemsokára bekövetkezik az az idő, amikor a háziurak sok üres lakással fognak rendelkezni és a la­kók — belátására fognak szorulni! — Húsz halottja van az amerikai felhőszakadásnak. Newyorkból je­lentik: Kentucky és Virginia ál­lamokban nagy felhőszakadás és orkán volt. Eddig húsz halottról érkezik jelentés. A kár több mint egymillió dollár. A legtöbbet Mar­tin, Wrightsville és Royalton vá­rosokban szenvedtek.­­ A nyílt árusítási üzletek pün­kösdi zárórája. A kereskedelemügyi miniszter a közelgő pünkösdi ünne­pek alkalmából várható nagyobb üzleti, forgalom zavartalan lebo­nyolítása érdekében kivételesen en­gedélyt adott arra, hogy Budapest területén azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyeknek szombaton este 7 órakor, egyéb köznapokon pedig este 6 órakor kell bezárniuk, csütörtökön és pénteken is 7 óráig lehessen nyitva tartani.­­ Az idei Medárd-napi pesti nagyvásár váratlanul forgalmas és zajos volt és a vidéki árusok szo­katlanul nagy számban jöttek el, mert előre érezték, hogy a forgalom sokkal nagyobb lesz, mint az előző esztendőben. Meg lehet állapítani, hogy a vásári cikkek a tavalyi Me­dárd-napi vásár óta olcsóbbodtak, még­pedig legalább tíz százalékkal A vásári közönség azonban még mindig jobban szereti az ezresekben való számítást, mint a pengőszámí­­tást, mert a sok nulla jobban im­ponál, mint a keveset jelentő fillér. Legjobban ment a papucsosoknak és a könnyű nyári cipőket árusító szakmabelieknek, de a kalaposok és sapkások is alig győzték kiszol­gálni a sok vevőt. Óriási forgalom volt azokban a bódékban, ahol hasz­nált bicikliket és biciklialkatrésze­­ket kínálgattak­ Az árusok nagyon meg voltak elégedve bevételükkel és azt mondták, hogy tíz év óta ez az első eset, hogy jó üzletet csináltak, de azért hozzátették, hogy a béke­beli jó vásártól még messze va­gyunk. — Egy csaló, aki Mayer miniszter arcképével szedi rá az embereket. Hódmezővásárhely polgármesteri hivatalában egy elegánsan öltözött férfi jelent meg a napokban, aki Harkány Károly miniszteri titkár­nak mondotta magát és Mayer föld­­mivelésügyi miniszter képeit árusí­totta- A polgármesteri hivatalban maga mellé kért egy városi fogal­mazót, de ezenkívül autót is bocsá­­­­tottak rendelkezésére, mellyel be­járta a várost és több mint hatszáz pengőt szedett össze bankoktól, vál­lalatoktól és magánosoktól Mayer miniszter arcképére. A pénzzel a csaló azután eltűnt a városból anél­kül, hogy szállodai számláját kifi­zette volna. Utólag azután megtud­ták, hogy Harkány titkár a földm­i­­velésügyi minisztériumban ismeret­len és a derék hódmezővásárhelyiek egy szédelgő áldozatai lettek. — Betörés: Kövér Ákosné Simor­­ucca 43. szám alatt lakó tüzérfőhad­nagy neje bejelentette a főkapi­tányságon, hogy az elmúlt éjszaka ismeretlen tettesek betörtek a laká­sára s onnan különféle ezüst- és ruhaneműt loptak el és a kertre nyíló szoba ablakán át elmenekül­tek. A kár körülbelül 900 pengő. A nyomozás az ismeretlen tettesek kézrekerítésére megindult. — A magántisztviselők gyűlése. A Magántisztviselők Országos Nyug­díj Egyesülete kedden este tisztújító gyűlést tartott, amelyen ismét a régi­­vezetőséget választották meg. A közgyűlésen szóba került az alap­szabályok megváltoztatása is, ehhez azonban a jelenlevők nem járultak hozzá, mert az alapszabályok meg­változtatása más egyesülettel való összekapcsolódást vonna maga után, ez pedig­ a nyugdíjegyesület 33 éves fennállásának a megszűntét jelentené.­­Az XI­kmer® rablók fejszével le­ütik áldozataikat Zom­borban, ahol vasárnap éjjel két rablótámadás történt. Reiner Károly kereskedőhöz törtek be az utcai ablakon át a rab­lók, az ágyból kirántották a meg­ijedt kereskedőt, földre teperték, fojtogatni kezdték, majd baltával és furkosbottal több ütést mértek Rei­ner fejére. A rablók azután pénzt követeltek az asszonytól, de miután ellenszegült, őt is baltával agyba­­főbe verték. Azután a 12 éves Imre fiút forgópisztollyal arra kényszerí­tették, hogy mutassa meg, hogy apja hol tartja a pénzt. A megré­mült fiú megmutatta az íróasztalt melyet a rablók azután feltörtek és elvittek onnan több, mint ötvenezer dinárt. A vakmerő rablók azután elmenekültek és a temető melletti Bosnyák-féle kocsmába törtek be, ahol az 58 éves Bosnyák Iván kocs­­márost, és feleségét fejszével fejbe­vágták, azután a lakást kirabolták. A manicktolai aranytemplom India csodavilágának egyik legtündéribb ékessége a manick­­tolai arany templom, amelyet úgyszólván teljesen aranyból épí­tettek fel. Értéke olyan óriási, hogy a világháború folytán lét­rejött összes jóvátételi költségeket fedezni lehetne belőle. A pengő 20 fillér egy IC Cl dSfilró.­ a tHungária fürdőben társasfü­rdök megszűntek. FRISS ÚJSÁG 1927 június 1.

Next