Friss Ujság, 1928. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
A főváros pénze Budapest fővárosnak rengeteg megoldatlan nehéz kérdése vajúdik évtizedek óta. Itt van a szégyenletes kórházügy, a zavaros, drága és bizonytalan közlekedés, a közfürdők s még jó egynéhány olyan probléma, amelyről már nemcsak diskurálni illenék, hanem sürgősen dönteni és cselekedni kellene. Csodálatos, hogy az ilyen fővárosi ügyek tovább aszalódnak és mindig akad egy gyanús illatú, költséges, mesterségesen előrángatott kérdés, amelynek zárt ajtók mögötti gyors áthajtása néhány előkelő urnak nagyon a szívén fekszik. Most például a főváros tizenkettes albizottságának nincs fontosabb és sürgősebb gondja, minthogy a főváros adófizetőinek pénzén szanáltassa az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárt és sürgősen fuzionáltassa az amúgy is zavaros ügykezelési Vásárpénztárral. Nem tudjuk, kinek az agyában fogamzott meg ez a halva született gondolat, amelynek célját, hasznát senki sem tudja. A főváros polgársága tudni szeretné, hogy mi haszna és előnye van annak, ha egy beteg s nehezen lélegző pénzintézet gondját is a főváros adófizetőinek a nyakába akarják varrni ! Kinek érdeke az, hogy a Vásárpénztár bonyolult gépezetét még az Egyesült Fővárosi Takarék hagyatékával is terheljék ? Hát olyan sok felesleges pénze van a fővárosnak, hogy már beteg pénzintézetek felsegélyezésére vállalkozhat? Ez volna az annyit emlegetett egyszerűsített adminisztráció, az észszerű üzemösszevonás. Nem, urak, ez nekünk, adófizetőknek túlságosan drága mulatság. Sose ijesztgessen, hogy március 1-én lejár az Egyesült Fővárosi részvényvásárlási opciója. Igazán nem fontos.. Ilyen egyéni érdekeket szolgáló üzletekre talán még sincs a fővárosnak pénze. Különösen nincs arra, hogy zárt ajtók mögött, gyorsított eljárással hajtsák keresztül az ilyen beteg fináncműveleteket. Az adófizető polgárság hallani szeretné, hogy milyen gazdasági szempontok, milyen életkönnyítő érdekek tették szükségessé, hogy minden más, nagy, sorsdöntő kérdést megelőzve, ilyen költséges tervekkel szórakozzék a tizenkettes pénzügyi bizottság. Gyerünk csak a közgyűlés elé avval a fúzióval. Halljuk csak, miért nincs ideje az uraknak a nép égető bajaival foglalkozni. Miért nem történik semmi az évtizedes megoldatlan bajok orvoslására. _L XXXIII. évfolyam, 50. szám Budapest, 1928 március 1., csütörtök POLITIKAI NAPILAP M m mm b xasat. mm MS/m SZERKESZTŐSÉG ELŐFIZETÉSI ÁRA, Ér 1BÉ n ifTM IS fi mF BUDAPEST^ VI.f SZOBMKCA 4. Helyben és vidéken egy hónapra 1 P 401 S£ün W&mfc 18 BBC NHBk Bw 111 |S| BHk jaaSp lit Telefonszámok: T. 137-51, T. 238-58. Negyedévre------------------------4PM pfflljl §§ »3 al MB1 111 f(ig |§|||| este 10 órát?' T- 205-68 | Illw W VlllillVI 10 oldal Nagy képes regénymelléklette! ára 6 fillér Közkegyelem a politikai és katonai bűnösöknek A tettenért tolvaj halálugrása a IV-ik emeletről Ledöntötte a vihar a vándorcirkuszt , a légtornász a gerincét törte Életveszélyes szerencsétlenség okozott nagy riadalmat a napokban a somogy megyei Németlad községben szereplő Antalok-féle vándorcirkusz közönségének soraiban. Az előadás estéjén borzalmas vihar dühöngött a környéken, úgy hogy a közönség már kezdte kényelmetlenül érezni magát a szellős vászonépítmény alatt. Többen már meg is indultak a kijárat felé, amikor a vaderejű szél hirtelen kártyavárként döntötte össze a cirkuszsátort és a hatalmas gerendák, valamint a nehéz ponyvák a mennydörgés robaját is füldörögve omlottak le a közönség közé. Még szerencse, hogy a közönség sorából senki sem sérült meg, de annál rosszabbul járt a cirkusz légtömásza, aki — mint képünkön látható — lezuhant a magas nyújtóról és egyéb súlyos sérülései mellett életveszélyes gerinctörést szenvedett. A szerencsétlenül járt embert a szigetvári városi kórházban ápolják- A kóborcigányok letelepítését követelték ma a Házban Lovászy Márton özvegye nem kap nyugdíjat • Az állategészségügyi javaslat vitája A képviselőházban ma harmadszori olvasásban is elfogadták a numerusa klauzusz módosításáról szóló javaslatot, majd ■ megkezdték az állategészségügyi javaslat tárgyalását. Halasits Gézát, az első szónokot oly kevesen hallgatták, hogy tanácskozóképtelennség miatt hosszabb szünetet kellett elrendelni. Frühwirth Mátyás azt javasolta, hogy az ebadót emberegészségügyi célokra is fel lehessen használni. Az állatok gyógykezelését filmeken kellene tanítani. Telepítsék le a cigányokat Reischl Richárd szerint az állatbetegségek túlnyomó részének a cigányok a terjesztői. Ha egy cigánykaraván végigvonul valamelyik vidéken, megfertőzi beteg lovaival és teheneivel a vidék egész állatállományát. A cigánykérdés megoldása nélkül hiábavaló tehát az állategészségügyi törvény is. Határozatijavaslatot nyújtott be, amelyben kéri kimondani, hogy a Ház utasítsa a kormányt, hogy a cigányok helyhezkötéséről és megrendszabályozásáról nyílítson be törvényjavaslatot. Jókai-Ihász Miklós azt javasolja, hogy minden házban az első kutya adómentes legyen. A holnapi napirend megállapításánál Kray István báró szállt vitába ,hlál Galaton tegnapi fejtegetéseivel és a tisztviselőket vette védelmébe. Nem lehet általánosságban azt a vádat kovácsolni, hogy a tisztviselői kar nem teljesíti kötelességét, ha vannak is egyes hanyag tisztviselők. Lovászy Márton özvegyének nyugdíja Ezután következett az egyetlen interpelláció. Gál Jenő tette szóvá azt, hogy Lovászy Márton özvegyének nem fizetik ki a nyugdíjat. Lovászy két és fél éven át közhivatal-