Friss Ujság, 1928. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

| Ára 6 fillér XXXIII, évfolyam, 26. szám Budapest, 1928 február 1., szerda POLITIKAI^ NAPILAP p|||AA || | M A h’va’l'| ELŐFIZETÉSI ÁRAI ®L„ a fü lm*8 §|| || ® " BUDAPEST, VI., SZOBI-UTCA 4. Helyben és vidéken egy hónapra 1 P 40! C&pS «§B '’lflf, bM ilfl §§f ^gjfeh, §awBa pSg Telefonszámok: T. 137-51, T. 238-58. Negyedévre—-------------------4P W$l HW S bimBB mm i|| Wjk m« jrSi pJm IJggli »n este 10 órától T. 205-68 Egyessziója:^“n‘rWi'! | IIIW IHN­WVI A drága kenyér titka A munkából élő egyszerű ember­nek nehéz eligazodni a dráguló ke­nyér, az uzsorakamat, a munka­­hiány és az ötmillió méter mázsa gabonafelesleg világán. Közgazdá­szaink cifra magyarázatokba kez­denek, valahányszor számon kér­jük, hogy a jó termés és export­hiány idején hogyan drágulhat a magyar kenyér s amikor a külföldi pénz bőségesen kínálja magát, miért fojtogatja a kisiparost, kis­gazdát, kiskereskedőt az uzsora­kamat. A pénz és a kenyér speku­lánsai gyönyörű összefüggéseket találnak a pénzhiány és a kenyér­drágaság között. Az igazat meg­vallva, ezt a körmöntfont okosko­dást nem nagyon értjük. Mi csak azt látjuk, hogy ha a világ gabona­­készlete fogytán van, vagy az amerikai spekuláció visszatartja a világ gabonakészleteit, a magyar kenyér spekulánsai huszonnégy órán belül drágítani kezdik a ma­gyar kenyeret is. Most pedig azt olvassuk már hetek óta, hogy Argentínában és Kanadában óriási búzakészletek halmozódnak. Az egész világ vetései kedvezően álla­nak s Magyarországban négy-öt millió mm. tavalyi gabona rejtőzik. A fogyasztó hiába várja, hogy a kedvező világpiaci ár h­asz­­­­nát ő is érezhesse. Ez a világpiaci maszlag csak olyankor érvényes, mikor drágítani lehet ennek az ürügyével, mint ahogy a borkab­él csinálja most a cipővel. A gabona világpiaci áráról most hallgatnak azok, akiknek a kezében van az ország gabona és lisztkészlete. Az ősszel hivatalosan mindenkit a ga­bona visszatartására oktattak ki s a visszatartott gabonahalmok mel­lett a gazdák fizetik a drága köl­csönök uzsora­kamatait s nincs, aki felvilágosítsa a termelőket, hogy ennek a gabonamanővernek rop­pant veszteség lesz az ára. Az or­szágnak a belső fogyasztás fel­lendítése, a gabona itthon való ér­tékesítése volna az érdeke. Az itt­hon értékesített gabona olcsóbb kenyeret, több pénzt, olcsóbb hi­telt és több munkát jelentene. A múlt évi bőséges termés terméke­nyítő áldását immár tavaszig hiába várta a fogyasztó, a gazda, a kisiparos, a kereskedő, mert va­lami rejtélyes spekuláció elhitette, hogy tartani kell a kenyér árát. A drága kenyér pedig az általános drágaságot, a fokozódó nyomorú­ságot, a pénzforgalom csökkenését, az élet megbénulását eredményezi. Kinek érdeke ez­­ Senkinek. És még sincs, aki megmagyarázza, hogy ne játszunk a föld áldásával, de játszunk a kenyérrel. A főkapitányság Zrínyi utcai be­járata előtt egy autó állott meg ma reggel nyolc óra tájban. Az autóból feldúlt képű, izgatott férfi ugrott ki és a kapuban álló rendőrhöz ezeket a szavakat intézte: — Gyilkosságot követtem el. Meg­­öltem az apósomat. Hol kell jelent­keznem ? A rendőr először azt hitte, hogy elmebeteggel van dolga, de aztán a férfi addig ismételte állítását, míg bevitték az ügyeletes rendőr-tisztvi­selő elé- Itt az illető elmondotta, hogy Dömök Istvánnak hívják 28 éves, garázsmunkás és ma reggel hat óra tájban agyonszúrta apósát, Varga Jó­zsef bérkocsitulajdonost. Dömök a gyilkosságot apósának házában, Zuglóban, Telep ucca 5. szám alatt követte el. Kihallgatása után azonnal autóba ültették az ön­ként jelentkező embert és kivitték a gyilkosság színhelyére, a telepi­­­ccai házba. Amikor a bizottság a telepuccai házba érkezett, már, az udvaron ha­talmas vértócsa jelezte a bűntett el­követésének helyét. Varga József ekkor már holtan feküdt lakásában a pamlagon. Dömök István kése a szivét találta, majd három bordát is átvágott és a kés hegyével a sze­rencsétlen öregember gyomját is át­­vágta. Körülbelül 30 centiméteres hatalmas vágás volt az, amely né­hány vére leforgása alatt megölte a 62 éves öregembert• Léha, könnyelmű ember volt az apósgyilkos Dömök A rendőri bizottság megállapí­totta, hogy a gyilkos második férje volt a meggyilkolt Varga József ne­velt leányának, akit a szerencsétlen fuvaros mint 10 hónapos árvaleány­kát vett magához és nevelt föl. A hajadonná cseperedett árvaleány első férje rendes ember volt, akitől két gyermeke született A második férj, Dömök István azonban, aki a Modern-garázs alkalmazottja volt léha és könnyelmű ember volt, aki keresetét állandóan elitta, napokig nem tért haza. Emiatt a házasélet egész ideje alatt napirenden voltak az összeszólalkozások az avós és a vő között. Fél évvel ezelőtt az após sürgetésére a házasfelek közt meg­történt a törvényes válás is. Dömök István el is költözött a házból. Két hónappal ezelőtt azonban újból vis­szatért, minden jót ígért és sikerült is kicsikarnia az ígéretet, hogy volt felesége újból megesküszik vele. A szükséges iratokat már el is készí­tették és négy-öt nap múlva tartot­ták volna újra az esküvőt. Közbe® újra megismétlődtek az összeszólalkozások, mert Dömök István nem emberelte meg magát, fizetését könnyelműen elköltötte és emiatt apósa gyakran illette szem­rehányásokkal. Tegnap este is ösz­­szeszólalkozás támadt közöttük és Dömök úgy látszik már az éjszaka elhatározta, hogy végez apósával. Erre vall, hogy az ébresztőórát reg­gel 6 órára igazította be. Dömök éles konyhakéssel rohan mit sem sejtő apósára A szorgalmas Varga József ugyanis reggel hat órakor talpon van, mert 88-as számú egyfogatos Negyven pengőért rablógyilkosságot követett el A szegény Cecília boszút állt a hűtlen cipészen Zuglóban a bőszült vő meggyilkolta apósát Dömök István a gyilkos garázsmunkás önként jelentkezett a fő­kapitányságon — Hatvankétéves apósát hatalmas konyhakéssel szúrta szivén, olyan erővel, hogy három bordát is átvágott — — Meg akarták lincselni a gyilkost A gyilkosság ■ ’ ./ • c-ο ` . / yA­rtr w 1-

Next